A kulcsokról III. A harmadik visszaélés [hatalom kulcsa, tudomány kulcsa] | Luther Márton
Luther Márton (1483 – 1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkipásztor, reformátor A kulcsokról (1530), részlet (577-582. o.) Masznyik Endre fordítása Luther a tudomány kulcsát a Szentírásból Tőkéstől eltérően értelmezi, lásd ezt itt – a szerk. A harmadik visszaélés Eddigelé hallottuk, hogy ők a kulcsokat két részre osztották, egyrészt kötőkulcsot és oldókulcsot csinálták azokból, hogy…
A kulcsokról II. A második visszaélés [oldókulcs (találókulcs, tévedőkulcs)] | Luther Márton
Luther Márton (1483 – 1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkipásztor, reformátor A kulcsokról (1530), részlet (563-577. o.) Masznyik Endre fordítása „Miféle egyház immár a pápa egyháza? Bizonytalan, ingadozó egyház, vagy támolygó, sőt hamis, hazug egyház, amely Isten igéje nélkül kétségben és hitetlenségben úszik, mert arra tanítja őket, hogy kételkedjenek és bizonytalanok legyenek a maguk…
A kulcsokról I. Az első visszaélés [kötőkulcs, törvényhozó kulcs] | Luther Márton
Luther Márton (1483 – 1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkipásztor, reformátor A kulcsokról (1530), részlet (552-563. o.) Masznyik Endre fordítása A kulcsokról (1530)10 [Bevezetés] Bizonyára egyike a legnagyobb csapásoknak, amelyeket Isten haragjában a hálátlan világra mért, az a rettenetes visszaélés és félreértés, amely a kereszténységben a drága kulcsokkal kapcsolatban olyan nagy mértékben terjedt el,…
A bűnvallásról, gyónásról, feloldozásról, kulcsokról és azok hatalmáról
Kiss Áron (1815-1908) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok 127–128. o. A bűnbánatról. 130-133. o. A vallástételről (bűnvallásról, gyónásról); A feloldozásról és kulcsok hatalmáról; A kulcsokról.…
A predesztináció és problémái | Sebestyén Jenő
Dr. Sebestyén Jenő budapesti ref. teol. tanár, az ún. történelmi kálvinizmusnak nevezett mozgalom hazai vezéralakja, valójában azonban a kuyperiánus neo-kálvinizmus hazai elterjesztője. (A neo-kálvinizmusnak minden történelmi, hitvalló református keresztyén tanra hatással lévő újításától elhatárolódunk.) BUDAPEST, 1922 Kiadja a Magyar Vallásos Traktátus Társaság KAPOSVÁR, 1922 Nyomatott Szabó Lipót könyvnyomdájában A predesztináció és problémái. I. Bevezetés. A…
A teljes romlottságot mellőző evangélium kudarca | Szalay Szilárd
Szalay Szilárd A Magyarországi Református Egyház, később a Magyar Kálvinista Egyház lelkipásztora. Kálvinista tanai üdítőleg hatottak napjaink protestantizmusában, ugyanakkor neo-kálvinizmusától, sajátos premillenizmusától, és kongregacionalista egyházkormányzatától elhatárolódunk Szalay Szilárd: A kálvinizmus öt pontja A predestináció részletes kifejtése 2006. A kálvinizmus első pontja – Teljes romlottság c. fejezet 3. alfejezete 3. A teljes romlottság tantételével szembeni ellenvetések…
A szabad akaratról és az ember képességeiről
Tőkés István: A MÁSODIK HELVÉT HITVALLÁS MAGYARÁZATA, Kommentár Bullinger Henrik művei alapján, I. Kötet, A Romániai Református Egyház kiadása, Kolozsvár, 1968 IX. FEJEZET A SZABAD AKARATRÓL ÉS AZ EMBER KÉPESSÉGEIRŐL (a hitvallás idetartozó szövege kattintásra olvasható) Az ember háromféle állapota. „Ebben a kérdésben, mely az egyházban mindig sok összeütközést szült, azt tanítjuk, hogy az embernek…
A szolgai akarat 1525 | Luther Márton
1525 Szemelvények Luther Márton A szolgai akarat c. művéből. Erasmus és Luther, a humanizmus és a reformáció két legjelentősebb alakjának majd 500 évvel ezelőtti vitája Erasmus A szabad döntésről (De libero arbitrio diatribe) szóló írására (1524) Luther 1525-ben készítette el válaszát, amely vitairatnak A szolgai akarat (De servo arbitrio) címet adta. A reformáció egy nagy…
Luther Márton 95 pontja
A 95 TÉTEL Írta és közzétette LUTHER MÁRTON (1483-1546) német reformátor 1517. október 31-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára szögezve. Az igazság kiderítése és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek…