A presbiteriánusok nem tartják meg a szent ünnepeket | Samuel Miller
Samuel Miller (1769 – 1850) Presbiteriánus teológus, a New Jersey állambeli Princeton Teológiai Szeminárium professzora A presbiteriánusok nem tartják meg a szent ünnepeket (Presbyterians do not celebrate Holy Days) Presbyterianism the truly primitive and Apostolical Constitution of the Church of Christ 71-77. o. Philadelphia, 1835. Hisszük és tanítjuk nyilvános formuláinkban, hogy „az evangéliumi felosztás szerint…
Babilon, Karácsony, Húsvét | Albert Lüscher
Albert Lüscher (1896-1971) svájci református lelkész A könyv eredeti címe: Babylon, Weihnachten und Ostern Babilon, Karácsony, Húsvét C) 1991 Pflugverlag, CH-4900 Langenthal, Svájc BABILON A János apostol által írt Jelenések könyve részletesen foglalkozik az Úr Jézus és a Sátán között lejátszódó végső küzdelemmel. A Sátán az évezredek folyamán óriási hatalmat épített ki magának, és amikor…
A 17. századi anyanyelvű kizárólagos zsoltározás Magyarországon
részletek H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004): I. A 16-17. századi magyar nyelvű protestáns éneklésről tanúskodó források című fejezetéből II. 4. 2. A zsoltáréneklés Mindhárom protestáns felekezet szertartási éneklésében nagy szerepet játszottak a prózai zsoltárok. Témánk szempontjából azonban a verses zsoltárok tartoznak a gyülekezeti énekek körébe, így a velük kapcsolatos követelményeket…
Tolnai Dali János a kizárólagos zsoltározás és istentiszteleti rendtartás védelmében
Tolnai Dali János vagy Tolnai Dáli János (Nagyvárad, 1606 – Tarcal, 1660) pedagógus, református lelkész, teológus, a puritánus mozgalom jeles alakja, a sárospataki református kollégium iskolateremtő pedagógusa (1638–1641, 1649–1656). felhasználva H. Hubert Gabriella ZSOLTÁRÉNEKLÉSI VITA A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN című tanulmányát, A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004) c. könyvét, valamint Tolnai Dali János művét…
A 17. századi magyar puritánok egyházreformjai
Részletek Dr. Fekete Csaba A genfi zsoltárok elterjedése hazánkban című tanulmányából (r. 208-211. o.), valamint Martonfalvi György: Tanétó és czafolo theologiaja c. munkájából (258-259. o.). (Dr. Fekete Úr negatívan tünteti fel a puritán törekvéseket. Az indepententizmusról írt nézete közel sem volt általános, vagy feltétlenül igaz azokra, akikre ezt abban az időben ráfogták. – a szerk.)…
Templomi fejkendőzés a 20. századi történelmi Magyarország területén
Vajon a történelmi keresztyénség hogyan értette Pál szavait: Minden asszony pedig a ki imádkozik vagy Irást magyaráz mezitelen fővel, az ő fejét megrútitja: mert az szinte annyit tészen mintha megberetváltatott volna az ő feje. Mert az asszony, ha bé nem fedi az ő fejét, nyirettessék el az ő haja is; hogyha pedig éktelen az asszony…
Bibliamagyarázók idézetei a templomi fejkendőzésről (1Kor. 11:5)
Vajon a történelmi keresztyénség hogyan értette Pál szavait: Minden asszony pedig a ki imádkozik vagy Irást magyaráz mezitelen fővel, az ő fejét megrútitja: mert az szinte annyit tészen mintha megberetváltatott volna az ő feje. Mert az asszony, ha bé nem fedi az ő fejét, nyirettessék el az ő haja is; hogyha pedig éktelen az asszony…
Vasárnap reggeltől a templomig, és onnan egészen estig
Medgyesi Pál (Aranyosmeggyes, 1604 – Sárospatak, 1663) református lelkész, teológus, író. A magyar puritánus irodalom kiemelkedő egyénisége. Medgyesi, Pál (1605–1663?) / Bayly, Lewis (1575?–1631): PRAXIS PIETATIS azaz KEGYESSÉG GYAKORLÁS melybe befoglaltatik, mint kelljen a hívő keresztyén embernek az ISTEN és a maga igaz ismeretében nevekedni, életét naponként Istennek félelmére intézni, csendes lelkiismerettel költeni és futásának…
Az Úrnapja megszentelésének igaz módja
Medgyesi Pál (Aranyosmeggyes, 1604 – Sárospatak, 1663) református lelkész, teológus, író. A magyar puritánus irodalom kiemelkedő egyénisége. Medgyesi, Pál (1605–1663?) / Bayly, Lewis (1575?–1631): PRAXIS PIETATIS azaz KEGYESSÉG GYAKORLÁS melybe befoglaltatik, mint kelljen a hívő keresztyén embernek az ISTEN és a maga igaz ismeretében nevekedni, életét naponként Istennek félelmére intézni, csendes lelkiismerettel költeni és futásának…
A szombat a hetedik napról a hét első napjára változott
Medgyesi Pál (Aranyosmeggyes, 1604 – Sárospatak, 1663) református lelkész, teológus, író. A magyar puritánus irodalom kiemelkedő egyénisége. Medgyesi, Pál (1605–1663?) / Bayly, Lewis (1575?–1631): PRAXIS PIETATIS azaz KEGYESSÉG GYAKORLÁS melybe befoglaltatik, mint kelljen a hívő keresztyén embernek az ISTEN és a maga igaz ismeretében nevekedni, életét naponként Istennek félelmére intézni, csendes lelkiismerettel költeni és futásának…