A hitről és a jó cselekedetekről, azok jutalmáról és az ember érdeméről
Tőkés István: A MÁSODIK HELVÉT HITVALLÁS MAGYARÁZATA, Kommentár Bullinger Henrik művei alapján, I. Kötet, A Romániai Református Egyház kiadása, Kolozsvár, 1968 XV. FEJEZET A HITRŐL ÉS A JÓ CSELEKEDETEKRŐL, AZOK JUTALMÁRÓL ÉS AZ EMBER ÉRDEMÉRŐL 202-218. o. Második Helvét Hitvallás XVI. fejez. szövege itt olvasható Mi a hit? „Bizonyos, hogy a keresztyén hit nem vélekedés…
A kulcsokról V. A kulcsok helyes használata | Luther Márton
Luther Márton (1483 – 1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkipásztor, reformátor A kulcsokról (1530), részlet (588-599. o.) Masznyik Endre fordítása Beszéljünk hát egy kissé a kulcsokról helyes alapon és igazság szerint! Krisztus azt mondja: „Amit megköttök a földön, kötve van mennyben, és amit megoldotok a földön, oldva van mennyben.” (Mt 18,18) Jegyezd meg itt,…
A kulcsokról IV. A negyedik visszaélés | Luther Márton
Luther Márton (1483 – 1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkipásztor, reformátor A kulcsokról (1530), részlet (582-587. o.) Masznyik Endre fordítása A negyedik visszaélés E pontnál immár eme mondás régi, igazi értelmére utalunk, úgy, amint az az apostolok idejéből maradt ránk, és már alig található meg, olyannyira agyongyötörték és kínozták annak minden ízét. Hatféle kulcsot…
A kulcsokról III. A harmadik visszaélés [hatalom kulcsa, tudomány kulcsa] | Luther Márton
Luther Márton (1483 – 1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkipásztor, reformátor A kulcsokról (1530), részlet (577-582. o.) Masznyik Endre fordítása Luther a tudomány kulcsát a Szentírásból Tőkéstől eltérően értelmezi, lásd ezt itt – a szerk. A harmadik visszaélés Eddigelé hallottuk, hogy ők a kulcsokat két részre osztották, egyrészt kötőkulcsot és oldókulcsot csinálták azokból, hogy…
A kulcsokról II. A második visszaélés [oldókulcs (találókulcs, tévedőkulcs)] | Luther Márton
Luther Márton (1483 – 1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkipásztor, reformátor A kulcsokról (1530), részlet (563-577. o.) Masznyik Endre fordítása „Miféle egyház immár a pápa egyháza? Bizonytalan, ingadozó egyház, vagy támolygó, sőt hamis, hazug egyház, amely Isten igéje nélkül kétségben és hitetlenségben úszik, mert arra tanítja őket, hogy kételkedjenek és bizonytalanok legyenek a maguk…
A kulcsokról I. Az első visszaélés [kötőkulcs, törvényhozó kulcs] | Luther Márton
Luther Márton (1483 – 1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkipásztor, reformátor A kulcsokról (1530), részlet (552-563. o.) Masznyik Endre fordítása A kulcsokról (1530)10 [Bevezetés] Bizonyára egyike a legnagyobb csapásoknak, amelyeket Isten haragjában a hálátlan világra mért, az a rettenetes visszaélés és félreértés, amely a kereszténységben a drága kulcsokkal kapcsolatban olyan nagy mértékben terjedt el,…
Prédikáció az elválasztásról | Méliusz Juhász Péter
Méliusz Juhász Péter (Horhi, 1532. – Debrecen, 1572. december 25.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1561-től haláláig, reformátor, egyháztudós, író, botanikus A magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége. Az elválasztásról206 Akiket pedig eleve – fia ábrázatához hasonlókká – végezett, azokat el is hivta, valakiket elhívott, azokat meg is igazította, valakiket pedig…
A kálvinizmus öt pontja (bevezetés) | Szalay Szilárd
Szalay Szilárd A Magyarországi Református Egyház, később a Magyar Kálvinista Egyház lelkipásztora. Kálvinista tanai üdítőleg hatottak napjaink protestantizmusában, ugyanakkor neo-kálvinizmusától, sajátos premillenizmusától, és kongregacionalista egyházkormányzatától elhatárolódunk Szalay Szilárd: A kálvinizmus öt pontja A predestináció részletes kifejtése 2006. BEVEZETÉS c. fejezet 16-37. o. 1. A bajok gyökere Kissé szomorúan hozta haza kislányom a sűrűn teleírt papírlapokat…
Luther Márton 95 pontja
A 95 TÉTEL Írta és közzétette LUTHER MÁRTON (1483-1546) német reformátor 1517. október 31-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára szögezve. Az igazság kiderítése és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek…
Az indulgentia hatása a középkori egyházi fegyelemre
A KERESZTYÉN EGYHÁZ TÖRTÉNELME Irta Warga Lajos (Kolozsvár, 1835. augusztus 19. – Sárospatak, 1900. május 17.) SÁROSPATAKI THEOLOGIAI TANÁR I. KÖTET A REFORMATIO ELŐTTI KORSZAK, vagy a katholicismus fejlődése, az egyház egyetemes uralma és hanyatlása 109. Egyházi fegyelem. SÁROSPATAKON Nyomtatta Steinfeld Béla, a ref. főiskola betűivel 1880. 109. Egyházi fegyelem. A papságnak kötési és oldási…