Pápistaság Ujsága: A nem ihletett énekek használatáról

Komáromi Csipkés György

1628-1678

Pápistaság Ujsága, az az, olly munka, mellyben a’ Pápistaságnak, mind tudományának melyeket vall; mind egyházi rendeinek mellyekhez halgat; mind ceremoniáinak, szokásinak, s rend tartásinak, mellyeket gyakorol, igaz régiségtűl üres, minapi ujsága, az magok irásibol, tanubizonságibol és Authoribol, meg-mutogattatik világossan.

Comaromi C. György

S. I. M. D. E. D. P.

által

COLOSVARAT

Veres-Egyhazi Szentyel Mihaly által.

1671.

494-498. o. XVII. RÉSZ. Az Pápista éneklésekről.

Pázmány Péter, Cardinál és Érsek, Kalauz, III. Könyv. I. Rész, pag. 87.: „Bizonyos, hogy valaki uj tudományt követ, a boldogságbol ki-rekesztetik; és efféle ember, sem keresztyén nevet nem érdemel, se az ő állapattya jobb renden nincsen az Pogányok állapottyánál.”

XVII. RÉSZ. Az Pápista éneklésekről.

I. AZ Pápistaságnak ceremoniái, s’ rendtartási közzé tartoznak, s nem kicsiny helyet foglalnak, az sokféle éneklések-is, az az, litániáknak, hymnusoknak, antiphonáknak, Responsoriumoknak, Prosáknak &c. mondási. Lássuk annak okáért ezeket is honnan származtanak, mikoriak, régieké vagy ujjak.

II. Elsőben, a’ mi az Litániákat illeti, minthogy némellyik Majornak, nagyobbnak, némellyik Minornak, kissebbnek mondatik, mellyeket le-ir Pázmány Péter in Ritual. Strigoniens. némelly az Jésus nevéről, némelly az boldogságos Szűz Máriárol vagyon, &c. mellyeket meg-láthatni, a’ Mise halgatásra valo áhitatosságban, p. 91, és 106. és az Vásárhelyi Gergely forditásában, pag. 714 nem mind edgykor csináltattanak.

III. Némellyeket, ugymint az mellyeket, kissebbeknek hinak, edgy Claudiánus Mamercus Galliában lévő Bécsi Püspók, csinálá, Leo Pápa idejében, 466. esztendő tájban. Mert azt irja Platina in vitâ Leonis 1. hogy az mint mondgyák. ugy mond, leg elsőben Mamercus szerzette az Supplicatiokat, mellyeket az Görögök, litaniáknak hinak, az gyakor föld indulások miatt, mellyek akkor Galliát igen igen háborgattyák vala. Azont irja, de bővebben Alcimus Avitusis, errôl valo homiliájában, Sidonius epist. 7. ad Mamercuma. & lib. 5. epist. 4. ad Aprum.

IV. Némellyeket I. Gergely Pápa gondola és alkuta, Christus Urunk után, 600. esztendő tájban, tudni-illik az mellyeket nagyobb litaniáknak neveznek. Mert ugyan ezen mostan emlitett Platina, in vitâ Gregorii I. azt mondgya, hogy az nagyobb supplicatiokat, mellyeket az Görögök, litaniáknak hinak, legelsőben, ez I. Gergely Pápa szerzé, tudni-illik a’ Pestis idejében, mint Bellárminus irja, lib. 1. de Sanct. beatitud. cap. 19. ex lib. 1. vitæ eju, cap. 42. és Strabobol, c.28. Ezek igy lévén, annak utánna csinálák oßtán, mind az Jesus nevéről, mind az boldog aszszonyrol valo litaniakat em igen hamar.

V. Másodszor, az Hymnusok, mellyekkel az Pápisták esztendőt által élnek, és le-tétetnek, s meg-is magyaráztatnak Jodocus Chlictovaus által, in elucidatorio ecclesiastico lib. 1. mind ujjak. Nem voltanak, s’ nem énekeltettenek sohol, mint edgy négy száz egész esztendők elteléséig, hanem némellyek bennek szereztetének, ennek az negyedik száznak vége felé. Ambrosiustol, mint im-ezek: Jam luci orto. Nunc Sancte. Rector potens. a Rerum Deus, &c. Némellyek az negyedik száz eltelve, az ötödik elein, Prudentiustol, mint ezek. Ales diei. Nox & tenebræ, Lux ecce &c. és Seduliustol, mint ezek, A Solis ortus. Hostis Herodes. &c. Némellyek az hatodik száz el-folyva l. Gergelytől, mint ezek, Nocte surgentes. Ecce jam noHis. Lucis creator. Primo dierum &c. Némellyek annak utánna edgytül-is mástol is, mint amazok: Agnoscat omne seculum. Quem terra, pontus. Edgy Fortunatus nevű Püspöktől, amazok: Gloria laus & honor. és Vexilla Regis Theodulphustol, ki Aureliai Püspök volt; amaz. Aurea luce. A’ Severinus Boetius feleségétől, kinek neve Elpis volt: amazok, Inter æternas Superum, és Claris Conjubila, Edgy Petrus Mauritiustol, ki Cluniacensis Apadur volt: Amazok Pauge lingva. Sacris solenniis. Verbum supernum. &c. Thomas Aquinástol, az mint nagyobb részént, mindeniknek authorat, s’ szerzőjét, azon meg-nevezett Elucidatorium nevű könyvében, meg-irja Chlictovæus az magyarázatban.

VI. Meg-vallya itt ez aránt az igasságot Bellárminus és azt mondgya, lib. 1. de Sanct, Beatit. c. 16. hogy többire minden hymnusok, mellyeket a’ Breviariumban olvasunk, vagy Ambrusé vagy Gergelyé, vagy Prudentiusé, vagy Seduliusé kik közzül Ambrus, Prudentius és Sedulius, 400. esztendő tájban, Gergely pedig, 600. tájban éltenek, ugy hogy nehéz légyen el hinni, hogy valamelyet bennek, Lactantius Firmiánus csinált volna, mint amazrol, Salve sesia dies. Jodocus Chlictovaus mondgya, hogy ő csinálta.

VII. Harmadszor az Antiphonák és Responsoriomok, mellyeket hasonloképpen, rendessen, szorol szora, le-ir, és meg-magyaráz, azon Chlictovæus, lib. 2. Elucidat. mind ujemberi találmányok. Nagyobb részént csinálta azokat, I. Gergely Pápa, 6oo. esztendő tájban, mint B. Platina in vitâ ejus, meg-irta.

VIII. Negyedszer, a’ Prosák, mellyeknek magyarázásában tölti-el Chlictovæus, az ő Elucidatoriumjának negyedik könyvét, még amazoknál is ujjabbak, és minapiabbak. Mert a’ mint Calictovaus azoknak magyarázattyában, majd mindeniknek authorát meg-emliti, nem régen szereztetének, ollyan pápista emberektől, kik nem régen holtanak-meg, ugymint némellyek Petrus Abaelardustol, mint amaz: Mittit ad Virginem: némellyek Bernárd Apaturtol, 143 esztendő tájban, mint amaz: Lætabundu, némellyek egy minapi Adam de S. Victore nevů embertől, mint amazok: Heri mundus, Gratulemur, ad sestivum. Splendor Patris. Virgini Mariæ. Mundi renovario. Zyma vetus. Lux illuxit. Ecce dies. &c. nagyobb részént: némellyek edgy Robertus nevů franciai Királytol, mint amaz: Sancti Spiritus assit. &c. némellyek Thomás Aquinastol, mint, amaz: Lauda Sion. &c. némellyek edgy Henricus Pistor nevű Párisbéli Theologus doctortol mint amaz: Præcursoris & Bapristæ, kik mindnyájan nem igen régen éltenek és holtanak meg. Azért mind ujjak.

IX. Ha pedig szinte igaz volna-is az, a’ mellyett, pag. 201. col. 2. ir, hogy sok Prosakat, Gelasius Pápa csinált, noha Platina, in vitâ Gelasii nem Prosakat, hanem himnusokat emlget, igy sem öltözhetnének az Prosak, az igaz régiségnek, ruhájában. Mert Gelasius Pápa Christus Urunk után, 492. esztendó tájban élt.

X. Igy annak okáért ezek-is mind az Pápista éneklések, vagy énekek, nem régiek, az régiektül nem énekeltettek, hanem ujjak, az minapi emberektül csináltattak, és ez szerént, az ő ebben állo ceremoniáik, s’ szokásik-is mind ujjak.

Forrás

Pápistaság Ujsága, az az, olly munka, mellyben a’ Pápistaságnak .. igaz …szerző: György Komáromi Csipkés