A sola gratia jelentősége a keresztyén erkölcsi életben [pelagiánus-arminiánus etika vs. református etika]
dr. Sebestyén Jenő (1884–1950) budapesti ref. teol. tanár REFORMÁTUS ETIKA 2. *. A kegyelem jelentősége a keresztyén erkölcsi életben, 77-78. o. 2. *. A kegyelem jelentősége a keresztyén erkölcsi életben A sola gratia gondolata centrális jelentőségű a református hittanban, tehát bizonyos, hogy ugyanilyen nagy a jelentősége a ref. etikában és így a gyakorlati erkölcsi életben…
A kálvinizmus öt pontja (bevezetés) | Szalay Szilárd
Szalay Szilárd kálvini hitű református lelkipásztor Szalay Szilárd: A kálvinizmus öt pontja A predestináció részletes kifejtése 2006. BEVEZETÉS c. fejezet 16-37. o. 1. A bajok gyökere Kissé szomorúan hozta haza kislányom a sűrűn teleírt papírlapokat az iskolából. Nem sikerült a matek dolgozata. Itthon újra átnéztük, és nem értettük. Minden számítás pontos, minden gondolatmenet a helyén…
A szabad akaratról és az ember képességeiről
Tőkés István: A MÁSODIK HELVÉT HITVALLÁS MAGYARÁZATA, Kommentár Bullinger Henrik művei alapján, I. Kötet, A Romániai Református Egyház kiadása, Kolozsvár, 1968 IX. FEJEZET A SZABAD AKARATRÓL ÉS AZ EMBER KÉPESSÉGEIRŐL (a hitvallás idetartozó szövege kattintásra olvasható) Az ember háromféle állapota. „Ebben a kérdésben, mely az egyházban mindig sok összeütközést szült, azt tanítjuk, hogy az embernek…