A kulcsokról I. Az első visszaélés [kötőkulcs, törvényhozó kulcs] | Luther Márton
Luther Márton (1483 – 1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkipásztor, reformátor A kulcsokról (1530), részlet (552-563. o.) Masznyik Endre fordítása A kulcsokról (1530)10 [Bevezetés] Bizonyára egyike a legnagyobb csapásoknak, amelyeket Isten haragjában a hálátlan világra mért, az a rettenetes visszaélés és félreértés, amely a kereszténységben a drága kulcsokkal kapcsolatban olyan nagy mértékben terjedt el,…
A predesztináció és problémái | Sebestyén Jenő
Dr. Sebestyén Jenő budapesti ref. teol. tanár, az ún. történelmi kálvinizmusnak nevezett mozgalom hazai vezéralakja, valójában azonban a kuyperiánus neo-kálvinizmus hazai elterjesztője. (A neo-kálvinizmusnak minden történelmi, hitvalló református keresztyén tanra hatással lévő újításától elhatárolódunk.) BUDAPEST, 1922 Kiadja a Magyar Vallásos Traktátus Társaság KAPOSVÁR, 1922 Nyomatott Szabó Lipót könyvnyomdájában A predesztináció és problémái. I. Bevezetés. A…
A kálvinizmus öt pontja (bevezetés) | Szalay Szilárd
Szalay Szilárd A Magyarországi Református Egyház, később a Magyar Kálvinista Egyház lelkipásztora. Kálvinista tanai üdítőleg hatottak napjaink protestantizmusában, ugyanakkor neo-kálvinizmusától, sajátos premillenizmusától, és kongregacionalista egyházkormányzatától elhatárolódunk Szalay Szilárd: A kálvinizmus öt pontja A predestináció részletes kifejtése 2006. BEVEZETÉS c. fejezet 16-37. o. 1. A bajok gyökere Kissé szomorúan hozta haza kislányom a sűrűn teleírt papírlapokat…
A szolgai akarat 1525 | Luther Márton
1525 Szemelvények Luther Márton A szolgai akarat c. művéből. Erasmus és Luther, a humanizmus és a reformáció két legjelentősebb alakjának majd 500 évvel ezelőtti vitája Erasmus A szabad döntésről (De libero arbitrio diatribe) szóló írására (1524) Luther 1525-ben készítette el válaszát, amely vitairatnak A szolgai akarat (De servo arbitrio) címet adta. A reformáció egy nagy…
Luther Márton 95 pontja
A 95 TÉTEL Írta és közzétette LUTHER MÁRTON (1483-1546) német reformátor 1517. október 31-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára szögezve. Az igazság kiderítése és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek…
Az indulgentia hatása a középkori egyházi fegyelemre
A KERESZTYÉN EGYHÁZ TÖRTÉNELME Irta Warga Lajos (Kolozsvár, 1835. augusztus 19. – Sárospatak, 1900. május 17.) SÁROSPATAKI THEOLOGIAI TANÁR I. KÖTET A REFORMATIO ELŐTTI KORSZAK, vagy a katholicismus fejlődése, az egyház egyetemes uralma és hanyatlása 109. Egyházi fegyelem. SÁROSPATAKON Nyomtatta Steinfeld Béla, a ref. főiskola betűivel 1880. 109. Egyházi fegyelem. A papságnak kötési és oldási…
Pápistaság Ujsága: Az Ecclésiának kincséről, melly áll az Christusnak, és a Szenteknek felesleg való elég-tételéből | Komáromi C. György
Komáromi Csipkés György 1628-1678 Pápistaság Ujsága, az az, olly munka, mellyben a’ Pápistaságnak, mind tudományának melyeket vall; mind egyházi rendeinek mellyekhez halgat; mind ceremoniáinak, szokásinak, s rend tartásinak, mellyeket gyakorol, igaz régiségtűl üres, minapi ujsága, az magok irásibol, tanubizonságibol és Authoribol, meg-mutogattatik világossan. Comaromi C. György S. I. M. D. E. D. P. által COLOSVARAT…
Pápistaság Ujsága: Az Indulgentiákról (búcsúkról) | Komáromi C. György
Komáromi Csipkés György 1628-1678 Pápistaság Ujsága, az az, olly munka, mellyben a’ Pápistaságnak, mind tudományának melyeket vall; mind egyházi rendeinek mellyekhez halgat; mind ceremoniáinak, szokásinak, s rend tartásinak, mellyeket gyakorol, igaz régiségtűl üres, minapi ujsága, az magok irásibol, tanubizonságibol és Authoribol, meg-mutogattatik világossan. Comaromi C. György S. I. M. D. E. D. P. által COLOSVARAT…