Kategória: ROMANIZMUS & BIZÁNC

„A hamis egyház az Antikrisztus csoportja, mely a rosz szellemek tudománya, emberek hagyományai, saját cselekedeteik felett az ördög nevében van összegyüjtve, mely az isten igéjét és a sákramentomokat azoknak tulajdon céljok és hasznok ellen visszatartva, hadat folytat az igaz egyházzal, kárhoztatja Krisztus intézményeit nyilván vagy titokban. Megtartva a bálványokat és más szennyeket s gonoszságokat az isten igéje ellen, nem az isten, hanem az emberek tudományával és találmányaival akarja tisztelni az istent. Nem hallgatja az isten igéjét, hanem üldözi az igaz tanitókat, mint az apostolok, próféták és a Krisztus üldöztettek volt a sátán és az ő tagjai, az Antikrisztus egyháza által.” Debreceni Zsinat

„ANTIKRISTUS. A’ ki magát KRISTUS’ Követöjének mútatja, de azt valósággal el-tagadja, és gyülöli, ellenkezvén véle: akár légyen az magános Személly, akár egész Gyülekezet; akár a’ ‘Sidók közzül, 1Ján. 11. 18. akár a’ Keresztyének közzül való. 2Tesz. 11. 3, 4.” Bod Péter

„Mert nyilván vagyon hogy az Sátán tellyességgel azon vagyon hogy külömb külömb féle módokkal és mesterségekkel az ü Synagógáját ugy tsinogassa, és ékesitse, hogy az igaz Ecclésia gyanánt tartassék” Tarcali és Tordai Zsinatok

„És azt állítjuk, hogy helyesen cselekedett ama boldogult püspök Epiphanius, aki midőn templom ajtajánál olyan függönyt talált, melyre Krisztus vagy valamely szent képe volt festve: letépte azt és eldobta, mert a szent iratok tekintélye ellen való dolognak tartotta, hogy Krisztus egyházában embernek a képe függjön; ..Helyeseljük továbbá Augustinusnak az igaz vallásról való eme nyilatkozatát: A mi vallásunk ne legyen emberi művek tisztelése. Mert jobbak magok a művészek, akik azokat készítik: mégsem tartozunk őket tisztelni. (De vera religione, c. 55.)” II. Helvét Hitvallás

„Az „arminianizmus szuverén drogja”, amelyet a jezsuita szerint „mi (azaz pápisták) ültettünk el” Angliában, valóban tisztességes lehetőséget kínált arra, hogy „protestáns egyházunkat hathatósan megtisztítsa”” Augustus Toplady

„És így a Misének fundamentoma semmi nem egyéb, hanem a JESUS Kristusnak edgyetlen áldozattyának és szenvedésének meg-tagadása, és átkozott bálvány-imádás.” Heidelbergi Káté

„A szenteknek gyülekezetében dicsérlek tégedet. Tehát együtt imádkozni, énekelni a misegyártó csufolókkal ugyanazon gyülekezetben és templomban nem szabad.” Debreceni Zsinat

Az egyik jegynek világiaktól való megvonásáról és a mindennapi vételről

Kiss Áron (1815–1908) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1892-től haláláig, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből BUDAPEST, 1881. Debreceni Hitvallás 160-161. o. Az egyik jegynek a világiaktól való megvonásáról. A Krisztus mind a két jegyet adta az apostoloknak, s mind…

By neilnejmed 2023.09.24. Off

A miséről és áldozatról

Kiss Áron (1815–1908) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1892-től haláláig, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből BUDAPEST, 1881. Debreceni Hitvallás 158-160. o. A miséről és áldozatról. A szerzetesek a Missa szó származásának fejtegetésében bolondoskodnak. Némelyek önállóan főnév, mások melléknév gyanánt…

By neilnejmed 2023.09.24. Off

Az áldozatról, papságról, papok áldozatáról és az igaz sákramentumokról

Kiss Áron (1815–1908) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1892-től haláláig, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből BUDAPEST, 1881. Debreceni Hitvallás 162-165. o. Az áldozatról. Az áldozat háromféle: jelképes, elégtevő és szeretetvendégségi vagyis hálaadó. Jelképi áldozat volt az ó szövetségben a…

By neilnejmed 2023.09.24. Off

Az ünnepekről és az Úr napjáról

Kiss Áron (1815 – 1908) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok Debreceni Hitvallás 239. o. (Dőlt betűvel szedve az inkább lutheránus, anglikán, félutas, „félig megreformáltságra” jellemző állításokat. Mindezek…

By neilnejmed 2023.09.11. Off

Mi légyen az szent Irásnak méltósága, és miért kellessék minden közönséges nyelvekre azt fordíttatni

Kiss Áron (Kisnamény, 1815. november 2.– Debrecen, 1908. május 30.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1892-től haláláig; Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből, 352-353. o., Tarcal-Tordai Hitvallás 1563 XXVII. Art. Mi légyen az szent Irásnak méltósága, és miért kellessék minden…

By neilnejmed 2023.09.03. Off

A Vulgáta editiorol: „Ezeknek felötte sok helyen a régi Bibliát a pápai tudomány mellé szabták”

Károli Gáspár Károlyi Gáspár (Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.) A Vizsolyi Biblia elöljáróbeszéde részlet TEKINTETES ÉS NAGYSÁGOS URAKNAK, VITÉZLŐ NEMES NÉPEKNEK ISTENFÉLŐ KÖZSÉGNEK ÉS AZ ISTEN HÁZÁBAN MUNKÁLKODÓ PRÉDIKÁTOROKNAK, KIK EGÉSZ MAGYARORSZÁGBAN ÉS ERDÉLYBEN VANNAK. „[A régi Bibliáról, melyet vulgata editionak neveznek.] De mivelhogy nem elégesznek meg a Pápisták ezzel, hogy a…

By neilnejmed 2023.08.30. Off

A Szentírás közönséges nyelvekre való lefordításáról

Károli Gáspár Károlyi Gáspár (Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.) A Vizsolyi Biblia elöljáróbeszéde részlet TEKINTETES ÉS NAGYSÁGOS URAKNAK, VITÉZLŐ NEMES NÉPEKNEK ISTENFÉLŐ KÖZSÉGNEK ÉS AZ ISTEN HÁZÁBAN MUNKÁLKODÓ PRÉDIKÁTOROKNAK, KIK EGÉSZ MAGYARORSZÁGBAN ÉS ERDÉLYBEN VANNAK. „De mivelhogy e világ nem akarja, hogy az Istennek szent könyvei közönséges nyelven legyenek és azt mindenek…

By neilnejmed 2023.08.29. Off

A temetésről

Kiss Áron (1815 – 1908) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok 238. o. A temetésről. A meghaltakat tisztességesen eltemetjük a községen kivül, vagy a közgyülekezet helyén, a hol…

By neilnejmed 2023.08.23. Off

Pápistaság Ujsága: A harangozásokról | Komáromi C. György

Komáromi Csipkés György 1628 – 1678 Pápistaság Ujsága, az az, olly munka, mellyben a’ Pápistaságnak, mind tudományának melyeket vall; mind egyházi rendeinek mellyekhez halgat; mind ceremoniáinak, szokásinak, s rend tartásinak, mellyeket gyakorol, igaz régiségtűl üres, minapi ujsága, az magok irásibol, tanubizonságibol és Authoribol, meg-mutogattatik világossan. Comaromi C. György S. I. M. D. E. D. P.…

By neilnejmed 2023.08.23. Off

A kegyesek templomairól, bálványokról, oltárokról, képekről

Kiss Áron (Kisnamény, 1815. november 2.– Debrecen, 1908. május 30.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1892-től haláláig Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből BUDAPEST, 1881. Debreceni Hitvallás 188-189. o. A kegyesek templomairól. A kegyesek templomainak, legyenek bár azok fából avagy…

By neilnejmed 2023.08.19. Off