Mi légyen az szent Irásnak méltósága, és miért kellessék minden közönséges nyelvekre azt fordíttatni

Kiss Áron

(Kisnamény, 1815. november 2.– Debrecen, 1908. május 30.)

református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1892-től haláláig; Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes

Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből, 352-353. o.,

Tarcal-Tordai Hitvallás

1563

XXVII. Art. Mi légyen az szent Irásnak méltósága, és miért kellessék minden közönséges nyelvekre azt fordíttatni.

Mikoron azt állatjuk, hogy az Evangelium a szerént a mint már az Ecclesiáért leirattatot, eggyetlenegy rend szerént való eszköz mellyel az Ur az embereknek idvezitésében él, melyre nézve Életnek és megbékéllésnek beszédének hivattatik. Rom. 1. 16. Jan. 6. 6. 8. Phil. 2. 16. 2 Cor. 5. 18. Nem tulajdonitjuk, penig ez erőt az abban levő syllabáknak vagy téntának, vagy a nyakra felfüggesztetet papyrassatskáknak, avagy bizonyos szóknak előbeszéllésének, sem nagy költséggel öszve köttetet, annál inkáb sok temiéneknek füstölésével megszentelt könyveknek, mert távol légyen hogy aféle sorsszedéseket és szentség töréseket javallanánk.

De legelsőben minden képzéssel hitegető jelenéseknek utait elkerüljük, ugy mint kikkel az ördög már régen szukta az embereket megjátzadoztatni.

Annak utánna az helyesen hirdettetet és megmagyaráztatot Evangeliumnak azt tulajdonitjuk hogy annak igaz értelmének végére mehetni, és azt az elmében bényomhatni (metzhetni) valahol Hit által a megtérésnek igaz gyümöltsét teremti. Rom. 10. 17.1. Pet. 1. 13.

Mert azt nyilván tanítják az apostolok, kiket midőn a Christus elküldené semmiképpen nem élt ez igékkel: mennyetek el beszéllyétek elő az Evangeliomot isméretlen nyelven, és imádjátok a könyvet kiben meg vagyon irva; hanem ezekkel inkáb: Mennyetek el hirdessétek az Evangeliumot minden teremtet állatoknak (halandóknak). Hogy azokat elhadjuk kiket az Apostol a Corinthusiak ellen világossan, az idegen nyelveknek helytelen, és Prophetia s megmagyarázás nélkül az Isten Ecclesiájában való gyakorlásáról feltött tzéllya szerént beszél. – Mat. 13. 34. 35. Tsel. 16. 32: Matt. 28. 19. 1. 1. Cor. 14.

Mert ugyanis holot a hit az hallásból vagyon. Rom. 10. 17. miképpen hiszi azt el valaki a mit nem tud. És azt a mi idegen nyelven énekeltetik, miképpen veszi eszében? 1 Cor. 14. De az is kérdésben jöhet: Miképpen erőssittethetnek meg a nyavalyás emberek az igaz tudománban, és ennyi külömböző és sok késértetek ellen, miképpen gyámolittathatnak, az hamis tudományok ellen is miképpen erőssittethetnek meg, hanem ha a Dáviddal egygyütt éjjet napot mind az Isten beszédéről való elmélkedésben, és az szent irás tanubizonság tételének egymással való öszvehasonlittatásában töltsék el? Bizonyára ugy szoktak vala tselekeddegélni minden keresztyének, miglen az Isten reánk megharaguván, az ördög ezt az világosságot mi töllünk arról nem elmélkedőktől el nem vötte, és amaz sűrű sötétséget ismét reánk nem boritotta. Rom. 15. 4. 2. Tim. 3. 16. Psal 1. 2. Tsel. 17. 11. Jan. 55. 39. Ez hogy igy légyen, bizonyitja szent Péter, az híveknek szorgalmatosságokat ditsérvén, azért, hogy a Prophétáknak beszédére figyelmeznének. 2 Pet. 1. 19. Mert tudja vala a Christusnak amaz mondását: Legeltesd az én juhaimat, Jan. 21.10. értetni az igének prædikáltatásáról. Mint maga a Szent Pál megmagyarázta és ugyan valósággal meg is bizonyitotta. Tsel. 17. 3.

Azomban mind az által semmiképpen nem akarjuk azt, hogy akár kinek is szabad volna az szent Irást az Ecclesiában tanitani azaz magyarázni. Holot e tiszt azokra tartozik tulajdonképpen, kik arra a hivatalra igazán hivattattak, mint aláb bővebben megmondjuk: Luc. 3. 2. 3. 41. Rom. 10. 15. Hanem azt mondjuk, hogy kell a szent irást mindeneknek olvasni és tudni, mindaddig míg az igének helyes (önként való) magyarázásával, melly az Ecclesiában kiszolgáltatik, magát megerőssitheti, és az hamis phrophétákat, mind megismerheti, s mind eltávoztathatja.

De azt is hozzá teszszük, nem hogy a szent Irásnak olvasása, hozzá adván azt a ki minden hűséges lelki tanitóktól megkivántatik, hogy azt hűségesen magyarázzák, nem penig hogy egészszen a Christust megáldozzák, vagy idegen nyelven kiáltozzanak: nem hogy mondom az a dolog veszekedéseket és eretnekségeket szerezne; de sőt inkáb azt mondjuk hogy külömben az embereknek szivekből az eretnekségek ki nem gyomláltathatnak. Cor. 4. 2. 2. Cor. 5. 20. Sid. 10. 14. 1 Cor. 14. 12. 13. 14.

Végezetre valaki a szent könyveknek olvasását az emberektől megtiltja, tudja meg, hogy azoktól minden bizonyos vigasztalásnak és idvességnek reménségét elveszi. Rom. 15. 4. Jak. 1.25. Luc. 1. 70. 71. Tsel. 3. 18. 19. 24. 25. Eph. 1. 9. 10.

Forrás

Kiss Áron A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok, és az egri szövetkezés (confoederatio); Tarcal-Tordai Hitvallás, 1563; BUDAPEST, 1881.