A magyar reformáltak elutasítják a Gergely-naptárt
NAGYKÁROLYI ZSINAT, 1591-dik évben. 698-706. o. Draskovich György győri püspök és királyi helytartó adta ki először Magyarországon a rendeletet, hogy az 1582. év október 4-dik napjától fogva az uj XIII. Gergely-féle naptár szerint kell az időszámitást megkezdeni. De az ellen magok a római katholikusok is oly ellenszegüléssel viseltettek, hogy midőn annak életbeléptetését Rudolf király az…
A magyar nemzetben immár elvégtére egy academia felállításának módja és formája | Apáczai Csere János
Apáczai Csere János születési nevén Csere (Cseri, Tsere) János, (szül.: Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) Erdélyi magyar református teológus, pedagógus, filozófus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike. A magyar nemzetben immár…
Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól | Apáczai Csere János
Apáczai Csere János születési nevén Csere (Cseri, Tsere) János, (szül.: Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) Erdélyi magyar református teológus, pedagógus, filozófus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike. Az iskolák fölöttébb szükséges…
Dobos János országgyűlési reform. lelkésznek utolsó egyházi beszéde (1848)
Dobos János (Óbuda, 1804. április 14. – Cegléd, 1887. február 3.) akadémiai rektor, református lelkész, újságíró. Az 1847–1848. országgyűlésre egyik országgyűlési lelkésznek hívták meg. Dobos János országgyülési reform, lelkésznek utósó egyházi beszéde, az 1848-ik évi országgyűlés alatt. Pozsonyban Márczius 26-án. [Az igeválasztás, applikáció és a gondolatmenet itt ott eléggé merész, de egyben nagyon tanulságos is…
A bölcsesség tanulásáról | Apáczai Csere János
Apáczai Csere János születési nevén Csere (Cseri, Tsere) János, (szül.: Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) Erdélyi magyar református teológus, pedagógus, filozófus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike. A bölcsesség tanulásáról [Nagyon…
Hű elbeszélése annak az eseménynek, mely 1655. szeptember 24-én a gyulafehérvári kollégiumban történt
Apáczai Csere János születési nevén Csere (Cseri, Tsere) János, (szül.: Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) Erdélyi magyar református pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike. Hű elbeszélése annak…
A 17. századi anyanyelvű kizárólagos zsoltározás Magyarországon
részletek H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004): I. A 16-17. századi magyar nyelvű protestáns éneklésről tanúskodó források című fejezetéből II. 4. 2. A zsoltáréneklés Mindhárom protestáns felekezet szertartási éneklésében nagy szerepet játszottak a prózai zsoltárok. Témánk szempontjából azonban a verses zsoltárok tartoznak a gyülekezeti énekek körébe, így a velük kapcsolatos követelményeket…
Tolnai Dali János a kizárólagos zsoltározás és istentiszteleti rendtartás védelmében
Tolnai Dali János vagy Tolnai Dáli János (Nagyvárad, 1606 – Tarcal, 1660) pedagógus, református lelkész, teológus, a puritánus mozgalom jeles alakja, a sárospataki református kollégium iskolateremtő pedagógusa (1638–1641, 1649–1656). felhasználva H. Hubert Gabriella ZSOLTÁRÉNEKLÉSI VITA A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN című tanulmányát, A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004) c. könyvét, valamint Tolnai Dali János művét…
A magyar puritánok londoni szövetsége (1638)
Zoványi Jenő (1865 – 1958) Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban, 1911, Budapest 24-26. o. (A magyar puritánok londoni szövetsége) London, 1638. február 8. Angolország Németalföldhöz közel fekvése folytán állandó csábító hatást gyakorolt a magyar ifjakra abban az irányban, hogy itteni időzésök közben felhasználják az alkalmat és megismerkedjenek az abban az időben is nevezetes szigetország…
Templomi fejkendőzés a 20. századi történelmi Magyarország területén
Vajon a történelmi keresztyénség hogyan értette Pál szavait: Minden asszony pedig a ki imádkozik vagy Irást magyaráz mezitelen fővel, az ő fejét megrútitja: mert az szinte annyit tészen mintha megberetváltatott volna az ő feje. Mert az asszony, ha bé nem fedi az ő fejét, nyirettessék el az ő haja is; hogyha pedig éktelen az asszony…