Az úrvacsorázás kegyesség-gyakorlásáról és annak hét céljáról
Medgyesi Pál (Aranyosmeggyes, 1604 – Sárospatak, 1663) református lelkész, teológus, író. A magyar puritánus irodalom kiemelkedő egyénisége. Medgyesi, Pál (1605–1663?) / Bayly, Lewis (1575?–1631): PRAXIS PIETATIS azaz KEGYESSÉG GYAKORLÁS melybe befoglaltatik, mint kelljen a hívő keresztyén embernek az ISTEN és a maga igaz ismeretében nevekedni, életét naponként Istennek félelmére intézni, csendes lelkiismerettel költeni és futásának…
Az eucharisztia és az eucharisztikus kongresszusok református szempontból | Sebestyén Jenő
dr. Sebestyén Jenő (1884–1950) DR. SEBESTYÉN JENŐ a Budapesti-Református Theológiai Akadémia Igazgatója Kálvin János Társaság Második kiadás (Különlenyomat a Magyar Kálvinizmus IV. évf. 7-12. számából) Budapest, 1938 Az 1938-ik év rendkívüli év lesz a magyar római katholikus világ számára. Olyan, amilyen még eddig tényleg nem volt, mert a pápa Budapestet jelölte ki az 1938 májusában…
„Ez az én testem” – Krisztus úrvacsorai jelenlétéről
Kiss Áron (Kisnamény, 1815. november 2.– Debrecen, 1908. május 30.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből BUDAPEST, 1881. Debreceni Hitvallás 143-152.o. Az Urvacsoráról. Az Urvacsora földi és mennyei dologból álló sákramentom a Krisztus szenvedésének és…
A sákramentumok szerzésének és alkalmazásának rendjéről
Kiss Áron (1815-1908) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok Debreceni Hitvallás 209-218 o. A sákramentomok szerzésének és alkalmazásának rendiről. Minthogy a szentirás pecséteknek, a megigért örökség erősségeinek nevezi…