Példák a törvénytelen gyülekezeti szövetségre

Példák a törvénytelen gyülekezeti szövetségekre, fogadalmakra, eskükre az Új-Angliai Sálemtől napjaink Magyarországáig.

Bevezető

A konfirmációs vagy esküvői fogadalmak vizsgálata nem célja ennek a cikknek, sem senki megsértése, bár a konfirmációt is érinti. A kongregacionalizmus cementjéről, mint gyülekezeti esküről vagy szövetségkötéséről lásd a Bevezetés a kongregacionalizmusba (I.) című írást. A fogadalomtétel keresztségi kritikáját már Méliusz Juhász Péter is megfogalmazta a reformáció idején: A keresztszülőségről, keresztelési ajándékról, sóról, olajról, nyálról, fogadalomtételről és az ördög megtagadásáról. Érdemes lehet kicsit a szerzetesi fogadalmakat és az azok ellen írt vitairatokat is tanulmányozni, pl. Luther Márton munkáját az emberi tanitások kerüléséről a szerzetesség kapcsán, vagy reformációs írásokat a keresztyén szabadságról, Szegedi Kis István műve erről egy kiváló darab. A kongregacionalista, szeparatista és independens gyülekezeti szövetségről elsősorban a 17. sz-i presbiteriánus Samuel Rutherford művei találhatók meg még az oldalon. Nem ún. evangéliumi (kongregacionalista), hanem Népegyházak vannak az Újszövetség alatt. – a szerk.

Samuel Rutherford

Vajon mindenkit „egyházba kell-e iktatni”, azaz egy látható gyülekezet tagjává kell-e lennie egy kifejezett, szóban megfogadott vagy megvallott szövetség által? Idézet:

„Az Új-Angliába küldött kérdésekre adott válaszaikban *1.36 megkövetelik minden nagykorú személytől, mielőtt az egyház tagjává fogadtatnának:

A megtérésük módjának és valóságának nyilvános, szóbeli kijelentését, mégpedig vagy összefüggő beszédben (mondja b 1.37 az Apologia), vagy a vének által feltett kérdésekre adott válaszokban.

1. Megkövetelik a hit nyilvános megvallását a vallásuk tanításairól, ugyanazon módon.

2. Kifejezett, szóbeli szövetségkötést eskü által, hogy abban a hitben járnak; és hogy alávetik (mondja a szerző) c 1.38 magukat Istennek, és egymásnak az Ő félelmében; és hogy minden szent rendelésének megvallott alárendeltségben járnak, egymáshoz ragaszkodván mint ugyanazon test tagjai, testvéri szeretetben és szent éberségben a kölcsönös épülésre Krisztus Jézusban.

3. És szövetségkötést arra nézve is, hogy nem hagyják el az említett egyházat annak beleegyezése nélkül.

Ez az egyházi szövetség (mondja az Apologia) d 1.39 a látható egyház lényegi vagy formális oka, miként a szentek nyája az anyagi oka; és annyira szükséges az egyház létéhez, hogy nélküle senki sem tarthat igényt egyházi közösségre; és ezért ez az, ami által az egyház teljességében felépül; ami által egy elesett egyház ismét helyreáll; és ami, ha eltávolíttatik, az egyház felbomlik és megszűnik egyháznak lenni; és ez az, ami által a szolgálóknak hatalmuk van a nép fölött, a népnek részesedése a szolgálóiban, és egyik tagnak része és hatalma van a másik tag fölött.” [1]

Salemi Szövetség 1629

Szövetséget kötünk az Úrral és egymással; és Isten jelenlétében magunkat arra kötelezzük, hogy együtt járjunk minden ő utaiban, amiképpen neki tetszik magát hozzánk kijelenteni az ő áldott igazság-igéjében.

A Bővített Salemi Szövetség, 1636

Szövetséget kötünk a mi Urunkkal és egymással; és Isten jelenlétében magunkat arra kötelezzük, hogy együtt járjunk minden ő utaiban, amiképpen neki tetszett magát nekünk kijelenteni az ő áldott igazság-igéjében; és kifejezetten, Isten nevében és félelmében, megvalljuk és kijelentjük, hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak ereje és kegyelme által a következőképpen járunk.

Valljuk az Urról, hogy ő a mi Istenünk, és magunkról, hogy az ő népe vagyunk, lelkünk igazságában és egyszerűségében. Átadjuk magunkat az Úr Jézus Krisztusnak és az ő kegyelme igéjének, hogy tanítson, kormányozzon és szenteljen meg minket az istentisztelet és a megtérés dolgaiban; eltökélvén azt, hogy egyedül őhozzá ragaszkodunk életért és dicsőségért, és elvetünk minden ellenkező utat, kánont és emberi rendelést az ő tiszteletében.

Ígérjük, hogy testvéreinkkel kapcsolatban minden vigyázással és gyöngédséggel járunk el, kerülvén a féltékenységeket és gyanúsításokat, a hátuk mögötti rágalmazásokat, kárhoztatásokat, ingerléseket és a lélek titkos feltámadásait ellenük; hanem minden vétségben a mi Urunk Jézus szabályát követjük, és hordozunk és eltűrünk, engedünk és megbocsátunk, amiképpen ő tanított minket.

Nyilvánosan vagy magánosan nem cselekszünk készakarva semmit az egyház megbotránkoztatására; hanem készek vagyunk tanácsot venni magunkra és a mieinkre nézve, valahányszor arra alkalom adatik. A gyülekezetben nem leszünk elhamarkodottak sem saját ajándékaink és képességeink mutogatására beszéd vagy kételyek felvetése által, sem arra, hogy ott testvéreink gyengeségeit vagy fogyatkozásait feltárjuk; hanem arra rend szerinti elhívást várunk, tudván, mennyire megszégyeníttethetik az Úr, az ő evangéliuma és annak megvallása nyilvánosan mutatkozó rendetlenségeink és gyengeségeink által.

Magunkat arra kötelezzük, hogy az evangélium előmenetelét minden igazságban és békességben munkáljuk, mind a belül, mind a kívül levők tekintetében; semmiképpen meg nem vetvén testvérgyülekezeteinket, hanem szükség szerint élvén tanácsukkal; senki elé botránkozásnak kövét nem vetvén, még az indiánok elé sem, kiknek javát elő akarjuk mozdítani; és úgy forgolódván, hogy még a gonosznak látszatát is elkerüljük.

Ezennel ígérjük, hogy minden törvényes engedelmességben viseljük magunkat mindazok iránt, akik fölöttünk vannak, akár az egyházban, akár a közállapotban; tudván, mily kedves lesz az Úr előtt, ha tisztségükben bátorítást nyernek azáltal, hogy rendetlenségeinkkel lelküket meg nem szomorítjuk.

Elhatározzuk, hogy magunkat az Úr előtt kedvesekké tesszük saját elhívásainkban; kerülvén a tétlenséget, mint minden állapot romlását. Senkivel sem bánunk keményen vagy elnyomó módon azokban a dolgokban, amelyekben az Úr sáfárai vagyunk.

Ígérjük továbbá, hogy legjobb tehetségünk szerint gyermekeinket és szolgáinkat Isten ismeretére és az ő akaratának tudására tanítjuk, hogy ők is neki szolgálhassanak; és mindezt nem a mi saját erőnkből, hanem az Úr Jézus Krisztus által; kinek vérével kívánjuk, hogy meghintessék e mi, az ő nevében kötött szövetségünk. [2]

A Salem Village-hez tartozó Egyházi Könyv, 1689

1. oldal

Azon szövetség, melyben megegyezett és melyhez hozzájárult a Salem Village-ben levő Krisztus egyháza, első testületté szerveződésekor, 1689. november 19-én.

Mi, kiknek nevei — jóllehet méltatlanok vagyunk arra, hogy nevünk legyen e [gyülekezetben] — ehhez alább odaírattak, siratván saját nagy alkalmatlanságunkat a szent Istenhez való [ily] félelmetes és ünnepélyes közeledésre, és [megbánván] mindazon vétkeket, melyeket elkövettünk, akár újjászületetlen állapotunk napjaiban, akár azután, hogy Istennel közösségre jutottunk azon egyházak közösségében, melyekhez korábban tartoztunk; mindazáltal úgy ítélvén, hogy a Magasságos arra hívott el bennünket, hogy más társasággá szerveződjünk, szent szövetségben szolgálván az Úr Jézus Krisztust, és egymást építvén az ő szent Igéjének szabályai szerint; a hit dolgában azon hitvallás szerint meggyőződvén, melyet az Új-Angliában lévő Bostonban, 1680. május 12-én összegyűlt egyházak vénei és követei elfogadtak és helybenhagytak, melyet annak lényegére nézve mi is most magunkénak vallunk és megvallunk.

E napon, az őszinteség valamely mértéke szerint, átadjuk magunkat Istennek Krisztusban, hogy őérette legyünk, és ne másért; egyszersmind megtagadva e jelen gonosz világ minden hiábavalóságát és bálványát.

Átadjuk magunkat és utódainkat az Úr Jehovának, az egy igaz és élő Istennek, három személyben: Atyának, Fiúnak és Szentléleknek; a mi Urunk Jézus Krisztus Istenének és Atyjának, mint Krisztusban velünk megbékélt Istenünknek és Atyánknak; és Krisztus Jézusnak, mint Királyunknak, Papunknak és Prófétánknak, és egyetlen Közbenjárónknak; valamint a Szentléleknek, mint egyetlen megszentelőnknek és vigasztalónknak; mint legfőbb javunknak és végső célunknak. Ígérvén isteni segítséggel, hogy e három személyben egy Istennek élünk és reá támaszkodunk, remélvén, hogy végre örökké vele élünk.

Hasonlóképpen átadjuk magunkat egymásnak az Úrban, kötelezvén magunkat — isteni segítséggel — mint Isten egyháza, hogy alávetjük magunkat Krisztus rendjének, fegyelmének és kormányzatának ebben az ő egyházában; és annak vénje vagy vénei szolgálati tanításának, vezetésének és felügyeletének, mint akik vigyáznak a mi lelkeinkre. Ugyanígy kötelezzük magunkat a kölcsönös testvéri vigyázásra az evangéliumi szabályok szerint, mindaddig, amíg e szabályok szerint e viszonyban maradunk egymással; és azt is ígérjük, hogy minden rendes és illő közösségben járunk a mi Urunk Jézusnak más gyülekezeteivel.

2. oldal

Minden készséges igyekezettel támogatjuk és megtartjuk a mi Megváltó Urunk tiszta evangéliumi rendeléseit, amennyiben ő kegyelmesen kijelenti nekünk az ezekre vonatkozó akaratát.

E végre elhatározzuk, hogy egyenes szívvel kutatjuk, mi a mi kötelességünk; és bánatunknak, valamint szégyenünknek tekintjük mindazt, amiben azt tapasztaljuk, hogy annak teljesítésében fogyatkozást szenvedünk; és annak bocsánatáért alázatosan az örökkévaló szövetség véréhez folyamodunk.

És hogy e szövetséget és annak minden ágát örökre sértetlenül megtarthassuk, tudván, hogy önmagunktól semmit sem cselekedhetünk, alázatosan könyörgünk, hogy Közbenjárónknak segítsége és kegyelme elégséges legyen nekünk. Kérjük, hogy miközben félelemmel és rettegéssel munkáljuk a magunk üdvösségét, ő kegyelmesen munkálja bennünk mind az akarást, mind a cselekvést. És hogy ő, a mi lelkünk nagy Pásztora, vezessen bennünket az igazság ösvényein az ő neve kedvéért; és végre mindnyájunkat fogadjon be a világosságban levő szentek örökségébe. [3]

Salem Baptist Church Covenant – 2026

Isten kegyelme által, mint hisszük, arra jutván, hogy megbánjuk bűneinket, higgyünk az Úr Jézus Krisztusban, és magunkat Neki adjuk; és miután hitvallásunkra megkereszteltettünk az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, most az ő kegyelmes segítségére támaszkodva, ünnepélyesen és örvendezve megújítjuk szövetségünket egymással.

Igyekszünk és imádkozunk a Lélek egységéért a békesség kötelékében egymással. (Ef 4,1–3)

Együtt fogunk járni keresztyéni szeretetben, szeretetteljes gondot és őrködést gyakorolván egymás fölött, és hűségesen buzdítván, intvén és kérvén egymást, valahányszor az alkalom kívánja; késedelmesek leszünk a sértődésre, és mindenkor készek a megbékélésre nézve, megemlékezvén Üdvözítőnk parancsáról, hogy azt halogatás nélkül keressük. (Jn 13,34–35; 2Tim 2,15; 1Kor 5,1–2; Zsid 3,12–14)

Nem hagyjuk el a magunk egybegyülekezését, sem pedig el nem mulasztjuk azt, hogy egymást és másokat bátorítsunk és imádkozzunk magunkért és másokért. (Zsid 10,23–25)

Igyekszünk gyermekeinket és azokat, akik bármikor gondviselésünkre bízattak, az Úr nevelésében és intésében felnevelni, és imádság által, valamint tiszta és szeretetteljes példamutatással, szeretteink, barátaink és ismerőseink üdvösségét keresni. (Tit 2,1–6; 5Móz 6,4–7)

Örülünk egymás boldogságának, és gyöngédséggel és együttérzéssel igyekszünk egymás terheit és bánatait hordozni. (Róm 12,15; Gal 6,2; Jak 2,14–17)

Isten kegyelméből arra törekszünk, hogy elővigyázatossággal éljünk e világban, megtagadván az istentelenséget és a világi kívánságokat, melyek ok nélkül ártanak az egyház testének, vagy saját hitünket, illetve másokét veszélyeztetik; s megemlékezvén arról, hogy amiképpen mi önként temettettünk el a keresztség által és támadtunk fel új életre, úgy most különös kötelezettség áll rajtunk, hogy új és szent életet éljünk. (Róm 12,1–2; Róm 14,13–18; Ef 5,15–21; Tit 2,12; 1Pt 1,14–16; 2,11–12)

Együtt munkálkodunk azon, hogy e gyülekezetben hűséges evangéliumi szolgálat maradjon fenn, támogatván a Biblia prédikálását és tanítását, a hívők keresztségének és az Úr asztalának helyes kiszolgáltatását, és amikor szükséges, az egyházi fenyítés gyakorlatát. (Mt 18,15–20; ApCsel 2,38; 1Kor 5,9–13; 11,26; 2Tim 4,2)

Készséggel és rendesen járulunk hozzá a szolgálat fenntartásához, a gyülekezet költségeihez, és az evangélium minden nép között való terjesztéséhez. (2Kor 9,7; Gal 6,10; 1Jn 3,17–18)

Egymást szolgáljuk azzal az ajándékkal, melyet Isten az ő szuverenitásában és kegyelmében adott nekünk; és ebben mindenkor igyekszünk az ő Szentlelkének erejére támaszkodni, hogy minden dicsőség őt illesse. (Róm 12,4–8; 1Kor 12,7, 12–13; Jak 1,27)

Ha pedig e helyről elköltözünk, lehetőség szerint mihamarabb egyesülünk valamely más egyházzal, ahol e szövetség lelkületét és Isten Igéjének elveit gyakorolhatjuk. (Zsid 10,23–25)

Legyen a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme, Istennek szeretete és a Szentlélek közössége mindnyájunkkal, Isten dicsőségének magasztalására Krisztus Jézusban. Ámen. [4]

SDG Reformált Baptista Gyülekezet, Budapest – Családi Szövetség

Mi, akik együtt kívánunk járni az Úr félelmében, vallást teszünk – a Szentlélek támogatásával – mélységes és komoly megalázkodásunkról minden bűnünk miatt.

Ugyanakkor ünnepélyesen, Isten és egymás jelenlétében, saját méltatlanságunk tudatában, odaszánjuk magunkat, mint gyülekezet, az Úrnak az apostoli rendelkezés szerint, hogy Ő legyen Istenünk, mi pedig legyünk az Ő népe, az Ő ingyen kegyelmének örök szövetsége által,

• amelyben egyedül reménykedünk, hogy elfogad minket, áldott Fia, Jézus Krisztus által, Aki legyen nekünk Főpapunk, hogy megigazítson és megszenteljen minket, és legyen nekünk Prófétánk, hogy tanítson minket,

• amelynek révén alárendeljük magunkat Őneki, mint törvény-adónknak és a szentek Királyának;

• és igazodunk összes szent törvényéhez és rendeléséhez a mi növekedésünkre, épülésünkre és vigasztalásunkra,

hogy legyünk Őneki szent menyasszonya, szolgáljuk Őt a mi nemzedékünkben és várjuk az Ő második megjelenését, dicsőséges Vőlegényünk érkezését!

Mivel a gyülekezeti közösség és a kegyelem igazsága elégíti meg lelkünket, szent egységbe és közösségbe tömörülünk, alázattal alávetve magunkat az evangélium rendelkezéseinek és minden szentséges feladatnak, amely kívánatos egy ilyen lelki közösségben levő néptől.

1. Ígérjük és kötelezzük magunkat, hogy teljes szentségben, istenfélelemben, alázatban és testvéri szeretetben járunk, amennyire csak rajtunk múlik, hogy közösségünk gyönyörűséges legyen Isten előtt, számunkra kellemes és kedves az Úr többi gyermekének.

2. Ígérjük, hogy vigyázunk egymás beszédére, és nem nézzük el egymás bűnét, amennyiben Isten leleplezi azt bármelyikünk előtt; és hogy egymást szeretetre és jó cselekedetekre serkentjük; hogy figyelmeztetjük, intjük és megfeddjük egymást szelídséggel, a Krisztus által erre vonatkozólag meghagyott szabályok szerint.

3. Ígérjük különösen azt, hogy imádkozunk egymásért és ennek a gyülekezetnek a tündökléséért és gyarapodásáért, Istennek a jelenlétéért benne, Szentlelkének reá történő kiáradásáért, és az Ő dicsőségére történő megőrzéséért.

4. Ígérjük, hogy egymás terhét hordozzuk, hogy ragaszkodunk egymáshoz és együtt érzünk egymással minden helyzetben, külsőben és belsőben egyaránt, amelybe Isten az Ő gondviselése folytán belevisz minket.

5. Ígérjük, hogy elhordozzuk egymás gyengeségeit, kudarcait és fogyatékosságait türelemmel, sok gyöngédséggel, nem teregetve ki azokat a gyülekezeten kívül, sem azon belül, csakis Krisztus szabálya szerint, az evangélium által erre vonatkozóan megszabott sorrendben.

6. Ígérjük, hogy együtt küzdünk az evangélium igazságáért és az Isten útjainak és rendeléseinek tisztaságáért, kerülve a megosztást és a megosztókat, igyekezve megőrizni a Lélek egységét a békesség kötelékében (Efézus 4,3).

7. Ígérjük, hogy összegyűlünk minden vasárnap, az Úr napján, és más alkalmakon is, hogy szolgáljuk és dicsőítsük Istent, a neki tetsző módon imádva Őt, hogy építsük egymást, és hogy egyházának javát keressük.

8. Ígérjük, hogy képességeink szerint (vagy abban a mértékben, amelyben Isten megáld minket a világ javaival) adakozunk az Isten országa ügyének támogatására pásztorunknak vagy a gyülekezet szolgálattevőinek, mivel Isten meghagyta, hogy az evangélium hirdetői az evangéliumból éljenek. (Vajon helyezhet-e valami is nagyobb felelősséget a lelkiismeretre, mint ez a szövetség és milyen lehet akkor azok bűne, akik ezt megszegik?)

Ezeknek és minden egyéb, az evangéliumból származó feladatnak alázatosan alávetjük magunkat, ígérve és szándékozva ezeket megvalósítani, nem a saját erőnkből, tudatában lévén saját gyengeségeinknek, hanem az áldott Isten erejével és hatalmával, Akiéi vagyunk, Akit szeretnénk szolgálni, Akié a dicsőség most és mindörökké! Ámen. [5]

A Közép-Kelet Európai Református Presbiteriánus Egyház

A tagsági fogadalom szövege:

A lelkész (lehetőleg az igehirdetés után) felolvassa a tagsági eskü szövegét, amely által a tagságot felvállalók szövetségre lépnek Istennel és egyházával:

i) Saját bűnös voltod teljes tudatában elismered-e, hogy jogosan érdemled Isten ítéletét, és nem remélhetsz üdvösséget az Ő szuverén kegyelme nélkül?

ii)Hiszel-e Jézus Krisztusban úgy, mint Isten Fiában és a bűnösök Megváltójában, és elfogadod-e őt egyedüli Üdvözítődként úgy, ahogy azt az evangélium tanítja?

iii) Ígéred és fogadod-e, hogy a Szentlélek kegyelmére támaszkodva úgy fogsz élni, ahogy ez Krisztus követőjéhez méltó?

iv) Ígéred-e, hogy legjobb képességed és lehetőséged szerint támogatod az egyházat az igaz istentiszteletben és minden munkájában?

v) Aláveted-e magad egyházunk kormányzásának és fegyelmének, valamint ígéred-e, hogy a gyülekezeti élet tisztaságának és békességének felülvigyázója leszel? [6]

Magyarországi Református Egyház, újabbkori konfirmációs fogadalom

Az ortodoxia korában nem volt egyházhoz kötő fogadalom a konfirmációkor, és nem is volt konfirmáció a mai, megszokott istentiszteleti formában mindenütt, még a buceri formában sem. A régi konfirmációnak nem volt gyülekezeti fogadalom jellege sem, mivel nem szervezethez kötés volt a célja, hanem a tiszta hit és tudomány megvallása, a keresztségi fogadalom megerősítésére:

„Nem tudjuk pontosan az okát annak, miért bírt olyan nagy jelentőséggel Bucer strassburgi konfirmációs értelmezése, mindenesetre több követőt talált és liturgiánkban mi is sok elemet megőriztünk a mai napig az övéből, annak ellenére, hogy nála erős sakramentális jelleg érezhető. A konfirmáció Bucernél egy katechizációs folyamat végén történik. Ekkor a keresztségi fogadalmat megismétlik, azt magukra veszik, hitükről vallást tesznek, a gyülekezet megbizonyosodik a megszerzett hitismereteikről. Ezt mintegy megerősíti kézrátétellel, egyfajta közbenjáró áldással, a gyülekezetbe való befogadással. A konfirmandusokat felhatalmazzák az úrvacsora vételére, és felvétetnek a gyülekezetbe. A protestáns orthodoxia jellemzően a tanok ismeretére helyezi a hangsúlyt ezen a területen.” [7a]

A pietizmus megkötötte a lelkiismeretet a konfirmációnál. A pietisták hozták be a lelkiismereti kényszert:

„A pietizmus képviselői számára a konfirmációban a lényegesebb elemek a keresztségre való emlékezés, annak egyfajta megidézése, a hit, a hitvallás, a bizonyságtétel, a személyes elkötelezettség, az önálló döntés, meggyőződés, a tanítványság átérzése, megélése, az egyház iránti elkötelezettség.” [7b]

Konfirmáció – HITVALLÁS ÉS FOGADALOMTÉTEL

1. Keresztelésetek alkalmával szüleitek kívánságára lettetek Isten szövetségének, a keresztyén anyaszentegyháznak tagjaivá. Kijelentitek-e most, hogy ebben a szövetségben meg akartok maradni, követni kívánjátok Krisztust és vallást tesztek Róla?

Felelet: Kijelentem.

2. Valljátok meg a Szentháromság Istenbe vetett hiteteket, az Apostoli Hitvallás elmondásával: (Hiszek egy…)

3. Ígéritek-e, fogadjátok-e, hogy Jézus Krisztus követõi, református anyaszentegyházunknak egész életetekben hûséges, úrvacsorával rendszeresen élõ, szolgáló és áldozatra kész tagjai lesztek?

Felelet: Ígérem és fogadom. [7]

Hetednapi Adventista Egyház

A Hetednapi Adventista Egyház kézikönyvében a belépéshez kapcsolódó fogadalmi részlet így hangzik:ted.adventist

Hiszel-e az egyházi szervezetben? Szándékod-e istent tisztelni, és az egyházat támogatni tizedeiddel és adományaiddal, valamint személyes erőfeszítéseiddel és befolyásod szerint?

9. Hiszed-e, hogy tested a Szentlélek temploma; fogod-e tisztelni Istent azzal, hogy gondját viseled, elkerülöd a káros dolgok használatát, és tartózkodsz minden tisztátalan ételtől; az alkoholtartalmú italok használatától, előállításától vagy árusításától; a dohány bármely emberi fogyasztásra szánt formájának használatától, előállításától vagy árusításától; valamint a kábítószerek vagy más drogok helytelen használatától vagy kereskedelmétől?

10. Megismerted és megértetted-e a Hetednapi Adventista Egyház által tanított alapvető bibliai elveket? Szándékod-e Isten kegyelme által az ő akaratát teljesíteni azzal, hogy életedet ezzel az elvekkel összhangban rendezed?

11. Elfogadod-e az Újszövetség bemerítéses keresztségre vonatkozó tanítását, és kívánod-e, hogy így keresztelkedj meg a Krisztusba vetett hited és bűneid bocsánata nyilvános kifejezéseként?

12. Elfogadod és hiszed-e, hogy a Hetednapi Adventista Egyház a bibliai prófécia maradék egyháza, és hogy minden nemzetből, fajból és nyelvből hívnak és befogadnak az ő közösségébe? Kívánod-e, hogy ennek a helyi gyülekezetnek, az egyetemes Egyház részének, tagja légy?

Alternatív fogadalom

1. Elfogadod-e Jézus Krisztust személyes Megváltódnak és Uradnak, és kívánsz-e üdvözítő kapcsolatban élni vele?

2. Elfogadod-e a Biblia tanításait, amint azok a Hetednapi Adventista Egyház Alapvető Hitcikkeinek Nyilatkozatában kifejezésre juttattak, és ígéred-e, hogy Isten kegyelméből életedet e tanításokkal összhangban fogod élni?

3. Kívánod-e, hogy bemerítéssel megkereszteljenek, mint Jézus Krisztusba vetett hited nyilvános kifejezését, hogy befogadjanak a Hetednapi Adventista Egyház közösségébe, és hogy hűséges sáfárként személyes befolyásoddal, tizedeiddel és adományaiddal, valamint a szolgálat életével támogasd az Egyházat és annak küldetését?

Elköteleződés

8. Elfogadom a lelki ajándékokról szóló bibliai tanítást, és hiszem, hogy a prófétálás ajándéka a maradék egyház azonosító jelei közé tartozik.

9. Hiszek az egyházi szervezetben. Szándékom, hogy Istent imádjam, és az egyházat tizedeimmel és adományaimmal, valamint személyes erőfeszítésemmel és befolyásommal támogassam.

10. Megismertem és megértettem a Hetednapi Adventista Egyház által tanított alapvető bibliai elveket. Isten kegyelméből szándékozom teljesíteni az Ő akaratát úgy, hogy életemet ezzel az elvekkel összhangban rendezem.

11. Elfogadom és hiszem, hogy a Hetednapi Adventista Egyház a bibliai prófécia maradék egyháza, és hogy minden nemzetből, fajból és nyelvből hívják és befogadják az ő közösségébe. Kívánom, hogy ennek a helyi gyülekezetnek, az egyetemes Egyház részének, tagja legyek.

MET – Metodista

202.§. 

/1/ Aki egyházunk tagja szeretne lenni belső meggyőződésből, annak önként kell kérnie felvételét.

/2/ Ha valaki őszintén törekszik arra, hogy megmeneküljön Isten eljövendő haragja elől, megszbaduljon minden bűntől, és kész elfogadni a testvéri intést, az próbatagnak felvehető. A próbatagság addig tart, arníg a gyülekezet a próbatag életét megismeri, szándékának tisztaságáról meggyőződik, és a próbatag a rendes tagságra lelkileg megérik.

203.§. 

/1/ Rendes tagnak felvehető az, aki

a. hisz Jézus Krisztus engesztelő áldozatában

b. és az Ő segítségével bűneitől elfordul,

c. elkötelezte magát Jézus Krisztus követésére,

d. egyetért az egyház hitágazataival, egyházrendjével és általános szabályaival,

e. s ennek megfelelően él.

/2/ A tagság egyéb feltételeit és az azzal kapcsolatos rendelkezéseket a Szervezeti Szabályzat és a Liturgia tartalmazza.

418.§.

/3/ Az Egyház tagjainak különösebb kötelességei egymás iránt a következők: a békesség és egyetértés ápolása, egymás terhének hordozása, egymás óvása a bűnbeeséstől, a szívek bensőséges együttérzésére való törekvés, a hitben való megmaradás és hűség a közös istentiszteletben, valamint egymással és egymásért való imádkozás.

….

/11/ (Kérdés:) Alávetitek-e magatokat egyházunk szabályainak? Szentnek tartjátok-e Isten rendeléseit, és törekedtek-e arra minden erőből, hogy mind a testvérek javát, mind Krisztus országának ügyét előbbre vigyétek?

Ha igen, akkor feleljétek: Igen, akarom és törekszem.

/12/ (Kérdés:) Akarjátok-e földi javaitok arányában az evangélium ügyét, valamint egyházunk jótékonysági törekvéseit rendszeresen támogatni?

Ha igen, akkor feleljetek: Igen, akarom. [9]

Magyarországi Metodista Egyház

A tagfelvételi kérdések között ez áll:metodista

„Jézus Krisztust Uradnak és Megváltódnak vallod-e, és egyedül az ő kegyelmében bízol-e?”metodista

„Akarod-e Jézus Krisztust követni, és ellentmondasz-e ezért a gonosznak, és kész vagy-e a jót cselekedni?”metodista

„…és a metodista egyház szolgálatában imádságoddal, munkáddal és rendszeres adományaiddal részt vállalni?”metodista

A keresztségi fogadalomban pedig ez szerepel:metkapolna

„Ellentmondasz-e Sátánnak és minden munkájának?”metkapolna

„Lemondasz-e a hiú pompáról és a világ dicsőségéről, valamint a földi vagyon utáni törtetésről, úgyszintén a bűnös testi élvezetekről, hogy azoknak ne szolgálj és ne kívánj szolgálni?”metkapolna

„Ha igen, akkor felelj: Igen, minderről lemondok.”metkapolna

A gyülekezeti tagságról a kézikönyv azt is kimondja, hogy a tagságot önként kell kérni, és a tag elfogadja a fegyelmi-intéző közösségi rendet:metkapolna

„Aki egyházunk tagja szeretne lenni belső meggyőződésből, annak önként kell kérnie felvételét.”metkapolna

„…kész elfogadni a testvéri intést…”metkapolna [10]

Názáreti Egyház – Wesleyánus mozgalom

801. A Tagfelvétel szertartása

…

Hiszed-e szívedből ezeket az igazságokat?

Ha igen, felelj: „Hiszem”.

Elfogadod-e Jézus Krisztust személyes Üdvözítődnek, és tudatában vagy-e annak, hogy már most üdvösséged van Őbenne?

Felelet: Igen.

Most, hogy csatlakozni kívánsz a Názáreti Egyházhoz, közösséget válalsz-e egyházunkkal és Istennek azzal a munkájával, melyet egyházunkon keresztül végez, ahogyan az a Názáreti Egyház A keresztyén jellemre és A keresztyén életvitelre vonatkozó szabályaiban olvasható? Törekedsz-e minden módon arra, hogy alázatos életvitellel, istenfélő magatartással és szent szolgálattal, javaid odaadó felajánlásával és a kegyelmi eszközökkel való hűséges éléssel Isten dicsőítsd; s minden gonosztól megtartóztatva magad, buzgón törekedsz-e a szív és az élet tökéletes szentségére az Úr félelmében?

Felelet: Igen.

A szolgáló ekkor ezt mondja az illetőnek vagy az illetőknek:

Üdvözöllek téged ebben a gyülekezetben [11]

Jehova Tanúi

„Jézus Krisztus váltságáldozatának alapján megbántad-e a bűneidet, és átadtad-e magad Jehovának, hogy az Ő akaratát cselekedd?”aszazadikjuhblogja.blog

„megértetted-e, hogy az önátadásod és keresztelkedésed Jehova Tanújaként, Isten szellemtől irányított szervezetének tagjaként azonosít téged”aszazadikjuhblogja.blog [12]

Források

[1]: Samuel Rutherford: The due right of presbyteries, or, A peaceable plea for the government of the Church of Scotland … by Samuel Rutherfurd …CHAP. 5. SECT. 5. PROP. 3. QUEST. 6. Manuscript.

[2]: https://faculty.etsu.edu/history/documents/covenants.htm?utm_source=chatgpt.com További Salem Church Covenant: https://teachingamericanhistory.org/document/the-enlarged-salem-covenant-of-1636/?utm_source=chatgpt.com

[3]: https://salem.lib.virginia.edu/villgchurchrcrd.html?utm_source=chatgpt.com

[4]: https://www.salembc.net/church_covenant?utm_source=chatgpt.com

[5]: A Biblia tanítása a gyülekezeti tagságról Peter Masters, Soli Deo Gloria kiadó, Budapest – jav. 1 változat. Soli Deo Gloria Reformált Baptista Gyülekezet

[6] A Közép-Kelet Európai Református Presbiteriánus Egyház Egyházi Törvénykönyve, 2017. április 18., 14. o.

[7] Magyarországi Református Egyház: Istentiszteleti rendek | reformatus.hu: https://reformatusegyhaz.hu/documents/278/MRE-konfirmacio-rendje.pdf, 60. o.

[7a] Konfirmációs tanulmány: https://repo.proteo.hu/sites/default/files/documents/1936/1936-5094.pdf

[7b] Konfirmációs tanulmány:https://rtk.ujs.sk/files/konyveink/2021_A_konfirmacio_elmelete_es_gyakorlata_OnlinePDF_final.pdf, 10. o.

[8]: https://ted.adventist.org/wp-content/uploads/2026/01/Seventh-day-Adventist-Church-Manual-2025.pdf

[9]: https://www.lelkeszi.hu/kezikoenyvuenk.html

[10]: https://metodista.hu/wp-content/uploads/2021/04/liturgikusfuzet3.1-1.pdf

http://metkapolna.hu/kezikoenyvuenk.html

[11]: https://nazaretiegyhaz.hu/images/tartalom/letoltheto_dokumentumok/Manual2005_09Hungarian.pdf

[12] https://aszazadikjuhblogja.blog.hu/2019/12/20/keresztelkedesi_beszed_a_la_watchtower