Az Keresztyéni Igaz Hitről Való Vallás-tétel előszó (II. Helvét Hitvallás 1616)
Lipsiai Pál
CONFESSIO ET EXPOSITIO Fidei Christianae, Az az, AZ KERESZTYENI Igaz Hitröl valo Vallas-tetel
Pál Lipsiai
1616
Rom. 10. v: 10.
Corde creditur ad justifitiam, ore autem confessio fit ad salutem.
1. Pet. 3. v: 15
Legyetek penigh keszek mindenkoron meg felelni nagy alazatossaggal, es bölcsülettel azoknak, az kik szamot akarnak venni, az ti bennetek valo remensegről.
AZ NEMZETES ES NAGYSAGOS URNAK, REDEI FERENCZNEK, Az Fölseges II. MATYASNAK, Romai Császárnak es Magyar-orsagnak Kiralyanak szentelt Vitézenek, es az Tekintetes Nagyos BETHLEN GABORNAK, Erdely-orsaghnak Fejedelmenek, &c. Tanatsanak: Bihar Var-megyenek fő Ispannyanak, es Varadnak Capitannyanak: Az Iesus Chriftus Anyaßent egyhazanak kegyes patronusanak, lstentűl kegyelmet, bekeseget, es minden dolgaiban bodog elő menetelt kivan.
*
NAgy es ki beszelhetetlen jo tetemenye, NAGYSAGOS URAM, az kegyelmes Ur Istennek az emberi Nemzethoz, hog az ü szent akarattyat nem csak elo szavaval jelentette ki neki, hanem örök emlekezetre irasban-is hadta, hogy az altal idvözitse az embereket, mint az Apostol 1. Cor. 1. v: 21. mondgya, Az tanitsa üket igaz ismeretire es tißteletire; es az altal Hitet es szent Lelket advan nekik, uyja szüllye az örök eletre.
Ezt az Ur Isten elsőben az Prophetak altal homalyosban, annak utanna penig az Apostolok altal vilagosban ki predikaltatta es levelben tetette: Ezt ma közönseges nevel SZENT IRASNAK nevezzük. Mely az Torvennek es az Evangeliomnak oly igaz es tökélletes tudomanya, az örökke valo Isten felöl, az ű akarattya, dolgai es tiszteleti felől, hogy ez altal az Szent Lelek hathatokepen munkalkodik az valasztottaknak szivekben, gyűitven az emberi nemzetből örökke az kitűl mind ez eletben, mind az következendőben Isten dicsirtessek.
Ez tudomanynak szövetneket az Apostolok ez egesz vilagon minden nemzetek között szerent-szörte meg gyuytvan, az mi hitünknek minden czikeleit, mellyek szüksegesek az idvössegre, nyilvan ki hirdettek: De azoknak halalok utan lassan lassan ez megkezde homalyosodni, es ennek vilaga alunni. Igy azert az Ecclesia nem sokaigh marada szűzen, hanem ebben az Apostoloknak hitök es vallasok emberi talalmanyokkal meg motskoltatek.
Meg szánvan az könyörülő Isten ez nagy setetsegben be merült vilagot: Tamaszta az utolso üdöben nagy lelkü tudos embereket, egyßer-is masszor-is, az kik ez draga kintset, mely nem csak el reytetet, hanem ugyan el-is temettetet vala, felkeresek, es az vilagossagra hozak, az melyből az kerettyeni vallasnak idvösseges agait es czikeleit kezdtek tanitani es vilagoson magyarazni. Igy lőn, hogy naponkent az ördögnek es az Anti-christusnak orszaga kezde romlani, az Christusnak penig kicsin serege szaporodni, es az ű orszaganak hatara terjedni. Mert nagy sok nemzetek kik ez előt az házugsagnak hißnek vala, meg kezdtek azt vetni, kezdtek penigh az igassagot venni, erteni es tanulni. Veve ezt Nemet-orszagh, Francia, Anglia, Scotia, Belgium, Lengyel es vegre ez nagy setetsegben be merült szegeny Magyar orszag-is.
És hogy senki az Romai Papanak dögletes tudomanyanak elhagyasaert Eretnekeknek, hittül szakattaknak, uyjetonak es hitetőknek meltan ne mondhatna se az Orszagokat, se azokban levő Kerettyen Doctorokat es Tanitokat: Tetzet az szent Pal tanitasa szerint, Rom. 10. v: 10. az ki azt mondgya: Szivel hiszünk az igassagra, nyelvel penig teszünk vallast az idvössegre; Hogy az ű igaz hitekről, es az be vett Keresztyeni tudomanyrol azok ez vilagh előtt vallast tegyenek.
Ezt cselekettek az töb meg nevezet nemzetek közöt Nemet orszagnak eggyik szegeletiben, ugy mint, Helveciaban lako Keresztyenek, Christus Urunk születese utan 1566. esztendővel, mellyet HELVETICA CONFESSIONAK neveztenek. Ezt ugy mint, az Szent irassal eggyező Confessiot, következendő eßtendőben az Debreceni Synatban az Magyar-orszaghi Ecclesiak-is javallottanak es be vettenek.
De minthogy ékedig ez csak Nemet es Deak nyelven volt irattatvan, szegeny nemzetünktül többire el titkoltatot: Hanem mostan egy fő tudos ember Magyarul forditotta, ajanlvan ezt az Magyar-orszaghi es Erdeli Ecclesiaknak.
Iollehet penig hogy ez iras ki-is nyomtattatot, de igen meßße, mely mia az haszonra kepest igen szükön kaphattyuk. Tetzet azert hogy en ez üdvösseges könyvetsket uyonnan, nem csak Magyarul, hanem egyser-smind Deakul-is ki nyomtassam, ez darab földnek hasznara. Melly könyvetsket az NAGYSAGOD meltosagos neve alat akaram ki bocsatani, bizonnyos okokert:
Elsöben ezert, mert erre ez szent munkara engemet Ngod indítot es segítet. Mas az penig hogy Ngod Bihor Varmegyének fő Ispanya, az melyben ez előt egy hejan ötven esztendővel ez draga Confessio be vetetet: Illendő tehat, hogy ez Magyar-orszagi Ecclesiaknak vallasa it-is bocsattassek ki, es Nagysagodnak ugy mint ez Var-megyenek fejenek ajanlattassek. Tudgya tovabba az egeß Kereßtyenseg azt, hogy Nagod az Isten Anyaßent-egyhazanak kegyes Patronusa, es az igaz vallasnak oltalmazoja. Mely nem csak eleitül fogvan jeles viselt dolgaibol tetczik meg, hanem kivaltkepen hogy ez Confession levő Academiacban kegyes indulatu iffiakat-is esztendonkent tanittat Nagod, az kik közzül nemellyek immar szegeny nemzetőnk közöt az Anyaßent egyhazban haßnoson tanitanak, nemellyek megtanulnak. Vegye tehat Nagysagod ez kicsin ajendekot en tülem szegeny szolgajatul kegyelmessen.
Az veghetetlen Isten jo voltabol Szent Fiaert Nagysagodat, Assonyommal ű Nagysagaval, az Nagysagos KAROLI KATA Assonnyal, es az Nagos iffiu REDEI FERENCZEL, eltesse ez maradek Magyar nemzetnek, es abban levő Kerestyeny Ecclesiaknak epületire: es tartsa meg Nagysagotokat az igaz hitnek vallasaban mind vegiglen, Amen.
Debreczenben, Kis Asszony havanak 10. napjan, Christus születese utan, 1616. esztendőben.
Nagysagodnak
alazatos szolgaja,
Lipsiai Pál, Debreczeni Könyvnyomtato.
Forrás
CONFESSIO ET EXPOSITIO Fidei Christianae, Az az, AZ … – 2. oldal books.google.hu › books Péter Szenci Csene · 1616
