Egy erényes asszony jellemzői | Charles Bridges
Charles Bridges (1794-1869)
Az Anglikán Egyház evangéliumi frakciójának egyik vezetője
Legismertebb munkái:
A The Christian Ministry, A Példabeszédek valamint a 119. Zsoltár
c. művei
Példabeszédek 31:10-31
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket. Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy. Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban. Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel. Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét. Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak. Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál. Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait. Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa. Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót. Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek. Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött. Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete. Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel. Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek. Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak. Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén. Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi. Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt: Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat! Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának! Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
MILYEN RITKA EGY KINCS, ÉS HOGY EZ A KINCS MEGADASSON: derék asszonyt kicsoda találhat? (Péld. 20: 6). Ábrahám távoli vidékre küldött követet ezért a felbecsülhetetlen áldásért szeretett fia számára (1Móz 24: 3, 4). Az ajándék ritkaságának egyik oka talán az, hogy oly ritkán is keresett. Túl gyakran keresik az eredményeket inkább, ritkán az erényeket; a külsőséges és esetleges dolgokhoz tartozó jó hírnevet, nem pedig a belső mennyei értékeket.
A tudakozódás már magában foglalja az ajándék értékét is ha azt meglelték. Ádám még az ártatlanságában is hiányt szenvedett, amíg bőkezű Atyja „segítőtársat” nem alkotott neki (28)” (1Móz. 2,18). Valóban, ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket. Mert egyetlen kincs sem fogható hozzá…
11-12. versek: Az erényes asszony „ára” meghatározva, a különböző vonásai innentől különböző tulajdonságokban kerülnek bemutatásra.
A portré első sorai mint feleségét fogják jellemezni. Hűsége az ő szívük közös egysége, valamint az ő ragaszkodó kötelességtudása arra készteti ugyanis férje lelkét, hogy teljes szívéből bízzon ahhoz a lelke. Úgy érzi férje, hogy kényelmét tekintetbe veszi, terhét enyhíti és elméje is mentesülni tud a sok megterhelő zaklatottság kényszere alól.29 Nyugodtan kényszerülhet otthonától távolra is, mert biztonságban hagyhatja érdekeltségeit, az asszonya gondjaira hagyván azokat, miközben biztos abban is hogy mikor visszatér, örömteli mosollyal várják majd. A hűséges feleség és bizalmas férj tehát kölcsönös áldások egymás számára. Feleségének ily ékességével a férjnek már nem is maradnak félelmei.30 Otthona a szívének otthona. Nem kell gyanakvó szemmel vizsgálnia a rábízott ügyeket. Nincsenek fenntartásai és féltékenységi ügyei. Ebben a légkörben anélkül lehet vezető, hogy szükséges volna feleségét ösztönöznie arra, hogy saját szféráját uralja. Mindezt pedig oly körültekintéssel és takarékossággal hajtják ketten végre, hogy nem szorulnak rablásra,31 nincs kísértés igazságtalan haszonszerzésre, sem elhagynia nem kell neki boldog otthonát, hogy katonáskodások zsákmányával gazdagodjon. Az ilyen feleség kötődése ugyanolyan tartós, mint az együvé térésük ideje – állandósult – egyenletes. Mert ő bizalommal való visszaélés helyett csakis arra törekszik, hogy mindennap méltóbbá váljon, ne váljon bosszússá vagy megbízhatatlanná, mert azzal törődik, hogy „mimódon kedveskedhessék a férjének” (1Kor 7:34), jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban. Bárcsak mindig így lenne ez! De nézd meg Évát – a segítőtárs aki kísértővé válik; Salamon feleségei pedig elfordították az ő szívét; Jezabel utálatos gonoszságra veszi rá férjét; Jób felesége pedig felszólította férjét, hogy „átkozd meg az Istent, és halj meg!” (Jób 2: 9); avagy épp „a háborgó asszony” fájdalmas keresztje (Péld. 21: 9; 25:24) – ezek félelmetes ellentétek – tehát gonoszság és semmi jó. Gyakran pedig a gonosznak és jónak keveréke … De a fenti ábrázolásban áldott jóság van és semmi gonoszság nincsen.
A férjének kelleme és nyugalma az ő érdeke.
Neki élni a legnagyobb boldogsága. Még ha az erre irányuló aprólékos figyelmét nem is mindig veszik észre, soha nem fogja a közömbösség vagy szeretetlenség gyanúját táplálni; és a vélt elhanyagolást sem fogja mogorván viszonozni,32 sem meghatott vagy beteges érzékenység33 által lázasan az olyan kifejezéseket váltogatni,34 amiknek kevés valóságalapja van.
Az önzetlen tiszteletnek35 és odaadó szeretetnek ez az iránya, ha keresztyén elvek alapján történik, a házasság szent és tiszteletreméltó állapotát a legkegyesebben dicséri. Ha alárendeltséggel jár is, nem jár lealacsonyítással. Valójában nem is lehetne nagyobb dicsőséget kívánni, mint amit kap, hogy illusztrálja “a nagy titkot” – “Krisztus és az egyház” (Ef 5:32), a kettejük közötti érdekazonosságot: az Ő próbái az Egyházéi, az Ő ügyei is az övéi.
13-27. vers: e kedves jellem az ősi idők szokásai szerint rajzolódik ki, bár az általános elvek is egyetemesen alkalmazhatók.
Ez nem pusztán egy tekintélyes férfi feleségének leírása, hanem egy bölcs, hasznos és istenfélő matrónáé az ő háztartási feladataiban. Ez „az istenfélelmet valló asszony”, „jó cselekedetekkel” ékesítve (1Ti 2:10); egy Mária, aki nem kevesebb, mint Márta … Egy dologra azonban szükséges emlékezni. Az itt bemutatott istenfélelem szintje nem egy vallásos remeteségé,36 ami elzárkózott az aktív kötelezettségek elől egy nagyobb szentség, az Istennek való odaszenteltség színlelése érdekében. Itt nem szerepel a kolostori aszkézis37 azon szokásai között se, amik ma a keresztyén tökéletesség ún. legmagasabb fokaként dicsérendők. Az ő személyes és háztartási munkahelye egy erényes asszony leírásának legalább felét teszik ki. Micsoda szemrehányást jelent ez az önfeledt tétlenségnek!…
Nézzük meg alaposabban az elénk rajzolt porté jellemzőit.
Személyes megszokott tennivalói tele vannak energiával. Mert a kétkezi munka, még az alantas szolgálat is, régen a nők legmagasabb rangú foglalkozása volt. Az önmegtagadás itt egy fő alapelv. Az erényes asszony szorgalommal, legalábbis méltósággal járul szolgái elé, és semmit sem kényszerít rájuk, amit előbb nem kényszerített volna önmagára, valamint a leghatékonyabban akkor irányítja háztartását, ha saját magát is jól kormányozza. Így megkeresi az anyagi javakat a munkához. Kötőtűje családja szolgálatában áll. Némi kellemetlenség miatt elfojtott morgolódás helyett inkább példát mutat készséges kézimunkái által. Ahelyett, hogy tétlenkedne39 az ő munkavégzésük közben, nem számít szégyennek még az sem, ha orsónál és a fonókeréknél kell helytállnia.40 Korán kel és későig dolgozik, de felkel még éjjel is.
Munkájának gyümölcse az ő jó ajánlólevele. Kereskedik és nagy messziről behozza az ő eledelét. Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel. Kezének munkája jó minőségű – Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek. Egész lelkével a munkájában van – az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait – a női nemhez és munkaterületéhez illő bármilyen munkára bizony ő készen áll. A földjein való plántálásra is odafigyel. A férje vagyoni helyzetének figyelembevételével a mező értékét felbecsüli; és ha jó üzletet lát benne, megveszi, és a legjobb termés érdekében pedig szőlőt plántál.
Most ismét megfigyelhetjük úrnői magaviseletét.
Mert az itt elnyert dicsérete nem arra vonatkozik, hogy odaadással teli munkálkodásban tölti idejét (bár „mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának” (30. vers)); hanem ahogy a Szentírás kánonja is szól, miszerint „háztartást vigyenek” (1Tim 5:14), gondosan ügyelve terhére, mind eledelét, mind munkáját megfelelő arányban, és „annak idejében” osztja ki. Ez az ő felelőssége. Amikor ugyanis „az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.” (Zsolt 104:23), akkor az asszony az „otthon őreként”42 találja meg foglalatosságát (Tit 2:5). És valóban szép látni, hogy az ő iparkodása, önmegtagadása és őszintesége révén hogyan „építi a maga házát” (Péld. 14: 1). Felkel még éjjel, de nem azért, hogy csodálják és elismerjék, hanem azért, hogy eledelt adjon az ő házának. Figyelemre méltó az a gyengédség is, amellyel őrzi saját szféráját … .Vigyáz a házanépe dolgára, olyan fáradhatatlan erőket mutat minden maga területén, hogy senki sem vádolhatja őt, hogy a tétlenségnek kenyerét enné.
A háztartásának vezetésében ugyanis a rend az ő alapelve… A takarékos gondviselése43 sem csak saját népére korlátozódik. Orsóját és fonókerekét nem csak magáért vagy háztartásáért, hanem a szegényekért és rászorulókért is forgatja. Mert miután előbb kinyújtotta a lelkét (Ézs 58:10), aztán megnyitja a kezét is (5Móz 15:7, 8), hogy szeretetének kiáradásával magához ölelje a tőle távol esőket is; és így „veszni indultnak áldása szállt reá” (Jób 29:13; ApCsel 9:39). Lelke és modora is azonos jelleggel bír, és mindez összhangban van hivatásaival is… így az istenfélő matrónának nemcsak a szeretet törvénye van szívében, hanem a bölcsesség is, a kedvességnek törvénye ajkán és nyelvén. Ugyanaz a szeretet, ami szívét köti, irányítja a nyelvét is… Így való igaz, hogy „a derék asszony koronája az ő férjének” (Péld. 12:4). Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel, mint aki a boldogságnak nem akármilyen kincsével van megáldva; mint aki előléptetését talán az asszony otthoni gazdálkodása által szerzett gazdagságnak köszönheti, és talán erényének megőrzéséért és megalapozásáért az asszony példája és viselkedése által nyújtott bátorításnak.44 Önmagára nézve – nyilvánvaló és sokszoros áldások nyugszanak rajta. Ereje ugyanis a belső emberének öltözéke. A keresztyén bátorság és elszántság felemeli őt az ijesztő körülmények fölé is. A becsületességbe való öltözése az Úr elismerésének bélyegét nyomja őrá, mint hű szolgájára, kegyelmének gyermekére és dicsőségének örökösére…
28-31. vers: az erényes asszony nyilvánvalóan alárendeli45 saját érdekeit.
Mert mi nagyobb földi boldogságot ismerhetne, mint gyermekei tiszteletét és férje áldását? Elképzelhetjük magunk előtt az ő állapotát – koronázva évekkel, gyermekei felnőttek, talán ők maguk is családdal vannak körülvéve, és igyekeznek úgy nevelni őket, ahogy [őket] nevelték. Az anyjuk állandóan a szemük előtt van. Gyengéd vezetése, bölcs tanácsai, szeretetteljes fegyelmezése, szent példája élénken él emlékezetükben. Nem szűnnek meg hogy áldják őt és az Urat is áldják őérte, mint az Ő felbecsülhetetlen ajándékáért. Férje nem kevésbé melegen dicséri őt. A hozzá való ragaszkodását nem a szépség csalóka és hiábavaló bájai, hanem az Úr félelme alapozta meg. Ezért a nő mindvégig maradandó az ő szemében, hanyatló éveinek üdvöskéje, gondjainak nyugtatója, zűrzavarainak tanácsa, bánatának vigasztalója, földi örömeinek napfénye (Prédikátor46 36:23, 24). A gyermekek és férje együttesen hálás elismerésben részesülnek – sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
De miért, kérdezhetnénk, miért nem képezik részét kívülről jövő méltatások ennek a portrénak? Mindaz, ami itt le van írva, szilárd kiválóság; és a dícséret csalóka. A kecses forma és megjelenés47 ígéretei gyakran csalódással végződnek, amely keserűbb, mint amit szavakkal csak el lehet mondani. Gyakran szolgálnak fedezékül a legaljasabb romlottságnak. Ez hát a szépség – micsoda elhalványuló hiábavalóság!
Egyetlen betegeskedés elsöpri (Zsoltárok 39:11). A bánat és a gond elsorvasztja varázsát. És még ha meg is marad, kevéssé kapcsolódik a boldogsághoz. Bajok gyümölcsöző okának bizonyul, sok ártalmas kísértés és csapda forrása; és lényeges elvek nélkül, a jól ítélő elme számára inkább undor, mint vonzalom tárgya lesz (Péld 11,22).
A portré, amelyet itt isteni ihlet tollával rajzoltak meg, egy erényes nő érintésével kezdődik, és az Urat félő asszony vonalaival48 tölti ki a vázlatot (31:10, 30). A leírt kedves vonások – a férjéhez való hűsége, aktív személyes szokásai, családjával kapcsolatos jó gazdálkodása és szorgalma, mások szükségleteinek és kényelmének figyelembevétele, éber magatartása, szegények és szenvedők iránti gyengédsége, mindenkivel szembeni kedves és udvarias viselkedése – a jellem és a kegyelem e teljessége csak abból az erényből fakadhatott, amelyet az életerős istenfélelemmel azonosítanak. Ezek azok a jó gyümölcsök, amelyek azt bizonyítják, hogy a fa is jó (Mt 7,17). Olyan gyümölcsök ezek, amelyek egy helyes elvből fakadnak, amilyeneket az ember természetes, romlott állománya soha nem tudna megteremni.
Mennyire értékes e kép, mint a házastársi választás útmutatója.
Legyen az erény, ne a szépség az elsődleges cél. A szépség hiúságával szemben állítsátok az igazi boldogságot, [ami] szorosan kapcsolódik az olyan asszonyhoz, aki fél az Urat. Na itt van a boldogság szilárd alapja. “Ha én – mondja Beveridge püspök – a szépségéért választom őt, nem fogom tovább szeretni, mint ameddig az kitart; és akkor egyszerre búcsúzom el a kötelességtől és gyönyörtől. De ha az erényeiért szeretem őt; akkor ha minden más homokalap el is süllyedt, boldogságom mégis teljes maradt.”…. “Így, és még egyszer” – mondja Matthew Henry – “bezárul ez a tükör a hölgyek számára, amit ki akarnak nyitni, és ami által felöltöztetnék magukat. És amennyiben helyesen döntenek, díszítésük dicséretre, tiszteletre és dicsőségre talál majd Jézus Krisztus megjelenésekor”.
_____
38. alantas – kevés szakértelmet vagy képzettséget igénylő munka; háztartási cselédek munkája.
39. Lófrálás – az ember idejét tétlenséggel pazarolja.
40. Dorong – olyan rúd, amelyre szálakat, például gyapjút vagy lenszálat tekernek fel a kézi fonáshoz.
41. Hús – élelmiszer általában.
42. gondozó – aki otthon marad és felügyeli a házat; háziasszony.
43. gondviselő – a jövőre való előrelátás és gondoskodás; takarékos; gazdaságos.
44. társalgás – viselkedésmód; viselkedés.
45. Alárendelő – előmozdító; elősegítő.
46. Ecclesiasticus – más néven Sirák Fia bölcsességei vagy egyszerűen Sirach. Bridges itt az apokrifekből idéz, egy olyan könyvgyűjteményből, amelyet a római
katolicizmus és a keleti ortodoxia kanonikusnak tart. Bár az Apokrifek külön gyűjteményként szerepeltek az ÓSZ és az ÚSZ között a
KJV 1611-es eredeti változatában, sem a zsidók, sem a protestáns egyházak nem hitték, hogy az apokrif írások ihletett, tévedhetetlen Szentírás lennének.
47. arcmintázat – arckifejezés; megjelenés.
48. Vonások – megkülönböztető vonások vagy jellemzők.
Forrás
A Virtuous Woman Described (1) – Charles Bridges
https://heraldofgrace.org/a-virtuous-woman-described-1/
A Virtuous Woman Described (2) – Charles Bridges
