A keresztség szimbolizmusa | Victor János
Dr. Victor János (1888-1954) A keresztség szimbolizmusa (Barth Károly egy dolgozatának kapcsán) Dr. Victor János úr szívből jövő, lángoló hite, egyházféltése, fordítói munkássága, gyülekezetplántálási-, evangelizáló missziója igen példaértékű és tiszteletreméltó, ugyanakkor barthianizmusától, ökumenizmusától nemcsak elhatárolódunk, hanem teljes mértékben irtózunk is. – A szerk (Megjegyzés: Ezt a dolgozatot 1944. nyarán írtam azok alatt a szaggatott és…
*Kik járuljanak az úrasztalához és kiket kell onnan eltiltani? (Heidelbergi Káté, 81-82. K&F)
Ursinus, Zacharias (1534 – 1583) & Olevianus, Gaspar (1536 – 1587) Heidelbergi Káté (tartalmaz ellenreformáció általi cenzúrázott részeket), bibliai textusokkal ellátva 1786 Posony XXX. URNAPJA. LXXXI – LXXXII. KÉRDÉS. Kiknek kell az URnak Asztalához járulniok? Hozzá kell-é azokat-is e Vatsorához botsátani a kik vallásokkal és életekkel magokat hitetleneknek és Istenteleneknek bizonyítják lenni? 120-124. o. LXXXI.…
A 17. századi magyar puritánok egyházreformjai
Részletek Dr. Fekete Csaba A genfi zsoltárok elterjedése hazánkban című tanulmányából (r. 208-211. o.), valamint Martonfalvi György: Tanétó és czafolo theologiaja c. munkájából (258-259. o.). (Dr. Fekete Úr negatívan tünteti fel a puritán törekvéseket. Az indepententizmusról írt nézete közel sem volt általános, vagy feltétlenül igaz azokra, akikre ezt abban az időben ráfogták. – a szerk.)…
A gonosz egyházakban megkereszteltek újrakereszteléséről
Kiss Áron (1815-1908) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok 255. o. – Szemtanúja voltam, ahogy a bemerített személy nem merült el teljesen a vízben egy reformált baptista gyülekezetben,…
A gyermekkeresztségről, annak indokolt halogatásáról és az újrakeresztelésről
Kiss Áron (1815-1908) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből (Tarcal-Tordai Hitvallás.) – XI.TARCALI ÉS TORDAI ZSINATOK, 1562. és 1563-dik években. 370-372. o. XLVIII. Art. Az Csecsemő Gyermekeknek keresztségéről. Az mi az csecsemő gyermekekre tartozik, noha mi nem…
Az úrvacsorázás kegyesség-gyakorlásáról és annak hét céljáról
Medgyesi Pál (Aranyosmeggyes, 1604 – Sárospatak, 1663) református lelkész, teológus, író. A magyar puritánus irodalom kiemelkedő egyénisége. Medgyesi, Pál (1605–1663?) / Bayly, Lewis (1575?–1631): PRAXIS PIETATIS azaz KEGYESSÉG GYAKORLÁS melybe befoglaltatik, mint kelljen a hívő keresztyén embernek az ISTEN és a maga igaz ismeretében nevekedni, életét naponként Istennek félelmére intézni, csendes lelkiismerettel költeni és futásának…
Consensus Tigurinus (Zürichi Egyezmény)
A Consensus Tigurinus (Zürichi Egyezmény) 1548. A Consensus Tigurinus egy dokumentum, amelynek célja az egységteremtés a szentségekkel, különösen az úrvacsorával kapcsolatos tanításokban a különböző protestáns egyházak között. Kálvin János, aki a valóságos jelenlétről vallott lutheri nézet és a tiszta szimbolizmusról vallott zwingliánus (mai modern baptista, evangelikál, stb..) nézet között állt, 1548 novemberében írta meg a…
Ha a mise nem volna áldozat
Luther Márton (1483–1546) LVM5: Felelősség az egyházért – Az egyház babiloni fogsága (Luther Márton válogatott művei) 273-278. o. De még egy másik botránykövet is el kell utunkból távolítani, és ez sokkal nagyobb és különösebb, ti. hogy világszerte hiszik, miszerint a mise áldozat, mely Istennek áldoztatik; s e nézettel a misekánon119 szavai is egybehangzóknak látszanak, midőn…
Ha a mise nem volna jócselekedet
Luther Márton (1483–1546) LVM5: Felelősség az egyházért – Az egyház babiloni fogsága (Luther Márton válogatott művei) 260-273. o. A fent említett szentség harmadik fogsága az az igen nagyon istentelen visszaélés, melynek következménye, hogy manapság csaknem semmi sincs az egyházban, amit jobban tartanának és amiről inkább meg lennének győződve, mint hogy a mise valami jócselekedet vagy…
Az eucharisztia és az eucharisztikus kongresszusok református szempontból | Sebestyén Jenő
dr. Sebestyén Jenő (1884–1950) DR. SEBESTYÉN JENŐ a Budapesti-Református Theológiai Akadémia Igazgatója, budapesti ref. teol. tanár, az ún. történelmi kálvinizmusnak nevezett mozgalom hazai vezéralakja, valójában azonban a kuyperiánus neo-kálvinizmus hazai elterjesztője. (A neo-kálvinizmusnak minden történelmi, hitvalló református keresztyén tanra hatással lévő újításától elhatárolódunk.) Kálvin János Társaság Második kiadás (Különlenyomat a Magyar Kálvinizmus IV. évf. 7-12.…