A magyar reformáltak elutasítják a Gergely-naptárt
NAGYKÁROLYI ZSINAT, 1591-dik évben. 698-706. o. Draskovich György győri püspök és királyi helytartó adta ki először Magyarországon a rendeletet, hogy az 1582. év október 4-dik napjától fogva az uj XIII. Gergely-féle naptár szerint kell az időszámitást megkezdeni. De az ellen magok a római katholikusok is oly ellenszegüléssel viseltettek, hogy midőn annak életbeléptetését Rudolf király az…
Méliusz és a háromsághívők hitvitázás előtti 7 feltétele
NAGYVÁRADI ZSINAT, 1569-ik évben. 642-645. o. Debrecenben Nyomta Török Mihály MDLXVII. évben. Melius Juhász Péter (Horhi, 1532 – Debrecen, 1572. dec. 25.): egyházi író, hitvitázó. 1556-ban Wittenbergben tanult, 1558-tól debreceni prédikátor, 1561 végétől haláláig debreceni ref. püspök. Ő szervezte meg a mo.-i ref. egyházat, következetesen harcolt a reformáció radikálisabb irányzatai, különösen az antitrinitáriusok ellen. Szentséges…
Az igaz és hamis Anyaszentegyház jeleiről
TARCALI ÉS TORDAI ZSINATOK. 1562. és 1563-dik években. AZ ANYA SZENT EGYHÁZRÓL.V. RÉSZ. 381-385. o. VII. Art. Azokról a jelekről mellekkel az igaz Anyaszentegyház az hamistól meg ésmertetik.VIII. Art. Az Anyaszentegyháznak igaz tagjairul.IX. Art. Az Anyaszentegyháznak jelei nem mindenkor egy állapotban avagy gradusban vannak.X. Art. Az Anyaszentegyháznak méltóságáról. VII. Art. Azokról a jelekről mellekkel az…
Az egy közönséges Anyaszentegyházról és annak fejéről
TARCALI ÉS TORDAI ZSINATOK. 1562. és 1563-dik években. AZ ANYA SZENT EGYHÁZRÓL.V. RÉSZ. 377-380. o. I. Art. Hogy mindenkor vólt és lészen valamely Ecclesia, az mellyen kivül nintsen idvesség.II. Art. Hogy tsak egy légyen az igaz Anyaszent egyház.III. Art. Miért hivattassék közönséges Anya szent egyháznak.IV. Art. Az szenteknek eggyességekről.V. Art. Hogy az Anyaszentegy-háznak csak egy…
Visszapillantás a reformáció küszöbéről
Warga Lajos (Kolozsvár, 1835. augusztus 19. – Sárospatak, 1900. május 17.) református teológiai tanár, vallástörténész. A KERESZTYÉN EGYHÁZ TÖRTÉNELME II., A REFORMATIO UTÁNI KORSZAK, vagy a protestantismus fejlődése és az államok független uralma Bevezetés. 1. Visszapillantás a reformatio küszöbéről. SÁROSPATAK 1887. (!): Ezeken a részeken megnyilatkozik Warga Lajos úrnak néhány liberális eszméje – a szerk.…
A keresztyén eklézsiáról
Apáczai Csere János születési nevén Csere (Cseri, Tsere) János, (szül.: Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) Erdélyi magyar református teológus, pedagógus, filozófus, a magyar református nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike. Magyar Encyclopedia: Tizedik…
Dobos János országgyűlési reform. lelkésznek utolsó egyházi beszéde (1848)
Dobos János (Óbuda, 1804. április 14. – Cegléd, 1887. február 3.) akadémiai rektor, református lelkész, újságíró. Az 1847–1848. országgyűlésre egyik országgyűlési lelkésznek hívták meg. Dobos János országgyülési reform, lelkésznek utósó egyházi beszéde, az 1848-ik évi országgyűlés alatt. Pozsonyban Márczius 26-án. [Az igeválasztás, applikáció és a gondolatmenet itt ott eléggé merész, de egyben nagyon tanulságos is…
Hű elbeszélése annak az eseménynek, mely 1655. szeptember 24-én a gyulafehérvári kollégiumban történt
Apáczai Csere János születési nevén Csere (Cseri, Tsere) János, (szül.: Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) Erdélyi magyar református pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike. Hű elbeszélése annak…
Egy magyar puritán a presbiterianizmus felállításáról
Zoványi Jenő (1865 – 1958) Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban 1911, Budapest 378-385. o. Tolnai Szabó Mihály erdélyi puritánnak a „De presbyterio” c. művéről írt részlete Ugyancsak 1662-ben, jún. 3.-án, de nem külföldön, hanem már hazai főiskola kebelében tartott vitatkozást Tolnai Szabó Mihály „De presbyterio„.1 Az 1658-ban még Utrechtben értekező s azóta már Nagyváradon…
A 17. századi anyanyelvű kizárólagos zsoltározás Magyarországon
részletek H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004): I. A 16-17. századi magyar nyelvű protestáns éneklésről tanúskodó források című fejezetéből II. 4. 2. A zsoltáréneklés Mindhárom protestáns felekezet szertartási éneklésében nagy szerepet játszottak a prózai zsoltárok. Témánk szempontjából azonban a verses zsoltárok tartoznak a gyülekezeti énekek körébe, így a velük kapcsolatos követelményeket…