Szabad-e megsérteni a hadi szövetséget vagy együtt harcolni a törökökkel?
Kiss Áron
(1815-1908)
református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes
Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből
N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok
269-270. o.
(A törökkel való együttharcolásról, tehát pogányokkal való hadi szövetségről, vagy védszövetségről erősen megoszlanak a vélemények – a szerk.)
Szabad-e megsérteni a hadi szövetséget?
Valamint az isten szövetségét megszegni nem szabad, midőn a felső részről a törvény és evangyéliom szerint megtartatnak a szövetség feltételei, s elvesznek, a kik a törvény szövetségét megsértik, Jerém. Zsid. 8., ugy nem szabad megsérteni az esküvel és isten nevével megerősített szövetséget sem, ha a szövetség és eskü igaz, helyes, szabados, és az isten törvénye által helyeselve van. Kiváltképen midőn a felsőbb rész tehetségéhez képest megtartja a szövetség feltételeit s hitetlenül és vaktában meg nem sérti azokat, ha csak valami gyengeségből és erőtlenségből nem, midőn elégtelen minden feltételek teljesitésére, s nem tettetett tudatlanságból és hanyagságból sérti. Miként az isten a Krisztusban mivelünk kötött kegyelembeli örök szövetségét a keresztségben meg nem szegi, meg nem sérti, meg nem érvényteleniti, mivel tudja erőtelenségünket, hogy nem álnokul vétkezünk a Szentlélek ellen, hanem mivel por, ganéj és test vagyunk. Ezék. 16. Nem bontom fel az én szövetségemet, mert megesküdtem. Ezsa. 40. 59. Zsolt. 103. Ézs. 54. Hózs. 8. 11. 2. Azért ha az egyik fél erőtelenségből igaz oknál fogva nem tarthatja meg a szövetség feltételeit, nem kell felbontani a szövetséget. De ha valamelyik fél, akár felső, akár alsó, tiltott módon az isten és természet törvénye által tilalmazott dolog felől köt szövetséget, azt hanyagul, álnokul, tettetett ürügy alatt megsérti, a másik felet megcsalja: szabad megsérteni. Mint az isten, Jerém.: a velünk kötött ó szövetséget, melyet mi gonoszul megszegtünk, felbontotta. Jerém. 31. Ambrus, Kryzosztom, Zsid. 8. Az Ur megbüntette Zedékiást vagy Joákhimot, hajdan, hogy a hitetlen Nabugodonozorral kötött igaz és esküvel erősitett szövetséget megszegte. Jerém. 52. 39. 1 Kir. 25. Jerómos e hely felől. Tehát bár a rablókkal kényszeritve kötött igaz szövetséget sem kell megsérteni. Hanem ha felebarátod megölésére, kárositására esküszöl, az isten és természet törvénye ellen, gonoszul esküdtél: azért törd meg esküdet. Bolond fogadással gonoszul esküszül eképen: én nem fogom megmondani felebarátimnak, kik velem szemközt jőnek, hogy ti itt vagytok, midőn azok te miattad, mint átadó miatt, a rablók kezébe esnek. Ily esetben ne tartsd meg a bolond igéretre tett esküdet. Ezt tanitja az irás, az atyák és végzések. Ha tégedet urad kényszerit az isten és természet törvénye elleni gonosz tettekre: törd meg esküdet. Jobb az istennek engedelmeskedni, mint az embereknek. Ne vétkezz az isten ellen, földi urad kedveért. Csel. 5.
Szabad együtt harcolni a törökökkel?
Szabad az országnak igazságos és törvényes védelmében, a nyilvános rablások, az osztozkodók, árulók, pártütők ellen, midőn nincsen elég serege a hatóságnak a zendülés lecsillapitására, a rablások elnyomására, midőn isten dicsősége s valamely ország ellen támadnak fel a gonosztévő rablók. Mint Ábrahám Ámrával, Esdrás, Nehémiás némely hitetlen királyok Nabugodonozor, Cyrus, Artaxerxes seregével. De nem szabad az isten és emberi törvények ellen hadakozni, nem szabad, a mint már mondottuk, a gonoszokkal más ország határait ok nélkül pusztitani, továbbá nem szabad őket ugy felhivni, hogy bizodalmunkat az emberi karok hatalmába helyezzük. Ézs. 33. 31. Jer. 7. 10.
Forrás
Kiss Áron A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok; Debreceni Hitvallás, BUDAPEST, 1881.
