Az egyházról | Károlyi Péter
Károlyi Péter (1543–1576)
Az Apostoli Credonak avagy Vallasnak igaz magiarazattia Praedicatiok szerint, az Kereztieneknek eppületekre irattatott Uo. 1584.
Harmincadik prédikáció
[Az Egyházról]
Harmincadik prédikáció
[Az Egyházról]
Az Apostoli Credonak magyarázatában következik immár az kilencedik cikkely, melyet mostan megmagyarázunk Isten segitségéből. Ezek az igék: Hiszem az közönséges gyülekezetei, az szenteknek egyességét. Mostan rövideden csak ezekről szólok. Ezideig való tanitásunkban szólottunk rend szerint az mi keresztyén hitünknek fundamentoma felől, az igaz istenismeret felől a szentirásban, melyben megmagyaráztuk rend szerint micsoda legyen az egy igaz isteni tudomány, tudniillik az Atya az földnek és a mennynek teremtője, az Ur Jézus Krisztus az Atya Istennek egyetlen egy fia, és az Szentlélek. Most követközik rend szerint immár az kilencedik cikkely, melyben erről teszünk vallást, minden keresztyénekkel egyetemben, hogy hiszünk lenni itt ez világon egy keresztyén közönséges gyülekezetét, anyaszentegyházat, mely anyaszentegyház az idvösségnek fundamentomában mindenestül fogván eggyez. De hogy ezt a tudományt megmagyarázhassuk haszonnal, csak im ez két dologról szólok. Legelőször megmondom, minemü nevezetekkel hivja az irás az anyaszentegyházat. Másodszor azt magyarázom meg, hányféle legyen az anyaszentegyház.
Az elsőről
Az Anyaszentegyháznak nevén nem egyebet ért a szentirás, melyet az görög és deákok hivnak Ecclesianak, hanem az Istennek szent gvüleközetit, az körösztyéneknek társaságokat itt ez világon, mely társaságot szerzett az Isten és öszvegyüjtött az Evangélium által, Szentlelke által. Ezt penig, az Ecclesiát, sok nevezetekkel szokta az irás nevezni, de most im ez tiz nevezeteket magyarázom meg.
Legelőször az anyaszentegyház gyakorta neveztetik a szentirásban Isten házának, mint Zsolt. 122. szól: Fölötte igen örvendeztem is mikor azt mondották az én népeim: Jertek el az Urnak az ő házába. Micsoda az Urnak háza? Nem egyéb, hanem az szenteknek gyülekezete, melyet az Isten öszveszedett az egész világon az ő szent igéje által. Szent Pál is igy szól 1. Tim. 3: Szerelmes fiam Timotheus, ha én közelebb nem mehetek is tehozzád, tanuld meg, hogy kelljen forgódnod az Isten házában, az anyaszentegyházban. Holott az Szent Pál Isten házának nevezi a keresztyéneknek szent gyülekezeteket. Mondhatnád: Miért nevezi ez egész világon szent gyülekezetüket az keresztyéneknek az irás az Isten házának? Két kiváltképpen való okai vannak; hallják meg a hivek. Legelőször azért neveztetik Isten házának, mert nagy hasonlatossága vagyon ennek a lelki háznak az külső házzal, amely épittetik az emberektől, miképpen az Salomontul épittetett ház, Templom, ábrázolja vala ezt a lelki házat, azaz az anyaszentegyházat. Először miképpen az külső háznak felvetik legelőször fundamentomát, az fundamentomnak penig erősnek, állhatatosnak, megindulhatatlannak kell lenni. Hasonlatosképpen fundamentumot vetett az Isten ennek az ő házának, az Ecclesiának. Kicsoda ez az erős fundamentom, melyet felvetett az Isten? Nem egyéb, hanem ü maga a Krisztus. Szent Pál igy magyarázza 1. Kor. 3: Fundamentum aliud nemo potest ponere praeter id quod positum est Jesus Christus (Más fundamentumot senki nem vethet azon kivül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus). Holott Szent Pál megmutatja, hogy ennek fundamentom vettetett az Istentől, az Krisztus az, ki az anyaszentegyháznak feje. Másodszor, miképpen a külső háznak csinálására kivántainak segitségek, az kövek, melyekből csináltatnak fel az házak. Igy ennek az lelki háznak. Vannak ebben élő kövek. Kicsodák azok az élő kövek? Nem egyebek, hanem a szenteknek az ü társaságok. Ezekkel erősiti fel az Isten az ü Ecclesiáját itt ez világon. Szent Péter tanit erre 1. Pét. 2: Járuljunk – ugymond – az szegeletkőhöz, az Krisztushoz, mely szegeletkövet jóllehet megvetettek az emberek, de drága, kellemetes, állandó, hogy ezen a kövön mint eleven kövek mi is felépittessünk, hogy legyünk lelki házak. Arra akar tanitani Szent Péter, hogy az anyaszentegyházban az kövek az kegyelem edényi. Harmadszor, miképpen az külső háznak építésére kivántatnak és szükségesek az ácsmesterek, hogy azoknak munkájuk által felépittessék az ház, hogy legyen lakó helyek az embereknek. Hasonlatosképpen vannak ácsmesterek, kik azt az lelki házat felépitik. Mondhatnád: Kicsodák azok az ácsmesterek? Az anyaszentegyháznak fő ácsmestere az Isten önön maga, és ez az oka miért neveztetik kiváltképpen Isten házának az Ecclesia. Mert az Isten önön maga épitötte ezt kiváltképpen, az lelki házat. Szent Pál igy szól Héb. 3. nyilvánvaló igékkel. De miért hogy az Isten eszköz által is cselekedik az Ecclesiának épitésében, nevezhetjük ácsmestereknek a prófétákat, apostolokat, evangélistákat, tanitókat az Ecclesiában. De Szent Pál ő magát nevezi ácsmesternek, 1. Kor. 3. mondván: Ego tanquam sapiens architector fundamentum posui (Én mint bölcs épitőmester, fundamentomot vetettem). Holott az Szent Pál az anyaszentegyháznak ácsmesterének nevezi önön magát, azmennyiben Isten szolgája vala a korinthusi ecclesiában. Negyedszer azért neveztetik az hasonlatosságért Isten házának, mert miképpen az ácsmesternek pörölye, eszközei vannak azmelyekkel épiti az házat, hasonlatosképpen eszközt adott az Isten, mellyel csinálja az ácsmester által ezt az szent házat. Micsoda az Isten pőrölye, eszköze, azmellyel csinálja az házat? Kétféle pőrölye, eszköze vagyon az Istennek ennek csinálásában: külsőképpen az Istennek szent igéje, melyet nevez a Jerem. 23. pőrölynek az Isten lelke, mert miképpen a pőrölyz megrontja az küsziklát, hogy alkalmatosak legyenek az épitéshez, hasonlatosképpen megrontja az Isten igéje a mi darabos kemény kősziveinket. De ezmellé járul belsőképpen az Isten lelke is, mely kiváltképpen megrontja az törvénynek általa, és belső cselekedetinek általa, megrontja mondom, a mi kő, engedetlen sziveinket. Ötödször ezért ez hasonlatosságért neveztetik Isten házának az anyaszentegyház, mert az háznak csinálásában az mésszel ragasztják öszve az köveket. Hasonlatosképpen Istenre nézve, szent lelkével ragaszt minket öszve őhozzá, mireánk nézve pedig az hitnek általa ragasztatunk az Isten fiához, az Krisztushoz. Hát ez az öszveragasztás, kü, mész az Istenre nézve az Isten lelke, mireánk nézve az Krisztusban való igaz hit. Szent Pál tanit ezképpen Efez. 2. Hatodszor, micsoda födele is ennek az Isten házának? Nem egyéb, hanem az Istennek az ő gondviselése, oltalma, mellyel megőrzi az anyaszentegyházat, hogy ez világon az ő hatalmasságának szárnya alatt mindenek megmaradhassanak. Ez az első oka, miért neveztetik Isten házának az anyaszentegyház itt ez világon. Másodszor neveztetik Isten házának, nézvén az választottakra, az kegyelem edényire az anyaszentegyházban, mert az hiveket az Isten hivja ő maga házának, templomának, melyben lakozik Szentlelke által. Isten háza vagy annakokáért te. Miért? Mert Isten lakozik tebenned Szentlelkének általa. Szent Pál igy tanit 1. Kor. 8. 2. Kor. 3: Nem tudjátok-e ti, hogy az élő Istennek templomi vagytok? Holott annakokáért az kegyelem edényi legyenek Isten templomi, méltán neveztetik ezenképpen Isten házának az anyaszentegyház. Ez az első nevezet, menjünk aztöbbire immár.
Másodszor neveztetik Isten hegyének, mint az Szent Dávid szól az Isten képében: Ego autem constitui te regem super Syon montem sanctum meum [Én kentelek fel téged királlyá Sionon, szent hegyemen. Zsolt. 2.]. Azt mondja az Isten, hogy az ő fiát tötte királlyá az Sion hegyén, azaz az Anyaszentegyházon. Hasonlatosképpen szól Esai. 2. Mik. 2. Azokban a napokban, azmelyekben megjelenik az Messiás, az Urnak az ő hegye feljebbvaló lészen mindenegyéb hegyeknél. Holott Urnak hegyének nevezi az Isten lelke az anyaszentegyházat, melyet csinált ez világon szent igéje által. Mondhatnád: Micsoda az oka, hogy Isten hegyének nevezi az hiveknek itt ez világon való gyülekezetét? Legelőször, mert miképpen följebb emelte az hegyeket az többi földeknél, magasabbak a hegyek sokkal az földnek többi részeinél, messze elhathat az hegyeknek magasságok. Hasonlatosképpen az Anyaszentegyházat hivta ki az Isten ez világnak társasági közül, felmagasztalja Isten ezt az Anyaszentegyházat az örökélet boldogságának reménységére. Sok grádiccsal feljebb emelte ez világon való embereknél az ő Anyaszentegyházát. Kegyelmével körülvette és felmagasztalta az övéit, ezeknek bünöket megbocsátá, Szentlelkével megajándékozta és felmagasztalta. Másodszor neveztetik Isten hegyének, mert megszentöltetnek ezek az Urnak Szentlelkének általa, hogy az körösztyéni szent életnek követésében felülhaladják ez világnak az ő fiait; erről szól az Jézus Krisztus az evangélistáknál, mikoron azt mondja: Non potest civitas abscondi supra montem posita [Nem rejtethetik el a hegyen épitett város. Máté 5.]. Harmadszor hivattatik Isten városának. Dávid ekképpen nevezi Zsolt. 44. az Isten Anyaszentegyházát: Fölötte nagy – úgymond – és csudálatos az mi Istenünk, az Istennek szent városában. Az Jézus Krisztus nevezi szépen csináltatott városnak. Hogyha ezért ezszerint akarunk szólni, az egész világon két lelki város vagyon; hogy igy szóljunk, az egyik az Isten városa, az szent Jerusalem, amint Szent János az ő látomásában nevezi. Az második város az pokolbeli ördögnek az ő városa, amelyben lakoznak az hitetlenek. Az Isten városa az, azmelyet az angyaloknak az Isten polgári társává csinált, amint szól az Isten: Az pokolban lakoznak az Kainok, az harag edényi. Isten városa hát az Anyaszentegyház, mert az Isten plántálta be az ő városában. Mert valakik ebben az Isten városában lakoznak, polgártársaivá csináltatának az angyaloknak. Fil. 3. fej. Efez. 2. igy szól az Szent Pál.
Negyedszer neveztetik Isten jegyesének. Azt mondja az Isten: Eljegyzettelek én magamnak az hitben. Az körösztölő János is, Ján. 3., nevezi az Krisztust vőlegénynek, az anyaszentegyházat jegyesének. Miért? Nem egyéb okáért, hanem azért a kötésért, amely vagyon a külső, és az lelki igaz házasok között. Miképpen az külső házasságban eljegyzetik az vőlegénytől az jeggyel az leány. Hasonlatosképpen az hitnek általa eljegyzettünk, hogy az Krisztusnak, az mi fejünknek legyünk jegyesi, miképpen ez külső dologban az asszonyállat és az férfiu egy test. Hasonlatosképpen az lelki házasságban, az anyaszentegyházban az Jézus Krisztusban egy testek vagyunk, a hitnek általa szerkesztetünk az Jézus Krisztushoz, hogy fejünk legyen minekünk, mi pedig tagok.
Ötödször, az Ótestamentumban sokszor szüznek neveztetik, nem az ü érdemére nézve, mert ha összeveted az harag edényivel azokat az hiveket, ezek is azon sárból valók. Hát honnan vagyon? Az fazokas mester ennek az oka, hogy különb edényt csinált azon sárból; szidalomra és tisztességre való edényt is csinált azon sárból. Szüznek pedig neveztetik az Istennek anyaszentegyháza annakokáért, mert Isten kegyelmébe vötte, Szent Lelkével megszentölte, és fia által megtisztitotta.
Hatodszor, az Ujtestementumban neveztetik mennyországnak. Máté 13. Hasonlatos a mennyeknek országa. Legelső oka ez, mert az Isten ezt az országot nem külső fegyverrel birja, hanem az ő igéjével és Szentlelkével. Másodszor, mert az anyaszentegyházban való hivek reménység alatt reménységben vannak mennyországban, polgártársai immár az angyaloknak, és immár részük vagyon az mennyországban az Krisztus által.
Hetedszer, neveztetik az Ujtestamentumban akolnak, Ján. 10: Et alias oves habeo, etc. [Más juhaim is vannak nékem. stb.]. Hasonlatosságnak általa nevezi az Krisztus az ő hiveit, juhait, mert valakiket az Isten akar üdvöziteni, ebbe az akolba, azaz az anyaszentegyházba hozza be azokat. Melyből megitélhedd, mely nagy dolog legyen, hogy társa légy te az Istennek anyaszentegyházának, mert senkit nem üdvözit az Isten, valakik ebben nincsenek, az anyaszentegyházban. Hát valakik megbotránkoznak egy kis bosszuságért, és kiveszik az szenteknek társaságokból magukat, azok megmutatják, hogy nem az kegyelem edényi közül valók.
Nyolcadszor neveztetik gyakorta Isten szőlőjének, mint Esai. 5. Hasonlatosság által hivja szőlőnek, mert fölötte drága, kedves népe az Istennek, miképpen hogy az szőlő örökséget te nagy drága pénzeden veszed és böcsületes örökséged teneked. Azonképpen az Istennek az ü hivei nagy drága edényi.
Kilencedszer hivja az irás Krisztus tagjának, melyben fölötte drága méltósága jelentetik meg az Isten Ecclesiájának, hogy a kegyelem edényi tagjai is legyenek az Krisztusnak, tagjai pedig az hit által. Hát ha tagjai vagyunk az hit által az Isten fiának, oly igen lehetetlen, hogy elvesszenek az hivek, mely igen lehetetlen, hogy a Krisztus elvesszen.
Tizedszer, hivja Ecclesiának az irás, az keresztyének gyülekezetének és szentek egyességének; nevezi Ecclesiának azért, mert kihivta ez világ közül az Isten ezeket Szentlelkének igazságának általa, mert valakik ebben az Krisztus tagjai, ezek mindnyájan egyek a Krisztusban, az Isten fiában, és az ő igéjének hallgatásában, tudományában és a sákramentumokban. Ámen.
(Az Apostoli Credo. 30. prédikáció. 300–307. lap)
Forrás
Tanulmányok és szövegek a Magyarországi Református Egyház XVI. századi tőrténetéből DR. NAGY KÁLOZI BALÁZS – KÁROLYI PÉTER PRÉDIKÁCIÓIBÓL 453-456. o.
Elérhető még:
MTAK: Az Apostoli Credonak avagy Vallasnak igaz magiarazattia Praedicatiok szerint, az Kereztieneknek eppületekre irattatott Uo. 1584. (Uo. 1600. Hodászi Lukács debrevczeni prédikátor adta ki.)
MEK OSZK: Az apostoli credonak avagy vallasnak igaz magiarazattia praedicatiok szerint, az keresztieneknek eppületekre irattatot Caroli Peter varadi praedicator altal https://mek.oszk.hu/27100/27167
