Pápistaság Ujsága: Az Indulgentiákról (búcsúkról) | Komáromi C. György

2022.12.11. Off By neilnejmed

Komáromi Csipkés György

1628-1678

Pápistaság Ujsága, az az, olly munka, mellyben a’ Pápistaságnak, mind tudományának melyeket vall; mind egyházi rendeinek mellyekhez halgat; mind ceremoniáinak, szokásinak, s rend tartásinak, mellyeket gyakorol, igaz régiségtűl üres, minapi ujsága, az magok irásibol, tanubizonságibol és Authoribol, meg-mutogattatik világossan.

Comaromi C. György

S. I. M. D. E. D. P.

által

COLOSVARAT

Veres-Egyhazi Szentyel Mihaly által.

1671.

122-128. o. XVII. RESZ. Az Indulgentiakrol.

XVII. RESZ. Az Indulgentiakrol.

I. AZ Indulgentia, mi legyen az Pápistáknál, ki edgy képpen, ki másképpen definiállya-közöttök. Franciscus Majoranus másképpen. Angelus másképen, Cajetanus másképpen, Dominicus a’ Soto másképen, mint Bellarminus meg-jedzi, lib. 1. de Indulgen. Cap. 8. őmaga pedig azon megnevezett helyen, igy: Az Indulgentia nem egyéb hanem embernek az poenitentiai forumon, arra az büntetésre valo kötelességtől, mellyel Istennek tartozott, itilet által lett fel-szabadittatásá, melly adatik az Sacramentom kivül, azoknak az elég tételeknek reá szabása által, mellyek az Ecclésia kincsében vannak, vagy világossabban, az mint cap. i. irja: Az Ecclésia és Theologusoknak Scholái Indulgentiáknak hiják, azoknak az bûntetéseknek meg-engedtetését, mellyek gyakorta fenmaradnak, az bünöknek meg-engedtetése, és az Poenitentia Sacramentomában nyert, reconciliatio után, mellyeket az Pápák atyai egedelmességböl, és az ő fiaikhoz valo ereszkedésből, eggyütt szánakozván azoknak erőtelenségén, bizonyos idökben, valami igaz, mélto, okbol szoktanak engedni azoknak.

II. Ez indulgentiák sok félék, ki edgynéhány napig valo; ki esztendeig, ki negyven napig, ki tellyes, ki tellyessebb, ki leg tellyessebb: némelly engedtetik ez életben, némelly az halálnak oráján, az Purgatoriomban szenvedendő büntetésekért; némellyek ideig valok, némellyek örökké valok; némelly 50. némelly 100. némelly 1000. némelly 8000. némelly 9000, némelly 10000. némelly 100000. némelly 200000. némelly 300000. &c. esztendőkig tarto, és ennyi idökre ki-hato Bellarminus mondgya illyeténeknek, lib. 1. de Indulgent. c. 9. in initio circa finem.

III. A Tridentomi Conciliom, ezek felől, az adonak erszényét töltő, s’ a’ vévônek erszényét üresitö indulgentiák felól, igy adta-ki tudományát. Session. 25. Azt tanittya s’ parantsollya az szentséges Synat, hogy az Indulgentiákkal valo élés, melly az keresztyén népnek igen igen idvességes, és a’ sz. Conciliomoknak authoritássa által javallattatott, az Ecclésiákban meg tartassék, és azokat átok alá veti, s’ kárhoztattya, a’ kik vagy haszontalanoknak mondgyák, vagy tagadgyák az annak osztogatására valo hatalmát az Ecclésiákban lenni. Igy vagyon ezek felől tudományok.

IV. Ez tudomány, akar magoknak az Pápistáknak értelmét és vallás-tételét, akar magát az igasságot nézzük, mindenképpen igen ujnak találtatik. Ujnak találtaik először, ha az magok vallás tételét nézzük. Mert némely részét, ugy mint az Jubilæaris indulgentiakat, azt modgya Platina in vita Bonifac. 8. és Agrippa, hogy VIII Bonifacius szerzette, 1300. esztendö tájban, Némellyek ugy tartyák, hogy III. Innocentius által támadtanak, 1200. esztendö tájban Meg-is engedhetni, hogy akkor az szerént az ő tellyességek és mivoltok szerént, minden környülállo dolgaikkal egyetemben, az mint már ma vannak. Némellyek I. Gergely Pápát vallyák, ez indulgentiáknak találo és szerző authorának, ki 600 esztendő tájban éle, mint Thomas Aquinas in 4. Sent. Distinct. 20. q. 1. art. 3. q. 2. Guilielmus Altissiodorensis, in Summâ aurea lib. 4. tract. 6. cap 9. de Relaxationibus. p. 28 1. edit. Parisien. Durandus, in 4. Sentent. Dist. 20. q. 3. art. 4. Gabriel Biel, in Canon. Missae. lect. 57. Johannes major, in 4. Sent. distinct. 20. q. 2. Cajétanus opusc. 5 de Indul. c. i.

V. Ujnak találtatik másodszor, ha magát az igasságot nézzük. Mert igasság szerént, nem volt sem az Indulgentia, sem az arrol valo tudomány, Christus Urunk után, 800. esztendő elteléséig, hanem a’ kilenczedik száznak elein, III. Leo Pápa által kezdödék, noha más formában mint ma vagyon. Mert ő ingyen adogatá.

VI. Ludgerus, Episcopus Monasteriensis, in Epistolâ de Vita & miraculis Swiberti, quæ exstat apud Surium, die 1. Mart. tom. 2. post vitam Swiberti à Marcellino descriptam, világossan irja, hogy az a’ III. Leo Pápa volt, ki 803. esztendőben Aquisgranumban, a’ Palotában, Caroly Császár kérésére, fel-szentelte az Szűz Mária templomát, meg-ajándékozván azt sok Indulgentiákkal. Ismét hogy Agrippina Coloniában-is, mind az Sz. Márton templomában, mind a’ Cáptalanban, oltárokat szentelt, és Német országon s’ Gallián által, oltárokat, Kápolnákat, és Clastromokat szentelt, és mindenütt sok indulgentiákat ajándékozott. Ez mellett azoknak-is a’ hiveknek valakik az Swibertus Püspöknek innepet meg-szentelik, kiváltképpen valo indulgentiákat adott: mint ezt Bellarminus Cardinal-is hozza elö. lib. 1. de Indulgent. c. 3.

VII. Ez III. Leo Pápa által kezdődvén, eléggé gyakoroltatot annak utánna. Mert 844. esztendó tájban. II. Sergius Pápa, mind azoknak, valakik a’ Szent Márton templomát in Montibus azon Szent Márton innepén meg-látogattyák három esztendőre, és három quadragenara valo indulgentiákat engedett. Ismét Christus Urunk után. 1000. esztendők el-telve, szaporábban árultatának az Indulgentiák, a’ mint Bellárminus számlállya, lib. 2. de Indul cap. 17. III. Eugenius. II. Páschális. VII. Gergely, és II. Orbán Pápátol, ki az mint Nauclérus Generát. 37. pag. 788. irja, mindeneknek, valakik az sz. földre el-mennek, minden ő bűneikért valo pœnitentiákat meg-oldoz, minden bünöknek bocsánattyát adgya, és az itiletnek napján, nagyob idvességet igir, a’ mint Matthæus Páris mondgya, in Guilielmo, II. Igy támada a’ meg-mondott kilenczedik százban, mind az indulgentia, mind a’ felőle valo fundamentomotlan tudomány.

VIII. Az előtt az III. Leo Pápa előtt, az 800. esztendök alatt, sem az Indulgentiákkal valo kereskedés: sem az felőlök valo tudomány nem volt. Elsőben, mert semmit ezek felöl, az 800. esztendök alatt celebralt conciliomokban nem találhatni.

IX. Hozza ugyan Bellarminus lib. 1. de Indulgentia cap. 3. az 1. Nicéabéli, Ancyrabéli, és Laodiceabéli conciliomot elő, állitván, hogy amaz, can. 1. vagy 12. Emez. c. 5. Ez cap. 2. az indulgentiák mellett fogja. De igen sikeretlenöl. Mert edgyikben sincsen semmi szo, az Pápista indulgentiák felöl, hanem csak az edgyházi fenyitéknek gyakorlásában valo engedelem és moderatio felöl, mint igen könnyen világossan megláthattya akarki, ha ez emlitett, s’ fel jedzett canonokat meg-tekinti, meg-érti, és az Pápista indulgentiákkal edgyben veti, En-is bővebben megrázogattam, más, ez munkámmal edgy czélu deák munkámban s’ irásomban.

X. Másodszor, mert semmit ezek felöl, az meg emlitet seculumokban élö Tanitok irásiban nem kaphatni, mint & magok az Pápista nagy Doctor emberek meg-vallyák, Durandus a’ S. Portiano Epilcopus Meldensis. in 4. Sentent distinct. 20. q. 3. num. 4. Alphonsus a’ Castro lib. 8. titul. Indulgentiae, Antonimus in Sum. part. 1. titul. vo. cap. 3. Gabriel Biel. in Canon. Misse, lect. 57. Johanes Major, in 4. Senten dist. 20. q. 2 Cajetanus, opusc. 15. de Indulgentia cap. 1. Petrus de Soto. in instruct Sacerd. de indulg. lect. 1. Bellarminus lib. 2. de Indulgent, cap. 17. az elein, és közepi táján is, és egyebek.

XI. Osztán, azok ellenkezőt irtanak vallottanak, és tanitottanak az Indulgentiakrol valo tudománnyal, mint meg-tettszik Tertulliánusbol, lib. de Pudicit. c. 2. Ambrosiusbol, in Lucam. Lib. 10. c. 22. Augustinusbol, in Sermon, de Martyr. & Tract. 84. in Johannem Chrisostomusbol, homil. 1. in Epist. ad Philemonem, &c. Nem kaphatni azért semmit az ő irásikból, ezekről:

XII. Harmadszor, mert magok az Pápisták meg-vallyák, hogy ez tudomány, mind indulgentiástol, uj és nem régi, Johannes Rossensis Cardinál azt mondgya, de Purgatorio: Sokakat indit talám arra, hogy az Indulgentiákhoz ne sokat bizzanak, ez, hogy az azokkal valo élés az Ecclésiában ujnak láttatik, és ollynak, melly igen igen későn vétetett-bé az keresztyének között. Ismét az után: Holott azért az Purgatorium ólly késón tanultatott-ki, és vétetett-bé az Ecclésiátol, kicsoda csudálkozhatik az Indulgentiákon, hogy az elődeden lévő Ecclésianak kezdetiben, nem volt semmi ususok, nem éltenek vélek. Annak okáért kezdödének az Indulgentiák, minekutánna valaménnyi idő alatt, rettegtenek az emberek, az Purgátorium kinnyáit halván.

XIII. Hasonloképpen Gabriel Biel, in Canonem Missa. lect. 57. meg-vallya ujságát. Azt kell ugymond mondani, hogy a’ Gergely Pápa ideje előtt, igen kevessé, avagy tellyességgel nem éltenek az Indulgentiákkal, &c. Mind ezekből annakokáért meg-tettzik, hogy az Indulgentiákrol valo tudomány uj.

Forrás

Pápistaság Ujsága, az az, olly munka, mellyben a’ Pápistaságnak .. igaz …szerző: György Komáromi Csipkés