Hol tartanak most az „evangelikálok és katolikusok együtt” (ECT) aláírói?
By Berean Beacon Ministry
Richard M. Bennett
(Írország, 1938. Március 10. – 2019. Szeptember 23.)
Volt domonkosrendi katolikus pap
A The Berean Beacon Nevű Szolgálat Alapítója.
Eredeti cikk: Berean Beacon: Hol tartanak most az ECT aláírói?
Fatima: A pápa és a RKE ellentmondanak az evangéliumnak Hol tartanak most az ECT[1] aláírói?
A 2000-es jubileumi év ünnepi kürtzengése II. János Pál pápa május 13-án elhangzott szentbeszédével folytatódott, amelyet a fatimai Francisco és Jacinta Marto boldoggá avatása alkalmából mondott el. (Akiknek ismeretlen a fatimai eset: 1917-ben három pásztor-gyermek azt állította, hogy megjelent nekik látomásban Mária, Fatimában, Portugáliában). Amit II. János Pál pápa tett szentbeszédével, valószínűleg nem szándékosan, két fontos kérdést vetett fel a „Mária-tisztelettel” kapcsolatban: először, a látomás üzenet a megváltással kapcsolatosan, és másodszor, hogyan magyarázta meg a pápa ugyanazt az üzenetet. Szentbeszéde teljes mértékben összhangban van a Hittani Kongregáció álláspontjával (korábban az Inkvizíció Hivatala), ez a RKE hivatala, melynek „iránya … a tévtanítások elítélése… [és] az igazhítű tanítás terjesztése.”[2] Ez a hivatal azt állítja, hogy Fatima üzenete „az evangélium szívéhez von minket a megtérésre és vezeklésre való sürgető hívása által.”[3]
„Mária” készen áll, hogy biztonságosan Istenhez vezesse őket
A Fatimáról szóló megjegyzései előtt a pápa a Mt 11,25-öt idézte: Istennek tetszett, hogy a kisdedeknek jelentse ki országát. Ezután, anélkül hogy megjegyzéseket fűzött volna hozzá, a pápa ismertette röviden a látomások történetét:
„Ezen isteni tervnek megfelelően, ’egy asszony, aki a napba vala öltözve’ (Jel 12,1) alászállt az égből a földre, hogy meglátogassa a kiváltságos gyermekeket … Arra kéri őket, hogy ajánlják fel önmagukat jóvátételi áldozatul mondván, hogy ő kész biztonságosan az Istenhez vezetni őket. És íme, látnak egy fényt ragyogni az ő anyai kezéből, amely áthatja bensőjüket úgy, hogy azt érzik, elmerültek Istenben” …4
A Szentírásban „a minden kegyelem Istene”[4] keresi, találja meg és üdvözíti népét. A jó hírt a Róm 3,24 foglalja össze: „Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által.” Ez Isten teljesen ingyenes kegyelme, amely legbensőbb szándékát tárja fel. Az üdvösség Isten saját igazságosságát igazolja Jézus Krisztus hűségében, amelyet tökéletes életében és áldozatos halálában mutatott be. Ez egyedül Isten műve és nem valamilyen asszonyé, aki „kész biztonságosan Istenhez vezetni őket”. János Pál istenkáromló szavai azonban teljes összhangban vannak a Katolikus Egyház Katekizmusával (1994), amely ezt mondja:
„Máriának ez az anyasága a kegyelem rendjében szüntelenül megmarad … egészen az összes választott örök beteljesedéséig. Mert ezt az üdvösséges feladatot a mennybevételekor sem tette le, hanem szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség ajándékait.”[5]
Egy dolog egy történelmi eseményt felidézni. Teljesen más dolog, ha egy ember, aki magát a szent Isten tévedhetetlen tanítói tekintélyének tartja itt a földön, ennyire nagyhangúan jóváhagy egy hazug csodát. Vajon az ilyen pápai tanítás nem arra törekszik, hogy dicsőségétől fossza meg az Istent? A pápa kijelentésének dacára, a teljesen szent Isten saját igazságának nagyszerű fenségét ragyogtatja az Úr Jézus Krisztus megváltó munkáján keresztül.
Az egyedül kegyelemből való üdvözülés üzenetének visszautasítása
A pápa így folytatta a fatimai eset bemutatását:
„De Isten elmondta Francisconak, hogy mennyire szomorú … Őt [Franciscot] egy kívánság vezérelte: ’hogy megvigasztalja Jézust és tegye őt boldoggá’… Egy változás megy végbe életében… Egy intenzív lelki életre szánja oda magát… és eljut az Úrral való misztikus egyesülés valódi formájára.… Francisco zúgolódás nélkül viselte a nagy kínokat, amelyeket okozott a betegség, melybe végül belehalt.… Kicsi Francisconak erős kívánsága volt, hogy kiengesztelje a bűnösök vétkeit törekedve a jóra és bemutatva áldozatait és imádságait.
Jacinta húgát ugyanazok az érzések vezérelték.”
Amikor a pápa azt mondja, hogy Francisco „eljut az Úrral való misztikus egyesülés valódi formájára”, akkor egy panteisztikus mesét ad elő. A Biblia szerint nincs más egyesülés a szent Istennel csak az, amit az következetesen magyaráz[6], például a Fil 3,9-ben: „És találtassam
Őbenne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján.” Az American Dictionary of the English Language[7] így határozza meg a misztikus embert: „aki azt vallja, hogy közvetlen viszonya van az Isten Lelkével.” Nem csoda hát, ha a pápa meséket állít a II. Vatikáni Zsinat dokumentumaiban: „… a hinduizmusban az emberek az isteni misztériumot kutatják, amit egyrészt a mítosz korlátlan gazdagságában, másrészt a filozófia pontosan meghatározott betekintéseiben fejeznek ki.[8]
A pápa nem alkalmazta ezen történelmi esemény felidézésekor az Ef 2,8-9-ben szereplő tanítást: „Mert kegyelemből van üdvösségetek hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.” Ellenkezőleg, a Bibliával ellentétes tanítása teljes összhangban van ugyanazzal a Katekizmussal, amelyet az ő védnöksége alatt fogalmaztak meg, amely a következőket állítja a „Kegyelem és Megigazulás” címszó alatt: „Isten előtt csak azért lehet érdemünk, mert Ő szabadon úgy határozott, hogy az embert társul fogadja kegyelme művében.” (#2025)
A pápa szentbeszéde újabb felvilágosítást ad a hivatalos katolikus tanításról, amikor ebben az összefüggésben idézi Francisco betegségét. Ugyanaz a Katekizmus a következőket is tanítja:
„Egyesülés Krisztus szenvedésével… A szenvedés, az eredeti bűn következménye új értelmet nyer: részesedés lesz Jézus üdvözítő művében.” (#1521)
A pápa tanítása az Úr írott Igéjének teljes tagadása, hiszen ez utóbbi szerint a megváltás munkája Jézus által van[9], „a törvény cselekedetei nélkül”[10] „nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék”[11] „nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket …”[12]
A pápa megmagyarázza Fatima üzenetét
Ezt követően a pápa megmagyarázza Fatima üzenetét hallgatói számára: „Fatima üzenete megtérésre való hívás …” kibővítve példák és tanítás által:
„… a boldog Szűz eljött ide Fatimába, hogy felszólítsa a férfiakat és nőket, hogy ’szűnjenek meg az Istent, a mi Urunkat bántani, akit már eddig nagyon megbántottak.’ Egy anya bánata készteti őt, hogy beszéljen; gyermekeinek sorsa forog kockán. Ezért arra kéri a kicsi pásztorokat: ’imádkozzatok, imádkozzatok sokat, és hozzatok áldozatokat a bűnösökért; sok lélek megy a pokolba, mivel senki nem imádkozik értük és nem hoz áldozatot értük.’ Kicsi Jacinta megérezte és személyesen megtapasztalta Asszonyunk gyötrelmét, feláldozva önmagát hősiesen a bűnösökért való áldozatként …”
Noha a pápa idézte a Kol 1,24-et Jacintával kapcsolatban, egyértelműen visszaélt ezzel az igeverssel, amikor a megigazulásra vonatkoztatta – azon emberek örök kárhozatára, akiket állítólag tévedhetetlen tanításban részesít. Egy elsötétült elméből származik a következő mondat: „feláldozva önmagát hősiesen a bűnösökért való áldozatként”. A „bűnösökért való áldozat” fogalma egy tipikus római katolikus kifejezés, amely az ember jóságát feltételezi. A Biblia nem tartalmaz ilyesmit.
Az Úr Jézus Krisztus volt az egyetlen tökéletes személy, aki ilyen áldozatot hozhatott, amit önkéntesen meg is tett, ahogyan a Szentírás feljegyzi: „Én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.” (Jn 10,17-18) Egyértelműen megvetve az Úr Jézus Krisztus szavait és a tényt, hogy Ő sosem volt áldozat[13], a pápa ezt tanítja: „Krisztus áldozata és az Eucharisztia áldozata egy áldozat: egy és ugyanaz az áldozati adomány …”[14] A RKE arra tanítja híveit, hogy ők is szánják oda magukat „a szent áldozattal”, az Úr Jézus Krisztussal együtt. A saját énünk odaszentelése az üdvösség elnyerése érdekében, hamis evangélium, amely az istentiszteletben drámai módon nyilvánul meg. Róma tehát hirdeti:
„Ennek következtében az eucharisztiai celebrálás a hívek összegyülekezésének középpontja, amelyet a pap vezet. Ennélfogva a papok tanítják a híveket, hogy felajánlják az isteni áldozatot [Jézus Krisztust] az Atya Istennek a mise áldozatában és az áldozattal együtt ajánlják fel egész életüket …”[15]
Ezzel szemben, amikor Krisztus meghalt a kereszten, felkiáltott: „Elvégeztetett.”17 A Szentírás egyszerű igazsága az, hogy „nincs többé bűnért való áldozat”[16] – mivel Krisztus az Isten egyetlen Báránya.
A pápa összefoglalja a hamis evangéliumot
A pápa megismétli az ember által kitalált megváltás témáját, amikor záró szavaiban a következőket mondja: „az utolsó szavaim a gyermekekhez: … A mi Asszonyunknak mindnyájatokra szüksége van, hogy megvigasztalja Jézust, aki szomorú, azon rossz dolgok miatt, amelyeket ellene hajtottak végre; szüksége van imádságaitokra és a bűnösökért való áldozataitokra. Kérjétek szüleiteket és tanítóitokat, hogy írassanak be titeket a mi Asszonyuk „iskolájába”, hogy taníthasson titeket, hogy legyetek olyanok, mint a kicsi pásztorok, akik igyekeztek megtenni mindazt, amit kért tőlük. Elhihetitek nekem, hogy az ember többet halad rövid idő alatt, ha alárendeli magát Máriának és tőle függ, mint több évi egyéni kezdeményezés ideje alatt, ha csak magában bízik… Az életük üzenete hadd éljen tovább örökre, hogy világítsa meg az emberiség útját!”
A legkomolyabb kérdés minden hitbeli dologban, az evangélium. Pál apostol ezt hangsúlyozza: „Amint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, amit elfogadtatok, átok legyen.” (Gal 1,9) Fatima gyermekei kitartottak az üzenet mellett, miszerint az embereknek emelniük kell áldozatuk szintjét, mivel „… sok lélek megy a pokolba, mert nincs senki aki feláldozza magát és imádkozzon értük.” Ez szöges ellentétben áll a Zsidókhoz írt levél tanításával, amely világosan kimondja, hogy Krisztus kereszt-áldozata volt az első, az utolsó és az egyetlen érdemszerző áldozat a bűnök bocsánatára.
Önmaga elégséges feláldozásával a kereszten, Krisztus „minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felséges jobbjára.” (1,3) A Szentlélek világos tanítása, hogy az evangélium üzenete az egyetlen Közbenjáró egyetlen áldozatáról szól: „Ő azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre üle az Istennek jobbjára.” (10,12) „Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletessé tette a megszentelteket.” (10,14) Egyértelmű, hogy a fatimai Márialátomások ellentmondanak a kereszt üzenetének, és valójában tagadják hatékonyságát. Mária látomása megvetést mutatott Krisztus keresztjének szentsége és célja iránt. Hazugságot terjesztett saját identitásáról (Mária) és eredetéről (azaz mennyei származásáról). Nemhiába mondja ezt Pál apostol: „Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.”[17]
Fatima és az ECT
Az ECT I. („Evangelicals & Catholics Together: the Christian Mission in the Third Millenium“[18]) azt állítja, hogy a „Mária és a szentek tiszteletének” kérdését „behatóbban és őszintén” kell kezelni. Az ECT II. („Az üdvösség ajándéka”) vége felé a következő állítás található:
„Miközben örvendünk a felfedezett egységben és bizakodóak vagyunk az üdvösség ajándékáról szóló alapvető igazságok iránt, amelyeket közösen megerősítettünk, elismerjük, hogy szükségszerűen léteznek összefüggő kérdések, amelyek további sürgős tisztázást kívánnak. Ezek között a következők találhatók: … Mária kultusza …”
A Mária-tisztelet az egyik, a sok kérdés közül, amelyről az ECT II. közli, hogy „további sürgős tisztázást” kíván. Ez most egy kiemelkedő követelmény, főleg II. János Pál pápa szentbeszédének fényében. Így tehát az evangéliumi protestáns ECT dokumentum aláíróinak tudniuk kell nagyon világosan, hogy a pápa valójában mire gondolt, amikor beszédében azt mondta, hogy ezek a gyermekek felajánlják önmagukat áldozatul a bűnösökért, hiszen ez a hittétel szerves része a Mária-tiszteletnek, amelyről a pápa szentbeszéde cáfolhatatlan tanúbizonyságot tett.
A probléma nem fejeződik be itt, mivel a pápa nem a semmibe beszélt. Ellenkezőleg, az ökümenikus párbeszéden keresztül, megerősítve olyan események által, mint az ECT dokumentum, a RKE istenkáromló eucharisztiába bevonja a magukat keresztyéneknek vallókat és egyházaikat, amelyben az egyén „jó cselekedetei” kiegészítik az Úr Jézus Krisztusnak a kereszten elvégzett tökéletes és teljes munkáját, amint ezt a Mária-tisztelet tagadhatatlanul bizonyítja. A II. Vatikáni Zsinat 42-es jegyzékű dokumentuma közli, hogy az ökumenikus mozgalom
„célja, az útkészítés azok [hitvalló keresztyének] hitben való egysége számára, az egyetlen és látható egyház kebelén: így tehát „apránként, amint elhárulnak az akadályok a tökéletes egyházi közösség elől, minden keresztyén összegyűjtetik, az eucharisztia közös megünneplésére, az egy és egyetlen egyház azon egységébe, amelyről … mi hisszük, hogy a Katolikus Egyházban lakozik mint olyan, amelyet sosem veszíthet el …”[19]
Milyen „további sürgős tisztázást” végeztek az ECT dokumentum protestáns aláírói II. János Pál pápa május 13-án elhangzott tanításait illetően, amikor azt hirdette: „Fatima üzenete megtérésre hív …” és hogy „az isteni terv szerint, „egy napba öltözött asszony” (Jel 12,1) alászállt a mennyből erre a földre, hogy meglátogassa az Atya kiváltságos gyermekeit”? Hol állnak J. I. Packer, Timothy George, T. M. Moore, Charles Colson és más, magukat evangéliumi protestánsoknak vallók a „sürgős tisztázás” iránti elkötelezettségükben? (Ezek az emberek egy hamis evangéliumi üzenetet hagytak jóvá az ECT dokumentumokban, és nem tértek meg ebből a súlyos eretnekségből.) A római katolikus aláírók kristálytisztán mutatták be a RKE egyház álláspontját a pápa személye által. Ezekre, vagy helyeslően, vagy elutasítóan kell válaszolni, hiszen középút nem létezik.
Róma számára ugyanaz a „Mária”
János Pál pápa üzeneteket kapott „Máriától”. A látomások „Máriájának” azonosítása a bibliai Máriával megváltoztatja a május 13-án történtek teljes jelentőségét. A Római Katolikus Egyház már sok kijelentést tett Máriával kapcsolatosan a hivatalos tanításaiban. Így tehát ugyanaz a pápa tanítja: „…Ezért nevezik a Boldogságos Szűzet az Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közvetítőnek.”[20] Ami annyira súlyos ezen címekkel kapcsolatban az, hogy a Bibliában a Vigasztaló, a Pártfogó, aki az Úr helyét foglalja el a hívőben, maga a Szentlélek. Ő örökre együtt marad a hívővel. (Jn 14,16) Eszükbe juttatja Krisztus szavait. (Jn 14,26) Nem önmagáról, hanem Krisztusról tesz bizonyságot. (Jn 15,26) A hívőket elvezíti a teljes igazságra. (Jn 16,13) Valóban, a Szentlélek egy másik Pártfogó, egy mennyei Segítő, a Vigasztaló, és az Igazság Lelke. Ennek a tanításnak, amely a Szentlélek isteni szerepkörét és Krisztus Jézus közbenjárói státuszát „Máriának” tulajdonítja tévedése abban áll, hogy befeketíti az Úr Jézus Krisztus és a Szentlélek személyét. Ez súlyos eretnekség.
Ugyanaz a pápa hirdeti: „mikor kérjük Máriát, hogy imádkozzon érettünk, elismerjük magunkról, hogy szegény bűnösök vagyunk és az „Irgalom Anyját”, a teljesen Szentet, szólítjuk meg.[21] „Az [Római Katolikus] Egyháztól kapja meg az életszentség példáját; ennek modelljét és forrását a legszentebb Szűz Máriában ismeri föl …”[22] A Biblia szerint, Isten szentsége alapvető tulajdonsága Istennek, amely minden egyéb tulajdonságában is kifejeződik. Egy teremtmény „teljesen Szent”-ként történő megszólítása tökéletes istenkáromlás és bálványimádás. „Ki ne félne téged, Uram! És ki ne dicsőítené a te nevedet? Mert csak egyedül vagy szent. Mert eljőnek mind a pogányok és lehajolnak előtted …”[23] Sok egyéb eretnekség található Róma Máriáról szóló tanításában. A pápa ezen alapvető feltevése, hogy dogmájuk és látomásaik Máriája egy és ugyanaz a személy, kétszeres csalás.
A valódi keresztyén és a Mária jelenések
A Bibliában hívő keresztyéneknek tudniuk kell, hogy mi történt és mi történik, valamint ismernie kell Róma tanításait és a „Máriáról” szóló üzenetek általános témáját. Mivel a pápa és a látomások azt követelik, hogy az egész emberiség hajtson térdet és tisztelje az eucharisztiának nevezett képet, az igaz hívőket bátorítjuk, hogy vizsgálják át továbbra is ezeket a kérdéseket. A látomások és a Római Katolikus Egyház „szent Atyja” isteni tulajdonságokat követelnek a pápaságnak. A RKE hivatalos tanítása kijelenti: „a Szentatya, tisztségéből kifolyólag, tévedhetetlen tanítási tekintéllyel rendelkezik, amikor a hívek legfelsőbb pásztora és tanítójaként … végleges törvényként hirdeti, hogy egy hittételt vagy erkölcsi tételt ilyenként kell elfogadni”[24] és „A római Pápa isteni rendelkezés alapján legfőbb, teljes, közvetlen és egyetemes hatalommal bír a lelkek gondozásában.”[25]
Ennek az állításnak – a tévedhetetlenség isteni tulajdonságait illetően (végső, teljes, azonnali és egyetemes hatalom), csupán a mindenüttjelenvalóság által lehet eleget tenni, ami szintén egy isteni tulajdonság. A jelenések és Róma hivatalos tanítása isteni jellemzőket tulajdonítanak a pápának, hogy felmagasztalják őt, aki „fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek mondatik.”[26]
Mivel itt az üdvösség evangéliuma és az isteni tulajdonságok forognak kockán, egyben milliók becsapása, az igaz hívők számára ez egy döntő kérdés. Bizonyságot kell tenniük az Úrról, az evangéliumról, az első és második parancsolatról, annak nevezve ezeket a dolgokat, amik valójában: hitehagyás. Ha másképp cselekszenek, megtagadják az Urat, a mi Üdvözítőnket és az Ő parancsolatait.
Mennyire súlyos a hitehagyás?
Követeljük az ECT dokumentumok protestáns aláíróitól, hogy adják ki nyomtatásban „további sürgős tisztázásaikat” a Mária-tisztelettel kapcsolatban, a május 13-i fatimai ünnepi celebrálás fényében. A vegyes Anglikán-Római Katolikus Nemzetközi Bizottság (ARCIC) 1999. májusában kiadott nyilatkozata „elismeri a pápát, mint a keresztyén világ átfogó tekintélyét” és „minden egyház által befogadandó ajándékként” jellemezte. Hogyan értékelik ezt az Anglikán Egyház küldöttei világszerte és azok, akik részei az ARCIC-nek, a fatimai Mária-jelenések helyeslését a pápa részéről?
Bár a Szentírás megjövendőlte a hitehagyást és ez állandóan jelen volt a keresztyén történelemben, mégis meghökkentő szemtől-szembe találkozni vele. Ennek ellenére, Pál apostol parancsa a jelen nemzedék hívőinek ez: „És ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat.” (Ef 5,11) Főleg manapság van nagy szükség a tévtanításokra figyelmeztető világos szóra, amint J. C. Ryle saját nemzedékéről mondta: „bizony a néma kutya és az alvó pásztor, a farkas, a tolvaj és rabló legjobb szövetségesei.” Az Úr a következőket mondta az ájtatos farizeusoknak: „… a ti bűneitekben haltok meg: mert ha nem hiszítek, hogy én vagyok, meghaltok a ti bűneitekben.”[27] Fatima üzenete megkísérelte az Úr Jézus Krisztus egyediségének és dicsőségének meghiúsítását. A pápa nem csinál titkot saját álláspontjából, az ECT és az ARCIC támogatói azonban valljanak színt! A pápához hűséges ökumenisták viselkedésükkel elutasítják Krisztus és evangéliumának kizárólagosságát és ragyogását, és ugyancsak bűneikben vesznek majd el.
[1] Az ECT az Evangelicals and Catholics Together rövidítése, amely magyarul annyi, mint „Evangéliumiak és Katolikusok Együtt” és arra a mozgalomra utal, amely Amerikában indult bizonyos protestáns és katolikusok körökben egy közös út keresése érdekében. (A ford. megjegyzése)
[2] Catholic Almanac (Huntington, IN 46750: Our Sunday Visitor, Inc., 1998) 145. o. A kiemelések jelen cikk szerzőjétől vannak.
[3] http://www.vatican.va/roman_curia/co…/rc_con_cfaith_doc_20000626_message-fatima_en.htm 4 http://www.vatican.va/holy_father/john_p…/hf_ip-ii_hom_20000513_beatification-fatima_en.thm 6/1/00.
[4] 1Pt 5,10
[5] A Katolikus Egyház Katekizmusa (Ligouri, MO: Ligouri Publications, 1994) #969 (A magyar verziót a http://www.katolikus.hu/katek/index.html oldalon lehet megtalálni)
[6] Ef 1,6; Kol 2,10; Kol 3,3; 2Pt 1,1; Zsolt 32,2; Zsolt 71,15-16; Zsolt 130,3; Ézs 45,24-25; Ézs 54,17; Ézs 61,10; Jer 23,6; Jer 33,16; Jer 51,10; Dán 9,24; Lk 18,14; Róm 1,17; Róm 3,21-22; Róm 4,6; Róm 4,11; Róm 5,18-19; 1Kor 1,30; 2Kor 5,21 és máshol.
[7] Az Angol Nyelv Amerikai Szótára. (A fordító megjegyzése)
[8] No. 56, Nostra Aetate, október 28, 1965. A Vatican Council II the Conciliar and Post Conciliar Documentsben, Austin Flannery, ed. (Northport, NY: Costello Publ. Co., 1975), I. kötet, 739. o. Minden II. Vatikáni Zsinati dokumentumot ebből a forrásból vettünk.
[9] Zsid 1,3
[10] Róm 3,28
[11] Ef 2,8-9
[12] Tit 3,5
[13] Itt az angol sacrifice szó helyett a victim szerepel, amely olyan embert jelöl, aki akarata ellenére, valaminek vagy valakinek áldozatul esik.
[14] Katekizmus, #1367
[15] II. Vatikáni Zsinati dokumentumok, No. 63, Presbyterorum Ordinis, 1965. dec. 7., I. kötet, 5. rész, 871. o. 17 Jn 19,30
[16] Zsid 10,18
[17] 2Kor 11,14
[18] Evangéliumiak és Katolikusok Együtt: a keresztyén misszió a harmadik évezredben
[19] ”Reflections and Suggestions Concerning Ecumenical Dialogue” S.P.U.C., 1975. augusztus 15., 541. o.
[20] Katekizmus, #969
[21] Katekizmus,#2677
[22] Katekizmus,#2030
[23] Jel 15,4
[24] A Kánonjog latin-angol kiadás (Wash., DC 20064: Canon Law Society of America, 1983) Can. 749, 1. rész
[25] Katekizmus, #937
[26] 2Thessz 2,4
[27] Jn 8,24
Forrás
[I]: Berean Beacon: Hol tartanak most az ECT aláírói? https://hu.bereanbeacon.org/hol-tartanak-most-az-ect-alairoi/
