Protestáns Fordulat Az Abortuszon I. | George Grant

2021.08.07. Off By neilnejmed

részlet George Grant a Third Time Around c. könyvéből

(Parish Presbyterian Church, TN, Egyesült Államok)

George Grant (született 1954-ben Houstonban, Texas államban) amerikai evangelikál író, a PCA (– Presbyterian Church of America) aktív lelkésze.

6. Fejezet:

LIFE AND LIBERTY:

THE AMERICAN EXPERIENCE

, alea iacta est 1

A modernista átkozott mindennapjai négy bűnre hajlamosak, amelyek a mennybe kiáltanak bosszúért, és nincs bennük se emberség, se egyszerűség, és visszaemlékezés sem.

Hilaire Belloc

A modern világ tele van megőrült régi keresztyén erényekkel. Az erények megőrültek, mert elszigetelődtek egymástól és egyedül vándorolnak. Így néhány tudós törődik ugyan az igazsággal; de igazságuk kíméletlen. Így néhány humanitáriust csupán csak a szánalom érdekli; de ezen szánalmuk – szomorúan mondom – gyakran valóság nélküli.

G. K. Chesterton

Hogyan Lett Megnyerve A Nyugat

Mint egy elismert ateista, aki éjszaka látta az ördögöt, Amerika is rázkódva ébredt fel az abortusz rémületére. Hirtelen, mint Lavoisier tükrének villanása vagy Foucault inga-aggodalmának elsöprő jelensége a gyermekgyilkosság botránya miatt, valami több volt, mint az újságírás malmának morgása. Egy morális keresztes hadjárat lett. Mozgalom lett belőle; a nők és gyermekek alattomos kizsákmányolása elleni felkiáltás elsöpörte a nemzetet. Eleinte a sajtó nem volt hajlandó felfedni az abortuszipar gyilkossági részleteit saját jövedelemveszteségük lehetőségének fennállása okán – ugyanis az abortusziparosok az összes apróhirdetésre elköltött dollárok egynegyedét adták juttatásként számos helyi újság számára. De jó néhány bátor újságíró, St. Clair vezetését követve a Times-ban, elkezdte leleplezni az eddig tiszteletreméltó és előkelő orvosok borzalmas gyakorlatait, akik mások szerencsétlenségeivel kereskedtek. Nem sokkal később az önérdek gátja átszakadt, és cikkek áradata kezdett megjelenni számos más New York-i lapban – a Tribune, a Herald és a Police Gazette hasábjain. Hamarosan az egész országban ugyanazok az újságok, magazinok és kivonatok kezdték rávetni az igazság reflektorfényét a sötétség irtózatos tetteire – New Orleans-ban, San Franciscóban, Philadelphiában, Bostonban -, amelyek korábban elfogadták az abortuszok reklámozását. Washingtonban, Clevelandben és számtalan más városban. A szenzációt kifejező címsorok bővelkedni kezdtek: “A Természet Elleni Bűncselekmény”, “Egy Kárhoztató Tett”, “Az Amerikai Társadalom Átka”, “Azok a Szörnyű Bűnök, Amelyeket a Hiúság és Divat Követ El Hívein”, “Az Aljasság Hosszú Nyilvántartása” , “” Gyilkosság Massachusetts-ben “és” A Démon Doktor “.

Annak ellenére, hogy az orvosi közösség továbbra is széttagolt, szervezetlen és elszakadt volt, gyakorlatilag minden hivatásos orvosi egyesület elkezdte elvetni a gyermekgyilkosságnak minden formáját. A most induló American Medical Association például nőgyógyászati jelentést terjesztett elő, amelyben hangsúlyozta, hogy mindenkor meg kell védeni a “gyermekek biztonságát”, és elítéli az abortusz alapjául szolgáló “torz erkölcsi nézeteket”. Úgy döntött, hogy kizárja soraiból az abortusz összes módját – akik csak “modern Heródes”, “művelt orgyilkosok” és “gonoszság szörnyei” voltak, akik “az erkölcsi torzulások irtózatos nézetét mutatták be, amint azt a gonosz lélek képes megmutatni”. Az American Medical Association kiadó folyóirata kritikát tett közzé az abortusz haláletikájáról, megjegyezve, hogy a fogantatás pillanatától kezdve:

A születendő gyermek emberi lény, és mint a csecsemő és a felnőtt, fejlettségének minden periódusában különbözőek, de nem természetükre nézve. Ezért olyan embernek kell tekintenünk őt, akinek elidegeníthetetlen joga van az élethez, így megsemmisítése emberölésnek minősül.

Még a visszahúzódóbb politikusok és ügyvédek is észrevételeket kezdtek tenni és intézkedni. Szigorúbb korlátozó jogszabályokat, hatékonyabb helyi végrehajtást és szigorú büntetési irányelveket vezettek be országszerte, és a prosperáló orvosgyilkosokat reménytelen forrásokra késztették. Végül az Unió minden államában olyan törvényeket fogadtak el, amelyek betiltották morbid „művészetüket”. Sokan eljutottak odáig, hogy megerősítették, hogy “minden gyermekes terhes nő támadása annak szándékos megölési kísérletével ér fel”. A szankciók a büntetés-végrehajtás hétéves kemény munkájától az életfogytig tartó börtönig terjedtek, és törvényesen becsmérelhették is őket. De bármennyire is lenyűgöző volt ez az erőfeszítés – a sajtóban, az orvosi közösségben, vagy a politikai színtéren – mégis az egyház vezette az életpárti mozgalmat akkori teljes győzelme felé.

Valójában a 19. századi amerikai egyház egyedülállóan impotensnek tűnt egy ilyen fontos küzdelem vezetésére. A katolikus közösség továbbra is nagyrészt bevándorlókból állt, így kizárták őket az amerikai közbeszéd fősodrából. És az ingóságok rabszolgaságának megosztó morális és politikai dilemmája uralta a legtöbb protestáns személy gondolkodását – szinte minden más kizárásával – mind északon, mind délen. De sokak számára nem lehetett figyelmen kívül hagyni az abortusz és a rabszolgaság kérdésének ironikus hasonlóságát. Tehát számos bátor úttörő rázta ki az egyházat álmaiból. Ismét követlenül az emberek elé helyezhették az abortusz kérdését. A baltimore-i, a bostoni és a New York-i katolikus püspökök határozott nyilatkozatokat tettek, amelyek megismételték az egyháznak az ártatlan emberi élet védelme iránti történelmi elkötelezettségét a század közepe táján. Majd, amikor IX. Pius pápa 1869-ben megújította az abortusz elleni középkori cenzusokat, minden helyi plébániát egy enciklikában arra bíztatott, hogy vegyenek részt az életpárti tevékenységekben:

A legkisebb testvéreink felé tett szolgálat a földi kötelességeink lényege és esszenciája, így a legegyszerűbb módon ábrázolja ki a kegyelem evangéliumát; ezért mindenki igyekezzen a nem kívánt gyermek védelmére éppúgy, mint a beteg szomszédjáéra. Mert ezekért mindannyian számon leszünk kérve.

A metodista és a baptista gyülekezetek nem sokkal az államok közötti háború után kezdtek el széles körben forgalmazni több életpárti prédikációs füzetet, köztük E. Frank Howe Indiana állambeli lelkész úr klasszikus „A Prédikáció az Anti-Natalista Csecsemőgyilkosságról” című művét is. A füzetek kimutatták, hogy a Biblia tanítása szerint az élet a fogantatásnál kezdődik, több mint negyven különböző szakaszon át, a Genezistől a Jelenések könyvéig, így az abortusz tehát “nem kevesebb, mint gyilkosság”.

1868-ban a kongregacionalista egyházak konferenciája szúrós módon ítélte el az abortuszt és annak megdöbbentően széles elterjedését. Arra ösztönözte a hűséges hívőket, hogy a lehető legerősebb szavakkal álljanak szilárdan a Szentírás meggyőződésében:

Hagyjuk, hogy képzeletünk rajzolja a legsötétebb képet, amelyet az értelem vagy az ízlés csak megengedhet, és akkor sem sikerülne megfelelően bemutatni e gyakorlatnak a körvonalait és annak sokkoló részleteit. Vizsgálatunk így arra a meggyőződésre juttatott minket, miután a megfelelő következtetéseket levontuk, hogy Földünk természetes népességének teljes egyharmada, az erőszaknak keze által esik el; hogy a késői háború egyetlen évében sem vesztették életüket olyan sokan a fogolytáborokban vagy a csatákban, mint amennyi élet elpusztul e borzalmas, otthon elkövetett gonosztett hatására. Megborzongunk a mértéktelenség, a rabszolgaság és a háború borzalmait szemlélve; de azok, akik a legjobban ismerik e bűncselekménynek tényeit és jelentőségét, nagyobb gonoszságnak, demoralizálóbbnak és rombolóbbnak nyilvánítják majd, mint magát a mértéktelenséget, a rabszolgaságot vagy a háborút.

A jelentés prófétai módon elítélte azokat a buja és kéjsóvár életmódokat, amelyek a fiatal férfiakat és nőket ilyen szélsőségekbe sodortak:

A kérlelhetetlen zsarnoki divat, a mulatságok, és a könnyelmű élvezetek kavargása nemcsak a vallástól, hanem magától a természettől is megkövetelte, hogy degradálódjanak le despotizmusához és áldozzanak annak véres oltárán. Az élvezetnek és a könnyedségnek alantas szeretete, a megrontott ízlések, az eltorzult életszemlélet és a tönkrement erkölcsi érzelmek annyira alávaló és gonosz kovászként építették be magukat civilizációnkba, hogy megkövültünk ezen szokásokban és cselekedetekben, amelyek elpusztítanak minket elkerülhetetlenül, hacsak időben nem tartóztatjuk le ezeket.

Hasonló módon, a presbiteriánus egyházak 1869-es közgyűlésükön is feltűnően életpárti álláspontot foglaltak el:

Ez a közgyűlés a szülők általi saját utódaiknak születés előtti irtózatos megsemmisítését Isten és természet elleni bűncselekménynek tekinti; és mivel az ilyen gyilkosságok gyakorisága már nem titkolható el, ezennel figyelmeztetjük azokat, akik gonosztevői ennek a gaztettnek, hogy ha nem térnek meg, nem mehetnek az örök életre. Arra is buzdítjuk azokat, akiket az evangélium hirdetésére hívtak, és mindazokat, akik szeretik a tisztaságot és az igazságot, és akik elhárítanák a Mindenható Isten igazságos ítéleteit a nemzetről, hogy ne maradjanak többé csendben vagy toleránsak ezekben a dolgokban, hanem minden megfelelő eszközzel arra törekedjenek, hogy megakadályozzák a tisztátalanságnak és a kegyetlenségnek áradatait.

A lánglelkű evangélista D. L. Moody mellett Amerikában talán a legnépszerűbb prédikátor közvetlenül a háború után John Todd, kongregacionalista prédikátor volt. 1867-ben a “Divatos Gyilkosság” című cikkében hangját adta az életpárti érzelmek talajához. Valamikor később egy interjúban ismét felvetette e kérdés fontosságát:

A gyilkosság természetesen szörnyű önmagában is. De az anya saját testének megölése az anyaméhben az ég elleni bűncselekmény, a bűn lényegéből adódóan, és a keresztyén vallással ellentétes. Magára hagyva egy ilyen bűncselekmény elválna családjaink, közösségeink, egyházaink, piacaink és iparunk, és végül nemzetünk egész szövetétől. Megszabadítottuk magunkat a néger rabszolgaság fáradalmaitól, megerősítve, hogy egyetlen ember sem tekinthető alsóbbrendűbbnek bármely másik emberrel szemben. Most alkalmazzuk hát ezt a szent érvet a jelenlegi botrányra is.

Összefoglalva a keresztyén közösség abortuszkérdésre adott általános válaszát, Arthur Cleveland Cox, a New York-i egyházmegye híres püspöke a következőt mondta:

Bár orvosok és újságírók képezték nagyrészt az alapját ennek az Isten és ember elleni szörnyű bűncselekménynek, mégis a keresztyén egyházak, az összes egyház, felekezet és vallási irányzat széles spektrumában reményt és segítséget hoztak az ártatlan lelkek számára. Egy ragyogó pillanat erejéig Krisztus testét egynek láttam.

Annyira masszív volt az egyetértés, amelyet az egyház kovácsolt össze, hogy a leglelkesebb feministáknak is az életpárti zászló alatt kellett összegyűlniük. Susan B. Anthony például kijelentette:

Helytelenítem a gyermekgyilkosság szörnyű bűncselekményét. Le kell nyúlnunk a gonoszság gyökeréig. Azok gyakorolják, akiknek legbensőbb lelke fellázad a rettentő szükség miatt. Nem számít, mi az indíték, a könnyelműség szerelme vagy azon vágya, hogy megmenekülhessen a meg nem született ártatlannak elszenvedésétől, az asszony szörnyen bűnössé válik, aki elköveti ezt; de ó, háromszor bűnös az, aki belehajhászta abba a kétségbeesésbe, amelyben a bűncselekmény elkövetésére kényszerült.

Elizabeth Cady Stanton egyetértett:

Ha figyelembe vesszük, hogy a nőket gyakran tulajdonként kezelik, a nőkre nézve annál is inkább megalázó, amennyiben gyermekeinket is úgy kezeljük, ahogy azt jónak látjuk.

Ahogy Matilda Gage:

Ez a téma mélyebben helyezkedik el a nő tökéletlenségében, mint bármi más. De az abortusz bűntette nem abban áll, hogy a bűntudat egyedül a nőre hárul. Valóban, nem vonakodok kijelenteni, hogy a gyermekgyilkosság, az abortusz vagy a csecsemőgyilkosság e bűncselekményének nagy része minden férfi ajtaja előtt is ott van.

Kevesebb, mint két évtized alatt az egyház ellenséges újságírókat, ambivalens orvosokat, visszahúzódó politikusokat, sőt radikális feministákat tudott összehozni a kizsákmányolt anyák és tehetetlen magzatuk ügyében. Sikeresen összehozták ezt. És visszaállították a szabadság és az igazságosság dicsőséges örökségének alapjait, amely mindig is a figyelemre méltó Amerikai Kísérlet középpontjában állt.

Forrás

részlet George Grant a Third Time Around c. könyvéből : https://www.garynorth.com/freebooks/docs/210e_47e.htm

További információk: Standfast blog: https://georgegrant.net/