Háború, Születésszabályozás És Tudomány (1930)

2021.08.07. Off By neilnejmed

A cikk a PCA (Presbyterian Church of America) Christianity Today című folyóiratában 1930. szeptemberében tették közzé.

“Egy presbiteriánus folyóirat, ami az evangélium hirdetésének, védelmének és előmozdításának szenteli magát a modern világunkban”.

Samuel G. Craig, szerkesztő, H. McAllister Griffiths, ügyvezető szerkesztő.

Havi rendszerességgel adja ki a

A PRESBITERIÁNUS ÉS REFORMÁTUS KIADÓVÁLLALAT.

501 Witherspoon Bldg., Phila. Pa.

Háború, Születésszabályozás és Tudomány

E némiképp egymástól független témák összekapcsolása azzal a ténnyel magyarázható, hogy a Lambeth-konferencia kérdésekben tett kijelentései mindenhol a létező legnagyobb sajtóvisszhangot keltették. A konferenciáról, valamint annak megállapításairól és kijelentéseiről szóló beszámolót megtalálják hírrovatunkban, amit itt az olvasó figyelmébe ajánlunk. Bár lehet némi jogos nézetkülönbségünk a CHRISTIANITY TODAY lapnál az egyháznak állami szférán belül betöltött szerepét illetően, az mégsem lehet kérdés, hogy minden keresztyén embernek kötelessége minden tőle telhetőt megtenni egy háború elhárítása érdekében. Nem mennénk olyan messzire, kimondjuk, hogy a háború szükségszerűen bűnös dolog – és nem tartjuk ellentmondásosnak a “keresztyén katona” kifejezést sem –, de amennyiben igaz, hogy maga a háború “összeegyeztethetetlen JÉZUS tanításával és példájával”, ahogy a nyilatkozat is állítja, akkor a konferenciának illett volna nem megelégednie mindössze annyival, hogy egy keresztyén egyháznak sem szabadna támogatnia egy háborút, mielőtt a döntőbíráskodást nem kísérelték meg, mert ilyen esetekben háborút semmilyen körülmények között nem szabadna támogatni. Ugyanis kissé ellentmondásosnak tűnik, hogy a konferencia méltatja a nemzeteket a háborúnak, mint nemzetközi viták megoldási eszközeinek elítélése miatt, egyházi testületként viszont megelégszik azzal, hogy csak olyan háborúk jóváhagyását tagadja meg, amikben a vitás ügyet nem terjesztették korábban választott bíróság elé. Bár hisszük, hogy a keresztyéneknek mindent meg kellene tenniük egy háború elkerülése érdekében, és bár úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége, a világbíróságok és hasonlók sokat tehetnek a háborúk elkerülése ügyéért, és egyes háborúkat teljesen el is kerülhetnek, még sincs reményünk arra, hogy a világ valaha is háborúmentes lesz, ha csak nem a BÉKE HERCEGE fog az emberek szívében uralkodni. Mert az a baj a mi pacifistáinkkal is, hogy egy bűnös világban akarnak millenniumot létrehozni. Csak egyetlen út vezet a háborúmentes világhoz; és ez az út az egész Világ megtérésén keresztül vezet. Amíg a bűn nem szűnik meg, ahogy JÉZUS is figyelmeztetett minket erre, addig lesznek háborúk és háborúknak hírei is.

A születésszabályozásról szóló nyilatkozatot 193 szavazattal és 67 ellenszavazattal fogadták el, mivel a 307 tagból 47 nyilvánvalóan nem volt jelen a szavazáskor. Ilyen többséggel a konferencia minősített jóváhagyást ad a születésszabályozási formákra az absztinencia elsődleges és nyilvánvaló módszerétől eltérő esetekben. Bár a születésszabályozás bármely módszerének “önző, fényűző vagy pusztán kényelmi okokból” történő alkalmazását elítélik, mégis úgy tartják, hogy “azokban az esetekben, amikor ilyen egyértelműen érzett erkölcsi kötelezettség van a szülői viszony korlátozására vagy elkerülésére, és ha morálisan megalapozott okuk van a teljes absztinencia elkerülésére”, más módszerek is alkalmazhatók, feltéve, hogy ezt “a keresztyén elvek tükrében” tesszük – ami némileg egyenértékűnek tűnik azzal a kijelentéssel, hogy vannak olyan körülmények, amelyek között hazudhatunk vagy lophatunk, feltéve, hogy ezt a keresztyén elvek tükrében tesszük. Úgy tűnik, hogy a konferencia többsége olyan elvek mentén hozott döntést, hogy egy tett jellegét pusztán annak indítéka határozza meg – ez az elv csak korlátozottan alkalmazható. Mert míg egy rossz indítékból elkövetett cselekedet mindig rossz, addig egy jó indítékból elkövetett dolog még nem feltétlenül jó. Ellenkező esetben például azt lehetne állítani, hogy helyes dolog azért lopni, hogy a szegényeket élelmezzük. Szilárdan meg kell tartanunk ugyanis azt a tényt, hogy püspökök ide vagy oda, amit az ÚR egyszer megtiltott, az mindig is gonoszság marad.

A tudományról szóló kijelentés szerint “a Szentírásnak nem célja, hogy tájékoztatást adjon olyan témákról, amik a tudományterület sajátos tárgyát képezik”, és ezt a kijelentést a canterbury-i érsek enciklikája is megerősíti, aki erzt írja: “ma már képesek vagyunk a különböző tudományágak segítségével körvonalazni a teremtés folyamatos fejlődésmenetét, amelynek minden szakaszában felfedezhető az isteni jelenlét és hatalom”. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a világi sajtó helyesen látja ebben a kijelentésben az evolúcióelméletnek, valamint a tudomány és keresztyénség közötti konfliktus megoldásának oly szintű támogatását, amely szerint a Biblia nem tanít olyasmiről, amivel a tudománynak van joga foglalkozni. Itt nem tehetünk többet, minthogy érintjük a kérdést, de minden gondolkodó ember számára nyilvánvalónak kell lennie, hogy ez a megoldás magában foglalja mindannak az elutasítását, ami a keresztyénséget leginkább jellemzi, vagyis azoknak a nagy és üdvösséges tényeknek elutasítását, amiket ISTEN az Ő népének megváltásáért tett, és melyek JÉZUS KRISZTUS születésében, halálában és feltámadásában csúcsosodtak ki. Azt állítani, hogy a történelem minden szakaszában nem volt más, mint folyamatos fejlődés, egyenértékű annak tagadásával, hogy a történelem bármit is tud a természetfelettiről a csodatételek formájában, ami viszont azt is jelenti, hogy a történelem semmit sem tudhat Isten Fiáról, aki megtestesült értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért. Sőt, ha a természetfeletti események, mint például KRISZTUS feltámadása valóban meg is történt, akkor azok a látható világunk eseményei voltak, és mint ilyenek, megfelelő tárgyai a tudományos vizsgálódásoknak is. Nem fogadhatjuk el a tudomány és vallás közötti konfliktus vonzónak tűnő, de felszínes megoldását, ami alapján a tények területe a tudományhoz tartozik, az eszmék területe viszont a valláshoz. Mert maga a vallás, minden bizonnyal a keresztyén vallás is olyan objektív tényeken alapul, mint amilyenekkel a tudomány bármely fajtája is foglalkozik. Ezért öngyilkosság lenne a keresztyénség számára egy ilyen megoldás elfogadása. Mi valóban úgy gondoljuk, hogy nincs ellentmondás a keresztyénség és a tudomány között, bár igaz, hogy ellentmondás áll fenn keresztyénség és számos tudós által képviselt elmélet között. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy hosszú távon nem lesz olyan tudományos elmélet, amiben ne találnának természetes és logikus helyet azok a nagyszerű tények, amelyek a keresztyén vallás alapját képezik, és amelyek ténylegesen azzá teszik a vallást, ami. Egyelőre azonban feltétlenül különbséget kell tennünk tudomány és tudósok hangjai között.

Forrás

A Presbyterian Journal Devoted to Stating, Defending and Furthering the Gospel in the Modern World.” Samuel G. Craig, Editor, H. McAllister Griffiths, Managing Editor Published monthly by THE PRESBYTERIAN AND REFORMED PUBLISHING CO. 501 Witherspoon Bldg., Phila. Pa. September, 1930

https://www.pcahistory.org/HCLibrary/periodicals/CT/1930-31/01-05-sep.pdf