Szeplőtelen Házaságy III | Kommentárok

2021.06.17. Off By neilnejmed

Szentségben És Tisztességben Tudja Bírni A Maga Edényét | 1Thessz 4 Kommentárok

Mert tudjátok, milyen parancsolatokat adtunk néktek az Úr Jézus által. Mert ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok; Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét, Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, a kik nem ismerik az Istent; (1Thessz 4, 3-5)

Kétféle Értelmezési Hagyomány

Pulpit Kommentár (1890)

4. vers: – Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni. A “bírni” szó itt inkább azt jelenti, hogy “megszerezni”. Az R.V. így adja vissza a mondatot: “hogy mindegyikőtök tudja, hogyan kell birtokolnia saját magát”; ezért elfogadható ennek ez a fordítása is: “hogy uralmat szerezzen fölötte”. Az ő edényén. Ez a szó sokféle értelmezésre adott okot, legfőképpen két jelentést tulajdonítottak neki. Egyesek szerint ez a “feleség” átvitt értelemben vett kifejezése, és ebben az értelemben használják a héber írók is, bár ez kevésbé jellemző. Péter úgy beszél itt a feleségről, “mint gyengébb edényről” (1Pt 3:7). Ezt az értelmezést fogadta el Augustinus, Schott, Do Wette, Koch, Hofmann, Lünemann, Riggenbach; és az angol magyarázók közül Alford, Jowett, Ellicott és Eadie. Ennek jelentését azonban elvetjük, mint ami szokatlan és idegen, mint ami nem illik ahhoz ami a következő versben áll. A másik ilyen értelmezés ugyanis – “a saját teste” – ennél megfelelőbbnek tűnik. Mert így mondja Pál: “Ezt a kincset”, nevezetesen az evangéliumot, “cserépedényekben hordozzuk” (2Kor 4:7; vö. még 1Sám 21:5-tel). Ugyanis a test jól hasonlítható az edényhez, hiszen a lélek hordozója. Ezt az értelmezést vallotta Chrysostomus, Kálvin, Grotius, Bengel, Olshausen, Meyer; az angol magyarázók közül pedig Macknight, Conybeare, Bishop Alexander, Wordsworth és Yaughan. A megszentelődésben és tisztességben. Az apostol itt azt követeli meg, hogy mindenki uralmat gyakoroljon a saját teste felett, és hogy bár pogányként tagjaikat átadták a tisztátalanság és gonoszság szolgálatában a gonoszságra, addig most keresztyénként az igazságosság szolgálatára adják azt megszentelődésükre (Róma 6:19).

Vincent’s Word Studies (1887)

Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni. stb. (εἰδέναι ἕκαστον ὑμῶν τὸ ἑαυτοῦ σκεῦος κτᾶσθαι)

Az 1Thessz 4,3-6 értelmezésének általában két eltérő magyarázata van a tanítók köreiben: 1. Az egész szakasz a paráznaságra és a házasságtörésre vonatkozik: 2. A hivatkozást csak az 1Thessz 4,3-5 szakaszra korlátozzák, az 1Thessz 4,6 versét pedig a hétköznapi életben való becsületességre értik. Azonban mindkettő helytelennek tekinthető. Az egész szakasz ugyanis két párhuzamos mondatcsoportot alkot; az egyik a szexualitásra, a másik pedig a tevékenységi körökre van szánva. Így tehát: “Az embereknek nem szabadna mások életébe ily módon belefolyniuk, tehát: 1. Tartózkodjatok a paráznaságtól: bánjatok tisztességesen feleségeitekkel. 2. Üzelmeiteket szent ember módjára folytassátok, ne kapzsi mohósággal mint a pogányok: ne kerekedjetek felül törvénytelenül és ne csaljatok… Tegyétek meg azt, hogy mindenki tisztességesen bánik saját feleségével. Az Εἰδέναι hebraisztikusan a gondoskodás, tisztelet értelmében használatos, mint a 1Thesszalonika 5:12. versben is:.. A rabbinikus írók durva és szó szerinti értelemben használták a feleség kifejezésére. A figyelmeztetés találóan követi a paráznaságtól való tartózkodásra irányuló felszólítást. Ezzel szemben áll a tételmondat; hogy mindenki tisztességgel bánjon saját feleségével.

A feleség mint „maga edénye”

John Gill (1697 – 1771) (Gill Magyarázata A Teljes Bibliáról)

Bizonyos is hogy az asszonyt “gyengébb edénynek” nevezik az 1Pt 3:7-ben, amely és az itt lévő vers között úgy tűnik van is némi hasonlóság. Mindkettőben ugyanaz az “edény” metafora van használva; és ahogy ott a gyengébb edénynek tiszteletet kell adni, úgy itt a férfi edényét kell tisztelettel bírni; és ahogy ott a férjeknek értelmesen kell feleségükkel lakozniuk, úgy itt a férfi edényének helyes birtoklásához szükséges az ismeret. Ha pedig egy férfi ebben az értelemben birtokolja edényét, az azt jelenti hogy örömét leli feleségében, és felesége fölött gyakorolt hatalmát megfelelő módon alkalmazza; lásd 1Korinthus 7: 4, és amely itt “szentségben és tisztességben”, azaz tisztaságban és tisztességes módon történik; mert a házasság akkor tisztességes, ha az ágyat szeplőtelenül fenntartják; és amely nem csak azáltal szennyezhető be, ha mást is vesznek abba, és amely nem a feleségének szentségben és tisztességben való bírását jelenti, hanem éppen ellenkezőleg, mégpedig a tisztaság és tisztesség szabályainak áthágása által; mert az még a saját feleségével is beszennyeződhet, amennyiben valaki természetellenes módon, vagy törvénytelen közösüléssel él vele; mert így szentségtelen, erkölcstelen, gonosz és becstelen módon használja őt; ellenben az asszony természet rendje és folyása szerinti bírását a zsidók az apostollal egyetértésben, (u), ,,a férfi megszentelődésének” nevezik, csak ez ami erényes és tiszteletreméltó dolog. Megfigyelhetjük, hogy a zsidók ugyanazt a kifejezést használják a házastársi ölelésre vonatkozóan, mint az apostol is itt. Egyik kánonjuk így szól (w):

“bár a férfi felesége mindenkor szabad számára, egy bölcs tanítványnak mégis illik és illendő, hogy “megszentelődésben” vagy “megszentelődésre” gyakorolja abban magát”.

Ha ezeket a dolgokat mind megfigyeljük, a szavak fenti értelme nem fog olyan elvetendőnek tűnni, mint ahogyan azt egyesek gondolják. A testet valóban “edénynek” nevezik; lásd 2Kor 4: 7, mert benne lakozik a lélek, ez a lélek használja azt, annak tagjaiz mint eszközöket különböző cselekedetekre; a zsidó íróknál olvasható még a ,,teste edénye” kifejezés (x); tehát, hogy az ember megszentelten és tisztességgel bírja edényét, ami azt jelenti hogy testét uralma alatt tartja, aláveti azt és tisztán, valamint szeplőtelenül őrzi meg azt; mint amiképpen a szemet is az illetlen pillantásoktól, a nyelvet az ízléstelen szavaktól, és a többi tagot is az erkölcstelen cselekedetektől; tisztes módon használni azokat, nem paráznaságra, sem házasságtörésre vagy szodómiára; mert a paráznasággal az ember saját teste ellen vétkezik; a házasságtöréssel pedig sebet, gyalázatot és szégyent szerez, mégpedig olyan szégyenfoltot, amelyet nem lehet letörölni; a szodómiával és az ehhez hasonló természetellenes vágyakkal pedig az emberek saját testüket gyalázzák meg egymás között: különösen az “ő edénye” szó alatt, amint Gataker is gondolja, a “membrum virile” értendő, vagyis a nemi szerv amely eufemizmussal akár így is nevezhető; lásd az 1Sámuel 21:5 versét.

Expositor’s Greek Testament (1897)

1 Thesszalonika 4:4. Pál megköveteli a férfiaktól a tisztaságot; mert ez nem egyszerűen csak női erény. A korabeli etika a római és görög világban gyakran hajlott arra, hogy a férjek részéről elnézze a házassági hűtlenséget és a házasság előtti erkölcstelenséget ἀδιάφορον-nak vagy legalábbis viszonylag bocsánatos vétségnek tekintették azt, különösen a férfiak esetében (vö. Lecky’s History of European Morals, i. 104 f., ii. 314 f.). Krisztus evangéliumának szigorú tisztaságát viszont meg kellett tanulnunk (εἰδέναι). –σκεῦος (szó szerint “edény”) = “feleség”; a “test” (lásd Barn. vii. 3) szóval való visszaadás ellentmond a κτᾶσθαι (“szerezni”, “megszerezni”; a házasságról, LXX. Ruth 4:10; Sir. 36:29, Xen., Symp., ii. 10) kifejezésnek. Pál a házasságot körülbelül ugyanazon a szinten látja, mint az 1Kor 7,2; 1Kor 7,9-ben; ez a házasság a maga tisztaságában és vallásos formájában az érzéki szenvedélyek ellen való orvosság, nem pedig a szenvedélyek kielégítése. Mindegyikőtöknek (férfiakhoz szól) meg kell tanulnia (εἰδέναι = tudni [hogyan], vö. Fil 4,12-vel), hogy saját feleséget szerezzen magának (ha házasságról van szó), majd meg kell házasodnia ἐν ἁγιασμῷ (mint ami keresztyén kötelesség és hivatás) καὶ τιμῇ a kapcsolat erkölcsi méltóságának megfelelő érzékelései mellett.

Joseph Benson (1749 – 1821) Kommentárja

1Thessz 4,3-5

Mivel Isten kiválasztott minket a világ teljességéből hogy az ő tiszteletére és szolgálatára szentelt nép legyünk, és ne szennyezzük be magunkat azokkal az utálatosságokkal amelyek a pogányoknál oly gyakoriak, hanem legyünk tökéletesen szentek szívünkben és életünkben; és ezért, hogy csak egyetlen fajtáját említsem annak, ami ezzel ellenkezik: mégpedig hogy tartózkodjatok a paráznaságtól – és minden más típusú bujaságtól, amit az igaz vallást nem ismerők köreiben oly elterjedt módon gyakorolnak. Az apostolnak ez a gyönyörű átvezetője megmutatja, hogy semmi sem tűnik olyan távolinak, vagy gondolataink mélyén nyugvónak amitől ne kellene óvakodnunk. Hogy mindegyikőtök megismerje – tanulja meg és szokásává váljon a szent készségek gyakorlása; hogy hogyan kell az ő edényét – testét – bírni; mert ez a szó más helyeken a testet jelöli, (1Pét. 3,7) Tiszteletet adván feleségének, mint gyöngébb edénynek. Vagyis mint testben gyengébbnek. (1 Sámuel 21:5) Mert az ifjak edényei, testei szentek. A testet a görögök és a rómaiak egyaránt edénynek nevezték, mert a lelket hordozza és annak eszközeként szolgál. Az apostol talán ezt akarja mondani: Minden ember tekintse testét Isten szolgálatára felszentelt edénynek és rettegjen attól az istentelenségtől, hogy azt bármilyen hitvány, becstelen élvezetekkel beszennyezze, vagy bármilyen alantas használatra adja. Vagy, ahogy egyesek gondolják, edénye alatt a feleségét is értheti. Szentségben és tisztességben – Szűzies és szent módon, méltón ahhoz a ranghoz amelyet Isten tulajdonított neki azzal hogy a saját templomává tette. Nem buja vágyak kívánásában – Εν παθει επιθυμιας, kéjelgés szenvedélyében; nem engedve a szenvedélyek okozta vágyaiknak; mint a pogányok, A pogányok; akik nem ismerik Istent”

… Valószínűleg az apostol itt három dolgot akart megtiltani: a paráznaságot, (1Thessz 4:3) a szenvedéllyel teli kívánságot, tehát a házasságban való mértéktelen vágyakat, valamint a házassági szerződés megszegését. Mert az Úr minden ilyenért bosszúálló – szigorúan megbüntet minden ehhez hasonló durva vétséget; ahogy mi is előre figyelmeztettünk titeket, stb. – Ahogyan korábban bizonyságot tettem nektek, amikor Thesszalonikában prédikáltam. Mert Isten nem tisztátalanságra hívott el minket – Ily rendkívüli módon, és nem arra választott el bennünket a világ többi részétől; – hogy szabadjára engedjük magunkat és bármilyen bűnnel beszennyeződjünk; hanem a szentségre – A szív és élet szentségére. Aki tehát megveti – a parancsolatokat, amelyeket Istentől, az Ő felhatalmazása által kaptunk, és akarata szerint adtunk is tovább; az nem embereket vet meg – hanem csakis vagy elsősorban; Istent.

Források

Pulpit Commentary

Vincent’s Word Studies

Gill’s Exposition of the Entire Bible

1 Thessalonians 4 Expositor’s Bible Commentary (biblehub.com)

1 Thessalonians 4 Benson Commentary (biblehub.com)