Az arminianizmus gyakorlati csapdái
Szalay Szilárd kálvini hitű református lelkipásztor Szalay Szilárd: A kálvinizmus öt pontja 2006. A kálvinizmus negyedik pontja, Ellenállhatatlan kegyelem, 7. Az igehirdetés csapdája az arminiánizmus A. A szabad akaratra alapozó ígehirdetés anomáliái Arminius első tétele szerint, mivel nem teljesen romlottunk meg a bűnesetben, maradt képességünk arra, hogy a jót válasszuk. Mit eredményez, ha egy lelkész…
Az arminianizmus a Rómába vezető út | Augustus Toplady
Augustus Montague Toplady (1740 – 1778) Anglikán tiszteletes. A metodista John Wesley egyik legfőbb kálvinista szellemű ellenfele. Az arminianizmus eretnekségét logikusan a római katolicizmushoz való visszatérésében foglalja össze. „Az én juhaim az én szómat hallgatják, én is esmérem azokat, és engemet követnek. És én örök életet adok nékik, és soha el nem vesznek, és senki…
Az arminianizmus ‘istene’ | Augustus Toplady
Augustus Montague Toplady (1740 – 1778) Anglikán tiszteletes. A metodista John Wesley egyik legfőbb kálvinista szellemű ellenfele. Ajánlott rövid olvasmány még: Az arminiánizmus (szabad akarat) Krisztusa – CPRC Merem állítani, hogy egy ehhez hasonló auditóriumban számos arminiánus is jelen van. Attól tartok, hogy minden nyilvános összejövetelünkön nagyon is sokan vannak jelen közülük. Talán azonban még…
A sola gratia jelentősége a keresztyén erkölcsi életben [pelagiánus-arminiánus etika vs. református etika]
dr. Sebestyén Jenő (1884–1950) budapesti ref. teol. tanár REFORMÁTUS ETIKA 2. *. A kegyelem jelentősége a keresztyén erkölcsi életben, 77-78. o. 2. *. A kegyelem jelentősége a keresztyén erkölcsi életben A sola gratia gondolata centrális jelentőségű a református hittanban, tehát bizonyos, hogy ugyanilyen nagy a jelentősége a ref. etikában és így a gyakorlati erkölcsi életben…
Az arminiánus megigazulástan | David J. Engelsma
Az arminiánus megigazulástan David J. Engelsma Covenant Protestant Reformed Church Mindössze 50 évvel Luther Márton, és csupán 30 évvel Kálvin János halála után (és a Heidelbergi Káté, valamint a Belga Hitvallás megírása után) egy eretnek megigazulástan egyházszakadást okozott a hollandiai református egyházakban és végül szerte Európa református egyházaiban. Azoknak az egyházaknak a lelkészeit és professzorait,…
Hit és cselekedetek | Sebestyén Jenő
dr. Sebestyén Jenő (1884–1950) budapesti ref. teol. tanár REFORMÁTUS ETIKA 82-85. o. 4. Hit és cselekedetek A hit és jócselekedetek egymáshoz való viszonyának kérdését két, sőt háromféle formában is szokták fogalmazni és elképzelni az emberek: Hit ÉS jócselekedetek, hit VAGY jócselekedetek, NEM hit CSAK jócselekedetek. Világos dolog, hogy csak az első értelemben szabad a kettőt…
A kereszten függő Krisztus és a két gonosztevő
Matthew Henry (1662 – 1714) Nonkonformista puritán lelkipásztor, író, bibliamagyarázó. Matthew Henry Lukács evangéliuma 23. fejezetéhez, Krisztus megfeszítését és halálát leíró részhez fűzött magyarázata Részlet Lukács evangéliumából „Vitetnek vala pedig két egyéb gonosztévők is, hogy ő vele megölettetnének. Mikor azért mentek volna a helyre, melly mondatik Koponya helyének; ott fesziték meg őtet, és a gonosztévőket,…
Sermo a jócselekedetekről | Luther Márton
Luther Márton (1483 – 1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkipásztor, reformátor LVM 2. 22-32. o. Sermo a jócselekedetekről (1520)9 Takács János fordítása részlet […]10 [Az első jócselekedetről] [„Én, az Úr vagyok a te Istened. Ne legyen más istened rajtam kívül!” (2Móz 20,2–3)] [Mi a jócselekedet?] Először. <204> Tudnunk kell, hogy csak azok a cselekedetek…
A jócselekedetekről | Szegedi Kis István
Szegedi Kis István (Szeged, 1505 – Ráckeve, 1572. május 2.) református lelkész, teológus, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1563-tól haláláig A JÓCSELEKEDETEKRŐL Theologiae Sincerae Loci Communes De Deo Et Homine Perpetuis explicati Tabulis & Scholasticorum Dogmatis illustrati… Basiliae, 1585 A jócselekedetekről 1. Mindenkinek jót kell cselekednie (Ef 2, 10; Tit 2, 7; Gal 6,6; 2Tim…
Pápistaság Ujsága: Az Isten törvényének betölthetőségéről | Komáromi C. György
Komáromi Csipkés György 1628-1678 Pápistaság Ujsága, az az, olly munka, mellyben a’ Pápistaságnak, mind tudományának melyeket vall; mind egyházi rendeinek mellyekhez halgat; mind ceremoniáinak, szokásinak, s rend tartásinak, mellyeket gyakorol, igaz régiségtűl üres, minapi ujsága, az magok irásibol, tanubizonságibol és Authoribol, meg-mutogattatik világossan. Comaromi C. György S. I. M. D. E. D. P. által COLOSVARAT…