Az elszunnyadó hitről
Martonfalvi Tóth György (1635 k.-1681)
református teológiai doktor, tanár, a latin nyelvű puritán teológiai irodalom képviselője. A puritán presbiteri irány egyik kiemelkedő képviselője volt, de a radikálisabb coccejanizmussal már nem értett egyet.
Tanító és Cáfoló Teológia, A Tanéto theologianak második könyve
II. rész. A Jó indulatról. (részlet)
210-212. o.
Debreczen
1674.
1. Minek neveztetik a jó indulat az Írásban? Ajándéknak, kegyelemnek, gyümölcsnek, bóldogságnak.
6. Külömböznek-é hát a jó indulattól a hét ajándékok, Ésa 11.2. a kilencz kegyelmek, I Cor. 12. 8-10. a tizen-két gyümölcsök, Gal. 5. v. 22. a nyólcz bóldogságok, Matth. 5? Nem; mert minden jó indulatok ajándékok, kegyelmek, gyümölcsök, és mind az edgyetlen egy bóldogságnak jegyei; és nem-is csak annyin vagynak, hanem a mennyik a jó indulatok.
7. Hány dolog kívántatik ehhez a jó indulathoz? Négy: az igazság, eszesség, erősség, mértékletesség, 2Pét. I. v. 4. 6. Vessetek hitetek mellé jó indulatot, az az, igasságot, a jó indulat mellé tudományt, az az, eszességet, a tudomány mellé mértékletességet, a mértékletesség mellé tűrést, az az, erősséget.
8. Mi a jó indulat igassága? Olly jól cselekedésre való hajlandóság, mellyel az övét kinek kinek meg-adgyuk, és a jó indulatnak jóságának neveztetik, Phil. 4. 8. A mellyek igazak, a mellyek tisztességesec, a mellyek valóságosok, a mellyek tiszták, a mellyec szeremetesek, a mellyec jó hirűec, és ha mi jóság, és ha valami dicsiret, azokrol gondolkodgyatoc.
9. Mi az eszesség? Mellyel okosságunk minden erejét arra fordíttyuk, hogy a jó dolgot fel-találhassuk, és azt jó móddal vihessük végben.
10. Az eszesség minek neveztetik? 1. Értelemnek, és bölcsességnek, Col. I. v. 9. Nem szününk-meg imádkozni, és kérni hogy bétöltessék minden bölcsességgel, és lelki értelemmel, holott az értelem azt mondgya, szabad ezt cselekedni: a bölcsesség pedig azt mondgya, hogy használ ezt cselekedni, a meg-külömböztetés szerint, melly vagyon I Cor. 6. 12. Mindenec szabadosoc énnékem, de nem mindenec használnak. Mi ellenkezik ezzel az értelemmel, és bölcsességgel? A bolondság. Eph. 5. v. 17. Ne legyetek esztelenek, hanem meg-értsétek mi légyen az Urnak akarattya, és a tudatlanság, Eph. 4. 18. Kiknek elméjek el-idegenült az isteni életről az ő bennek való tudatlanság miatt. 2. Itiletnek (Ítéletnek, vagy megítélésnek – a szerk.), I Cor. 2. 15. A lelki mindeneket meg-itél, és meg-választásnak, Phil. I. 10. Hogy meg-választhassátok, a mellyek külömböznek. Mi ellenkezik ezzel az ítélettel és meg-választással? Az elmének hijában valósága, Eph. 4. v. 17. A pogányok járnak az ő elméjeknek hijjában valóságában, és az ítélet-tételtöl üres elme, Rom. I. 28. Isten adta öket az itilet-tételtől üres elmének, hogy illetlen dolgokat cselekednének.
11. Hány dolog kivántatik az eszességre? Kettő: 1. A szorgalmatos lelki vigyázás, Marc. 13. 33. Vigyázzatok, imádkozzatok: mellyel ellenkezik a mély lelki szunnyadozás, és el-aluvás, Matth. 25. 5. Mikoron pedig a vö-legény késnék, el-szunnyadának mindnyájan, és el-aluvának. 2. Az okos választás-tétel, hogy a nagyobb tiszteinket, eleiben tegyük a kisebbeknek, Matth. 6. 33. Keressétek elöször az Istennek országát, és az után annak igasságát.
Martonfalvi Tóth György (1635 k.-1681)
református teológiai doktor, tanár, a latin nyelvű puritán teológiai irodalom képviselője. Tanulmányait Gyulafehérvárt, Váradon, Apafi Mihály alumnusaként 1654-től Utrechtben, Franekerben, Oxfordban, Leidenben és újból Franekerben végezte, ahol 1659-ben teológiai doktori diplomát szerzett. Hazatérve 1659-ben a váradi ref. kollégiumban lett tanár. Várad török kézre kerülésekor (1660. aug. 27.) tanítványaival Debrecenbe menekült, ahol teológiát, mértant tanított, majd 1664-től haláláig rektorprofesszor. A puritán presbiteri irány egyik kiemelkedő képviselője volt, de a radikálisabb coccejanizmussal már nem értett egyet.
Forrás
Hungaricana Könyvtár: Martonfalvi Tóth György (1635 k.-1681): RMK I. 1231 – Tanító és cáfoló teológia. Debreczenben [Debrecen]. M. DC. LXXIX. [1674]. Rosnyai Janos
