A bűnvallásról, gyónásról, feloldozásról, kulcsokról és azok hatalmáról

2023.02.08. Off By neilnejmed

Kiss Áron

(1815-1908)

református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes

Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. könyvből

N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok

127128. o. A bűnbánatról.

130-133. o. A vallástételről (bűnvallásról, gyónásról); A feloldozásról és kulcsok hatalmáról; A kulcsokról.

A bűnbánatról.

Az igaz bűnbánat istenhez térés a mi bűneink és veszedelmünkből, mely isten kegyelméből, a választottakban hit által munkálkodó és az isten ismeretére vezérlő Szentlélektől és a bünök valóságos megbánásából származik, hogy az isteni kegyelem dicsősége magasztaltassék mi általunk. Eféz, 1. Hózs. 14.

A bűnbánatnak szerző oka az isteni kegyelem. Érdemlő oka a Krisztus; alaki oka a Szentlélek; eszközlő: a hit és az ige; végoka az uj engedelmesség. Midőn pedig a bűnbánat által ujjászületés, uj teremtés és megváltozás jő létre, ez történik a cselekedetek, bűnök és érdemek megöldöklésével, a magunk, a bűnök s a világ megtagadásával stb. Máté 16. Márk. 8. Róm, 5.6. Jerem. 1. 30. Zsolt. 31. 51. Továbbá történik megelevenités, megujitás, uj sziv, uj lélek adása, akaratunk megjavitása által, midőn a Szentlélek a kegyelem által megelevenit, megujit. Eképen a hit az igaz bűnbánatnak förészét teszi s az isteni kegyelemmel és isten igaz ismeretével kutfeje a bűnbánatnak. Az atyák Pálra és a Prófétákra. A melai, orang., trienti zsin. Lom. 2. 4 könyv 14. r.

A hitből szükségképen következnek (mert hitből és isteni kegyelemből lesznek) a töredelem, bűnvallás, uj engedelmesség. Mert ha a hitet a tördelmesség és a bűnvallás megelőzik, azok bűnök: minthogy lehetetlen, hogy az okot (azaz a hitet és isteni kegyelmet) az eredmények megelőzzék, t. i. töredelmezés, bűnvallás és jó cselekedetek. Mert a mi hitből nincsen, bűn az. Róm. 14. Az istenhez közelgetőnek hinni kell. Zsid. 11. 12. Semmi bűnbánat, semmi cselekedet nem tetszik hit nélkül. Minélfogva hibáznak, a kik a töredelmezést, bűnvallást elibe helyezik a hitnek, az eredményt az ő okának. Senki sem bánhatja meg bűnét, nem hihet, nem térhet meg, jó cselekedeteket nem mivelhet, ha csak az isten kegyelmével, lelkével belőlről nem vonja. Egyedül az istennek munkája a megtérés, hit, jó cselekedetek mivelése a megigazitás után. Zsolt. 80. 70. 73. 84. Jerém. 30. Térits meg minket Uram és mi megtartatunk. Ján. 6. Senki sem jöhet en hozzám, hanem ha az Atya vonandja azt. Költött, hamis bűnbánat az, a melyben nincs hit, uj engedelmesség, mely nem isteni kegyelemből van, hanem külső és tettetett könnyekből, böjtökből, testi gyakorlatokból áll; mint a pápisták és más zsoldosoké. Tehát a hit a bűnbánatnak oka, kútfeje, nem azután következő része vagy eredménye.

Kór. 5. Ezék. 16. Ézs. 65.

A vallástételről (bűnvallásról, gyónásról).

A bűnvallásnak két nemét állapitjuk meg: magán bűnvallást és nyilvánost. A magán bűnvallás ismét kétféle. Az első isten előtt a törvény és evangyéliom szerint. Midön igaz hitből és isten isméreteből a mi elismert, vádolt, kárhoztatott bűneinket a törvény szerint megvalljuk, vétkünket, méltatlanságunkat, cselekedeteink gyarlóságát, igazságunk tisztátalan voltát, érdemeink elégtelenséget elismerjük; hogy a mi legtöbb vétkeink nagyobbak, hogy sem mi vagy valamely teremtmény eltörölhetné, halálra és örök kárhozatra vagyunk méltók, vége van üdvességünknek, elvesztünk magunkban. Igy kiöntvén isten előtt minden bűneinket, kárhoztatván igazságunkat és tetteinket mint sárt, szennyet és bűnt isten előtt, elismerve, hogy szükölködünk isteni kegyelem és a Krisztus érdeme nélkül, hogy egészen az isteni kegyelemre támaszkodunk, magunkban semmit sem bizunk: kérjük az isten kegyelmének és könyörületességének a mi bűneink felett bővölködő sokaságát, esedezünk a bűnbocsánatért, a Szentlélekért és mennyei ajándékokért, a mennyei bölcseségért. Igy gyóntak a szentek. Azt mondottam, megvallom magam ellen az én bűneimet és te megbocsátod az én hamisságomat. Hogy az ily bünvallókat az isten meghallgatja, bűneiket megbocsátja és elengedi, az bizonyos. Ezék. 3. 11. 18. 23. 33. Zsolt. 49. 1. Ján. 1. 23. Ha megvalljuk a mi bűnein. ket, hiv az isten és megbocsátja azokat. Zsid. 11. 12. Lásd Kryzoszt., Theof. Orig. Béda Mátéra, Pálra a 31. 51. zs.-ra.

A másik bűnvallás a magán oktatás vagy tanácskozás, midön elmegyünk az egyház szolgáihoz és azokkal tanácskozunk lelkiismeretünk nyavalyája felett, midőn valamely gonosztett miatt háborog lelkiismeretünk, vagy valamely hitcikkely felett kétkedünk s magunkat megnyugtattatni, felvilágosittatni kivánjuk. Mint Krisztus és az apostolok magánlag és nyiltan felvilágositottak, tanitottak sokakat. Ez történik felebarátunk előtt is, midőn annak bűneinket és kételyeinket előadjuk. Erről tanit Jakab apostol 4. 5. Valljátok meg egymásnak bűneiteket. S Pál apostol is Rom. 14. 15. Gal. 5. ezt az oktatást kivánja. A Krisztus is Máté 5. 18 azt parancsolja, hogy hagyjuk az oltárnál ajándékunkat és békéljünk meg atyánkfiával.

A nyilvános vallástétel kétféle. Az elsőt cselekszi az egész egyház vagyis mindenki, midőn nyilván a világ előtt az Antikrisztus és a gonoszok előtt vallást teszünk hitünkről, tudományunkról és üdvességünkről, mint a próféták, Krisztus és az apostolok vallást tettek a királyok és fejedelmek előtt Róm. 10. A vallástétel szájjal lészen. Valaki vallást tészen én rólam az emberek elött, én is vallást teszek arról. Mát. 10. Az atyák 1 Kór. 5. 2 Kór. 2.

A másikat teszik a kiközösitettek. Midőn a kiközösitettek az egyháztól nyilvánosan visszavétetnek, komoly bűnbánat után vallást tesznek az egyház előtt gonoszságaikról, bocsánatot kérnek magától az istentől és az egyháztól. 2 Kór. 2. Ez nyilvános elégtételnek neveztetik.. Az atyák, a kik Pálra, zsoltárokra, prófétákra és evangyeliomokra irtak.

A fülbegyónást megvetjük; először a gonosz babona miatt, mivel csak bizonyos időhöz volt kötve az urvacsorával élés előtt; másodszor mert csak a bűnök elszámlálásának volt tulajdonitva a bűnök megbocsátása; harmadszor megvetjük a lehetetlenség miatt, mint emberi hagyományt: mert nyilván van, hogy a bűnök elszámlálásában a lelkiisméret a lehetetlenség törébe jut. Mert nem parancsolja az ur, hogy a bűnöket a pap előtt elszámláljuk és igy közzé tegyük; s lehetetlen is a bűnöket előszámlálni.

Zsolt. 19. Kicsoda tudhatja meg a bűnöket? Az áldozárok is gyakran visszaéltek a hölgyecskékkel a magán és fülbegyónásnál, a mint a történetek és mindennapi példák bizonyitják. Tehát azt az atyákkal együtt visszavetjük. Az atyák és némely józanabb végzések (mint Gracián előadja) azt tanitják, hogy a régieknél szabad tetszés szerinti volt a magán gyónás; és a zsinatok kánonai is az isten előtt való bűnvallást parancsolják.

Zsolt. 31, 51. 29. 37. 42. Dán. 9. Ézs. 64. Lomb. 4 k. 21 r.

A feloldozásról és kulcsok hatalmáról.

A bűnvallás és felmentés egymásnak kölcsönösen ellenébe tétetnek. A feloldozás tehát kétféle. Magánfeloldozás az isten előtt, lelkész előtt, és felebarátunk előtt. Isten azoknak, kik bűneiket hitből vallják meg és kérnek bűnbocsánatot, a Krisztusért minden vétkeiket okozatilag megbocsátja és öket igérete szerint felmenti. Az egyházi szolga a kulcsok hatalmánál fogva az evangyéliom szava szerint csak a hivőknek bocsát meg a Jézus Krisztusban, és az isten kegyelmi igéretét hittel elfogadókat szabaditja fel a Krisztus nevében, oldja fel a választott hivő bűneit, azaz bizonyitja az evangyéliomi szolgálat részéről, hogy a hivöknek a Krisztusban ingyen, isten kegyelméből megbocsáttatnak bűneik. Mát.6.16. 18. Ján. 20. Ágoston, Ambrus, Kryzoszt. Jérómós, Cyprián, Béda e helyek felől.

A keresztyén atyafi, midön megsértetik felebarátjától, ha a sértő atyafi tőle szivböl bocsánatot kér, a sérelmet megbocsátja és kibékül az ő atyjafiával. Mát. 5. Jakab 2. Eféz. 4. 5. Cyprián az uri ima magyarázatáról irtak.

A nyilvános feloldozás áll az evangyéliomi szolgálatban. A kegyelem evangyélioma szerint hirdetik a lelkipásztorok, hogy a hivöknek a Krisztusban ingyen megbocsáttatnak bűneik, a hitetlenek pedig elkárhoznak; a mint ezt a Krisztus és az apostolok is cselekedték. Csel. 2. 4. 5. Ján. 5. 6. Az egyház a kiközösitettet felmenti, midőn azt az egyház közösségébe visszaveszi. Igy tanitják az atyák és a mélai, trienti, orangei zsin.

Lomb. 1. k. 1S. r. Eféz. 2. 4. Róm. 3. Ézs. 40. 43. 54. 2 Kór. 2.

A kulcsokról.

A kulcsok kétfélék: belső kulcsok a Háromságnak az a hatalma, melylyel a bűnöket ingyen a Krisztusért a Szentlélek belső szolgálata által a választott hivöknek elengedi, vagy megbocsátja; ezt a kulcsot nevezik Dávid kulcsának. Mert az istennek van belső szolgálata, melyben a Szentlélek titkos és mennyei szolgálattal tanitva szolgál, melyben a választottak az Atyától hivatva hallgatnak és tanulnak. Ján. 6. Ézs. 43. 54. 61. Mik. 7.

Külső kulcsok az isten igéjével és a sákramentomokkal való külső szolgálat. A hívő választottaknak, az elővégzet szerint elhivottaknak, a kiknek isten a Szentlélek által bensőleg kegyelemből megbocsátotta, elengedte bűneiket, – azoknak a törvényes lelkipásztorok is megbocsátják a bűnöket, az az bizonyitják isten igéjével, hogy bűneik el vannak engedve, meg vannak bocsátva ingyen. Erről mondja Jézus. A kiknek megbocsátjátok bűneiket, meg lesznek bocsáttatva a menyben is. Azaz valahány hívő választottnak az ige szerint bizonyitjátok, hogy bűnei meg vannak bocsátva, azok valóban megbocsátva lesznek. A melyeket megkötöztök, meg lesznek köttetve. Az az, ha a gonosztévőket kivetitek az egyházból, kivetem én is; ha a hitetleneknek bizonyitjátok, hogy bűneik nincsenek megbocsátva, hanem megköttetve és megbocsátatlan maradnak az isten előtt, azok valóban meg lesznek köttetve.

Az apostolok tehát és az egyházi szolgák az evangyélium által egyedül a választott hívőknek bizonyitják, hogy bűneik megbocsáttatnak; a harag edényeinek pedig azt, hogy bűneik megköttetve, megbocsátatlan maradnak. A ki hiszen idvezül, a ki pedig nem hiszen, már elkárhozott és az isten haragja marad rajta. Ján. 3. 5. 6. 7. 8. 12. Lehetetlen, hogy az Antikrisztus pápa, a Mahumed követői, a gonoszok az emberek bűneit megbocsáthassák vagy elengedhessék. Sőt maga az isten, maga a Krisztus, magok az apostolok is csak a választott hívőknek bocsáthatják meg bűneiket, a harag edényeinek nem. Mivel nem hisznek, halálos és Szentlélek ellen való bűneik vannak. Vannak tehát kulcsok, azaz van hatalom az ige és evangyéliom igaz szolgáinál, a bűnök megkötésére és megoldására az igaz egyházban. Az Antikrisztus egyházában sem igaz szolgálat, sem kulcsok hatalma nincsen.

A kulcsok hatalma függ az isten kegyelmétől és Krisztus érdemétől. Kinek a Szentlélek bensőleg megbocsátott, annak csak külsőleg bocsáthatják meg bűneit a lelkipásztorok. Tehát a Szentlélektől függ a kulcsok tekintélye és hatalma. Az Antikrisztus csoportjának nincs igaz igehirdető és sákramentom szolgáltató lelkészsége (verum ministerium verbi et sacramentorum): nincsenek kulcsai sem. Melai. Orangei zsin. ágoston és az Atyák a Máté. Luk. és a prófétákról. Lom. 4. k. 18. r.

Forrás

Kiss Áron A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok; Debreceni Hitvallás, BUDAPEST, 1881.