Az Egyházból való kitiltásról, annak hasznáról és céljáról
TARCALI ÉS TORDAI ZSINATOK. 1562. és 1563-dik években. AZ ANYA SZENT EGYHÁZRÓL.V. RÉSZ. 399-404. o. XXVI. Art. Az Ecclésiai méltóság szerint való igazgatásuak arról a részéről melly a meg-jobbitásokat nézi.XXVII. Art. Az Egyházból való ki-tiltásról, mi légyen az, és mi légyen annak igaz és törvény szerént való haszna.XXVIII. Art. Mitsoda végei legyenek az Ecclésiából való…
Az igaz és hamis Anyaszentegyház jeleiről
TARCALI ÉS TORDAI ZSINATOK. 1562. és 1563-dik években. AZ ANYA SZENT EGYHÁZRÓL.V. RÉSZ. 381-385. o. VII. Art. Azokról a jelekről mellekkel az igaz Anyaszentegyház az hamistól meg ésmertetik.VIII. Art. Az Anyaszentegyháznak igaz tagjairul.IX. Art. Az Anyaszentegyháznak jelei nem mindenkor egy állapotban avagy gradusban vannak.X. Art. Az Anyaszentegyháznak méltóságáról. VII. Art. Azokról a jelekről mellekkel az…
Penitenciális prédikáció – Ne paráználkodjál! | Ketskeméti Sigmond
Ketskeméti Sigmond (Kecskeméti vagy Ketskeméty Zsigmond) (Csajág, Veszprém vármegye, 1737. március 7. – Polgárdi, 1821. április 20.) református lelkész és esperes. Ketskeméti Sigmond református prédikátor külömböző alkalmatosságokkal el mondott prédikátziói (Falusi prédikátziói) 1795. 236-246. o. POENITENTIALIS PRÉDIKÁTZIÓ. Exod. 20. 14. Ne paráználkodgyál. A külsö Históriákban olvassuk, hogy egész Görög Országban, nevezetesen Efézus városában, vólt leg…
Parázna személy penitencia-tartásakor elmondott prédikációja | Ketskeméti Sigmond
Ketskeméti Sigmond (Kecskeméti vagy Ketskeméty Zsigmond) (Csajág, Veszprém vármegye, 1737. március 7. – Polgárdi, 1821. április 20.) református lelkész és esperes. Ketskeméti Sigmond református prédikátor külömböző alkalmatosságokkal el mondott prédikátzió (Falusi prédikátziói) 1795. 227-235. o. PARÁZNA SZEMÉLYNEK POENITENTIA TARTÁSAKOR MONDANDÓ PRÉDIKÁTZIÓ TEXTUS Jer. 3. I. Az Isten a bünös iránt való könyörületességét így jelenti ki:…
Miért lesznek baptistákká? | Victor János
Dr. Victor János (1888-1954) MIÉRT LESZNEK BAPTISTÁKKÁ? (Budapest, Egyházi Értesítő, 1923. Megjelent a „Térj magadhoz drága Sion” c. kötetben is, Budapest, 1930.) Dr. Victor János úr szívből jövő, lángoló hite, egyházféltése, fordítói munkássága, gyülekezetplántálási-, evangelizáló missziója igen példaértékű és tiszteletreméltó, ugyanakkor barthianizmusától, ökumenizmusától nemcsak elhatárolódunk, hanem teljes mértékben irtózunk is. – A szerk. Akármilyen sajnálatos…
*Kik járuljanak az úrasztalához és kiket kell onnan eltiltani? (Heidelbergi Káté, 81-82. K&F)
Ursinus, Zacharias (1534 – 1583) & Olevianus, Gaspar (1536 – 1587) Heidelbergi Káté (tartalmaz ellenreformáció általi cenzúrázott részeket), bibliai textusokkal ellátva 1786 Posony XXX. URNAPJA. LXXXI – LXXXII. KÉRDÉS. Kiknek kell az URnak Asztalához járulniok? Hozzá kell-é azokat-is e Vatsorához botsátani a kik vallásokkal és életekkel magokat hitetleneknek és Istenteleneknek bizonyítják lenni? 120-124. o. LXXXI.…
A keresztyén eklézsiáról
Apáczai Csere János születési nevén Csere (Cseri, Tsere) János, (szül.: Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) Erdélyi magyar református teológus, pedagógus, filozófus, a magyar református nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike. Magyar Encyclopedia: Tizedik…
A keresztyén család puritán ökonómiája
Apáczai Csere János születési nevén Csere (Cseri, Tsere) János, (szül.: Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) Erdélyi magyar református pedagógus, filozófus, teológus, a magyar református nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike. Apáczai Csere János…
Egy magyar puritán a presbiterianizmus felállításáról
Zoványi Jenő (1865 – 1958) Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban 1911, Budapest 378-385. o. Tolnai Szabó Mihály erdélyi puritánnak a „De presbyterio” c. művéről írt részlete Ugyancsak 1662-ben, jún. 3.-án, de nem külföldön, hanem már hazai főiskola kebelében tartott vitatkozást Tolnai Szabó Mihály „De presbyterio„.1 Az 1658-ban még Utrechtben értekező s azóta már Nagyváradon…
Tolnai Dali János puritán egyházreformjai
Zoványi Jenő (1865 – 1958) Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban 1911, Budapest, 96–100. o. Tolnai Dali János vagy Tolnai Dáli János (Nagyvárad, 1606 – Tarcal, 1660) pedagógus, református lelkész, teológus, a puritánus mozgalom jeles alakja, a sárospataki református kollégium iskolateremtő pedagógusa (1638–1641, 1649–1656). Nevezetes, de nem reform-munkássága körébe tartozó ténykedése volt Tolnainak, hogy szorosabb…