Pápistaság Ujsága: III. A tiszteletnek, duliára és latriára valo szakasztasárol | Komáromi C. György

Komáromi Csipkés György

1628-1678

Pápistaság Ujsága, az az, olly munka, mellyben a’ Pápistaságnak, mind tudományának melyeket vall; mind egyházi rendeinek mellyekhez halgat; mind ceremoniáinak, szokásinak, s rend tartásinak, mellyeket gyakorol, igaz régiségtűl üres, minapi ujsága, az magok irásibol, tanubizonságibol és Authoribol, meg-mutogattatik világossan.

Comaromi C. György

S. I. M. D. E. D. P.

által

COLOSVARAT

Veres-Egyhazi Szentyel Mihaly által.

1671.

105-110. o. XIV. RESZ.

A tiszteletnek, duliára és latriára valo szakasztasárol

I. Hogy az Pápisták az Szenteknek tiszteléséért, bálvány imádoknak ne mondattassanak; és az teremtett állatokat, Isten gyanánt, isteni tisztelettel tisztelni ne láttassanak, azt gondolták ki magok mentésére, és az ellenek állatott erősségeknek, erőtelenitésére, hogy az religios tisztelet, nem mind edgy féle; hanem avagy dulia, mellyel tisztelik az okos teremtett állatokat, ugy mint Angyalokat, Szenteket, Szüz Máriát, s’ az Christusnak emberi természetét: avagy latria, mellyel tisztelik az teremtő lstent. Amazt ismét két-félének mondgyák, tudni-illik vagy hiperduliának, mellyel tisztelik csak az Szüz Máriát, és az Christus emberségét; s’ mondattatik tőlők, impropriedicta dulianak: vagy tulajdonképpen valo duliának, mellyel tisztelik az Angyalokat, és meg-holt Sz. embereket. Igy teszi-le, az Cardinál Bellarminus Professor, ez aránt az pápistaság tudományát, lib. 1. de Sanctor. beatitud. c. 12.

II. Ez vánszorgo tudomány, nem tanittatott sem Idvezitünktől, sem utánna Apostolitul, sem ezek után az keresztyén tanitoktul; nével sem neveztetett, és közönségessen nem tartatott, edgynéhány száz esztendeig. Mert noha némellyek Augustinust mondják ennek találo Authorának lenni, mindazáltal nem ő volt, mint oda alább megmutatom; hanem leg-első, az kinek irásában ez találtatik kifejezve, az 731. esztendő tájban élő Beda. A másik ő utánna, az 1145. eszt. tájban éló Petrus Lombárdus, az Sententiarum Magister, mint Bellarminus azon meg-emlitett részben, az résznek végén mondgya ő maga.

III. Ezeknél találtatik ez tudománynak valami nyoma. Bedánál. in cap 4. Lucae. Lombardusnál in lib. 3. sent. dist 9 de ugy hogy, nem hogy Beda idejeben, a’ nyolczadik százban volt volna közönségessen bévétetve, de még Lombardus idejében sem volt mindenektől, hanem csak némellyektől, mint meg-mutattyák azon Lombardusnak szavai.

IV. Igy vadnak ez felől valo szavai: Némellyeknek ugy mond ugy tettzik, hogy az Christusnak testét vagy lelkét, nem azzal az imádással kell tisztelni, imádni, melly latria, hanem azzal melly dulia, mellynek két nemét avagy modját, mongyak lenni, mert vagyon ollyan forma dulia, melly akar melly teremtett állatnak adattathatik; vagyon ismét ollyan-is, mellyet csak az Christus emberi természetinek, kell adni, és nem egyéb teremtett állatnak.

V. Ezekből meg-tettzik, hogy nevezeti szerént, Beda idejében támadván, váloság szerént, még az tizenkettődik százban sem volt közönséges bé-vett tudomány, hanem csak kétséges, és némellyektől tartatott, s’ el-későre azután lőtt közönségessé. Ez ennek az pápista tudománynak kezdete és támadása.

Vl. Hogy pedig annak előtte közönségessen bé vett tudomány nem lőtt légyen, meg mutattya 1. Ez, hogy sem hire sem hamva ennek az Conciliomokban. Egy sem irt erról végezést, canont és articulust, hogy tartassék. Bellarminus sem hozhat ennek meg-mutatására elő, egyéb hai szokása szerént, csak eggyetlen eggyet-is. 2. Ez, hogy nem találhatni ez felől semmit, azannak elotte élt tanitok irásiban, kik elegyesleg s’ egyenlő képpen élnek, mind az latriának, s mind az duliának nevezetivel, noha mindazáltal az hyperduliárol soha még nem-is álmodosztanak.

VII. Chrysostomus János. homil 2. in Epist. ad Roman, az latrián, nem az Istennek religios tiszteletit tulajdon képpen, hanem kinek kinek hivatalát, mellyel Isten, az ő Anyaszentegyházában, szabad tetczéséből szokott élni, érti: Sokak ugymond és külömb külömb félék, az szolgálatnak, ismét latriának, servitusnak modgyai. Alább ugyan ott, mind az latriát, mind az duliát Istennek tuladonittya. Némelly ugy mond az latriát és duliát ki szzolgáltattya Istenek, hiven és szentől élvén: némelly gondját viselvén az jövevényeknek &c.

VIII. Ezen Chrysostomus, ugyan ott, alább, mind az kettőt öszve elegyiti, és a’ latriát duliának mondgya: Mint az Apastoloknak idejében, azok az kik Istvánnal valának Diaconusok szolgálnak vala (:eduleuon : ) Istennek, az özvegyekre gondott viselvén; más az Isten igijének tanitásában, kik között vala Pál-is, szolgálván (:latreuon: ) az Evangeliomnak prédikálásában.

IX. Augustinus lib. 1. de Trinit. cap. 6. duliának azt mondgya, mellyel az élő szentek, az szeretet által szolgálnak egymásnak; latriának ismét azt, mellyel szolgáltatik az Isten. Ugyan ő Quæst. super. exod lib. 2. q. 94. mind az duliát mind az latriát, Istennek tulajdonittya. Ugyan ő, lib. de verâ relig. 6. 55. tagadgya, hogy az Szenteknek duliát kellene adni: Tisztellyük az Szenteket szeretettel, nem szogálattal, duliával vagy latriával. Ugyan néha az latriát, az embereknek tulajdonittya, ha cultusnak mondatik, mint lib. to de Civit Dei c. i. Es igy jelengetik hogy idejekben, nem volt, ez mostani, duliát, latriát, meg-külömböztető tudomány, bé véve.

X. Ez Augustinusbol citált helyre Ludovicus Vivesis, azt irja: Valla ugymond azt tanittya, hogy az latria és dulia mind edgy, és mindenik szolgálatot teszen, mint Suidásbol meg-mutattam.

XI. Maga-is tanubizonság ide Bellarminus. Mert az meg-nevezett helyen azt mondja. 1. hogy a’ Páterek ritkán emlekeznek, nevezet szerént a duliárul. 2. hogy mind az latria, mind az dulia elegyesleg tulajdonittatik, mind az Istennek, mind az embereknek. Mert minekutánna elő számlálta mindeniket, azt veti utánna, hogy edgy sincsen ezek közzül olly, melly néhánykor, nem tulajdonittatnék az teremtett állatoknak-is. 3. hogy az Scholasticusok gondolták ki ezt az latriának és duliának meg-külömböztetését.

XII. Hogy pedig Augustinust mondgyák ez tudomány koholojának, s’ authorának lenni, semmit véle nem nyerhetnek. Előszször. Mert ha szintén ő volna-is első találoja, de ugyan nem lenne régi, hanem uj ez a tudomány, mint hogy ő élt az ötödik száznak elein. Másodszor. Mert nem vallotta, s’ nem tartotta ez tudományt Augustinus. Azért kétség nélkül, nem-is ő találta.

XIII. Nem vallotta, s’ nem tartotta, meg-tettzik imez okokbol. előszször, mert mind az latriát, mind az duliát Istennek tulajdonitotta, mint fellyebb. num. 9. meg-jedzém.

XIV. Másodszor. mert csak két-féle tiszteletet vall, réligiosust, és nem réligiosust. Amazt gyakrabban hija latriának, s’ némelly munkáiban duliának is, noha. lib. 10, de Civit. Dei. c. i. az Istennek adattatando szolgálatot latriának mondgya neveztetni. Ezt pedig hija duliának, mellyel az élő Szentek és hivek az szeretet által, szolgálnak edgy-másnak, mint ugyan ott meg-mutatám, num. 9.

XV. Harmadszor, mert azt, az mellyel az meg-holt szentek tiszteltetnek, edgynek mondgya, s’ ugyan azonnak azzal, mellyel az élő szentek tisztelik edgymást. lib. 20. cont. Faust. c. 21. Tisztellyük ugymond az martiromokat azzal az szeretetnek és társaságnak tiszteletivel, mellyel az életbenn-is tiszteltetnek az Istennek sz. emberei.

XVI. Negyedszer, mert nem az religiosus cultust distingvállya, s’ szakasztya, a’ duliára és látriára, mint az Pápisták, hanem az szolgálatot, servitust, közönségessen. Ez-is azért az tudomány uj.

Forrás

Pápistaság Ujsága, az az, olly munka, mellyben a’ Pápistaságnak .. igaz …szerző: György Komáromi Csipkés