Dávid visszaköveteli Mikált

Matthew Henry és Matthew Poole kommentárjai a 2Sámuel 3:14 versről.

A CPRC Válásról és újraházasodásról szóló tana nem azonos a Westminsteri hitvallásban vagy a II. Helvét Hitvallásban lévő tétellel. Azonos viszont Augustinus által kidolgozott, a reformáció előtti egyetemes (katolikus) konszenzussal, továbbá az anglikán, brethren, CPRC, valamint több presbiteriánus, kongregacionalista, holland református és baptista egyház nézetével. Ez a csokor kommentár a régi konszenzus szemszögéből (is) nyújthat hasznos elmélkedést a kérdés fölött.

És követeket külde Dávid Isbósethez, a Saul fiához, kik ezt mondják: Add vissza az én feleségemet, Mikált, kit én száz Filiszteus előbőrével jegyeztem el magamnak. (2 Sámuel 3:14)

Matthew Henry kommentárja a teljes Bibliához

III. Dávid szerződést köt Abnerrel, de csak azzal a feltétellel, hogy ő visszaszerzi neki a feleségét, Mikált (13. v.). Ezáltal 1. Dávid kimutatta első és legtörvényesebb felesége iránti házastársi szeretetének őszinteségét, akit sem az a tény, hogy ő már más felesége, sem az hogy ő is nőül vett mást, nem idegenített el tőle. Sok víz sem tudta eloltani ezt a szerelmet. 2. Bizonyságot tett Saul háza iránti tiszteletéről is. Annyira távol állt tőle, hogy mostani elesett állapotukban az ő házát megtiporja, hogy még felemelkedésében sem becsülte le a hozzá való viszonyát. Nem is tudna a trón kitüntetéseinek örülni, hacsak nem osztozik abban Mikál is, Saul lánya, mert ő ennyire távol állt ellensége családjával szembeni bárminemű rosszindulat táplálásától. Abner üzenetet küldött neki, hogy forduljon Isbósethez, amit meg is tett (14. v.), és arra hivatkozott, hogy drágán szerezte meg az asszonyt, valamint jogtalanul vették is el tőle. Isbóset pedig nem merte megtagadni követelését, főképp most, hogy Abner sem állt volna ki mellette, hanem elvette őt Páltieltől, akinek Saul őt feleségül adta (15. v.), majd Abner elvezette őt Dávidhoz nem kételkedve abban, hogy kétszeresen is szívesen fogadja majd, ha egyik kezében a feleségét, a másikban pedig a koronát hozza el neki. A legutóbbi férje azonban nem akart elválni tőle, sírva követte őt (16. v.), de nem volt már ellenszer: csak magának köszönhette az egészet, mert amikor magához vette, tudhatta, hogy egy másik férfinak van joga fölötte. A bitorlóknak mindig számolniuk kell a lemondás lehetőségével. Senki ne irányítsa tehát szívét semmire, ami felett nincs neki joga. Ha bármilyen nézeteltérés következtében pedig egy férjnek és feleségének el kellett válniuk egymástól, amennyiben Isten áldását várják, béküljenek hát ki és térjenek újra együvé; minden korábbi viszályt felejtsenek el és éljenek együtt szeretetben, Isten szent rendelése szerint.

Matthew Poole kommentárja

Isbóset beleegyezésére volt szükség ahhoz, hogy elszakítsa őt jelenlegi férjétől, és rávegye arra, hogy visszatérjen Dávidhoz. Ezáltal Dávid megnyitotta előtte a megbékélés reményének ajtaját is, nehogy kétségbeesésében megakadályozza Abnert jelenlegi tervének végrehajtásában.

Az én feleségemet, Mikált; akit ugyan erőszakkal vettek el tőlem és arra kényszerítettek, hogy máshoz menjen feleségül (1Sám 25,44), ő mégis az én törvényes feleségem. Dávid visszaköveteli őt, részben azért a szeretetért, amelyet korábban érzett iránta és amelyet még mindig fenntartott; részben meg azért, hogy megszabadítsa őt a házasságtörés bűnétől és gyalázatától, amelyet egy másik férfival való házasságtörésben gyakorolt, azzal aki jog és törvény szerint nem is volt férje, bár annak hívták és annak is tartották; részben pedig politikai megfontolásból kifolyólag, hogy megerősítse a királysághoz való jogát és jogcímét.

Forrás

Matthew Henry and Matthew Poole kommentárjai a 2Sámuel 3:14-ről: https://biblehub.com/commentaries/2_samuel/3-14.htm