A Házasságtörés Elleni Orvosságokról, Különösen A Köteles Jóakaratról, Valamint Az Ezekben Előforduló Defektusról És Túlkapásról | William Gouge

2021.09.28. Off By neilnejmed

William Gouge (1575-1653)

Angol Puritán Lelkész És Író.

1608-Tól 45 Éven Át Volt Lelkész És Prédikátor A St Ann Blackfriars-Ben, 1643-Tól Tagja A Westminsteri Közgyűlésnek.

A Háztartási Kötelességekről

(Of Domestical Duties)

The Second Treatise Part Ii Of Common-Mutual Duties Betwixt Man And Wife C. Fejezet

9. A Házasságtörés Elleni Orvosságokról, Különösen A Köteles Jóakaratról, Valamint Az Ezekben Előforduló Defektusról És Túlkapásról

E förtelmes bűn megelőzésére (kihagyva sok más orvosságot, amelyet Isten igéje előírt, mint a szívnek szorgalmas őrzése [hogy ne induljanak ki belőle buja vágyak], de ugyanígy a szemnek [hogy ne kalandozzanak el senki személyének szépségén vagy előkelőségein, vagy pajzán képeken], vagy más hasonló csábításon] a fülnek [hogy ne hallgassanak mások intelmeire] vagy a nyelvnek [hogy ne mondjanak erkölcstelen és romlott dolgokat] az ajkaknak [hogy ne gyönyörködjenek buja csókokban] a kéznek [hogy ne éljenek buja kicsapongással] a lábaknak [hogy ne vihessenek téged túl közel ahhoz a helyhez, ahol paráználkodnak…]. a társaságodnak [hogy ne szennyezzenek be mások fajtalanságával és tisztátalanságával] a táplálkozásodnak [hogy ne legyen mértéktelen] a ruházatodról [hogy ne legyen rikító és szemérmetlen] az idődnek [hogy ne legyen hiábavalóan és tétlenül eltöltött], így kihagyok, amint mondtam, ilyen és más hasonló gyógymódokat). Mindazonáltal az egyik legjobb orvosság, amelyet a házasok számára előírhatunk [az istenfélelem mellett, és hogy állandóan Őt tartsák szemük előtt, bárhol is vannak], az, hogy a férfi és felesége kölcsönösen gyönyörködjenek egymásban, valamint tiszta és szenvedélyes szerelmet tartsanak fenn egymás között, egymás iránt azt a köteles jóakaratot tanúsítva, amelyet Isten szava pártfogol és megszentel, és amelyet Isten kifejezetten erre a célra rendelt el. Ez a köteles jóakarat [ahogyan az apostol mondja] a házasság egyik legmegfelelőbb és legszükségesebb aktusa, és szükséges a házasság fő és legfontosabb rendeltetéseihez: a szűziesség megőrzéséhez azokban, akiknek nincs meg az önmegtartóztatás kegyelmi ajándéka, a világ törvényes utódokkal való gyarapításához és a házasfelek szeretetének szorosabb összekapcsolása céljából. A házasságnak ezek a céljai nem tudnak, legalábbis a kettő közül egyik sem tud e kötelesség teljesítése nélkül érvényesülni.

Azért nevezik jóakaratnak, mert jóakarattal és örömmel, szívesen, készségesen és vidáman kell azt végezni; azért mondják, hogy köteles, mert olyan adósság, amellyel a feleség tartozik férjének, és a férj is őneki. Mert a feleségnek nincs hatalma a saját teste felett, hanem a férjének; és hasonlóképpen a férjnek sincs hatalma a saját teste felett, hanem csak a feleségének.

Az apostol pedig arra ad itt nekem felhatalmazást, hogy ezt a kötelességet a házasságtörés elleni orvosságként írjam fel. Mert a paráznaság elkerülése végett azt tanácsolja a férfinak és feleségének, hogy köteles jóakaratot tanúsítsanak egymás iránt. Ha tehát az a kérdés vetődik fel [Hogyan óvja meg a házasság a férfit és a nőt a házasságtöréstől?], akkor az apostol szavaiból ez a válasz adható [a köteles jóakarat tanúsításával]: amit tovább erősít azzal, hogy kijelenti, milyen rossz következménye lehet e kötelesség elhanyagolásának, nevezetesen, hogy a Sátán csapdájába vetik magukat. Jól teszi hát, ha e kötelességet e célból sürgeti, mert semmilyen más eszköznek nincs hasonló ereje: sem a böjtnek, sem az őrködésnek, sem a kénytelen szálláson való tartózkodásnak, sem hosszú utazásnak, sem sok munkának, sem hidegnek, sem magánynak, sem semmi másnak. Akadnak, akik ezekkel az eszközökkel nagyon igyekeztek testüket legyőzni és vágyaikat leigázni [de elhanyagolták az előbb említett orvosságot], de mindezek ellenére meg kellett érezniük azt, hogy vágyaik továbbra is forronganak őbennük.

Két szélsőség viszont ellentétes természetű e kötelességgel. Az egyik ilyen a Defektusokban: a másik pedig a Túlkapásokban rejlik.

Az efféle defektus abban áll, hogy szükség esetén nem kérik ezt a másik féltől, vagy ha az egyiknek szüksége adódna, a másik nem törődik vele. A szerénységet színlelik egyesek, hogy ne kelljen a másikat arra megkérni: de egy ilyen indokolt és szükséges kötelességben ez a fajta álszerénység [hogy a legkevésbé szóljak] a nagy gyarlóság jele és sok gonoszságnak okozója. E kötelesség megtagadása, amely jogosan kívántatik meg, azt jelenti ugyanis, hogy megtagadunk egy esedékes tartozást, amivel nagy előnyt biztosítunk a Sátánnak. Az Onánra kiszabott büntetés (1Móz 38:9,10) is jól felmutatja, hogy ez mekkora nagy vétség. Ebből a büntetésből a héberek pedig arra következtettek, hogy ez a bűn már egyfajta gyilkosság is. Annál förtelmesebb továbbá, ha a gyűlölet, fösvénység, a szépségünk fenntartása, a túl sok gyermektől való félelem vagy más hasonló szempontok állnak az okok között.

A túlkapás pedig vagy annak mértékében, vagy időszerűségében van: A mértéktelenség, amikor a férj vagy feleség telhetetlen; mert az ilyenek inkább ingerlik, mint lecsillapítják vágyaikat és inkább legyengíti természetes erejüket, mint elnyomják természetellenes indulataikat. Sok házastársat nagyon is nyomaszt a hitvesük ily mértékű kielégíthetetlensége.

Időszerűségére nézve pedig akkor nem helyénvaló, amikor az ellenkezik a kegyességgel, könyörületességgel vagy szerénységgel. Vétkeznek ugyanis:

1. A Kegyesség ellen, amikor sem nap, sem vallási kötelesség, sem különleges napok, sem alázatos kötelességek nem késztetik őket arra, hogy tartózkodjanak. A próféták, akik a vőlegényt és a menyasszonyt arra kérik, hogy a böjt napján hagyják el hálószobájukat és az apostolok az imát és a böjtöt kivéve, amikor a köteles jóakarat e kötelességét előírja, azt mutatják ki, hogy tartózkodni kell tőle böjt időtartama alatt.

2. A Könyörületesség ellen, amikor a házasok egyike betegség, fájdalmak, munka, utazás vagy más hasonló okok miatt legyengül és e gyöngesége miatt nem képes e kötelességét megfelelően teljesíteni, a másik ennek ellenére mégis kierőszakolja azt. Irgalmasságot akarok és nem áldozatot – mondja az Úr. Isten áldozata adjon-e helyet az irgalmasságnak, a férfi vagy nő kívánságai viszont nem?! Mert hogyan másképp is nevezhető az efféle ésszerűtlen vágyakozás?

Kérdés: Mi van akkor, ha férfi vagy neje olyan hosszú ideg betegeskedik vagy egyébként gyenge, és a másik már nem bírja tovább?

Válasz: Ilyen kényszerű esetekben a testet le kell győzni és komolyan imádkozni kell az önmegtartóztatás ajándékáért; mert bizonyos, hogy az Úr, aki ebbe a kényszerűségbe hozott, elégséges kegyelemmel meg is fog ajándékozni téged.

3. A Szemérmesség ellen, amikor a férjek megkövetelik a kötelesség teljesítését azokban az időszakokban, amelyeket a törvény szerint a feleségtől való elkülönülés idejének neveznek az ő havibajuk idején (3Móz 15:19, stb.). Mert mi más várható az efféle fertelmes közösüléstől, mint egy leprás és undorító nemzedék? A mértéktelenségnek ez a formája kifejezetten meg van tiltva (3Móz 18:19) és halálos büntetés jár azoknak, akik ezt elkövetik (3Móz 20:18). Az absztinencia ilyen jellegű gyakorlása azon feljegyzések katalógusában szerepel, amelyek az embert igaznak nyilvánítják (Préd 20,7), az ezzel ellentétes mértéktelenség pedig az olyan utálatosságok lajstromába íratott, amelyek arra késztették Istent, hogy kihányja a kánaániakat földjükről (3Móz 18,28) és elveszítse saját örökségét is (Ezékiel 22,10). A mértéktelenségnek e fajtájához sorolják egyesek még azt is, ha egy férfi ismeri feleségét, miután az már gyermeket fogant. De én nem találok semmi ilyesmit kárhoztatva Isten igéjében; és nem is merem azt bűnnek tekinteni, ami ott nincs elítélve. A zsidók között vannak bizonyos szektások, akiket ezért a tévedésért bélyegeznek meg.

1. Ellenvetés: Egyetlen más teremtmény sem cselekszik így: úgy látszik tehát, hogy ez ellenkezik a természettel.

Válasz: 1. Tagadom az érvelést: bár bizonyos fajok tartózkodnak ilyenkor, de egyáltalán nem minden faj.

2. Tagadom a következtetést is: mert más teremtmények hím és nőstény tagjai egyáltalán nem kötődnek úgy egymáshoz, mint férj a saját feleségéhez. Azonkívül, amiben az állatok természettől fogva kötöttek, azt még mindig az emberek belátására lehet bízni.

2. Ellenvetés: Miután a nő egyszer méhében fogant, nem várható több fogamzás, amíg meg nem szüli gyermekét.

Válasz: A teherbeesés viszont nem az egyetlen célja ennek a kötelességnek: mert azt olyanoknak is meg kell adni, akik meddők.

Kérdés: De mi van akkor, ha a feleség szoptatja a gyermekét, nem kell-e akkor a férjének tartózkodnia?

Válasz: Mivel a szoptatás az anyai kötelesség, a férfinak minden tőle telhetőt illik megtennie, hogy tartózkodni tudjon.

Forrás

William Gouge – A Háztartási Kötelességekről (Of Domestical Duties)

http://www.digitalpuritan.net/Digital%20Puritan%20Resources/Gouge,%20William/Of%20Domestical%20Duties.pdf