Zsoltárok, dícséretek, lelki énekek

2021.07.18. Off By neilnejmed

English: Psalms, Hymns, and Spiritual Songs

A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.” (Kolossé 3:16; vö Efézus 5:19).

Ez a bejegyzés röviden bemutatja, hogy a “zsoltárok, dícséretek és lelki énekek” egyaránt a Zsoltárok könyvére utalnak. A Szentírás más részeire, vagy az emberalkotta énekek nyilvános istentiszteleti éneklésével kapcsolatos további kérdésekre ez a bejegyzés nem fog válasszal szolgálni.

A Skót Metrikus Zsoltár (the Scottish Metrical Psalter) 1673-as londoni kiadásához írt előszó huszonhat puritán aláírói is jól példázzák a szóban forgó bibliai kifejezés helyes értelmezését: “… számunkra úgy tűnik, hogy Dávid zsoltárait egyértelműen a ’zsoltárok, himnuszok és lelki énekek’ kifejezéssel illetjük, amit az apostol is használt (Ef. 5.19; Kol. 3.16). Az aláírók között van John Owen, Thomas Manton, Matthew Poole, Thomas Watson, Thomas Vincent és William Jenkyn (lásd még Quotes on Psalm Singing).

Vizsgáljuk meg röviden, hogy ők és sokan mások miért vallottak nagy egyetértéssel azt, hogy a “zsoltárok, himnuszok és lelki énekek” kifejezés csak a Zsoltárok könyvére vonatkozik. Először is felidézünk néhány helyet a Szentírásból, ahol szinonimát használnak, majd rávilágítunk az Efézusi levélben lévő szinonimahasználatra azért, hogy segítsen megérteni Pál apostol szinonimahasználatát a zsoltárokkal kapcsolatban is. Végül pedig tömören beleássuk magunkat abba, hogy a Szentlélek ihletése alatt lévő apostol miért alkalmazott szinonimákkal tarkított nyelvi fordulatot az első századi hallgatósága előtt.

Szentírási példák szinonímiára

A szinonima két görög gyökszóból származik, amelynek jelentése “szino- (közös) + nüm (név)“, és definíció szerint “az a tulajdonság, hogy egy szó jelentését más szavakkal fejezzük ki” (Webster). A Szentírás is gyakran él szinonímiával [rokonértelműséggel] szófordulataiban, például:

Parancsolatok, rendelések és törvények (1Mózes 26:5; vö. 5Mózes 30:16).

Hamisság, vétek és bűn (2Mózes 34:7)

Rendelések, végzések és törvények (3Mózes 26:46)

Parancsolatok, rendelések és végzések (5Mózes 5:31; 6:1).

Haragja, mérge és búsulása (Zsoltárok 78:49)

Szív, lélek és elme (Máté 22:37; vö. Mk 12:30; Lk 10:27).

Erők, csudatételek és jelek (ApCsel 2:22)

Jó, kedves és tökéletes (Róm 12:2)

Jelek, csodák és erők (2Kor 12:12)

Könyörgések, imádságok, esedezések (1Tim 2:1)

Zsoltárok, himnuszok (dícséretek) és lelki énekek (Ef 5:19; Kol 3:16)

Ezek nem redundanciára alkalmazott példák, továbbá ezek a kifejezések nem egy bizonyos dolog különálló részeit jelölik, hanem mindegyik egy teljes kifejezést ír le, de különböző hangsúlyokkal. Bár az egyes szavak mindegyike megtalálható istentelen dolgokra utalva is (pl. 2Királyok 17:8, “a pogányok szerzései”; hamis “jelek és csodák” Márk 13-ban stb.), ez még nem jelenti azt hogy együttesen szerepelve nincs sajátos jelentésük. Az etimológiát és egy szó használati terjedelmét nem lehet csupán magában kiértékelni, a kontextus mindig döntőfontossággal bír, így amikor a fenti példákhoz hasonlóan hármas kifejezést használnak, akkor szinonímia alkalmazásáról beszélhetünk.

A Zsoltárok könyvében megtalálható “zsoltárok, himnuszok és lelki énekek” kifejezések a könyvre utalva szerepelnek, ezért amikor egymás mellett szerepelnek, akkor nyilvánvalóan a könyvet akarják megjelölni. Magukban véve a szövegkörnyezettől függően másra is utalhatnak, viszont együtt szerepelve csakis a Zsoltárok könyvére utalnak, ami különösen is igaz, ha tekintetbe vesszük a “Krisztusnak beszéde” jelzőt, valamint a “lelki” (azaz ihletett) szót is, amivel igének nevezi azt az Írás (Kol 3:16).

Szinónímia az Efézusi levélben

Különösen az Efézusiakhoz írt levél használja többször is a szinonímia nyelvi fordulatát, hogy gyönyörűen visszaadjon több ízben egy gondolatot:

Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is:” (Ef. 1:21).

Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;” (Ef. 2:2).

Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dícséretekben és lelki énekekben, énekelvén és dícséretet mondván szívetekben az Úrnak.” (Eph. 5:19).

Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.” (Ef. 6:12).

Zsoltárok, zsoltárok és zsoltárok?

“Az előbbi igeversekben (Efézus 1:21; 2:2; 5:19; 6:12) nem “azonos szinonímiát”, hanem általánost fedezhetünk fel némi különbségtétellel. A zsoltár hármas megnevezése az [Efézus] 5:19-ben nem ‘zsoltárokat, zsoltárokat és zsoltárokat’ jelent, hanem a zsoltárénekek hármas megjelölését, mindegyiket árnyalt hangsúllyal. Zsoltárok a héber szó, amely magát a Zsoltárok könyvét titulálja és ihletett dicséreteket jelent; Himnuszok a görög kifejezés, amely még mindig a Zsoltárok könyvére utal, de magában foglalja az öröm és hála gondolatát is; valamint a ‘Lelki Énekek’, amely szintén a Zsoltárok könyvére mutat, de hangsúlyozza a lelkiséget – az ihletett zsoltár ‘szívünkbe fúródását’ annak isteni szerzője miatt. Az, hogy e kifejezések mindegyike szerepel a Zsoltárok könyve görög címeiben is aláhúzza a szinonímia alkalmazását és mindezen apró különbségtételeket”. (Rev. Todd Ruddell)

Lelki = Szentlélek által ihletett

BB Warfield is kifejti, hogy a “lelki” kifejezés a Szentlélekre utal:

“Abban a huszonöt esetben, amikben a [pneumatikos] szó az Újszövetségben megtalálható, egyetlen esetben sem alacsonyodik arra a szintre, hogy az emberi lelket jelöljön; mert huszonnégy esetben a pneuma a Szentlélek szóból eredeztethető. Abban az értelemben, hogy az a Szentlélekhez tartozik, vagy a Szentlélek által meghatározott, az újszövetségi használata egységes. Egyetlen kivétel létezik az Ef 6,12-versben, ahol úgy tűnik hogy magasabbrendű, amolyan emberfeletti értelemre utal. A megfelelő fordítás minden esetben a lélek által adott, vezetett, vagy meghatározott kifejezéssel adható meg”. (The Presbyterian Review, 1. kötet, 561. o. [1880. július]; idézi Michael Bushell, The Songs of Zion, 90-91. o.).

John Murray bemutatja, hogy a “lelki” kifejezés hogyan is minősíti mindhárom szót, a zsoltárokat, dícséreteket/himnuszokat és énekeket is:

“Miért is minősíti a pneumatikos [lelki] szó az odais szavát és nem a psalmois-t vagy hymnois-t? Erre a kérdésre az az ésszerű válasz, hogy a pneumatikais mindhárom datívuszt minősíti, és az hogy neme (nőnemű), az a hozzá legközelebb álló főnév nemének ragozása miatt van. Egy másik határozott lehetőség, amit különösen valószínűvé tesz a mássalhangzó elhagyása a Kol 3:16-ban, hogy a “lelki énekek” annak a műfajnak neme, aminek a “zsoltárok” és “himnuszok” a fajtái … Mindkét lehetséges változat szerint elmondható, hogy a zsoltárok, himnuszok és énekek mind “lelkiek”, és ezért mind a Szentlélek által ihletettek. Ennek következménye a szóban forgó kérdésre tökéletesen nyilvánvaló. A nem ihletett énekek azonnal kizárhatók”. (John Murray, “Song in Public Worship” in Worship in the Presence of God, 188. o.).

Zsoltárcímek a Szeptuagintában (LXX)

Dr. R. Scott Clark gyönyörűen összefoglalja a “zsoltárok, dícséretek és lelki énekek” kifejezés első századi kontextusát:

“Az első századi (apostoli) egyház a Biblia LXX [Szeptuaginta] változatát gyakrabban használta, mint az Ószövetség bármelyik más verzióját (fordítását). … A LXX-ben a zsoltárok tetején címek vagy feliratok voltak olvashatók. Ezek a feliratok minden zsoltárhoz leírást adtak, a zsoltárokat 4 osztályba vagy csoportba sorolták: ψαλμος [zsoltárok], συνεσις; [észlelés/intellektus], υμνος [himnuszok], ωδη [óda/ének]. … Pál pontosan ezeket idézi a Kolossé 3:16-ban. “ A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást (σοφίᾳ) zsoltárokkal (ψαλμοις), dicséretekkel (υμνοις), lelki énekekkel (ωδαις πνευματικαις), hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.“… Amennyiben Pál olyan ismert kategóriákra hivatkozott, amik 250-300 évvel az újszövetségi egyház előtt már léteztek, ezt pedig figyelembe kell vennünk mindkét szakasz értelmezésénél és alkalmazásánál.” (Psalms, Hymns, and Spiritual Songs in the Septuagint)

Thomas Manton1 kifejti, hogy az Efézus 5:19 az Ószövetség görög fordításában (Szeptuaginta (LXX)) szereplő zsoltárcímekre utal, amelyek az első században is használatosak voltak:

“A tanultabbak megfigyelhetik, hogy ezek Dávid zsoltárainak kifejezett címei, mizmorim, tehillim és shirim, amiket a Szeptuaginta így fordít le: psalmoi, humnoi és odai, ‘zsoltárok, himnuszok és énekek’, [és] úgy tűnik, hogy Dávid zsoltárainak könyvét ajánlják nekünk”. (Works, vol. 19, p. 412).

Másutt kifejti, hogy az egyes kifejezések is a Zsoltárok könyvét jelölik:

“Ha az apostolok gyakorlatát [pl. ApCsel 16:25] értelmezhetjük az utasításaik alapján, akkor az ügy egészen világos lesz. A Kol 3,16-ban és az Ef 5,19-ben Pál azt mondja, hogy ‘zsoltárokban, dícséretekben és lelki énekekben beszélgetvén egymás között‘. Ezek a szavak pedig (amik Dávid zsoltárai ismert felosztását jelentik és kifejezetten megfelelnek a héber Shurim, Tehillim és Mizmorim elnevezéseknek, melyekkel az ő zsoltárait különböztetik meg és nevezik el), mivel az apostol mindkét helyen ezzel a pontossággal nevezi meg őket, bizonyosan a Zsoltárok könyvéhez utalnak bennünket”. (Művek, 4. kötet, 443. o.).

Hogy jobban megértsük, hogyan érthette az első századi hallgatóság e hármas kifejezést, röviden tekintsük meg hogyan használják őket a lefordított Ószövetség más helyein, amit akkoriban a legtöbb zsidó és keresztyén is Bibliaként használt:

“A Szeptuagintában a zsoltárcímek között a psalmos [zsoltárok] és az odee [ének/lelki ének] kifejezések 12 alkalommal fordulnak elő együtt, különböző formában: ‘Dávid zsoltára, éneke’, ‘Dávid éneke a zsoltárok között’, ‘egy énekzsoltár’ és ‘egy zsoltárének’. A psalmus és a humnos (himnuszok) kétszer szerepelnek együtt, mint ’Dávid zsoltára a himnuszok között’. Úgy tűnik, hogy a humnos valamiféle gyűjtőfogalomként funkcionál. A zsoltárcímekben viszont csak többes számban szerepel, mindig a “himnuszok között” kifejezés részeként. A 75. Zsoltár mindhárom kifejezést együttesen tartalmazza. Ennek a zsoltárnak a címe így hangzik ‘Végül a himnuszok [humnos] között Ászáf zsoltára [psalmos], ének [odee] az Asszíroknak’. A’137:3. Zsoltár különösen is érdekes: „Mert énekszóra nógattak ott elfogóink, kínzóink pedig víg dalra [himnuszt [humnon]], mondván: Énekeljetek nékünk a Sion énekei [odeen] közül!”. Az éneklés és zsoltározás kombinációinak egyéb formái, mint ahogy az az Ef 5,19-ben is, a zsoltároskönyvben több helyen is fellelhető (pl. Zsolt 26,6; 56,8; 104,2; 107,2).” (Michael Bushell,  Songs of Zion, p. 228).

Bushell részletesebben is ismerteti mindhárom kifejezés Szentírásban előforduló használatát:

Psalmos… mintegy 87 alkalommal fordul elő a Szeptuagintában, ebből 78 alkalommal magukban a Zsoltárok könyvében, 67 alkalommal pedig a zsoltárok címeinél. A zsoltároskönyv görög nyelvű változatának címét is ez jellemzi…. Humnos…mintegy 17 alkalommal fordul elő a Szeptuagintában, ebből 13 alkalommal a zsoltárokban, hatszor pedig a címekben. A Sámuel II., a Krónikák I. és II., valamint a Nehémiás könyveiben mintegy 16 példát találunk arra hogy zsoltárokat “himnuszoknak” (humnoi) vagy “énekeknek” (odai) nevezik, éneklésüket pedig “himnuszozásnak” (humneo, humnodeo, humnesis)….. Odee… mintegy 80 alkalommal szerepel a Szeptuagintában, ebből 45 alkalommal a Zsoltárok könyvében, 36 alkalommal a zsoltárok címeinél… Tizenkét zsoltárcímben egyszerre találhatjuk meg a ‘zsoltár’ és az ‘ének’ kifejezést is; két másikban pedig a ‘zsoltár’ és a ‘himnusz’ kifejezést. A Hetvenhatodik zsoltár a ‘zsoltár, himnusz és ének’ hármas megjelölést viseli. Az első hetvenkét zsoltár végén pedig azt olvassuk, hogy ‘Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései [himnuszai]. ‘ (Zsolt 72:20). (A Sion énekei, 217-218. o.).

Összefoglalás

Nem kevés okunk van állítani, hogy az apostol csak a zsoltárokra utalt, amikor “zsoltárok”, “dícséretek/himnuszok” vagy “énekek” szavakkal nevezi meg őket, mert mindhárom bibliai kifejezés a zsoltárénekeket jelöli, méghozzá a Zsoltárok könyvéből.” (ugyanott).

[1]”Sok szó esik Thomas Manton egy megjegyzéséről … a Jakab 5:13-hoz írt kommentárjában. Azt állítja: “Vallom, hogy nem tiltunk meg más énekeket; ha komolyak és kegyesek, jó tanácsok után befogadhatók az egyházba. “643 Az nem ihletett énekek szószólói e megjegyzése alapján állítják, hogy Manton támogatta a nem ihletett énekek átvételét az egyházi istentiszteletbe. Ha azonban a szövegkörnyezetet is elolvassuk, nehezen bizonyítható, hogy erre gondolt volna. Itt vagy azt mondja ugyanis, hogy a zsoltárokon kívül más szentírási énekeket is be lehet fogadni, vagy azt hogy nem hajlandó vitatkozni a kérdésben, ha az egyház himnuszok átvételéről hozna döntést. Alig néhány sorral a fenti megjegyzés után Manton ugyanis a következőt állítja:

“A szentírási zsoltárokat nemcsak énekelni lehet, hanem a legmegfelelőbbek is gyülekezeti használatra, mivel egy csalhatatlan és tévedhetetlen Lélek írta őket, és sokkal szélesebb körű és korlátlanabb kiterjedéssel bírnak, mint bármelyik gyülekezeti magánszemély vagy lélek sajátos diktátumai”. Lehetetlen, hogy bárkinek is akkora szíve legyen, mint az ige leíróinak, akiknek Isten ennyire nyilvános, magasszintű és tévedhetetlen eljárást adományozott; és ezért mivel kiváló gondolataik és Istenhez intézett imádságaik egyaránt fel vannak jegyezve és örökre egyházi használatra vannak utalva, csak valami hihetetlen gőgnek és elbizakodottságnak tűnhet az, ha bárki úgy tesz mintha ő jobbat alkothatna, vagy magános és meggondolatlan megnyilvánulásaik építőbbek lennének. Bizonyosan elmondható, ha csak a saját tapasztalatunkat vesszük is elő, kevés okunk marad Dávid zsoltárait megunnunk; mindazokat pedig, akik a zsoltározás ajándékára hivatkozva holmi vad, nyers és megemészthetetlen dolgokkal rukkolnak elő, csak bosszút és szenvedélyt fognak csaholni, mert magánvéleményeiket és magánérdekeiket Isten nyilvános imádatával teljesen összekeverik. De tegyük fel, hogy köztudottan szent és jó képességű embereket kérnek fel a feladatra, és a megkomponált anyag szintén jó és szent alkotás lesz, de még ez esetben is az emberek bizonyosan veszíteni fognak Isten iránti tiszteletükből és odaadásukból, mivel lehetetlen hogy olyan abszolút bizonyosságal és nagyrabecsüléssel viseltessenek közönségesen tehetséges személyek iránt, mint a tévedhetetlen módon segítettek iránt. Ezért az egész ügyet tekintve azt kell mondjam, hogy amennyivel a tévedhetetlen adomány felülmúlja a közönséges adományt, oly mértékben múlják felül a szentírási zsoltárok is a magánjellegű módon komponáltakat. “644 .

Bármit is vélnek érteni egyesek Manton megjegyzésén, miszerint ő “nem tiltott meg más énekeket”, aligha lehetne a fentinél világosabban megfogalmazni nézeteit arról, hogy a nem ihletett énekeket vajon be szabad-e fogadnunk a nyilvános istentiszteleti dícséretbe. Kálvinhoz hasonlóan ő sem gondolta, hogy az ilyen énekeket a Szentírással egyenrangúként lehetne kezelni.

643. Thomas Manton, An Exposition of the Epistle of James (London: Banner of Truth, 1962), 442. o. Érdemes megemlíteni, hogy Manton a Kolossé 3:16-ban szereplő “zsoltárok, himnuszok és lelki énekek” kifejezést úgy értelmezte, hogy az a Biblia zsoltáraira utal, vö. Thomas Manton, Works, Vol. 4 (Pennsylvania: Maranatha Publications, é.n.), 443. o..

Michael Bushell, Songs of Zion (A Sion énekei), 282. o.

[Back to article.]

TovábbáPsalms or Hymns in Public Worship by Rev. H M Cartwright

Exclusive Psalmody – Traditional or Scriptural? by Rev. Gavin Beers 

G. I. Williamson on ‘Psalms, Hymns and Spiritual songs’

A Special Exegesis of Ephesians 5:19 and Colossians 3:16 by Prof. John McNaugher

By Writing “Psalms, Hymns and Spiritual Songs,” Did Paul Really Mean, “Psalms, Psalms and Psalms?” by Stewart E. Lauer

Psalms, Hymns and (Spiritual) Songs (Eph. 5:19; Col. 3:16): A Quick Survey by Rev. Martyn McGeown

Psalms, Hymns and Spiritual Songs (Eph. 5:19; Col. 3:16) 

Források

Purely Presbyterian Perspective: Psalms, Hymns, and Spiritual Songs

https://purelypresbyterian.com/2016/10/09/psalms-hymns-and-spiritual-songs/