Fogamzásgátlás I. rész: Magzatelhajtók, egészségügyi kockázatok, társadalmi tényezők

2021.05.22. Off By neilnejmed

ENGLISH:

Purely Presbyterian Perspective blog: Contraception pt. 3: Barrenness, the Elderly, Natural Family Planning

E cikksorozatunkban igyekszünk majd kiértékelni a fogamzásgátlás használatával kapcsolatos tudnivalókat a Szentírás fényében. Ezenkívül be fogjuk mutatni, hogy a történelem folyamán az egyház egészének egyöntetű álláspontja fogamzásgátlás-ellenes volt egészen a legutóbbi időkig nyugaton. Megvizsgáljuk az Uralmi Mandátumot, a házasság céljait és kötelességeit, a természetes családtervezést és az onanizmust [vagy onániát] is. Ezeket a dolgokat nem csupán exegetikai oldalról fogjuk megvizsgálni, hanem azt is bemutatjuk, hogy az egyház mennyire jól értette mindig is ezeket a kérdésköröket.

Kezdjük a fogamzásgátlás egyes formáinak abortív lehetőségeivel, valamint a fogamzásgátláshoz kapcsolódó társadalmi kockázatokkal, annak hatásaival, és a fogamzásgátlás ősi alkalmazásainak rövid történetével.

Magzatelhajtók.

Mielőtt foglalkoznánk az egyház fogamzásgátlással kapcsolatos bibliai tanításával és annak bizonyságával, feltétlenül meg kell állapítanunk azt a tényt, hogy a fogamzásgátlási gyakorlatok számos formája abortív természetű. A Biblia azt tanítja, hogy az emberi élet a fogantatásnál kezdődik (Jer. 1: 5; Zsolt. 51: 5; 139: 13, 16), viszont számos fogamzásgátló szer a már megtermékenyített petesejt méfalba történő beágyazódását megakadályozza, amivel nagy valószínűséggel megöli a már megfogant magzatot. Tehát egészséges nőkre nézve minden hormonális fogamzásgátló módszer jó eséllyel alkalmas terhességmegszakításra is, mivel elvékonyítja a méhnyálkahártya bélését, így nem teszi lehetővé a megtermékenyített petesejt beágyazódását. A tabletták így nemcsak a megtermékenyülést akadályozhatják meg, hanem abortuszt is előidézhetnek. A hormonális vagy reproduktív betegségekben, például PCOS-ban szenvedő nőknek ugyanazt a készítményt is felírhatják állapotkezelésre, mint ami hormonális fogamzásgátlókban is van anélkül, hogy aggódniuk kellene abortív folyamatok előidézése miatt.

“Ha a hormonális fogamzásgátló módszerek a megtermékenyülést nem megakadályozzák, általában az embrió beágyazódás előtti vetélését okozzák azáltal, hogy megváltoztatják a méh nyálkahártyáját, hogy az ne fogadja be az embriót, így módosítják a megtermékenyített petesejt útját a petevezetékben”. Megtermékenyítés utáni mechanizmusok

Egyes források szerint a hormonális fogamzásgátlás nem okozhat abortuszt, mert szerintük az abortusz csak a beágyazódás után következik be, és fogantatástól beágyazódásig bekövetkező semmilyen vetélést nem tekintenek abortusznak. „Az „implantáció” szónak „fogamzás”-ra való átnevezésével így lehetővé válik a hormonális születésszabályozó tabletták fogamzásgátló elnevezéssel való forgalmazása – amelyek a „megtermékenyülést” meggátolják” (Fogamzásgátlás okozhat abortuszt?). Ez azonban nem elfogadható opció azoknak a keresztyéneknek, akik hisznek a Bibliának, és az abból fakadó tudományban, miszerint az emberi élet fogantatáskor kezdődik. Tekintsük meg ezt videófelvételen is, amely az ovulációs, a megtermékenyítési és a beágyazódási ciklust illusztrálják, valamint azt, hogy egy fogamzásgátló tabletta milyen hatással lehet erre: Hogyan működhet egy tabletta magzatelhajtóként. Végül hogyan tud az esemény utáni tabletta magzatelhajtóként is funkcionálni.

A barrierek, spermicidek és sterilizációs műtétek nem okoznak abortuszt, de elmondható, hogy 20 fogamzásgátló módszer közül 11 magzatelhajtó tulajdonságú és alkalmasak egy már megfogant ember megölésére. Az FDA által felsorolt 11 között vannak ún. orális fogamzásgátlók (3 féle), tapaszok, méhen belüli eszközök (IUD) (2 féle), hüvelygyűrűk, injekciók, sürgősségi fogamzásgátló tabletták (2 féle) és beültethető rudak (hengerek). Kijelenthető, hogy egy keresztyén sem használhat hasonló fogamzásgátlási metódust bűnteher nélkül, teljesen függetlenül attól, hogy születésszabályozással kapcsolatban milyen nézeteket is vall.

Az hogy sok csecsemő megtermékenyítés és az implantáció között természetes módon is meghal, nem elfogadható érv. Sok idős ember természetes úton hal meg, de ez még nem teheti indokolttá megölésüket egy bizonyos életkor elérése után.

A születésszabályozás szélesre tárja a keresletet és kínálatot az abortusz és a szexuális Promiszkuitás területén.

A Planned Parenthood honlapján kijelenti, hogy „évente körülbelül 516.000 nem kívánt terhesség megelőzésében segítenek”. De mégis mi okozza a „nem kívánt terhességet”? Miért nevezik időnként a gyerekeket úgy, hogy „véletlenül becsúszott”? Az abortuszipar vezetői tudják, hogyha embereknek fogamzásgátlási módszereket tesznek elérhetővé és szexuális erkölcstelenségre os ösztönzik őket, akkor az értelemszerűen megnöveli majd a nem kívánt terhességek számát is, ami aztán nagyobb piacot teremt számukra abortuszok értékesítéséhez.

Isten házassági tervében, amiben a gyermeknemzés az elsődleges célok közé tartozik (lásd a  2. részt), bizony nincs olyan hogy nem kívánt terhesség. A zsoltáros így tesz vallást: „Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében. ”(Zsolt 139:13). Isten ezt így jelenti ki: „Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek” (Jer. 1: 5). A várandósság várt és remélt dolog a házasságon belül, mégpedig Isten akarata és időzítése szerint. Viszont a fogamzásgátlás széles körű alkalmazása azt az elgondolást is magával hozta, hogy nemi életnek nem szükszégszerűen kell terhességgel együtt járnia. Ez nem jelenti persze azt, hogy akkor mindenki abortuszműtétet alá fog esni, sőt, a Guttmacher Intézet szerint a nem szándékos terhességek mindössze 40%-át szakítják meg. Lehetnek ugyanis az élet pártján álló párok, akiknek soha nem jutna eszükbe az abortusz mint opció, azonban a fogamzásgátlókkal élők nagy hányadára ez a kijelentés nem érvényes, ami tragédia. “Legyen tehát óvatos, amikor az abortuszipar akar javaslatot tenni abortusz esetszám csökkentésre irányuló küönböző lehetőségekre.

A fogamzásgátlás gyakorlata a nem házas, potenciálisan kicsapongó emberekre nehezedő külső nyomást eltávolította. A teherbe eséstől való félelem sok ember számára már sokkal kisebb aggodalomra ad okot, ha egyáltalán még ad okot rá, mikor átadják magukat titkos, kicsapongó életmódjuknak. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy senki nem vágyott kicsapongó életmódra akkoriban, mikor a fogamzásgátlás formái törvényellenesek voltak, vagy nem volt könnyen elérhető, hanem pont a fogamzásgátláshoz való könnyű hozzáférés megerősítette meg szándékukat, ugyanis az esetleges negatív következmények kockázata lecsökkent, mivel az erős társadalmi nyomás később enyhült. Noha az abortuszpiac széles körű elterjedése és a szexuális promiszkuitás ösztönzése még ha közvetlenül nem is érinti az életpárti házastársakat, e fent említett két tényező társadalmi hatása csillagászati mértékűvé növekedett, amit viszont semmiképp sem szabad említés nélkül hagynunk.

Egészségügyi kockázatok.

A hormonális fogamzásgátló tabletták a  kiemelten rákkeltő anyagok csoportja közé tartoznak, továbbá szoros összefüggésbe hozhatók vérrögök kialakulásához, valamint a  mell-, petefészek- és méhnyálkahártya rákos megbetegedéseit is okozó készítményekhez. Az  Amerikai Országos Rákkutató Intézet  szerint ugyanakkor három további módja van annak, hogy a nők drasztikusan csökkenthessék a rákos megbetegedések kockázatát:

1) Korai életkor az első teljes idejű terhesség alatt

2) Minél több gyermek szülése minél fiatalabb életkorban

3) Legalább egy évig tartó szoptatás gyermekenként (WHO legalább 2 évet javasol)

Nem véletlen, hogy kutatásaival az orvostudomány is alátámasztja Isten megszabott házassági, szexuális és gyermekvállalási rendjét.

Most, hogy röviden áttekintettük a különböző magzatelhajtó szereket és a fogamzásgátlással járó egészségügyi kockázatokat, és mielőtt még rátérnénk a gyakorlat elleni történelmi, természeti és bibliai álláspontra, először is meg kell értenünk, hogy a fogamzásgátlás egyáltalán nem modern korunknak egyfajta történelmi rendellenessége, hanem pusztán csak néhány jelenkori technikái „kifinomultabbakká” váltak.

A fogamzásgátlás nem új jelenség.

A fogamzásgátlás nem új találmány, mert a pogányok időtlen idők óta azt mindig is alkalmazták. „Kathleen O’Grady például olyan egyiptomi hieroglifákról ír, amely egy tampont mutat be, amit már Kr.e. 1550 körül használtak fogamzásgátlóként. „(Fogamzásgátlás és vallás – rövid történelem)” (idézet Greg Price-tól, Birth Control—The Biblical And Historic Protestant Position)

A legtöbb primitív kultúra általában gyakorolt valamilyen fogamzásgátló módszert, méghozzá nem ritkán igen nagy sikerrel. Például az irokéz indián asszonyok membránokat készítettek nyírfakéregből; Az afrikai rabszolgák terhességmegelőzésre pesszáriumokat használtak [azaz kúpokat] elefánt trágyából. Az európai nők méhviaszkorongokat, káposztaleveleket, ólom-spermicideket, meszet és kátrányt alkalmaztak. A tizenhetedik és a tizennyolcadik század elején Európában széles körben elterjedt a coitus interruptus [a megszakított közösülés], valamint a juhbél óvszer használata.”

David Fisher, Albion’s Seed, p. 92

Egy másik szerző példákat mutat be ősi fogamzásgátlókra:

A tusolást az ókorban már használták, de nem volt túl hatékony. A görög orvos, A‘tious ismerte az ecet tulajdonságait, de azt javasolta, hogy a péniszre tegyék és ne tusolásra használják.

A pesszárium egy hüvelyi kúp, amelyet spermiumok elpusztítására és / vagy a méhnyakon átjutásuk blokkolására alkalmaznak. A pesszárium volt a leghatékonyabb fogamzásgátló eszköz, amelyet az ókorban használtak, és számos pesszárium receptet ismerünk már az ókor óta. A pesszáriumok összetevői a következők voltak: krokodiltrágya alap (a trágya gyakran bázis volt), méz és természetes nátrium-karbonát keveréke, amely így egyfajta gumit alkotott. Mindegyik olyan összetételű volt, amely testhőmérsékleten megolvadt, ekkor áthatolhatatlan borítást képezett a méhnyakon. Az olaj használatát Arisztotelész is javasolta de még 1931-ben Marie Stopes születésszabályozási szószóló is támogatta.”

Kathleen London, The History Of Birth Control

Az abortusz és csecsemőgyilkosság az első században tombolt, de a fogamzásgátlás is. Például Anna királynő csipkéjét azért rágták az asszonyok, hogy terméketlenek legyenek, és „különféle kenőcsöket, mézet és puha gyapjú párnákat helyeztek a hüvelybe, hogy elpusztítsák a spermiumokat vagy elzárják az ondó útját a méhig. A meg nem született báránygyomor és kecskehólyag óvszerként szolgált… ”(Rodney Stark, The Rise of Christianity, 121. o.).

Annak ellenére, hogy a fogamzásgátlás a pogányok körében elterjedt volt, a keresztyén egyház harcolt a gyakorlat ellen és nyugaton a 20. század elejéig, közepéig egyhangúlag bűnösnek nyilvánították. Sok korai egyházatya is felszólalt ellene, többek között Szent Ágoston, Alexandriai Kelemen, Hyppolytus, John Chrysostom (Aranyszájú Szent János), Jeromos és még sokan mások is, akiknek kijelentéseit egy későbbi bejegyzésünkben fogjuk megvizsgálni.

Az Uralmi Mandátumból (vagy Uralmi Megbízásból) következő házassági intézmény igen magas erkölcsi szintje, a gyermeknemzési szent célja, az Onán általi közösülés-megszakításos bibliai történettel együtt, a széles körben elfogadott és megértett tilalom hatására (1Mózes 38-ban, lásd a 4. részt) a keresztyén konszenzusos egység tudott az egyik legfőbb hajtóereje lenni annak, hogy Krisztus oly módon szaporítsa meg egyházát, hogy képes legyen a Római Birodalmat is átvenni viszonylag rövid idő alatt. A rómaiak fogamzásgátlást alkalmaztak, abortuszt folytattak, a kizárólag élvezetközpontű nemi- és szodomita-betegségekben nagy arányban haltak meg stb., De keresztyén őseinknek annyi gyermeke volt, amennyit csak Isten ajándékozott nekik, akik utána az Úr szeretetére nevelték őket (Stark, uo., Pp. 125-128). Ez újra megtörténhetne, ha a keresztyének fogamzásgátlásra és gyermekek értékére nézve ismét a Bibliát kezdenék követni.

Következő bejegyzésünkben  megvizsgáljuk az Uralmi Mandátumot, valamint a házasság céljait és kötelességeit.

Forrás

Purely Presbyterian Perspective blog: Contraception pt. 1: Abortifacients, Health Risks, Societal Factors