Karácsony (1851)
Christmas [a THE REFORMED PRESBYTERIAN MAGAZIN 1851. januári számából.] Ez annak a napnak a neve, amelyen szokás szerint a római, bálványimádó miseáldozatot ünneplik Krisztus születésének tiszteletére. Amennyire ma megállapítható, e napot erre a célra először a római püspök tekintélye által különítették el a negyedik század vége felé, vagy az ötödik század elején. Az alábbi okok…
Kálvin János idézetek a tizedfizetésről
Kálvin János (1509 – 1564) részlet (39-52. o.) 1Mózes 14. 20 Áldott a Magasságos Isten, a ki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada néki mindenből. 20. És tizedet ada néki mindenből. Vannak, akik úgy értik, hogy a tizedet Ábrám kapta, de az apostol másképp beszél, mert kijelenti, hogy Lévi fizetett tizedet Ábrám ágyékában lévén (Zsid7:9),…
Tizedfizetések & felajánlások II. Idézetek
Tithes & Offerings Reformed Books Online Idézetek Zwingliről William M. Blackburn, Ulrich Zwingli: the Patriotic Reformer. A History (Ulrich Zwingli: a hazafias reformátor. Történeti áttekintés), (Philadelphia: Presbyterian Board of Publication), 99–100. o. Lásd még: 78. o. „Így szerzett Zwingli támogatást és nagyobb befolyást a kanonokok között, ami annál kívánatosabb volt, mivel e papi urak közül…
Tizedfizetések & felajánlások I. Történeti és bibliai áttekintés
Tithes & Offerings Reformed Books Online Travis Fentiman, MDiv. 1Mózes 14.Tizedek és felajánlások „ Melkisédek pedig Sálemnek királya… ő mivelhogy a magasságos erős Istennek Papja vala… Ada azért Ábrám tizedet mindenekből őnéki..”(1Móz 14:18,20) „Jaj néktek képmutató Irástudók és Farizeusok: mert megdézmáljátok a mentát, a kaprot, a köményt, és elhagyjátok, a mi a törvényben fő dolog…
A magyar reformáltak elutasítják a Gergely-naptárt
NAGYKÁROLYI ZSINAT, 1591-dik évben. 698-706. o. Draskovich György győri püspök és királyi helytartó adta ki először Magyarországon a rendeletet, hogy az 1582. év október 4-dik napjától fogva az uj XIII. Gergely-féle naptár szerint kell az időszámitást megkezdeni. De az ellen magok a római katholikusok is oly ellenszegüléssel viseltettek, hogy midőn annak életbeléptetését Rudolf király az…
A pápista, lutheránus, baptista és az igaz úrvacsoratanról
CSENGERI ZSINAT, 1570-dik évben. AZ Isten IGÉJÉBŐL VETT, és a csengeri zsinatban egyértelemmel kiadott és kihirdetett igaz hitvallás. 664-668 o. (A róm. katholikusok, evangélikusok, továbbá a zwingliánusok, anabaptisták (később a neoprotestánsok, mint baptisták, evangelikálok, pünkösdiek) úrvacsoratanáról (kiket sakramentáriusoknak nevez a szöveg), és mindezek református hit szerinti cáfolatáról szól a hitvallás röviden. – a szerk.) Az…
A pápista és lutheránus kenyér-húscsinálók ellen
DEBRECENI ZSINAT, 1567-dik évben. 508-518. o. Debrecenben Nyomta Török Mihály MDLXVII. évben. Melius Juhász Péter (Horhi, 1532 – Debrecen, 1572. dec. 25.): egyházi író, hitvitázó. 1556-ban Wittenbergben tanult, 1558-tól debreceni prédikátor, 1561 végétől haláláig debreceni ref. püspök. Ő szervezte meg a mo.-i ref. egyházat, következetesen harcolt a reformáció radikálisabb irányzatai, különösen az antitrinitáriusok ellen. A…
Az igaz és hamis Anyaszentegyház jeleiről
TARCALI ÉS TORDAI ZSINATOK. 1562. és 1563-dik években. AZ ANYA SZENT EGYHÁZRÓL.V. RÉSZ. 381-385. o. VII. Art. Azokról a jelekről mellekkel az igaz Anyaszentegyház az hamistól meg ésmertetik.VIII. Art. Az Anyaszentegyháznak igaz tagjairul.IX. Art. Az Anyaszentegyháznak jelei nem mindenkor egy állapotban avagy gradusban vannak.X. Art. Az Anyaszentegyháznak méltóságáról. VII. Art. Azokról a jelekről mellekkel az…
Az egy közönséges Anyaszentegyházról és annak fejéről
TARCALI ÉS TORDAI ZSINATOK. 1562. és 1563-dik években. AZ ANYA SZENT EGYHÁZRÓL.V. RÉSZ. 377-380. o. I. Art. Hogy mindenkor vólt és lészen valamely Ecclesia, az mellyen kivül nintsen idvesség.II. Art. Hogy tsak egy légyen az igaz Anyaszent egyház.III. Art. Miért hivattassék közönséges Anya szent egyháznak.IV. Art. Az szenteknek eggyességekről.V. Art. Hogy az Anyaszentegy-háznak csak egy…
Szent Heortokrátes avagy a keresztyének között előforduló ünnepeknek és a rendes kalendáriomban feljegyeztetett szenteknek rövid históriájuk | Bod Péter
Bod Péter F. Csernátoni Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 2.) református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író; „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa.” Szent Heortokrátes avagy a keresztyének között előforduló innepeknek és a rendes kalendáriomban feljegyeztetett szenteknek rövid históriájok, mely a szava bévehető hiteles írókból egybeszedegettetett és magyarra fordíttatott, közönséges haszonra…