Kategória: ROMANIZMUS & BIZÁNC

„A hamis egyház az Antikrisztus csoportja, mely a rosz szellemek tudománya, emberek hagyományai, saját cselekedeteik felett az ördög nevében van összegyüjtve, mely az isten igéjét és a sákramentomokat azoknak tulajdon céljok és hasznok ellen visszatartva, hadat folytat az igaz egyházzal, kárhoztatja Krisztus intézményeit nyilván vagy titokban. Megtartva a bálványokat és más szennyeket s gonoszságokat az isten igéje ellen, nem az isten, hanem az emberek tudományával és találmányaival akarja tisztelni az istent. Nem hallgatja az isten igéjét, hanem üldözi az igaz tanitókat, mint az apostolok, próféták és a Krisztus üldöztettek volt a sátán és az ő tagjai, az Antikrisztus egyháza által.” Debreceni Zsinat

„ANTIKRISTUS. A’ ki magát KRISTUS’ Követöjének mútatja, de azt valósággal el-tagadja, és gyülöli, ellenkezvén véle: akár légyen az magános Személly, akár egész Gyülekezet; akár a’ ‘Sidók közzül, 1Ján. 11. 18. akár a’ Keresztyének közzül való. 2Tesz. 11. 3, 4.” Bod Péter

„Mert nyilván vagyon hogy az Sátán tellyességgel azon vagyon hogy külömb külömb féle módokkal és mesterségekkel az ü Synagógáját ugy tsinogassa, és ékesitse, hogy az igaz Ecclésia gyanánt tartassék” Tarcali és Tordai Zsinatok

„És azt állítjuk, hogy helyesen cselekedett ama boldogult püspök Epiphanius, aki midőn templom ajtajánál olyan függönyt talált, melyre Krisztus vagy valamely szent képe volt festve: letépte azt és eldobta, mert a szent iratok tekintélye ellen való dolognak tartotta, hogy Krisztus egyházában embernek a képe függjön; ..Helyeseljük továbbá Augustinusnak az igaz vallásról való eme nyilatkozatát: A mi vallásunk ne legyen emberi művek tisztelése. Mert jobbak magok a művészek, akik azokat készítik: mégsem tartozunk őket tisztelni. (De vera religione, c. 55.)” II. Helvét Hitvallás

„Az „arminianizmus szuverén drogja”, amelyet a jezsuita szerint „mi (azaz pápisták) ültettünk el” Angliában, valóban tisztességes lehetőséget kínált arra, hogy „protestáns egyházunkat hathatósan megtisztítsa”” Augustus Toplady

„És így a Misének fundamentoma semmi nem egyéb, hanem a JESUS Kristusnak edgyetlen áldozattyának és szenvedésének meg-tagadása, és átkozott bálvány-imádás.” Heidelbergi Káté

„A szenteknek gyülekezetében dicsérlek tégedet. Tehát együtt imádkozni, énekelni a misegyártó csufolókkal ugyanazon gyülekezetben és templomban nem szabad.” Debreceni Zsinat

A Tridenti zsinat határozatainak cáfolata (I. Az első ülés) | Kálvin János

Kálvin János (1509 – 1564) A TRIDENTI ZSINAT HATÁROZATAINAK CÁFOLATA 1547. FORDÍTOTTA: RÁBOLD GUSZTÁV, REF. FŐGIMN. TANÁR. PÁPA NYOMATOTT A FŐISKOLAI KÖNYVNYOMDÁBAN 1909. részlet (1-44.o.) Kálvin János a kegyes olvasóhoz. Azt mondják, hogy Cato, midőn a római nép előtt beszédet szándékozott tartani, hogy azt a túlságos költekezéssel való felhagyásra bírja, előzőleg úgy nyilatkozott, hogy nehéz…

By neilnejmed 2025.01.04. Off

Kálvin János a torinói lepelről

Kálvin János értekezése az ereklyékről (részlet) Tracts & Letters vol. 1, 306-310. o. & 289-292. o. Jézus arckendőjének ereklyéi 1. Számos állítólagos arckendő létezik. Ideje már vizsgálat alá vennünk az izzadság-törlőt, melyben még nyilvánvalóbbá lesz úgy szemérmetlenségük, mint butaságuk. Mert Veronika kendőjén kívül, mit Rómában a Szt. Péter-templomban mutogatnak, s azon ruhán kívül, melyet a…

By neilnejmed 2024.12.31. Off

Kálvin János értekezése az ereklyékről

Kálvin János (1509 – 1564) 1543 Franciából fordította: Ceglédi Sándor Pápa A FŐISKOLAI KÖNYVNYOMDA betűivel 1907 Mily nagy haszon háramlanék a keresztyénségre, ha jegyzékbe volnának szedve mindazok a szent testek és ereklyék, melyek úgy Olaszországban, mint Frankhonban, Német- és Spanyolországban s egyéb birodalmakban vannak! Szent Ágoston a „Barátok Munkája” c. művében panaszkodik bizonyos utazó szélhámosokról,…

By neilnejmed 2024.12.24. Off

Visszapillantás a reformáció küszöbéről

Warga Lajos (Kolozsvár, 1835. augusztus 19. – Sárospatak, 1900. május 17.) református teológiai tanár, vallástörténész. A KERESZTYÉN EGYHÁZ TÖRTÉNELME II., A REFORMATIO UTÁNI KORSZAK, vagy a protestantismus fejlődése és az államok független uralma Bevezetés. 1. Visszapillantás a reformatio küszöbéről. SÁROSPATAK 1887. (!): Ezeken a részeken megnyilatkozik Warga Lajos úrnak néhány liberális eszméje – a szerk.…

By neilnejmed 2024.10.30. Off

A magyarok ősi vallása és annak római katolicizmusba is átvett pogány elemei

Warga Lajos (Kolozsvár, 1835. augusztus 19. – Sárospatak, 1900. május 17.) református teológiai tanár, vallástörténész. A KERESZTYÉN EGYHÁZ TÖRTÉNELME I., A REFORMATIO ELŐTTI KORSZAK, vagy a katholicismus fejlődése, az egyház egyetemes uralma és hanyatlása 90. A magyarok honfoglalása és megtérése. c. fejezet SÁROSPATAK 1880. 90. A magyarok honfoglalása és megtérése. (Midőn a magyarok e hon…

By neilnejmed 2024.10.23. Off

A pápás egyház papi méltóságának elvetéséről | Kálvin János

Kálvin János (1509 – 1564) Két levele (részlet) MÁSODIK LEVÉL. A keresztyén ember kötelességéről a pápás egyház papi méltóságainak elfogadására vagy elvetésére vonatkozólag. Bázel, 1538. Pápa, 1909. MÁSODIK LEVÉL. A keresztyén ember kötelességéről a pápás egyház papi méltóságainak elfogadására vagy elvetésére vonatkozólag. Kálvin János üdvözli az ő régi barátját, a jelenlegi főpapot, N-t. Mikor ezen…

By neilnejmed 2024.10.18. Off

Az istentelen és meg nem engedett szertartások kerüléséről | Kálvin János

Kálvin János (1509 – 1564) Két levele (részlet) I. Az istentelen és meg nem engedett szertartások kerüléséről Bázel, 1538. Pápa, 1909. 1Kir 18,21. Meddig sántikáltok még kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, Ha pedig Baál, kövessétek őt. Kálvin János a Kegyes Olvasóhoz! Bár az én leveleim néhány jámbor férfiúnál olyan gyümölcsöt hoztak, ami…

By neilnejmed 2024.07.08. Off

Vajon szabad-e a keresztyénnek sákramentumot venni a gonoszoktól, eretnekektől, Antikrisztus katonáitól és meghallgatni azok beszédét?

Kiss Áron (Kisnamény, 1815. november 2.– Debrecen, 1908. május 30.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1892-től haláláig Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. műből: 272-273. o. N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok BUDAPEST, 1881. Vajjon szabad-e a keresztyénnek…

By neilnejmed 2024.06.25. Off

Az eretnekekről

Kiss Áron (Kisnamény, 1815. november 2.– Debrecen, 1908. május 30.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1892-től haláláig Porcsalmai református lelkész és szatmári esperes Részletek A XVI. (i.e. tizenhatodik) században tartott magyar református zsinatok végzései c. művéből 174–175. o. Az eretnekekről. N.-Váradon és Debreczenben 1561. és 1562-dik évben tartott zsinatok BUDAPEST, 1881. Az eretnekekről.…

By neilnejmed 2024.06.21. Off

Mi a különbség az úrvacsora és a pápista mise között? (Heidelbergi Káté, 80. K&F)

Ursinus, Zacharias (1534 – 1583) & Olevianus, Gaspar (1536 – 1587) Heidelbergi Káté (tartalmaz ellenreformáció általi cenzúrázott részeket), bibliai textusokkal ellátva 1786 (***valamint a katolikus cenzúra által eltávolított rész pótolva innen: 1701. évi káté – RMK I. 1641.) Posony XXX. URNAPJA. LXXX. KÉRDÉS. Mitsoda kölömbség vagyon az ÚR Vatsorája között, és a Mise között? 117-119.…

By neilnejmed 2024.06.06. Off