A szabad akarat pártiak ellen 9 pontban

DEBRECENI ZSINAT,
1567-dik évben. 504-506. o. Debrecenben Nyomta Török Mihály MDLXVII. évben.
Melius Juhász Péter
(Horhi, 1532 – Debrecen, 1572. dec. 25.): egyházi író, hitvitázó. 1556-ban Wittenbergben tanult, 1558-tól debreceni prédikátor, 1561 végétől haláláig debreceni ref. püspök. Ő szervezte meg a mo.-i ref. egyházat, következetesen harcolt a reformáció radikálisabb irányzatai, különösen az antitrinitáriusok ellen.
Az önhatalom vitatók ellen.
A Szentlélek az önhatalom vitatókat is, azaz azokat, kik az embereknek magokból és magoktól hatalmat, akaraterőt és mennyei jók megértésére való tehetséget tulajdonitanak, cáfolja és kárhoztatja.
Először: Mert meg van irva, hogy mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek, meg vannak fosztva Isten dicsőségétől, Vagyis a vétkezéssel elvesztették Isten képét és meg vannak fosztva a szabad akarattól, a tehetségtől, hogy tudjanak, akarjanak és cselekedjenek jót. Róm. 3. 5. 1 Kor. 15.
Másodszor: Mert az emberek az ő bűneikben meghaltak, mint a test, midőn a lélek elhagyja, halottá lesz, semmit sem érez, nem mozog: igy távozott el az emberek lelkétől az a szellem és lélek, a mely által az emberek lelke élt, értett, akart és jót cselekedett, tudniillik amaz Isten képe; s lettek fához, kőhöz, földhöz és barmokhoz hasonlókká. A mint lehetetlen, hogy a halottban megmaradjon valami érzés; a kőben ismeret és mozgás, a baromban értelem legyen: ugy lehetetlen, hogy a bűnökben meghalt Isten képétől megfosztott emberek valami jót tudhassanak, gondolhassanak, akarhassanak, művelhessenek, Istennek engedelmeskedjenek, holott kövek. „Elveszem kő szivedet és adok hus szivet.” Ezék. 11. 36. Barommá lettem te előtted. Az ember a barommal van összehasonlitva a 49. És 73-dik zsoltárban.
Harmadszor: Mivel az ember bűn, sötétség, a sátán foglya, a törvény átka alá van vettetve, Istennek ellensége és érzése, mozdulata, akarata ellenségeskedés az Isten ellen. Tehát az Isten törvényének nem veti alá magát, arra nem is képes. Róm. 6. 7. 8. Lehetetlen, hogy a világosság a sötétséggel, a bűn az igazsággal, az ördög a Krisztussal egyetértsen. Az ember és sátán, a bűn ellenségei Istennek, tehát Istennek engedelmeskedniök és Istennel összeegyezniök nem lehet. 2 Kor. 6.
Negyedszer: Mivel valamint a szerecsen és a párduc az ő bőrét meg nem változtathatja, ugy a bűnös emberek jót nem tehetnek. Ter. 15.
Ötödször: Mivel az emberi sziv gondolatinak minden alkotása csupán a rosszra hajlandó, azaz csak is rosszat gondolhat, akarhat és tehet; a jóra pedig semmi ereje sincs, nem engedelmeskedhetik az Istennek.
Hatodszor: Mivel mindnyájok egy nyilt sir, senki sincs, a ki értse, akarja, tegye a jót. Mindnyájan elhajlottak, mindnyájan hazugok; azért az ujjá nem született emberek akarni vagy tenni semmi jót sem tudnak. Róm. 3. 5. 7.
Hetedszer: Mivel az emberek bűnnek, rut fertőnek hivatnak, az embereknek tettei és minden igazsága, pókhálók, kigyótojások, megfertőztetett ruhák, ganajok. Ézs. 56. 64. Fil. 3. A törvény mindig vádolja és kárhoztatja az emberek cselekedeteit, de a törvény csupán a bűnöket itéli el: tehát mindenkinek cselekedetei hit nélkül bűn és senki sem tetszhetik hit nélkül Istennek. Az érzéki ember nem érti azokat, melyek Isten lelkétől vannak. 1 Kór. 2. Tehát nincs szabad akarat e megholtakban.
Nyolcadszor: Egyedül az Isten kegyelmének, Krisztus érdemének, a Szentléleknek tulajdonitja a megtérés, bűnbánat, értelem, akarat, jó cselekvés okait. „Minden munkájukat te cselekedted”, „mid van, a mit nem vettél?” „Isten az, ki mind elkezdi a jót ti bennetek, mind el is végezi.” Maga Isten eszközli, hogy akarjátok és cselekedjétek azt. Fil. 1. 2. A ki titeket elhivott, ugyanaz végezi el. 1 Tess. 5. Jer. 35. Ezek. 11. 36. Zsid. 8. Én megtéritem, én megcselekszem, hogy az én parancsolatim szerint járjanak, nekem engedelmeskedjenek.
Kilencedszer: A megtérés, ujjászületés, hit és megigazulás uj teremtésnek, megelevenitésnek hivatnak; de a teremtés és a halottak feltámasztása egyedül az istenség munkája. Ézs. 41. 43. 45. Ján. 3. 5. 6. 10. Rom. 8. Kol. 2. tehát az embereknek megtérni, megigazulni, a jót tudni akarni, megegyezni, együtt munkálni Istennel, magokat a törvénynek alávetni, lehetetlen, mivel a világosságnak a setétséggel semmi köze.
Az Isten ellenségei bűnök és Sátánok, tehát Istennel együtt cselekedni, munkálni nem képesek. De ha elválasztattak, megtértek és megigazultak Istennek a Jézusban közlött kegyelme, – a Szentlélek segitsége által felöltözik Isten képét: lesznek uj teremtmények, igazak, feltámadottak, együtt munkálkodnak Istennel, akarják, tehetik a jót a Krisztussal.
Balgatagul álmodozzák azért a pelagiánusok, a szabad akarat vitatói, hogy az embereknek azért kell erőt tulajdonitani, mivel a törvény kivánja, rendeli, életet igér, buzdit, miután a törvény az első állapot szerint beszél, a mint teremtettünk; a mi adatott és elvesztettük, azt visszaköveteli, de erőt nem ad hozza. Mert istentelen, ostoba és lehetetlen dolog egy betölthetetlen törvény teljesitésének lehetőségét feltenni, s kivánni egy oly különböző tényezőtől, a ki maga barom, föld, hulla, csecsemő. Te hulla, kő, fa, élj, adok neked jutalmat. Tehát az élettelen kő éljen?! Ezer aranyat kérni attól, kinek egy fillérje sincs, – lehetetlen; de a törvény mégis, midőn lehetetleneket parancsol, Istent kimenti, az embereket kimenthetetlenekké teszi.
Az sem következik, hogy a könyörgések, intések haszontalanok. Mert Krisztus a vég és a törvény betöltése, Krisztus választottai erényességökkel a hit által a törvényt megszilárditják, engedelmeskednek Istennek. Ján. 15. 17. 1 Ján. 4. 5. a mi bennünk hiányzik, a Krisztusban betöltetik. A törvény, midőn lehetetlenségeket parancsol, arra kötelez, hogy saját erőnket és érdemünket vessük meg és Isten kegyelmét, a Krisztus érdemét kérjük. Róm. 3. 6. 7. 8. Gal. 3. 4. Ezek. 16. Mondtam, midőn véredben fetrengettél élj, élj, és midőn azt nem tehetted, én vettelek fel tégedet. Jer. 31. Ezek. 11. 36. „Uj szövetséget kötök veled és törvényeimet elmédbe irom és szivedbe vésem.”
Forrás
A MAGYARORSZÁGI PROTESTANSEGYLET KIADVÁNYAI XIX-ik KÖTET, PROTESTANS THEOLOGIAI KÖNYVTÁR SZERKESZTI, KOVÁCS ALBERT XV. KÖTET, A XVI. SZÁZADBAN TARTOTT MAGYAR REFORMÁTUS ZSINATOK VÉGZÉSEI. ÖSSZESZEDTE, A LATIN SZÖVEGEKET MAGYARRA FORDÍTOTTA ÉS TÁJÉKOZTATÓ JEGYZETEKKEL KISÉRTE KISS ÁRON PORCSALMAI LELKÉSZ ÉS SZATMÁRI ESPERES, BUDAPEST KIADJA A MAGYARORSZÁGI PROTESTANSEGYLET | Leporollak.hu