Az általános elrendelést vitatók ellen 6 pontban

DEBRECENI ZSINAT,

1567-dik évben. 500-503. o. Debrecenben Nyomta Török Mihály MDLXVII. évben.

Melius Juhász Péter

(Horhi, 1532 – Debrecen, 1572. dec. 25.): egyházi író, hitvitázó. 1556-ban Wittenbergben tanult, 1558-tól debreceni prédikátor, 1561 végétől haláláig debreceni ref. püspök. Ő szervezte meg a mo.-i ref. egyházat, következetesen harcolt a reformáció radikálisabb irányzatai, különösen az antitrinitáriusok ellen.

Az átalános előrendelés – elővégzés – vitatók ellen. (Contra Holo-praedestinarios.)

A szentirás az átalános előrendelésvitatókat is a következő okokkal megcáfolja, (tudniillik azokat, a kik azt álmodozzák, hogy az egész világ el van választva; és az egyetemes igéretből egyetemes előrendelést állitanak) s tanitja, hogy az előrendelés csak kevesekre terjed és részletes, s hogy bizonyos száma és sorozata van a választottaknak egész a hajszálig. Mert a fejeknek hajszálai is mind számon vannak.

Először: mert betű szerint igy van megirva. Mát. 20. „Sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak.” Azaz mindenek meghivatnak ugyan a külső ige által, de csupán az életre elválasztottak engednek annak, és kevesen vannak azok, a kik az életre elválasztattak. Mát. 7. „Kevesen vannak, a kik bemennek az életre a keskeny uton.” Luk. 1 3. Mily kevesen tartatnak meg!

Másodszor: az eredményről következtetve az okra! Nem mindenek engedelmeskednek az evangyeliomnak, nem mindeneknek van hitök, hanem csak keveseknek. De egyedül a hivők a választottak: tehát a mint hite csak kevés embernek van, ugy az előrendeltetés is csak keveseké. Hogy pedig a hit, elhivatás, megtérés, megigazulás, üdvezülés az előrendelés eredménye, és mi módon folynak ugyanebből, azt rendre megbizonyitjuk eképen. Csel. 13. Egyedül azok hitték, a kik az életre voltak rendeltetve. Róm. 8. 9. A kiket öröktől fogva tudott, azokat el is választotta, a kiket pedig elválasztott, azokat el is hivta, a kiket elhivott, azokat meg is igazította, a kiket megigazitott, azokat meg is dicsőitette. Eféz. 1. Megáldott minket az Isten a Krisztusban, a mint elválasztott volt a Krisztusban világ fundamentomának megvetése előtt. Tit. 1. 2. 1. Pét. 1. „Kegyelem és békesség adassék nektek az Atyaisten rendelése szerint választottaknak a hitbeli engedelmességre és a Szentlélek megszentelésére. ” Igy megszorittatik az Isten igérete is. „Az Isten igazsága megjelent mindenekhez és mindenekben, a kik hisznek.” Róm. 3. 4. De a hivők kevesen vannak. Ján. 3. 5. 7. 8. 10. Ez az Istennek akaratja, hogy minden a ki hiszen. „Senki nem jő én hozzám, hanem az Atya hivandja azt. De az Atya egyedül a választottakat hivja és tériti meg belsőképen az ő lelkével és igéjével.” Ján. 8. 10. 16. 17. „Ezek tieid valának, nekem adád őket és közülök senki sem veszett el.” „Én névszerint ismerem az én juhaimat”, tehát a választottaknak egy névsorok van. 2 Tim. 2. Ismeri az Isten, kik legyenek az övéi. Jelen. 3. 4. 14. 20. 21. Senki sem tanulhatta meg az uj éneket, hanem csak azok, akik fel voltak jegyezve, a kiknek neve be volt irva az életnek könyvébe. Tehát harmadik oka a részszerinti elválasztásnak ez: mert az élet könyve és bizonyos névsor tulajdonittatik az Istennek, a melybe a választottakat, a választottak neveit, tagjait, részeit, futásait, könyeit, csontjait, hajszálainak számait beirja. 2 Móz. 32. „Törölj ki engem az életnek könyvéből.” Zsolt. 56. 130. „Az én futásimat és tagjaimat megszámláltad. ” Mát. 10. 12. Luk. l0. 12. 21. „Fejünknek szálai is számon vannak.” Ha hajszálai sokkal inkább a személyek. Filippi 4. „A ti neveitek fel vannak irva mennyben.”

Negyedszer: Az irás azt bizonyitja, hogy az elválasztás szerint csak a maradvány idvezül. Róm. 9. Ézs. 10. Ha annyin lennénk is, mint a tenger fövenye, csak a maradvány fog idvezülni. Ugyde egyedül a választottak idvezülnek. Róm. 8. Eféz. 1. Tehát kevesen vannak a választottak és csak a maradványé a választás. Ézs. 37. A kegyelem csak a maradványért van. Jerém. 23. 39. Az én nyájamnak és népemnek maradványait összegyüjtöm. Lásd Hozs. 1. 3. Mikeás 2. 4. 5 A Jákob maradványa megtartatik. Bölcseség 1. 2. 3. Zakariás 8. Lásd a megtartandó maradványokról. Róm. 9. 11. A maradványok a kegyelem választása szerint tartattak meg: tehát nem egyetemes a választás.

Ötödször: A kegyelem megtartandó edényeit a szentirás megkülönbözteti a harag elvesztendő edényétől. „Jákobot szerettem. Ézsaut gyülöltem.” Mal. 1. Róm. 9. Némelyeket az életre, másokat kárhozatra készitett. 2. Tim. 2. Kétféle edények vannak a nagy házban. 1 Kor. 1. 2. 2 Kor. 2. 8. 4. Krisztus evangyelioma esztelenség, tehetetlenség, halálos szag azoknak, a kik elvesznek, de életnek illatja a megtartandóknak. Esztelenül tévelyegnek azok is, a kik azt fecsegik, hogy a visszavetett Ézsau Saullal és a bálványozó Salamonnal megtartattak, midőn az irás ellenkezőt állit. Zsid. 10. 11. 12. Ézsauról 1 Móz. 26. „Senki se legyen közöttetek parázna és szentségtelen, mint Ézsau, a ki midőn bűnbánatra való helyet keresett, nem talált. 1 Tess. 3. Kir. 10. 11. Lásd Salamon gonoszságát; a Saulét pedig 1 Sám. 15. 36. És e tudományból nem következik, hogy az Isten személyválogató volna:

Először: mert az egyenlőknek egyenlőkkel fizet és érdemök szerint; mert mindenek vétkeztek, mert mindeneket, ugy a választottakat, mint a harag edényeit örök halállal bünteti. A választottakat a Krisztusban, a kit azokért bűnné és átokká tette, a harag edényeit ömagokban. Róm. 3. 4. 5. 6.

Továbbá tartozáson kivüli ajándékokat adni az érdemetleneknek, akaratjának jó tetszése szerint, nem személyválogatás. Mát. 20., „avagy nem tiz pénzbe szerződtél-e meg én velem: Vedd fel a mi tied és menj el.” „Avagy nem szabad-e nékem az enyémből azt mivelni, a mit akarok?” Róm. 4. 9. 11. igy vitázik az apostol: „mid van a mit nem vettél volna?” A nem dolgozónak bére nem a tartozás szerint számittatik, hanem a kegyelem szerint, ha senkinek sem adná is a mivel nem tartozik, nem lehetne őt vádolni, ha pedig keveseknek ajándékozza azt, a mivel nem tartozik, kicsoda vádolhatja az Istent. Fazekas, mi sár vagyunk; a bűnnek szennyes sarából szabadon formálja az edényeket, olyakká, a milyenekké akarja.

A választásnak, valamint a megigazitásnak és megtartásnak ezeket az okait számolja elő az irás: Az Atyában az eüdokiát, vagy jó tetszést, az Isten kegyelmét. Eféz. 1. Róm. 8.9. 10. 11. A Krisztusban az érdemlő okot, a melyért némelyeket választ és megtart a harag edényei, a harag fiai, a bűnösök közül, hogy azokat kedveseivé, fiaivá, igazakká tegye; mert a Jézus Krisztus magát adta váltságul, a váltság béreül ő lett bűn, hogy mi lennénk igazakká; ő lett átokká, hogy mi áldottak lehessünk! A Szentlélekben a közlő okot, mert miként a Krisztusban elválaszt, ugy a Szentlélek által választásának eredményét végrehajtja; a Szentlélek által alkalmazza ránk az Atya, az Ige és hit által a választás gyümölcseit és egyéb jótéteményeit. Róm. 8. 1 Kor. 2. 12. 1 Pét. 1.

A választottakban a Szentlélek megszentelését, azaz, hogy a Szentlélek tisztitson: eszközei az Ige és hit, eredményei a megtérés, ujjászületés, megigazitás, uj élet, hit és jó cselekedetek. Mert egyedül csak a választottak tartatnak és térnek meg. Ján. 5. 6. 17. Csel. 13. Róm. 8. 9. 14.

Hatodszor. A Krisztus a maga jótéteményeit, áldozatát, könyörgését egyedül az apostolokra és hiendőkre alkalmazza. Ján. 6. 10. 16. 17. Én csak ezekért imádkozom, ezekért áldozom fel magamat, nem a világért. „Kegyelem és irgalom azok felett.” És „Megőrzöd a szerződést, megtartod a te igéretedet azoknak, a kik hisznek, szeretnek tégedet és a te parancsolatidat megőrzik.” Ézs. 54. 59. Jerém. 31. Ezék. 11. 36. Zsólt. 89. 103. 117. Róm. 1. 3. 4. 8. 9. 10. 11. 15. Zsid. 11. Hosszu sorozatban előadja, hogy csak a hivők tartatnak meg, de hittel kevesen birnak, tehát kevesen vannak a választottak, és a kik Isten igéjét nem hallgatják, az uralkodó bűnökben élnek, részegesek, ragadozók, tolvajok, fösvények, bálványimádók, a harag edényei, nem választottak. Mert a választást szükségesképen követik a megtérés, megigazulás, jó cselekedetek. Róm. 8. 9. 11. Eféz. 1. 2. Csel. 14.

Forrás

A MAGYARORSZÁGI PROTESTANSEGYLET KIADVÁNYAI XIX-ik KÖTET, PROTESTANS THEOLOGIAI KÖNYVTÁR SZERKESZTI, KOVÁCS ALBERT XV. KÖTET, A XVI. SZÁZADBAN TARTOTT MAGYAR REFORMÁTUS ZSINATOK VÉGZÉSEI. ÖSSZESZEDTE, A LATIN SZÖVEGEKET MAGYARRA FORDÍTOTTA ÉS TÁJÉKOZTATÓ JEGYZETEKKEL KISÉRTE KISS ÁRON PORCSALMAI LELKÉSZ ÉS SZATMÁRI ESPERES, BUDAPEST KIADJA A MAGYARORSZÁGI PROTESTANSEGYLET | Leporollak.hu