Károli Biblia 1908: Átmenet a modernkori Bibliákhoz; Eltérések az 1908 előtti és utáni Károli Biblia kiadásokban

2022.09.03. Off By neilnejmed

A Váradi-Károli Biblia egy 2016-ban kiadott magánfordítás, ami az 1908 előtti Károli Bibliához igyekszik visszanyúlni, amikor a teológiai modernizmus még nem volt hatással a Bibliafordításokra. A fordítások kapcsán felgyülemlett információkból gyűjtötte össze az 1908-as Károli revízióval kapcsolatos igen érdekes tudnivalókat, érintve az újabb, modern kori fordításokkal kapcsolatos dolgokat is. A cikk szubjektív elemzéseket tartalmaz, valamint a teljesség igénye nélkül érinti a témakört. Nem minden kijelentése tükrözi az oldal álláspontját. Az igeversek összehasonlításához az olvasónak ajánlunk egy revideálás előtti Károli Bibliát itt vagy itt.

Medveczky László írásaiból válogatva

Ezért foglalkozunk most újra a Biblia történetének ezzel a pontjával, mégpedig a Károli Biblia 1908-as revíziójával. Ennek a revíziónak az eredményeként ugyanis sok olyan „új” elmélet magja került bele az igébe, amelyek korábban nem voltak ott. Ezek a magok ma már sokkal erőteljesebben és nyilvánvalóbban látszanak a modern fordítású Bibliákban. Vágjunk is bele.

A 19.században erősödött meg az úgynevezett tudományos élet. A tudomány, mint egyfajta új vallás tört be a nyugati társadalmakba. Azért mondható egyfajta vallásnak, mert ma is szinte megkérdőjelezhetetlen, ha valamire kimondják hogy tudományos alapokon nyugszik. Ez a 19. században nem volt másképp a Biblia, illetve a kereszténység környékén sem. 1881-ben adták ki az új Westcott-Hort Újszövetséget, amely túlnyomórészt az alexandriai szövegeken, azon belül a Vatikáni kódexen alapul, és természetesen „tudományosan” lett összeállítva. Állítása szerint kiküszöbölve a múltbeli hibákat.

Magyarországon a Károli Biblia volt az a Biblia, amely már évszázadok óta országszerte elterjedt volt. Mikorra az 1607-ben befejezett jezsuita Káldi György-féle katolikus fordítást 1732-ben másodszor adják ki, a Vizsolyi Biblia már tizenkétszer került kiadásra. Sok szólás is a Károli Bibliából került át a köznyelvbe. A Biblia ügyét a 19. században a Brit és Nemzetközi Bibliatársaság vette gondjaiba. Az ő tevékenységüknek köszönhetően 1832-ben és 1835-ben Sárospatakon nyomtatták ki a Károli Bibliát, majd saját nyomdát nyitottak Kőszegen, ahol 1838 és 1848 között nyomtatták és terjesztették a Károli Bibliát. Közel 60,000 teljes Bibliát, és 70,000 Újszövetséget. A bukott szabadságharc után 1851-ben ezt a nyomdát bezáratták, és közel 58,000 kész Bibliát kiszállíttattak Berlinbe. A Bibliatársulat munkáját 1861-ben engedélyezték újra, és ettől fogva ismét terjesztették a Károli Bibliát. 1885 és 1895 között az évente eladott Bibliák száma a 60-70,000 között ingadozott. Ez a szám 1908-ban elérte a 100,000 eladott példányt.

A Károli Biblia revízióját a Brit és Nemzetközi Bibliatársaság finanszírozásában 1885-ben kezdték el, mivel a Társaság kötelességei közé számította az általa kiadott Bibliák szövegének időnkénti javítását. A revízió szempontjai között meg is találjuk a tudományosság szempontját.

A revízió szempontjai

1. Ne új fordítás kívántassék,

2. hanem a Károli szövegének pontos átnézése,

3. nyelvének a mai kor kívánalmaihoz alkalmazásával, de ódonszerűségének és bibliai zamatának megóvásával

4. a bibliai tudomány és kritika már megállapítottnak vehető eredményei figyelembevételével,

5. de minden, a protestáns egyházak hitelveivel és szimbolikus könyveinek tanaival ellenkező új tudományok mellőzésével,

6. a bevett s máig általános használatban levő fordításból csak a helyes és nyelvtani szabatosság követelte elétérések engedtetnek meg,

7. minden felesleges, megütközést, vagy éppen botrányt okozható újítások gondosan kerültessenek,

8. oly közmondásszerűvé vált mondások, amelyek bementek a köznyelvbe, hagyattassanak meg ott is, ahol az exegéta különben nem tudná elfogadni a Károli fordítást. [1]

A revízió díjazása a megváltoztatott betű után járt(!)

5. V é g r e előterjesztettem nézetemet a munka díjazása iránt is, miután tanáraink s általában szaktudósaink, kik hivatali teendőjüktől szabadon maradó idejöket családjok fenntartására, tehetségeiknek megfelelő magánkeresetre kénytelenek fordítani, nincsenek abban a helyzetben, hogy tőlök ily fárasztó s időt igénylő munkát, csupán a szent cél iránti buzgóságból várni, követelni lehetne. A munka érdeke pedig megkívánja, hogy a munkatársak — az időre, mig ezzel foglalkoznak, hivatali teendőiken kivül minden más, irodalmi vagy tudományi mellékkeresettel felhagyjanak s idejöket és erejöket kizárólag ennek szenteljék. — E szempontból indulva ki, kértem ivenként (bizonyos betű számmal) határoztatni meg 1. az átdolgozás, 2. a kölcsönös birálás, 3. a központi felülvizsgálat diját; magam egyelőre az összegre nézve számokban nem nyilatkozván; ellenben kijelentvén végül, hogy mindez csak saját egyéni nézetem — s hogy én magában a munkában hivatalos elfoglaltságom s még inkább arra való képességeim hiányossága miatt, tevőleges részt nem fogok vehetni.

Végre f. é. julius hó 12-dikéről hozzám intézett levelében Millard úr arról értesített, hogy a Biblia-Társaság londoni központi Igazgatósága, fentebbi nézeteimet nagyban és egészben elfogadta[2]

A felülbírálat durvaságáról szól az egyik fordító (jobban mondva revizor) írása

Én Ezékielt nemcsak revideáltam, hanem elejétől végig a héber eredetiből, a Hebraica veritasból fordítottam le magyarra, még pedig a lehető legnagyobb gonddal, figyelemmel és lelkiismeretességgel, mindenütt egybevetve Károlyi fordításával, hogy a megállapodott s így megtartandónak ítélt bibliai nyelvet megtartsam. A hol a forditás megkövetelte a változtatást, nem sajnáltam a fáradságot régi codexeink nyelvét segítségül hívni, hogy az ódon biblikus nyelvet is megtarthassam, s hű fordítást is adhassak. A nagy mértékben rongált eredeti szöveg nehéz homályos helyeit a traditionalis egyházi felfogás alapján próbáltam visszaadni, figyelembe vévén a legkitűnőbb exegeták tanulmányait, de sehol merész újításokba nem bocsátkozva, vagy subjectiv felfogások által meg nem vesztegetve. És e nagy szorgalommal végzett munkámnak mi lett az eredménye? Az, hogy a superrevisióból hozzám visszakerült éktelenül össze-vissza korrigált kéziratomban nem ismertem rá a saját munkámra. Szó nélkül visszaküldtem, mert hiszen teljesen kiforgatták a maga eredeti valóságából s erre kár lett volna egy szót is vesztegetnem. El is dicsekedett vele a superrevisor úr, hogy a dolgozatot bátran már most egészen a maga munkájának [tekinti], sőt még azt is hozzátette, hogy ezt a nyilatkozatot én is meg fogom engedni neki. Oh nagyon szívesen megengedem! Csakhogy aztán a felelősséget is tessék elvállalni érte. Legyen az övé a Septuagintával való rokonság is, mert az én eredeti munkámnak a Septuagintához semmi köze sem volt.

Nos hát ilyenforma sorsa volt nem egynek a revisorok közül, ha tehát a kiadás rossz, legalább minket ne érjen az a gúnyos hang, a melIyel Venetianer a hibák lajstromát bevezette.

CSENGEY GUSZTÁV.” [2]

A változtatások irányai

– Jézus egyidejű Istenségének és emberi mivoltának a szétválasztása

– A testi feltámadás elrejtése

– A cselekedetekből való megigazulás hirdetése

– A szenvedések általi megtisztulás

– A megvilágosodás és tudás magasztalása

(Válogatott igevers-összehasonlítások)

Jób 19,26

Károli 1908: És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

Váradi-Károli 2016: És miután ezt a bőrömet megrágják, hústestemben látom meg az Istent.

A revízió előtt pontosan az állt itt, hogy “ebben a testben”. Az 1908-as revízión dolgozott olyan személy is, aki nem hitte hogy Jézus testben támadt fel. A revízión dolgozó egyik református lelkész, Ballagi Mór 1862-ben egy cikkében nyíltan tagadta, hogy Jézus testben támadt fel. (forrás: Tanulmányok a magyarországi református egyház 1867 és 1971 közötti történelméből) Ne csodálkozzunk, ha a feltámadásnak ezt az egyik igen erős ószövetségi bizonyságát kivették. Ez a vers a Dániel könyvében lévő (Dán. 12,13) bizonysággal együtt megerősíti Isten ígéretét arra, hogy a testünk is fel fog támadni romolhatatlanságban (1Kor. 15.fej.)

Préd. 8,8

Károli 1908: Egy ember sem uralkodhatik a szélen, hogy feltartsa a szelet; és semmi hatalmasság nincs a halálnak napja felett, és az ütközetben senkit el nem bocsátanak; és a gonoszság nem szabadítja meg azt, a ki azzal él.

Váradi-Károli 2016: Egy ember sem uralkodhat a szellemén, hogy megtartsa a szellemét; és semmi hatalmasság nincs a halálnak napja felett, és az ütközetben senkit el nem bocsátanak; és a gonoszság nem szabadítja meg azt, aki azzal él.

Dán. 3,25

Károli 1908: Felele, és monda: Ímé, négy férfiút látok szabadon járni a tűz közepében, és semmi sérelem sincs bennök, és a negyediknek ábrázata olyan, mint valami istenek-fiáé.

Váradi-Károli 2016: Felelt, és mondta: Íme, négy férfiút látok szabadon járni a tűz közepében, és semmi sérelem sincs bennük, és a negyediknek ábrázata olyan, mint az Isten fiáé.

Jn. 1,9

Károli 1908: Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.

Váradi-Károli 2016: Ez volt az az igaz világosság, amely minden e világba jött embert megvilágosít.

Jel. 1,7

Károli 1908: Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még a kik őt által szegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van. Ámen.

Váradi-Károli 2016: Íme eljön a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt átszegezték is; és jajgatással sírnak ő előtte e földnek minden nemzetségei. Úgy van. Ámen.

Jn. 6,33

Károli 1908: Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.

Váradi-Károli 2016: Mert az Istennek ama kenyere az, aki leszállt a mennyből, és életet ad e világnak.

Jézus egyszerre Isten és ember

Zsid. 1,3

Károli 1908: A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban,

Váradi-Károli 2016: Aki az ő dicsőségének fényessége, és az ő személyének bélyege, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől önnmaga által megtisztítva, ült a Felségnek jobbjára a magasságban,

Ebben a versben elvették Jézus Istenségének a méltóságát azzal, hogy elvették tőle a fényességet, és azt mondják, hogy csak visszatükrözi az Atya dicsőségét. De mivel Jézus egy az Atyával, ezért igenis van saját dicsősége, és ahogyan az Atya megdicsőítette őt, azáltal az Atya dicsőségét sugározza ki (pl: Lk. 9,28-29; 2Pt. 1,16-18; Jn. 17,1, Jn. 17,5).

A másik fontos eltérés, hogy Jézus az Atya személyének a „lenyomata”, bélyege. Itt eredetiben a karakter szó áll, ami valósággal azt jelenti, hogy egy bevésés, egy beégetett jegy. A képmás inkább egy külső megjelenésre utal, ami szintén elvesz ennek a kijelentésnek az erejéből.

A szenvedések általi megigazulás

1Pt. 4,1

Károli 1908: Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől,

Váradi-Károli: Minthogy azért Krisztus hústestben szenvedett értünk, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy aki hústestben szenvedett, megszűnt a bűntől,

A buddhizmus egyik tanítása az, hogy a testi szenvedés megszabadít a bűnöktől, és az újjászületéskor ez már beszámít, valamint a buddhizmusban a szenvedés kulcsfontosságú szerepet játszik a megvilágosodás elérésében. (forrás: karuna.hu – A buddhista alaptanítások)

A Bibliában a megigazulás hitből, mégpedig az Úr Jézusba vetett hitből lehetséges. Ezt cselekedetekkel és szenvedéssel nem lehet kiváltani.

Sokakban téves gondolkodást indít el ez a vers, amikor az 1908-as változatot olvassa. Úgy tűnik, mintha a testi szenvedés (betegség, vezeklés) megszabadítana a bűntől. Ez ismét a cselekedetekből való megigazulás felé viszi el az igét. A mondat eredeti változata kifejezetten Jézusról szól, és nem rólunk, az olvasóról. Ráadásul kihagyták belőle azt az utalást is hogy „értünk” szenvedett. Jézusra teljesen igaz ez a mondat, hogy miután magára vette a bűneinket, és meghalt miattuk, a halálban megszűnt a bűntől, és ismét bűntelenül él. De gondoljunk bele hogy a betegségek és a szenvedések nem vezetnek egyértelműen a megtisztuláshoz, a megjobbuláshoz. A betegség és a testi szenvedés sokakat megkeményít, megkeserít, kegyetlenebbé tesz és nem szűnnek meg a bűntől. De ezt olvasva az 1908-as verzió szerint, még az ilyen keserű emberek is azt gondolhatnák hogy ezáltal megszűntek a bűntől, ami pedig nem igaz.

Panteizmus

Kol. 1,17

Károli 1908: És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn.

Váradi-Károli: És Ő mindenek előtt van, és mindenek Ő általa állnak fenn.

A panteizmus keleti eredetű tanítás és azt jelenti, hogy Isten része a teremtésének, és minden teremtményében benne van Isten egy része. Az összes virág, fa, állat, stb. mind-mind tartalmaz Istenből egy-egy részt. Ez még megfelel a yin-yang-nak is, hogy minden jóban van egy kicsi rossz is, illetve minden rosszban van egy kicsi jó is. Ezzel viszont azt mondanánk hogy a Sátán benne él Istenben, ami maga is istenkáromlás lenne.

Ez teljesen ellentmond a Biblia tanításának! Isten nem része a teremtésének, ráadásul Istenben nincs semmi rossz vagy gonoszság! (1Jn.1,5; Jak.1,13; 1Pt.1,16; Zsolt.47,9; Ézs.48,11) Isten Szent! Tehát ez az ige úgy helyes hogy „mindenek Ő általa állnak fenn”, és nem úgy hogy „őbenne”! Sajnos azonban a rossz változat végigkísér minket egészen a modern korig, mert ezt találjuk meg a Katolikus fordításokban, és a RÚF-ban is. Isten a szavával tartja fenn a mindenséget (Zsid.1,3).

A tudás magasztalása

Ef. 5,9

Károli 1908: (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van),

Váradi-Károli: (Mert a Szellemnek gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van),

A tudás megvilágosít. Ezt hirdette a felvilágosodás mozgalma is, az értelem diadalát. Itt helyesen azonban a Szellem szó áll, mert a Szellemtől nyerünk bölcsességet és világosságot, nem a világosság ad nekünk gyümölcsöt. Ez az irány könnyen továbbcsúszik a fény imádata felé.

A modern Bibliákban történt változtatások egyik iránya az hogy a cselekedetek mellett a tudást is felemelik. A XIX. század végére már kezdett elterjedni az a „tudományos” nézet, hogy a Westcott-Hort féle Újszövetség jobb mint a régi görög szövegek. A Károli Biblia revíziójának egyik pontja is azt mondta ki, hogy „a bibliai tudomány és kritika, már megállapítottnak vehető eredményei figyelembevételével” készüljön a revízió. A Brit és Nemzetközi Bibliatársaság gondozta ezt az 1908-as revíziót, és ők 1904-ben kiadták Nestle Újszövetségét, amellyel elismerték azt, és elfogadták annak tartalmát. Ez lehetett hatással a revízióra is. Ez a vers megváltoztatva a tudásnak ad előnyt a Szent Szellemmel szemben.

Mt. 28,19

Károli 1908: Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,

Váradi-Károli: Elmenve azért, tanítsatok minden népeket, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevébe,

Nem lehet senkit sem tanítvánnyá tenni, ahogyan hívővé sem. Senkit nem lehet kívülről rávenni, hogy higgyen az Úr Jézusban. Ugyanígy senkit sem lehet akarata ellenére tanítvánnyá tenni. Tanítani lehet, de tanítvánnyá tenni nem. 1908-ig ebben a versben a tanítsatok kifejezés állt, ezért került vissza a helyére.

A nevébe-nevében különbség talán ugyanilyen fontos:

Mt. 28,19 fordításánál Károli a „nevébe” formát használta abban az értelemben, hogy „tulajdonába”. Ez megfelelt mind a grammatikai leletnek, mind a bibliai teológiai összefüggésnek. Az új revízió munkásai azonban nem találták elég világosnak és helyette ezt írták: „nevében”. Ezt azonban úgy lehetett érteni, hogy „megbízásából”, és ez más mint amit a görög szöveg mond. Nem megfelelő a Komáromi Csipkés-féle fordítás megfelelő helye sem: „nevére” ” (forrás: Tanulmányok a magyarországi református egyház 1867 és 1971 közötti történelméből)

Jel. 19,8

Károli 1908: És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei.

Váradi-Károli: És adatott annak, hogy felöltözzön tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek megigazulása.

A Biblia végig azt hírdeti, hogy nem cselekedetekből igazulunk meg, hanem hitből (Róm. 3,30; Róm. 1,17, Hab. 2,4, stb.). Embernek lehetetlen cselekedetekből megigazulnia. A megigazulást kegyelemből kapjuk. Most mondhatná valaki hogy a cselekedeteink alapján fog minket megítélni Isten és Jézus. Ez igaz, de a bűnös mivoltunkból egyedül a Krisztusba vetett hit által igazulunk meg. Ha pedig nem megigazulva tesszük a hit cselekedeteit, akkor azok nem lehetnek tiszták. Ahogyan a Jer. 13,23 mondja: „Elváltoztathatja-e bőrét a szerecsen, és a párduc az ő foltosságát? Úgy ti is cselekedhettek jót, akik megszoktátok a gonoszt.” Tehát megigazulás nélkül a cselekedetek nem lehetnek igazak. A tiszta gyolcs ruhát pedig az Úr adja ránk, ahogyan Jósua főpap esetében is látjuk a Zak. 3.fejezetében.

1Pt. 2,9

Károli 1908: Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;

Váradi-Károli: Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, melyet Isten sajátjának tart, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;

Olyan nép vagyunk, akit Isten a sajátjának tart. Nem csak megtartásra vagyunk méltók, hanem egyenesen Isten saját népe vagyunk. Egy kicsit szabadabban gondolkodva, ez az ige így összecseng az Ef. 1,14-gyel: „A ki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltatására, az Ő dicsőségének magasztalására.” – ahol szintén nagyon erős kifejezéssel – a dőlt betűs részeket kihagyva – teljes joggal tulajdonának nevez bennünket, mivel Jézus drága vérén vásárolt meg bennünket.

1Jn. 1,1-3

Károli 1908: A mi kezdettől fogva vala, a mit hallottunk, a mit szemeinkkel láttunk, a mit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek Ígéjéről. (És az élet megjelent és láttuk és tanubizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök életet, a mely az Atyánál vala és megjelent nékünk;) A mit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal.

Váradi-Károli: Aki kezdettől fogva volt, akit hallottunk, akit szemeinkkel láttunk, akire néztünk, és akit kezeinkkel illettünk, az életnek Igéjéről. (És az élet megjelent és láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla és hirdetjük nektek azt az örök életet, amely az Atyánál volt és megjelent nekünk;) Akit hallottunk és láttunk, hirdetjük nektek, hogy nektek is közösségetek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal.

János végig Jézusról beszél, aki az életnek Igéje. Egyszerűen átfordították személyről tárgyra a verseket.

Mk. 1,11

Károli 1908: És szózat lőn az égből: Te vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.

Váradi-Károli: És szózat lett az égből: Te vagy az én szerelmes fiam, akiben én megengeszteltettem.

Ez a változtatás önmagában nem hibás, de kevésbé kifejező. Még maga Károli is, az 1590-es Vizsolyi Bibliában a sor mellett külön megjegyzi, hogy „vagy kiben kedvem tölt”. Tehát nem helytelen a gyönyörködöm szó itt, de kevésbé kifejező, mint a „megengeszteltettem”. De gyönyörködömre írták még át a Mt. 3,17; Mt. 17,5; 2Pt. 1,17 igéket is, ahol mind más-más szó állt korábban.

Jézus Istensége

Jn. 3,13

1Tim. 3,16

Jn. 1,18

Jn. 6,69

Jel. 1,8

Jel. 1,11

Jn. 6,65

Ef. 3,9

Ef. 3,14

Isten megjelent testben

1Tim. 3,16

1Kor. 15,47

Csel. 2,30

1Jn. 4,3

Jézus a megváltó

1Kor. 9,1

Lk. 9,56

Mt. 18,11 (EFO)

Jézus Isten Fia

Mt. 8,29

Ef. 3,14

Jn. 6,69

Jn. 9,35

Jn. 12,41

Lk. 4,41

Jézus hatalma

Jel. 6,17

1Kor. 5,5

Róm. 14,10

Ef. 3,9

Jel. 19,1

Zsid. 2,7

Zsid. 3,6

1Kor. 10,28

Ef. 3,14

Hamis tanok

Hamis kegyelem

Mk. 2,17

Jn. 12,47

Róm. 8,1

1Jn. 3,5

Zsid. 1,3

Jel. 21,24

Jel. 22,21

Megigazulás cselekedetekkel

Mk. 10,24

Mt. 6,1 [Mt. 5,16; Jn. 3,21]

1Pt. 2,2

Jel. 19,8

Jel. 22,14

Róm.11,6

Isten személyének elmosása

Jel. 15,3

Jel. 14,5

Jel. 19,1

Jel. 20,12

Jel. 5,14

Ef. 3,14

Fontos elhagyások

Róm. 1,29 – paráznaság

Róm. 13,9 – hamis tanú

Róm. 14,6 – ünnepek

Róm. 1,31 – összeférhetetlen

Gonoszságok kisebbítése

Mk. 6,11

Lk. 11,54

Lk. 20,23

Lk. 22,64

Jn. 8,9

Lk. 11,44

Jn. 5,16

Csel. 23,9

1Pt. 4,14

Bibliai hitélet csorbítása

Mt. 5,22

1Jn. 4,19

Mk. 9,29; 1Kor. 7,5; Csel. 10,30 – böjt

Mk. 10,21

Lk. 4,4

Lk. 11,2 és 4

Csel. 4,24

Csel. 9,6 !

Csel. 15,24

1Tim. 6,5

1Tim. 5,16

Források

A cikk gerincét az I. és II. blogbejegyzés adja, kiegészítve az [1] [2] és [3] forrásokkal:

I: Váradi-Károli Biblia 2016-2021: Átmenet a modernkori bibliákhoz – az 1908-as Károli Biblia

II: Váradi-Károli Biblia 2016-2021: Eltérések az 1908 előtti és utáni Károli Biblia kiadásokban

[1]: (forrás: Bottyán János: A magyar Biblia évszázadai 105. oldal)

[2]: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1886 – díjazásról. A PDF-ben a 485-487. oldal szól a díjazásokról, megtalálható itt: https://medit.lutheran.hu/

[3] Evangélikus Egyházi Iskola 1900 – 311-314. oldal

*Egy revideálás előtti Textus Receptus Károli Biblia letölthető PDF-formátumban itt található: Károli Szent Biblia, Kőszeg, 1840.