Az ökumenikus MRE elmulasztja megnevezni Babilont, a nagy paráznát

Matthew Henry

(1662. Október 18. – 1714. Június 22.)

Nonkonformista puritán lelkipásztor, író, bibliamagyarázó

A magyar református Bibliaolvasó Kalauz szerinti július végi, augusztusi felosztásban a Jelenések könyve volt soron, amely magyarázatában a misztikus Babilon bukásának leírásánál az általánosítás, vagy kizárólag a Római Birodalomra utalás olvasható a 17. és 18. fejezeteknél. (Lásd ezeket itt és itt.) A tragikus és végzetes módon Rómába tartó ökumenikus magyar egyházakra sajnos jellemző ez a ködösítés és identitásválság, hogy mást ne említsünk. De válasszunk csak ki egyet a számtalan történelmi, hitvallásos, református értelmezés közül. Matthew Henry rövid kommentárja tökéletesen illeszkedik a református kalauz szakaszfelbontásához, így őt fogjuk most ideidézni az angolszász puritanizmus kései korszakából.

17. fejezet

1-6. versek: Az egyik angyal, akinél a hét pohár volt, megmagyarázza a korábbi látomás jelentését arról az antikrisztusi fenevadról, amely elpusztulása előtt 1260 évig uralkodik. (1-6)

Úgy tűnik, hogy e fejezetben egyértelmű a Rómára való hivatkozás. A pogány Róma katonai erővel uralkodott és kormányzott, nem pedig kulturális dominanciával vagy behízelgő politikával. A nemzeteknek azonban általában megengedte ősi szokásaik és vallásaik gyakorlását. De köztudott dolog, hogy a pápista Róma ravasz politikai irányítással, és a törvénytelenség mindenféle csalárdságával szerezte és tartotta is meg a királyok és nemzetek fölötti uralmát. Itt a világi dicsőség és gazdagság, a pompa és büszkeség csábításai voltak melyek az érzéki és világi gondolkodásmódhoz jól illeszkedtek. A jólét, pompa és tündöklés táplálja az emberi szív büszkeségét és kívánságait, azonban biztonságot az isteni igazságszolgáltatással szemben nem jelent. Az aranypohár jelképezi mindazokat a csalárdságokat és tévelygéseket, amelyek révén ez a misztikus Babilon befolyását megszerezte és megtartotta, valamint másokat is arra csábított, hogy kövessék az ő utálatosságait. Gyalázatos szokásai miatt nevezik a paráznák anyjának is; ugyanis ő az embereket bálványimádásra és mindenféle gonoszságra tanítja. Továbbá telve vagyon Jézus szentjeinek és mártírjainak vérével is. Ettől azonban megrészegedett; és ez olyan élvezetet nyújtott számára, hogy többé nem tudott már betelni. Nem győzünk ugyanis elképedni azon a tengernyi mennyiségű keresztyén véren, amit kereszténynek nevezett emberek ontottak ki; mégis, ha végiggondoljuk ezeket a próféciákat, mindezen rémtettek tanúskodnak az evangélium igazságáról. Mindenki óvakodjék tehát ettől az oly pompás, jól jövedelmező és divatos vallástól. Óvakodjunk hát a gonoszság misztériumaitól, de szorgalmasan kutassuk az istenfélelem nagy titkát, hogy Krisztus példájából alázatot és hálát tanulhassunk. Minél inkább igyekszünk ugyanis őrá hasonlítani, annál kevésbé leszünk kitéve az antikrisztusi megtévesztés veszélyeinek.

7-14. versek: És megmagyarázza az asszony titkát, és a fenevadét, aminek hét feje és tíz szarva vagyon. (7-18)

A fenevad, amelyen az asszony ült, volt, és nincs, és mégis van. A bálványimádás és az üldözések székhelye az, és mégsem; mert nem az az ősi formájában, ami még pogánynak számított; de mégis az; mert ez valóban a bálványimádásnak és zsarnokságnak székhelye, bár más jelleggel és formával bír. Ostoba és vak engedelmességre csábítja a föld mindazon lakosát, akik csak befolyása alatt állnak, kivéve a választottak maradékát. Ez a fenevad hét fejjel és hét heggyel rendelkezik, a hét hegy pedig az, amin Róma városa ül; hét királlyal és hétféle kormányzati formával. Öt a prófécia megíratása idejére már régen letűnt; egy már abban az időben is működött; a következő viszont még csak készülőben van. Ez a fenevad azonban a pápaság által irányítva egy nyolcadik uralkodót állít, és ismételten bevezeti a bálványimádást. Tíz szarva van, mely vélhetően tíz olyan király, akik még királyság nélkül valók; nem emelkedtek hatalomra a Római Birodalom megszűnéséig; azonban egy ideig a birodalom érdekében nagyon buzgón munkálkodnak. Krisztusnak addig kell uralkodnia, amíg minden ellenség lábai alá nem vettetik. A győzelmének oka pedig nem más, minthogy ő a Királyoknak Királya és Uraknak Ura. Ő a legfőbb Úr, és hatalommal bír mindenek felett; a föld és a pokol minden ereje az ő uralmának van alávetve. Az ő követői e harcra vannak elhívva, felkészítve, és hűségesen helyt is fognak állni benne.

15-18. versek:

Isten fölöttük lévő hatalmával és gondviselésével úgy irányította e királyok szívét, hogy azok akaratlanul is megcselekedjék, amit ő előre eltervezett és kijelentett. Meglátják majd ostobaságukat, és hogy őket a parázna asszony megbűvölte és rabszolgává tette, de annak pusztulása eszközévé is váltak. Hiszen ő a nagy város, amelynek birodalma vagyon a földnek Királyain, amikor János e látomást megírta; és hogy ez a város Róma, az mindenki előtt köztudott. A hívők elnyerik az Úr dicsőségét, amíg a gonoszok a létező legszörnyűbb módon fognak elpusztulni; bűnös szövetkezésük gyűlöletbe és dühbe fordul, továbbá egymás gyötrésében buzgón segédkeznek majd. De az Úr osztályrésze az ő népe; az ő tanácsa mindenkor megáll, és mindent az ő tetszése szerint fog cselekedni, az ő dicsőségére, valamint minden szolgája boldogságára.

18. fejezet

1-8. versek: Egy további mennyei angyal a misztikus Babilon bukását hirdeti. (1-3). Egy mennyei hang óva inti Isten népét, nehogy részesedjenek az ő csapásaiban. (4-8)

A misztikus Babilon bukása és pusztulása előre meghatároztatott Isten tanácsvégzése szerint. Egy másik angyal is megjelenik a mennyből. Úgy tűnik, hogy ez maga Krisztus, aki azért jön, hogy elpusztítsa ellenségeit, és hogy evangéliumának világosságát minden nemzethez eljuttassa. Ennek a Babilonnak gonoszsága igen nagy volt; elszakadt az igaz Istentől, és bálványokat állított fel, és emberek minden nemét belerángatta spirituális házasságtörésébe, valamint gazdagságával és fényűzésével a maga érdekeltségi körében tartja fenn őket. Úgy tűnik, hogy elsősorban a lelkekkel való kereskedésére céloz, ami által tömegek gazdagodtak meg gonosz módon, az emberiség bűnei és ostobaságai által. Mindazoknak viszont, akik Istentől kegyelemre számítanak, tisztességes figyelmeztetést ad, hogy ne csak fussanak ki ebből a Babilonból, hanem segítsék is annak pusztulását. Mert még Babilonban is lehet Istennek népe. Isten népét Babilonból azonban ki kell hívni, méghozzá hatékonyan, míg akik a gonoszokkal együtt részesek bűneiben, annak csapásaival is kell büntettetniük. (Jel 18:9-19)

Forrás

Matthew Henry’s Commentary on the Whole Bible: 17. fejezet, 18. fejezet 1-8. verse.