Az EVT Ökumenikus Világkongresszusain Megtörténtek II.

2022.01.27. Off By neilnejmed

David W. Cloud

független baptista lelkipásztor és prédikátor.

A Way of Life Literature alapítója és igazgatója.

A The World Council of Churches című jelentés II. része

A szerkesztő előszava

A MEÖT az Egyházak Világtanácsának (EVT) magyarországi képviselete, melynek rendes tagjai többek között a magyar REFORMÁTUS, EVANGÉLIKUS, BAPTISTA, METODISTA, PÜNKÖSDI és ortodox egyházak, gyakorlatilag az összes protestáns hazai egyház(!). A megfigyelő egyházak, tagszervezetek többek között jelen van a Magyar Katolikus Egyház, Magyar Cserkészszövetség, Magyar Bibliatársulat Alapítvány és az Alpha Alapítvány is. A fenti kép, amelyen egy hölgy bálványkép és számos gyertya előtt végez keleti típusú (Taizé-féle) misztikus istenimádatot, Budapesten, a MEÖT Magyar Tudósok körútján található székházában, egy túlnyomórészt protestáns fiatalok számára tartott, éves rendezvényen készült. Jelen cikksorozatunk a nemzetközi világszövetség kongresszusainak lelkiségébe fog betekintést nyújtani, ami csak erős idegzetűeknek ajánlott. Az EVT Ökumenikus Világkongresszusain Megtörténtek I. cikkének folytatása következik

Az Egyházak Világtanácsa együtt táncol a bálványimádással: 6. Közgyűlés, Brit Kolumbia, 1983. Július

A Világtanács hatodik közgyűlését 1983 júliusában tartották a kanadai Brit Kolumbiában található Vancouverben, több mint 4000 ember részvételével.

A megnyitó ünnepségre észak-amerikai pogány indiánokat hívtak meg, hogy oltárt és “szent lángot” állítsanak fel. Hal- és dohányáldozatokat vetettek tűzbe a természeti isteneiknek, valamint az oltár körül táncoltak. A konferencia istentiszteletein használt gyertyákat is ebből a pogány eredetű tűzből gyújtották meg, amiket az egész közgyűlés ideje alatt folyamatosan égve tartottak.

A pogány “megtisztulási” szertartáshoz használt indián izzasztókunyhó is szerepelt ott; valamint az egyik esti istentiszteletük indián jellegű táncból, kántálásból, éneklésből és dobolásból tevődött ki. (Foundation, IV. évfolyam, III. szám, 1983).

Három hindu, négy buddhista, két zsidó, négy muszlim valamint egy szikh férfi volt a közgyűlés hivatalos vendégei. Ők ott hindu, buddhista és muszlim szentiratokból tartottak felolvasást.

A közgyűlésen Philip Potter főtitkár beszámolójában elmondta, hogy Isten akarata, hogy “minden nemzet a maga sokféleségében egy házban egyesüljön”.

Pauline Webb, aki az EVT végrehajtó bizottságának tagja, üdvözölte a “más vallású” látogatókat is és így szólt: “Találkozzunk úgy, mint akiknek nincs mit megvédeniük, de van megosztanivalójuk”. A Világtanácsnak nincs mit megvédeni, mert nincs neki egy igazsága.

Dirk Mulder, az EVT vallásközi párbeszéd programjának moderátora kijelentette, hogy “nem hiszi, hogy emberek örökre elvesznek, amennyiben nem evangelizálják őket”. Dr. M. H. Reynolds, a Foundation magazin szerkesztője sajtóigazolvánnyal vett részt a közgyűlésen. Muldernek egy interjúban feltette a következő kérdést: “Úgy érzi, hogy egy buddhista vagy hindu is üdvözülhet anélkül, hogy hinne Krisztusban?”. Válasza a következő volt: “Persze, hogyne!” (Foundation, IV. évfolyam, III. szám, 1983).

Az 1983-as EVT Közgyűlésen egy dél-indiai hindu nő egy pogány táncot is előadott. Ez egy “klasszikus Bharathanatyam tánc” volt, amit a hindu “földanya istennő” ad elő.
Népem nyomorgatói gyermekek, és asszonyok uralkodnak rajta.

Ézsaiás próféta így jellemezte Izrael hitehagyott állapotát: “Népem nyomorgatói gyermekek, és asszonyok uralkodnak rajta; népem! a te vezéreid hitetők, és ösvényidnek útját elrejtik előled.” (Ézs 3:12 [KG: Ézs3,13]).

A hitehagyó ökumenikus mozgalom ma ennek a próféciának beteljesedését élvezi. Az Egyházak Világtanácsa az ausztráliai Canberrában tartott hetedik nagygyűlésén sok olyan asszony volt jelen, akik prédikációra és ügyvezető ülések levezetésére vállalkoztak. Igen dühös asszonyok! A két központi köszöntő beszéd közül az egyiket a radikális koreai feminista Chung Hyun-Kyung tartotta. A zambiai “tiszteletes” Violet Sampa-Bredt elmondta az ökumenikus társaságnak, hogy a Róma 16-ban szereplő Junia egy apostol volt, és bárki, aki csak részt vesz az egyház munkájában, szintén apostol. Beszélt még arról a “hazugságról, hogy kizárólag csak férfiak lehetnek lelkészek”. Az indiai Aruna Gnanadasan, az EVT Nőkkel foglalkozó alosztályának igazgatója lekicsinylően beszélt az “egyházak férfiak által uralt struktúráiról”, és leszögezte, hogy: “Sürgető feladatunk, hogy az egész egyház végre szolidáris legyen a nőkkel szemben”. Andrea Carmen pedig a Földanyáról mint “legfontosabb nőről” beszélt, és visszavágyott ahhoz az erős “matriarchátus korszakhoz, amely során klánok továbbörökítése asszonyokon keresztül ment végbe”. Miután mesélt a nők feltételezett magasztos helyzetéről az ősi észak-amerikai indián kultúrákban, arról panaszkodott, hogy “a nyugati oktatás és keresztyénség a nőket háttérbe szorította, és így nem ők lettek a vezetés humán erőforrásaivá”.
Margot Kaessman a Teremtés könyve 3. fejezetéről egy egyedi értelmezéssel állt elő, valamint megkérdezte hogy: “Valóban bűn-e a tudás utáni vágyakozás?”. Azt állította ugyanis, hogy Évát “a szabadság lelke töltötte be”, valamint: “Éva bűnének semmi köze nem volt a szexualitáshoz, pedig az általános értelmezés tele van szexualitásra vonatkozó utalásokkal”. Tagadta a hagyományos apostoli értelmezést, miszerint Éva azért csalattatott meg, mert ő volt a gyengébbik edény, és nem lett volna szabad egyedül meghoznia ilyen jellegű döntéseket. Persze tény, hogy Kaessman “kisasszony” abból a Németországból származik, amely csaknem két évszázada folyamatosan a teológiai furcsaságok élvonalában található.

Constance Parvey az Evangelical Lutheran Church in America felekezetében szolgáló “tiszteletes” kijelentette, hogy a női ordináció kérdése egységkérdés. Férfiak és nők egyek “Krisztus testében”, és ezért ugyanazokat a funkciókat kell biztosítani számukra. “Az egyház korai időszakában a nők középpontban voltak, de a Szentírás patriarchális olvasata később marginalizálta őket. Így külön ekkleziológia létezett nők és férfiak számára az egyházban.” Természetesen ennek a “patriarchális olvasatnak” ugyebár semmi köze sincs ahhoz a tényhez, hogy az apostolok egyértelműen lekorlátozták a női szerepeket az egyházi vezetés tekintetében? Szorgalmazta hogy nők teológusi pályára lépjenek, és teológusként vértezzék fel magukat.

A gyermekeknek is szót kellett emelniük a Világtanácsban. Mintegy 200 ifjúsági küldött és gondnok “fejezte ki amiatti aggodalmát, hogy a tagegyházak az ifjúsági küldöttek előírt létszámát nem delegálták” (CCA News, 1991. jan-márc, Christian Conference of Asia, 12,13. o.). A Közgyűlés sajnálkozott, majd beleegyezett abba, hogy egy ifjúsági tagot nevezzen ki a hét EVT-elnök egyikeként. Végül a 25 éves Priyanka Mendistet, a Committee for Justice and Peace of the NCC in Sri Lanka ügyvezető titkárát választották meg. (Az EVT meghatározása szerint a 27 év alattiak számítanak fiatalnak.) Ez azonban a harsányan kiabáló fiatalokat egyáltalán nem elégítette ki. Egy transzparenst tartottak fel, amellyel figyelmeztették a Közgyűlést, hogy “ökumenikus öngyilkosságot” követnek el a fiatalok figyelmen kívül hagyása által. Dühösek voltak amiért az EVT Központi Bizottságába megválasztottak csupán csak nyolc százaléka volt fiatalember.
A Világtanács a pogány szertartásokban spiritualitást lát

Az alábbiakban kiemelünk néhány mondatot az Egyházak Világtanácsa Japánban, 1987. december 1-5. között Kiotó városában megtartott párbeszédéből. A téma címe “Spiritualitás a vallásközi párbeszédben” volt, ahol a résztvevők elképesztő tanúságtételei durva tudatlanságról árulkodnak Jézus Krisztus evangéliumával és az igazi bibliai keresztyénséggel kapcsolatban. Az alábbi idézetek a Tosh Ari és Wesley Ariarajah által szerkesztett Spiritualitás a vallásközi párbeszédben (“Spirituality in Interfaith Dialogue”) című EVT-kiadványból származnak:

“Figyelve a csendre: A zen és Taizé segítségével” – Michael Como — Rájöttem, hogy ahogyan a Hosshinji szerzetesei [az a zen buddhista kolostor, ahol Como is tartózkodott] is ragaszkodtak ahhoz hogy OTT MINDEGYIKÜNK SAKYAMUNI BUDDHA VOLT TESTBEN, UGYANÚGY MÁRIÁT IS MEGTALÁLHATTAM EGY MELLETTEM LÉVŐ NŐBEN… (6. o.).

Ide megérkezve [Hiraizumi] először hat hónapon keresztül egy buddhista papi családnál laktam. Minden reggel szútrákat kántáltunk a BUDDHA Dainichi előtt, esténként pedig a ferences feszületem és egy Mária-ikon előtt imádkoztam (6. o.).

Most már saját házamban élek, továbbra is naponta imádkozom a japán stílusú oltárom előtt. RAJTA JÉZUS ÉS MÁRIA KÉPEIVEL, DE SHAKYAMUNI BUDDHA IKONJA IS OTT VAN… (p. 7).

“A megtestesülés felfedezése” – Diana Eck – A hindu vallás nagymértékben előmozdította saját képességemet arra nézve, hogy “megláthassam” a megtestesülést (10. o.).

Siva városában kezdtem meglátni, hogy épp ezen a helyen, a szenvedés és halál teljes jelenlétében a HINDUK SIVA TELJES ÉS ÖRÖKKÉVALÓ LÉTEZÉSÉT BIZONYÍTJÁK és a túlsó partra való biztonságos átkelés hitelességét is (11. o.).

“Megvilágosodás a zen által” Thomas G. Hand, SJ – Közel húsz éve foglalkozom vallásközi párbeszéddel, különösen is a gyakorlati spiritualitás területén. Egy amerikai jezsuita pap vagyok, aki 29 éve Japánban él. HAT ÉVEN ÁT GYAKOROLTAM FORMÁLISAN A ZEN BUDDHIZMUST Yasutani Hakuum Roshi és Yamada Koun Roshi tanításai alatt Kamakurában. Még mindig gyakorlom a zazen-féle ülőmeditációt. Az elmúlt három és fél évben a Mercy Center (Burlingame, Kalifornia, USA) munkatársa voltam, különös tekintettel a Contemporary Spirituality Institute programjára nézve (49-50. oldal).

A külsőségekkel és testi dolgokkal kezdem, a legtöbb meditációnk fő helyszíne itt a Mercy Centerben a rózsaszoba (azért hívják így, mert a kibontakozó rózsa nyugaton a megvilágosodás szimbóluma, ahogyan keleten a lótusz). A falakon japán shikishi-k (finom papír négyzetek) láthatók zen mondásokkal tarkítva, valamint kínai-japán ideográfiákkal, két taoista festmény és egy kép Miroku Bosatsuról (Maitreya Bodhisattva) a kiotói Koryujiból. Ezeket az emberek is jól fogadják, és a teremnek is jó hangulatot kölcsönöznek. A fő szentély vagy központi elem azonban természetesen a kereszt, ez is van középpontba helyezve. REMÉLJÜK, HOGY EZ A KERESZT NEMSOKÁRA ÁTADJA MAJD HELYÉT A MEDITÁLÓ KRISZTUS SZOBORNAK, ami egyszerűségében és hangulatában egyértelműen a buddhista szobrászat hatásait fogja visszatükrözni….

Egy másik olyan terület, ahol más vallások hatása nyilvánvaló, az a kántálási gyakorlatunk. A meditációs időszakok elején kántálunk rövid ideig az energiáink összehozása érdekében, és azért is hogy megteremtsük azt a különleges csendet, ami a kántálás után keletkezik. AZ ÓM SZENT HANGOT ÖNMAGÁBAN IS HASZNÁLJUK, DE EGYSZERRE HOZZÁKAPCSOLJUK MÁRIA ÉS JÉZUS HÉBER NEVEIHEZ IS (Om Miriam, Om Jeshua). Ez első pillantásra elég hibridnek tűnhet, ám a valóságban kiderül, hogy ez egy nagyon is kiváló ének (50., 51. oldal).

A pogány vallásokban egy úgynevezett spiritualitást keresni nagy ostobaság. A pogány vallásokban ugyanis egyáltalán nem létezik semmiféle lelkiség.

Gondoljunk csak az Ézsaiás 8:20 tanúságtételére: “A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak azok, a kiknek nincs hajnalok“.

Gondoljunk továbbá a János 14:6. versére: “Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.“.

Vizsgáljuk meg az Apostolok Cselekedetei 4:12 bizonyságát is: “És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.“.

Láthatjuk tehát, hogy mennyire ostobák is ezek a kijelentések az úgynevezett keresztyén vezetők részéről, azoktól akik az EVT “Spiritualitás a vallásközi párbeszédben” című rendezvényén részt vettek. Ők ugyanis azok a vak emberek, akik világtalanokat vezetnek.

A Világtanács professzora nem kedveli az újszövetségi missziókat

Az Egyházak Világtanácsa heti kiadványában, az Ökumenikus Sajtószolgálat 1985. november 11- 20-i számában szerepel néhány idézet az indiai Bangalore-ban 1985 októberben megrendezett Church of South India felekezeti konzultáción elhangzott előadásból. Az előadó S. J. Samartha, aki a Church of South India presbitere, a Christian Institute for the Study of Religion and Society tanácsadója, valamint a bangalore-i United Theological College vendégprofesszora. Előadásának címe “Párbeszéd és misszió Indiában” volt. Nézzük végig mit is mond ez az ökumenista úriember a missziókról, valamint a keresztyénség hamis vallásokkal való kapcsolatáról:

“Az egyház előtt álló kérdés Indiában nem az, hogy missziót kell-e folytatnia, hanem az, hogy milyen missziót. Az utóbbi években a Máté 28:18-20 szavait: ‘Elmenvén, tegyetek tanítványokká, megkeresztelvén, tanítván őket’ olyan harcias és agresszív módon értelmezték és gyakorolták, hogy ez a misszió a ‘Krisztusért való meghódítást’ jelentette. Ez a következőképpen szólt: “Előre keresztyén katonák, meneteljetek, mintha háborúba mennétek”. A missziót ők más vallások elleni tevékenységként értelmezik. A LEGTÖBB KERESZTYÉN ÚGY ÉRTELMEZI A MISSZIÓT, HOGY AZ A KERESZTYÉNSÉG KITERJESZTÉSÉÉRT ÉS MÁS VALLÁSOK KIIRTÁSÁÉRT MUNKÁLKODIK. [EZ] ISTEN EGÉSZ EMBERISÉG IRÁNTI SZERETETÉNEK TRAGIKUS ELUTASÍTÁSA. Ez ugyanis lehetetlenné teszi a párbeszédet. Akik ezt a nézetet vallják, azoknak egyáltalán nem volna szabad a “párbeszéd” szót a továbbiakban használniuk. Ha ezt tessszük, azzal a felebarátainkkal fennálló bizalmat veszítjük el. … vissza kell szereznünk a misszió eredeti értelmét a függetlenség elnyerése utáni korszakunkra nézve, FIGYELEMBE VÉVE … MÁS VALLÁSOK TEOLÓGIAI JELENTŐSÉGÉT IS”.

Ez a professzor elutasítja a Bibliát és az Úr Jézus Krisztus Nagy Parancsát is. A Biblia szerint Jézus Krisztus EGYEDÜL az Út, az Igazság és az Élet. A Biblia azt mondja, hogy senki sem mehet az Atyához, hanemha Jézus Krisztuson keresztül, meg hogy nem adatott más név az ég alatt, ami által az emberek üdvözülhetnének (Jn 14,6; ApCsel 4,12). A Nagy Parancs célja valóban az igaz keresztyénség terjesztése a hamis vallások kizárásával együtt. Persze nem arra törekszünk, hogy politikai vagy társadalmi erőfeszítésekkel pusztítsuk el a hamis vallásokat, de hirdetjük nekik, hogy az üdvösség csakis Jézus Krisztus által lehetséges. A professzor szerint ez Isten egész emberiség iránti szeretetének elutasításával egyenértékű. Holott épp ellenkezője az igaz. Isten szeretetéről Jézus Krisztus áldozata által teszünk tanúságot. Mert az evangélium hirdetését párbeszéddel helyettesíteni egyben azt is jelenti, hogy megfosztjuk az embereket Isten szeretetétől.

Az EVT sajtószolgálata szerint a nem keresztyének is “testvéreink és nővéreink Istenben”

Az EVT Ökumenikus Sajtószolgálata 1985. március 1-9. között “a Young Men’s Christian Association (YWCA) vízióját közölte napjaink Ázsiájában”. A YWCA is az Egyházak Világtanácsa rendes tagja. A cikk szerzője Christopher Duraisingh, aki az indiai Bangalore-ban található United Theological College teológiai professzora:

“Meg kell vizsgálnunk a megváltás torz és kizárólagos hangsúlyozásának olyan formáit, melyek a keresztyének minden másságtól való elkülönülési lelkületéhez vezetnek. … Meg kell kérdőjeleznünk a megváltástan minden olyan jellegű hangsúlyozását, amely a teremtés tanát kizárja. Ha helyesen értjük ugyanis a teremtés tanát, akkor megismerjük, hogy nem keresztyén testvéreinkkel együtt Istenhez tartozunk. NEM VÁLASZTHATJUK EL MESTERSÉGESEN MAGUNKAT AZ EMBERI KÖZÖSSÉG TÖBBI RÉSZÉTŐL A MEGVÁLTÁS MEGÉLÉSE NEVÉBEN. … Ahogy Ázsiában is keressük az együttműködést más vallású személyekkel, úgy fogunk vállalkozni arra is, hogy az egyház természetét is újra megértsük. ELUTASÍTJUK TEHÁT, HOGY EGYHÁZAT ÉS VILÁGOT MINT KÉT ELLENTÉTPÁRT ÉRTELMEZZÜK”.

A Biblia nagyon világosan kijelenti, hogy az egyházat és világot, mint antitéziseket kell értelmeznünk. János apostol így ír erről: “Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonoszságban vesztegel.” (1Jn 5:19). Jakab szerint pedig “a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel” (Jak 4:4). Az Úr Jézus Krisztus szerint: “Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.” (Jn 17:9). A Biblia szerint nem igaz, hogy nem keresztyének is testvéreink és nővéreink volnának Istenben. Épp ellenkezőleg, a Biblia a Krisztuson kívüllévőkről kimondja, hogy “Ti az ördög atyától valók vagytok” (Jn 8:44), “holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt” (Ef 2:1), “az engedetlenség fiai” (Ef 2:2), “a haragnak fiai” (Ef 2:3), “reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon” (Ef 2:12), “távolvalók” (Ef 2:13).

A Világtanács kiadványa szerint a kántálás jobb mint az ima

A Világtanács One World című havi kiadványának 1988. márciusi számában megjelent cikke a buddhizmus és taoizmus pogány praktikáinak átvételére buzdította olvasóit. Egyesek azzal érvelhetnek, hogy az EVT egy ilyen cikk közzétételével még nem feltétlenül népszerűsíti ezeket a pogány gyakorlatokat, hanem csak arról számol be, amit a cikk szerzője maga is személyesen vall. Mi erre azt válaszoljuk, hogy senki sem tesz közzé kommentár nélkül cikket egy magazinban, hacsak nem akarja, hogy azt az olvasói is komolyan fontolóra vegyék. Ne hagyjuk magunkat hitehagyó csoportok kettős beszédétől félrevezettetni. Egyrészt mindenféle eretnekségeket közölnek, másrészt gyakran megpróbálnak kibújni a nyomtatott anyaguk következményei alól. A jegyzőkönyv viszont helytálló. Ezeket a dolgokat igenis elég fontosnak tartják ahhoz, hogy kiadványaikban helyet kapjanak. Gondoljunk csak erre a fura tudósításra az EVT kiadványból:

“Egy átlagos kínai humanista közegből érkezve, ahol a konfuciánizmus, taoizmus és buddhizmus keveréke uralkodik, A KERESZTYÉN ÉLETEM KORAI ÉLETSZAKASZÁBAN ÉN EGYFAJTA BIZONYTALANSÁGÉRZETET TAPASZTALTAM MEG, EGY OLYAN ÉRZÉST, HOGY VALAMI AZ ÉLETEMBŐL HIÁNYZIK.

“Végül a 60-as évek végén KÉPES VOLTAM MAGAMNAK BELÁTNI, HOGY A KERESZTYÉN TEOLÓGIA ÉS LELKISÉG SZÁMOMRA NEM MEGFELELŐ. … A saját kínai vallási-spirituális hagyományaimhoz fordultam, hogy egy holisztikusabb és integráltabb életfilozófiát találjak. Mivel nehezen találtam a teológiát értelmezhetőnek, úgy döntöttem hogy nem törődöm tovább ezzel a megoldatlansággal, hanem a megvilágosodáshoz vezető Ch’an (zen) buddhista irányvonalat kezdem el követni: KÜLÖNLEGES, SZENTÍRÁSON KÍVÜLI SUGALLATOT; ITT NEM FÜGGÜNK SZAVAKTÓL ÉS BETŰKTŐL; KÖZVETLENÜL AZ EMBERI SZÍVRE (LÉLEKRE) MUTATUNK; MEGLÁTHATJUK TERMÉSZETÜNKET ÉS EL IS ÉRHETJÜK EZT A BUDDHASÁGOT. …

“Nem voltam többé képes ezt a fajta gyakorlatot [a szokásos keresztyén imádságot] végezni. Néhány szükséges kiigazítással elkezdtem a Mahájána Ch’an (zen) és Thervada vipasszana (azaz a belátó tudatosság) meditáció gyakorlatait…..

“A KERESZTYÉN IMÁDSÁG többnyire dualista birodalmában marad, ahol a végső Egynek megtapasztalása TELJESEN LEKORLÁTOZOTT, vagyis még mindig a kapcsolatok szintjén marad. EZ PONTOSAN AZ IGÉK, SZIMBÓLUMOK ÉS A LOGIKA PROBLÉMÁJA.

“Hogy túllépjek ezen a szakaszon, a csendes meditáción kívül még a mantraéneklés gyakorlatát is felvettem. A mantrakántálás, a vokális ima rövid, egyszerű, ismétlődő formája képes elhallgattatni az elmét és érzelmeket, és végül lehetővé teszi hogy a kántáló az abszolút csend azon mélységébe süllyedjen, ahol a belső párbeszéd megszűnik, és az igazi ima következik.” (Chwen Jiuan A. Lee, “The Search for an inclusive spirituality: A Chinese experience,” One World, 1988. március, 22. o.).

A Biblia természetesen elítéli az efféle pogány gyakorlatokat. A buddhista és taoista meditáció nem keresztyén ima; ez démonokkal való kommunikáció. Az imádság nem a megvilágosodás keresését jelenti önmagunkban; hanem beszélgetés az Élő Istennel Jézus Krisztus által. A Biblia óva int attól, hogy elveszítsük a szellemi tudati tevékenységeink feletti kontrollt, ahogyan arra a meditálók törekednek. A keresztyéneket az Írás inkább arra figyelmezteti, hogy legyenek józanok és éberek (1Pét 5:8; Tit 2:2,4,6), ami azt jelenti, hogy uralkodjanak elméjük felett, és folyamatosan őrködjenek a lelki tévelygések és megtévesztések ellen. Azok az emberek, akik pogány meditációt gyakorolnak, teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket a figyelmeztetéseket. Figyeljük meg azt is, hogy az író félvállról veszi a Szentírásnak imádságban betöltött szerepét is. Ez teljesen démonikus. A 119. zsoltár jól szemlélteti, hogy a Szentírás mennyire fontos a keresztyén életünk minden területén. A Szentíráson kívül nem is tudhatjuk, hogyan is kell imádkoznunk.

Az EVT cikke azt állítja, hogy a szavak akadályai az imádságnak. Épp ellenkezőleg. Isten ugyanis szavak által kommunikál! Maga a Biblia igéi fontos részét képezik azok imáinak, akik tényleg ismerik Istent, és tudják hogyan kell helyesen imádkozni. Az Úr Jézus az olyan ismétlődő “imáktól” is óva intett, mint az EVT cikkében említett mantraéneklés is. Ő így szólt: “És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle.” (Mt 6:7-8). Krisztus ezután a vers után tanított meg minket arra, hogyan imádkozzunk.
A Világtanács a “pékasszony istent” népszerűsíti

Az EVT radikális eretnekségének illusztrálására ajánlunk néhány kifejezést egy általuk néhány éve kiadott könyvből. A No Longer Strangers című könyv a Lutheránus Világszövetség, az Egyházak Világtanácsa, a keresztyén Diákok Világszövetsége és a Fiatal Nők Keresztyén Világszövetsége (YWCA) közös projektje volt. Ez először 1984 júniusában jelent meg, és az első évben háromszor is újranyomtatták.

Ez az EVT-kiadvány az istentiszteletekhez kíván útmutatóul szolgálni. Gondoljunk csak át néhány nevet, amikkel szerintük Istent kellene megszólítanunk az istentiszteleti alkalmak során – Forrás, Béke Asszonya, Bölcsesség Asszonya, Szeretet Asszonya, Születés Asszonya, Csillagok Ura, Bolygók Ura, Anya, Otthon, Pékasszony, Jelenlét, Hatalom, Lényeg, Egyszerűség.

Semmi sem istenkáromlóbb ezeknél a neveknél, amikkel az EVT szerint kellene megszólítanunk Istent. Kedves Barátaim, az Isten nem egy “asszony”, se nem “pékasszony” vagy “jelenlét”, de még csak nem is a “bolygók Ura”!

Ebben a kiadványban Istent végig női kifejezésekkel említik. Nézzünk még néhány példát:

Ó, ezer név és arc Istene. Minden földi élet anyja és atyja, a béke, szeretet, bölcsesség asszonya, minden csillag és bolygó ura, taníts minket téged megismerni és megszeretni.

A kenyéráldás

Kezdetben volt Isten … És Isten szerette, amit Ő teremtett, És Isten azt mondá: “Ez jó”. Akkor Isten, tudván, hogy minden jót meg kell osztani, a földet gyengéden karjaiban tartva kapcsolat után vágyakozott. Isten vágyott arra, hogy megoszthassa a jó földet. És az emberiség Isten vágyakozásában születhetett meg. Arra születtünk, hogy megosszuk a földet… Isten így szólt: Ti vagytok az én népem, barátaim, szerelmeseim, nővéreim és testvéreim. Aztán Isten, szeretetben bátorságát összeszedve, így szólt: Lőn kenyér! És Isten testvérei, az Ő barátai és szerelmesei, letérdeltek a földre és a magokat elültették …

Hiszekegy

Hiszek egy Istenben, egy ANYA-ATYA-LÉLEKBEN, aki életre hívta a világot, hiszek Istenben, aki az Ő teremtménye iránti szeretetből belépett a világba, hogy osztozzon emberségünkben, hogy elutasított legyen, meghaljon, de végül legyőzze a halált, és hogy a világot magához kösse.

Szent Anselm imája

És Te Jézus, édes Uram, nem vagy-e Te is anya? Bizony, TE ANYA VAGY, És Te Jézus, édes Uram, nem vagy-e Te is ANYA? MINDEN ANYÁK ANYJA …

Pékasszony Isten

Pékasszony Isten, én vagyok a te élő kenyered. Erős, barna, Pékasszony Isten … Tegyél engem a tüzedbe, Pékasszony Istenem… Törj meg engem, Pékasszony Isten. … Pékasszony Istenem, formálj újjá engem.

Ezek az idézetek nem hagynak több kétséget az Egyházak Világtanácsának súlyos hittagadása felől. Nehéz lenne elképzelni istenkáromlóbbat, ostobábbat, bibliaellenesebbet mindazoknál, amiket ebből az idegen EVT-könyvből itt kiemeltünk.
A Világtanács vezetője szerint fel kell hagynunk azzal az elképzeléssel, hogy minden más vallás sötétségben van

Wesley Ariarajah, az Egyházak Világtanácsa párbeszédprogramjának igazgatója, aki egy Srí Lanka-i metodista prédikátor, 1987-ben Norvégiában járt ahol ezt mondta: “Fel kell hagynunk azzal az elképzeléssel, hogy minden más vallás sötétségben van, Isten megtapasztalása nélkül”.

Az International Christian Digest 1987. májusi számában megjelent “Is Jesus the Only Way?” című cikkében Ariarajah a következőket nyilatkozta: “Sok olyan buddhistát ismerek, akik számára az Úr Buddha istenségéről való meggyőződése annyira központi jelentőségű, hogy ennek megvédéséért akár az életüket is odaadnák. EGY KERESZTYÉN VAJON ODAFORDULHAT-E ÉS MONDHATJA-E A BUDDHISTÁNAK, HOGY TÉVED, HA Ő EZT HISZI AZ ÚR BUDDHÁRÓL? NINCS RÁ OKUNK, HOGY EZT TEGYÜK. … Az abszolút igazságokként prezentált kizárólagos állítások csak elidegenedést eredményeznek.”

Az 1992-es ausztráliai EVT-közgyűlésen Ariarajah a következőket mondta: “Sri Lanka-i keresztyénként, aki olvasta a hindu írásokat és hindu szentek szent szövegeit is, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ne léteztek volna [a keresztyéneken kívül] más vallású emberek is, akik ugyanúgy megismerték volna Istent” – mondta. ‘Nem tudom elhinni, hogy másféle emberek ne járulhatnának Istenhez, vagy hogy Isten ne tudna közel kerülni másféle emberekhez is. Mert kik azok, akik meghallgatják a hinduk imáit? …AZ ÉN FELFOGÁSOM ISTEN SZERETETÉRŐL TÚLSÁGOSAN IS TÁG AHHOZ, HOGY ELHIGGYEM, HOGY CSAK A KERESZTYÉN EGYHÁZNAK NEVEZETT SZŰK SZEGMENS FOG ÜDVÖZÜLNI. ” (The Australian, 1991. február 11., idézi: Reformáció Banner, ápr.-jún., 1991. február 11).

Ariarajah teljesen el van tévedve. Minden okunk megvan rá, hogy közöljük egy buddhistával, hogy az ő ura igenis hamis, és hogy vallása a pokolba fogja őt vezetni. Hogy miért? Mert a Biblia is ezt mondja! Ki hallgatja meg egy hindu imáját? Senki sem! Isten így szól arról, aki bálványimádó: “Ki hamuban gyönyörködik, megcsalt szíve vezette félre azt“. (Ézs 44:20). A bálványimádó imáiról Isten ezt mondja: “ha kiáltasz is hozzá, nem felel, nyomorúságodból nem szabadít meg.” (Ézs 46:7). Pál azt mondta: “Sőt, hogy a mit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek“. (1Kor 10:20). Hogy csak egy szűk szegmens fog üdvözülni? Igen, és ez egy sokkal szűkebb szegmens, mint az Ariarajah úr gondolja, mert még a legtöbb magát keresztyénnek valló ember sem fog üdvözülni, mivel elutasította Jézus Krisztus evangéliumát az emberi hagyományokért cserébe. “Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.” (Mt 7:13-14).
Az EVT elnöke szerint Mária nem szűz

Az Egyházak Világtanácsa Ökumenikus Hírszolgálatának 1986-os beszámolójában Lois Wilson, az Egyházak Világtanácsa akkori hét elnökének egyike a következő kijelentést tette: “És akkor ott van ‘Szűz Mária’. VÉLEMÉNYEM SZERINT SZÜZESSÉGÉNEK TÉNYE SEMMI KAPCSOLATBAN NEM ÁLL SZEXUÁLIS VISELKEDÉSÉVEL” (EPS, 1986. dec. 21-31.).

Wilson a United Church of Canada felszentelt lelkésze és korábbi moderátora is. A Kanadai Ökumenikus Fórum igazgatója. Ezenkívül egy nem megújult gondolkodással bíró egyénről van szó! Ha ugyanis Mária Jézus Krisztus születésekor nem volt szűz, akkor nem lehetett volna bűntelen sem, hiszen a bűnös természet Ádámon keresztül az apáktól öröklődik (Róm 5:12). Lehet, hogy Wilson kisasszony nem ismeri az emberi élet tényszerűségeit, de a szüzességnek ténye VALÓBAN kapcsolatban áll a szexuális viselkedéssel! A modernisták és új-ortodoxok azonban örömüket lelik a kettős beszédben, bibliai kifejezések újraértelmezésében, viszont a bibliai kifejezések pontosan azt jelentik, amit látszólag is jelentenek. A szűz annyit jelent, hogy szűz. A mi áldott Urunk Jézus Krisztus egy olyan asszonytól született, aki soha nem ismert férfit szexuális értelemben. Az Ő Atyja a Mindenható Isten volt, Ő pedig a Szentlélektől fogantatott. Ennek örülhetünk, mert Ő bűntelen volt, és ezért kifizethette azt az áldozati bűnhődést, amit a törvény a mi bűneinkért is megkövetelt.

A Lois Wilson által tett kijelentések is jól megmutatják, hogy a Világtanács és annak több mint 300 tagegyháza mennyire elrettentő módon szakadtak el a hittől. Amennyiben az elkülönülés bibliai parancsa e hitehagyástól való elszakadásra nem vonatkozik, akkor egyáltalán nem vonatkozik semmire sem! Isten arra utasítja népét, hogy lépjen ki ebből a szörnyű hitehagyásból. Te engedelmeskedel ennek a parancsnak?

A Világtanács “evangelizációja” azt jelenti, hogy már mindenki megváltott

Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy ne tévesszék meg az olyan kifejezések, mint az “evangelizáció” vagy “lelkiség” liberális ökumenikusok általi használata. Ők ezeket a jól ismert kifejezéseket szintén használják, de nem azt értik alattuk, amit a Bibliában hívő keresztyének is. Erre jó példa Raymond Fung egyik beszéde, aki az Egyházak Világtanácsa evangelizációs titkára. Evangelizációs titkár! Azt gondolnánk, hogy ez a férfi mélységesen aggódik azért, hogy különböző nemzetek elveszett férfiai és asszonyai megmeneküljenek a Jézus Krisztusba vetett személyes hit által. De ez nem így van. Szerinte ugyanis már minden ember keresztyén, még akkor is, ha nem ismeri Jézus Krisztust, még akkor is, ha nem jár templomba, még akkor is, ha ateistának vallja magát, még akkor is, ha bálványokat imád!

Beszédét a Dán Ökumenikus Tanács (Ecumenical Council of Denmark), a Dán Missziós Tanács (Danish Missionary Council) és az Evangelical-Lutheran Church in Denmark Egyházközi Kapcsolatok Tanácsa (Council on Inter-Church Relations) által támogatott találkozóján tartotta meg. A találkozó témája a “Határok nélküli egyház” volt. Nézzünk meg egy részletet a világtanácsi “evangélistánktól”:

DE HOGYAN SZEMLÉLJÜK TEOLÓGIAILAG AZT A 90 SZÁZALÉKOT [A DÁN ÁLLAMPOLGÁROK AZON RÉSZÉT, AKIK NEM GYAKORLÓ KERESZTYÉNEK]? … … kik ők Isten szemében? … Pogányok? Hitetlenek?… Azt javaslom, hogy tétlenekhez és közömbösekhez úgy illik és hasznos is úgy viszonyulni, mintha ők valóban keresztyének lennének … BÁRMENNYIRE IS SZEKULÁRIS ÉS NEM VALLÁSOS A SZEMLÉLETÜK, AZT JAVASLOM, HOGY ÚGY BESZÉLJÜNK VELÜK, MINTHA IGAZ KERESZTYÉNEK LENNÉNEK” ( Ecumenical Press Service, 1986. dec. 1-5.).

Az Úr Jézus Krisztus elveszett embereknek szóló üzenete egészen más jellegű volt, mint Fung úré. “Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképen elvesztek.” (Lk 13,3).
Az EVT központi bizottságának 2003. szeptemberi éves közgyűléséről származó friss információk

Az alábbi információk Dr. Ralph Colas, az American Council of Christian Churches ügyvezető titkára első kézből származó beszámolójából:

1. Az EVT elnöke, Őszentsége Aram I a következőket nyilatkozta: “Krisztus az egész emberiségé, mert Ő túlmutat a keresztyénségen. Ne akarjuk mi “birtokolni Krisztust”, hanem folytassunk vallásközi párbeszédet a világ összes vallásával”. Amikor egy sajtótájékoztatón erről a nyilatkozatról kérdezték, kifejtette, hogy Krisztus “túlmutat a keresztyénségen. Meg kell értenünk, hogy más vallások is Isten üdvtervének részei, és azok nem számítanak missziós területnek”.

2. Azt is kijelentette: “A vallási fundamentalizmus a vallás legnagyobb ellensége és korunk legveszélyesebb ereje. A fundamentalizmus legyőzése sürgős és elsődleges prioritás minden vallás számára”. Nem tett semmilyen különbséget az erőszakos iszlám fundamentalizmusa és biblikus fundamentalizmus között.

3. Aram I a világ más vallásaival folytatott fokozott párbeszédet sürgette az elkülönülés falainak lebontása érdekében.

4. A Habitat for Humanity-t az Egyházak Világtanácsa partnerszervezeteként üdvözölte. A Habitat EVT-nek benyújtott kérelmében kifejezte azon óhaját, hogy “az EVT-vel munkakapcsolatban álló ökumenikus szervezetként” kapjon elismerést.

5. Új főtitkárt választottak. A Kenyai Metodista Egyházból (Methodist Church of Kenya) Sam Kobia lett a főtitkár. Elődje, Konrad Raiser 2003 végén ment nyugdíjba.

6. Kobia szerint: “Az EVT mindenekelőtt egyházak közössége, amely elsődleges célja, hogy egymást látható egységre hívják egy hitben és eucharisztikus közösségben, és hogy ezt az egységet előmozdítsák azért, hogy “a világ is higgyen”.”

7. Konrad Raiser kijelentette, hogy bár a római katolikus egyház nem tagja az EVT-nek, azonban az EVT 65 regionális tanácsában is szerepet vállal.

8. Az EVT folytatja radikális Amerika-ellenes álláspontját. Dr. Colas megjegyezte: “Néhány évvel ezelőtt az EVT megpróbálta az Egyesült Államokat az ENSZ elé citálni azzal a váddal, hogy országunk az egyik legrosszabb a világon, ami határainkon belül az erőszakot támogatja. Az ENSZ megtagadta az EVT követelésének teljesítését. Ezen a találkozón az EVT vezetői lenyilatkozták, hogy az USA “a félelem, fenyegetés és bizonytalanság kultúráját teremtette meg. A háború véget ért, de nem oldotta meg a háború céljaiként említett problémák egyikét sem”. Ez a liberális eszmefuttatás azonban azt nem ismeri el, hogy korábbi vezetők Irakban saját állampolgáraik és ellenségeik megszámlálhatatlanul sok ezreit gyilkolták meg. Ezt a tényt elegánsan figyelmen kívül hagyják. Az újonnan megválasztott főtitkár, Dr. Kobia szerint: “Az USA felhívása a terrorizmus elleni háborúra valójában csak ürügy az amerikai katonai jelenlétre és az Egyesült Államok érdekei szerint az egész világra kiterjedő katonai beavatkozásokra. Ez a világ átrendezésének és a birodalomépítésnek kezdete”.”

9. Dr. Colas a következő szavakkal zárta jelentését: “A vezetőségváltás az EVT-ben csak elősegíti a látható egy-világegyház felépítésére irányuló céljuk teljesítésének folytatását. Az EVT arra törekszik, hogy összeforrassza a hitehagyó katolikusokat és protestánsokat az egyre inkább kompromittálódó evangélikálokkal és pünkösdistákkal együtt”.
Néhány információ a Világtanács 9. közgyűléséről, Porto Alegre, Brazília, 2006. Február 14-23.

Az Egyházak Világtanácsa Brazíliában tartott 9. közgyűlésén bebizonyította, hogy továbbra is elkötelezett a legdurvább eretnekségek mellett. Bár sok szó esett egy olyan szélesebb asztalról, ami magában foglalná az “evangélikálokat” és “karizmatikusokat” is, de ez csak a beszédek szintjén maradt. Senki nem szándékozna csatlakozni az EVT-hez, aki egy morzsányi biblikus meggyőződéssel még rendelkezik.

Az EVT 1999 óta pénzügyi támogatásának mintegy 30%-át vesztette el, mert a pénz nagy részét adó amerikai és európai liberális protestáns felekezetek egyre inkább haldokolnak.

A legutóbbi brazíliai közgyűlésen a központi bizottság moderátora, Aram I kijelentette: “Az egyház arra hivatott, hogy felismerje a ‘rejtett’ Krisztus jeleit és a Szentlélek jelenlétét más vallásokban is” (Alan Wisdom, “WCC Moderator Calls for ‘A Church beyond Its Walls’: Recognize ‘Holy Spirit in Other Religions’,” Institute on Religion and Democracy, 2006. február 21.). Nyilvánvaló, hogy ennek az embernek a tanítása nem abból a Bibliából származik, ami megtanít minket rá hogy az egy “szellem”, ami a pogány vallásokban is megvan, az az “e világ Istenének” szelleme, aki “megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe.” (2Kor 4:4).

Adriel de Souza Maia metodista püspök, a Brazil Egyházak Nemzeti Tanácsának (Brazilian National Council of Churches) elnöke kifejtette azon kívánságát, hogy az EVT “a tolerancia hangja” legyen, ami majd szembeszáll a “vallási fundamentalizmus” erőivel. Én viszont úgy látom, hogy pontosan ez történik már vagy fél évszázada.

Az EVT 9. közgyűlésének egyik workshopját az umbanda spiritiszta vallásnak szentelték, ami szellemekkel való kommunikációval foglalkozik. Egy magát Aguida Guiomar Pires anyának nevező umbanda papnő vezette ezt a workshopot. Bár a mutirão workshopok “nem hivatalos” jellegűek, Faautu Talapusi, a mutirão koordinátora szerint mindegyiket az EVT-hez kapcsolódó valamely egyházi testület támogatta (Alan Wisdom, “WCC-Related Workshop Features Brazilian Spiritists,” Institute on Religion and Democracy, 2006. február 17.).

A humán szexualitással foglalkozó workshopon Erlinda Senturias, az EVT “nemzetközi referenciacsoportjának” filippínó tagja, aki a tanács szexualitással kapcsolatos beszélgetéseit irányítja, kijelentette, hogy minden olyan szexuális aktus, amelyet a szeretet és tisztelet jegyében végeznek, erkölcsileg is legitim, függetlenül attól, hogy házasságban történt-e vagy sem. Amikor egy fiatal ír férfi a hallgatóságból megkérdezte, hogy elfogadható-e, hogy szexuális kapcsolatot létesítsen barátnőjével, Senturias azt válaszolta: “A szexuális élmény spirituális élmény; ha a kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében történik, akkor egy nagyon szép élmény – akár házasok vagyunk, akár nem” (Alan Wisdom, “WCC Sexuality Dialogue: Moving Slowly, But Toward Revisionism,” Institute on Religion and Democracy, 2006. február 21.).

Ugyanezen a workshopon George Mathews Nalunakkal, egy indiai szír ortodox pap óva intett mindenféle Bibliára való hivatkozástól, és kifogásolta az olyan megállapításokat, amik “meglehetősen negatív antropológiát tükröznek, ahol az embert egy “bukott” teremtménynek tekintik, valamint bűnei szexuális vonatkozásúak lehetnének”.

Amikor egy riporter megkérdezte a dél-afrikai Desmond Tutut, hogy az egységkeresés során vannak-e határai a pluralitásnak és sokszínűségnek, ő azt válaszolta: “Isten mindenki Istene. Túlságosan hajlunk mindenféle kiközösítésre. Isten mindannyiunkat elfogad. Ma már mi, keresztyének nagyot léptünk előre annak megértése felé, hogy nincs külön sarkunk az Isten-piacon. Egykor azt állítottuk, hogy minden nem keresztyén ember nem több mint egy pogány” (“Report from WCC Tutu: ‘God is not a Christian’,” The Presbyterian Layman, 2006. február 22.).

A Latin-Amerikának szentelt külön ülésszak a bukott marxista felszabadítási teológia dogmáját dicsőítette. Adolfo Perez Esquivel argentin vezető úgy határozta meg az evangéliumot, hogy válaszokat kell találni “az emberi méltóságban való élet érdekében”. Jézus Krisztust nem említette, de felkiáltott: “Amikor Bush imádkozik, Isten befogja fülét!”. (Alan Wisdom, “Time Warp: Institute on Religion and Democracy, 2006. február 22.). Ezekben az emberekben biztosan nincs semmi ítélkezési hajlam!

Egy esti vallásközi béketalálkozón általános imákat mondtak “a világegyetem szelleméhez” (“Peace rally prays to no one in particular,” The Presbyterian Layman, Feb. 22, 2006). A színpadon megjelent egy buddhista szerzetes, egy muszlim imám és egy anglikán püspök is, hogy vezessék a szertartást. Minden “vallási hagyomány” képviselői szerepet játszottak abban, hogy hangos imákat mondjanak “a világegyetem szellemének”.
A Világtanács tagegyházai

Az Egyházak Világtanácsának 340 tagszervezete a következő: American Baptist Convention; Association of Evangelical Lutheran Churches; Anglican Church of Canada; Baptist Union of Great Britain and Ireland; Canadian Yearly Meeting of the Religious Society of Friends (Quaker); Christian Church in Canada; Church of the Brethren; Church of England; Episcopal Church in America; Evangelical Lutheran Church in Canada; Federation of Swiss Protestant Churches; International Council of Community Churches; Methodist Church of the United Kingdom; Methodist Church in Singapore; Church of South India; Church of North India; United Evangelical Lutheran Churches in India; Uniting Church in Australia; China Christian Council; Convention of Philippine Baptist Churches; Presbyterian Church of Korea; Korea Methodist Church; Moravian Church in Great Britain and Ireland; National Baptist Convention of America, National Baptist Convention, USA; Presbyterian Church in Canada, USA, and Wales; Progressive National Baptist Convention USA; Reformed Church in America; Union of Evangelical Christian Baptists of the former USSR; Union of Welsh Independents; United Church of Canada; United Church of Christ USA; United Methodist Church USA. (A teljes listát lásd az Egyházak Világtanácsa honlapján.)

Kiegészítés: A Világtanács magyarországi tagegyházai

Magyarországi Református Egyház; Magyarországi Evangélikus Egyház; Magyarországi Baptista Egyház; Magyar Pünkösdi Egyház; Magyarországi Metodista Egyház; Budai Szerb Ortodox Egyházmegye; Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus; Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház; Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye; Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus); Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház;

Kiegészítés: Megfigyelő/Együttműködő tagok:

Magyar Katolikus Egyház; Magyarországi Unitárius Egyház; Isten Egyháza; Magyar Ökumenikus Segélyszervezet; Magyar Bibliatársulat Alapítvány; Ökumenikus Tanulmányi Központ; Keresztyén Ökumenikus Baráti Társaság; Keresztyén Orvosok Magyarországi Társasága; Magyar Cserkészszövetség; Budapesti Nemzetközi Egyház; Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége; Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország; MNC Magyar Népfőiskolai Collégium; Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend; Magyar Kékkereszt Egyesület; Keresztyén Ökumenikus Diákegyesület; keresztyén Vasutasok Egyesülete; Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség; Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány; Protestáns Újságírók Szövetsége /PRUSZ/; Magyar Ókatolikus Misszió Egyesület; Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége; Alpha Alapítvány
Források

[I]: The World Council of Churches (part2); Updated April 10, 2008 (first published December 29, 2003); David Cloud, Way of Life Literature, P.O. Box 610368, Port Huron, MI 48061; 866-295-4143, fbns@wayoflife.org; – David W. Cloud;

https://www.wayoflife.org/database/wcc.html

A Way of Life Literature engedélyével magyarra fordítva és publikálva: www.wayoflife.org, fbns@wayoflife.org.

Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa

http://meot.hu/index.php/meotrol-m