Az EVT ökumenikus világkongresszusain megtörténtek I.

2022.01.02. Off By neilnejmed

David W. Cloud

független baptista lelkipásztor és prédikátor.

A Way of Life Literature alapítója és igazgatója.

David Cloud a The World Council of Churches című jelentésének I. része

A szerkesztő előszava

A MEÖT az Egyházak Világtanácsának (EVT) magyarországi képviselete, melynek rendes tagjai többek között a magyar REFORMÁTUS, EVANGÉLIKUS, BAPTISTA, METODISTA, PÜNKÖSDI és ortodox egyházak, gyakorlatilag az összes protestáns hazai egyház(!). A megfigyelő egyházak, tagszervezetek többek között jelen van a Magyar Katolikus Egyház, Magyar Cserkészszövetség, Magyar Bibliatársulat Alapítvány és az Alpha Alapítvány is. A fenti kép, amelyen egy hölgy bálványkép és számos gyertya előtt végez keleti típusú (Taizé-féle) misztikus istenimádatot, Budapesten, a MEÖT Magyar Tudósok körútján található székházában, egy túlnyomórészt protestáns fiatalok számára tartott, éves rendezvényen készült. Jelen cikksorozatunk a nemzetközi világszövetség kongresszusainak lelkiségébe fog betekintést nyújtani, ami csak erős idegzetűeknek ajánlott.

Az Egyházak Világtanácsa

Az Egyházak Világtanácsa (EVT) 120 ország mintegy 340 felekezetének nemzetközi ökumenikus szövetsége, amely több mint 500 millió keresztyént képvisel (beleértve azokat a milliókat, akiknek egyetlen keresztyéni tanúságtétele, hogy csecsemőként keresztelték meg őket). Hivatalosan 1948-ban alakult meg a hollandiai Amszterdamban 147 felekezet részvételével.

A Világtanács célját az 1948 augusztusában összehívott közgyűlésen világosan megfogalmazták. Az EVT korábbi főtitkára, W. A. Visser ‘t Hooft fogalmazta meg az e történelmi alkalomra összegyűlt ökumenikus keresztyének érzéseit:

“A mi nevünk gyengeségünket és szégyenünket jelzi Isten előtt, mert Krisztusnak csak egy Egyháza lehet és végül is csak egy van ezen a földön. A mi sokféleségünk viszont mélységes anomália. De nevünk jelzi azt, hogy tudatában vagyunk ennek a helyzetnek, és nem fogunk ebbe beletörődni, így akarunk előrehaladni EGY SZENT EGYHÁZ MEGALAPÍTÁSA felé” (The Genesis and Formation of the World Council of Churches, 66. o.). 16

Ez az állítólagos “egy szent egyház”, vagyis a vágyott világegyház egy eretnek képzelgés szüleménye. A Biblia ugyanis egyáltalán nem állítja, hogy egy világegyháznak kellene lennie. Éppen ellenkezőleg. A Biblia többször figyelmeztet ugyanis arra, hogy a “keresztyénség” egyre inkább hitehagyottá válik, ahogy Krisztus visszatérésének ideje egyre közeledik, az igazi biblikus gyülekezeteknek viszont megparancsolja, hogy maradjanak távol az efféle istentelenségektől. Isten a Nagy Missziói Parancsolatát nem egy egyházon keresztül, egyes számban, hanem többes számban értve, egyházakon keresztül hajtja végre.

Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.” (2Tim 3:5).

Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez? Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek. Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket” (2Kor 6:14-17).

Kérlek pedig titeket atyámfiai, vigyázzatok azokra, a kik szakadásokat és botránkozásokat okoznak a tudomány körül, melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el.” (Róm 16:17).

Az Egyházak Világtanácsa a János 17:21 igeverssel visszaélve igazolja küldetését, miszerint “Krisztus egyházának egy közös hitben és egy eucharisztikus közösségben való látható egységére törekszik “.

Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.“.

A modern ökumené szerint, ahogy a mai ökumenikus mozgalom állítja, ez az az egység, amelyért Krisztus is imádkozott, a magukat keresztyénnek vallók ökumenikus egysége, amely teljesen félreteszi a biblikus tanítást, viszont ha a János 17. fejezet szövegkörnyezetét jobban megvizsgáljuk, máris megsemmisül ez a mítoszt. A János 17-ben az Úr egyértelműen kiemeli, hogy a megkívánt egység, tehát az az egység amiért imádkozik, az üdvösségen, Igazságon és a világtól való elkülönülésen alapuló egység.

Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották. … MERT AMA BESZÉDEKET, A MELYEKET NÉKEM ADTÁL, Ő NÉKIK ADTAM; ÉS ŐK BEFOGADTÁK, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem. … ÉN A TE ÍGÉDET NÉKIK ADTAM; ÉS A VILÁG GYŰLÖLTE ŐKET, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok. …Szenteld meg őket a TE IGAZSÁGODDAL: A te ígéd IGAZSÁG. … És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az IGAZSÁGBAN.” (Jn 17:6, 8, 14, 17, 19)

Ez nem igaz keresztyének és hamis keresztyének egysége. Ez nem olyan egység, amely figyelmen kívül helyezheti a tanbeli különbségeket a szélesebb értelemben vett közösségvállalás kedvéért.

Valójában Krisztus imádságában semmi sem utal arra, hogy az ember bármi módon próbálhatná megteremteni az itt leírt egységet. A János 17 nem egy embereknek címzett parancsolat; ez egy Istenhez, az Atyához intézett fohász, amely ima meghallgatásra is talált. Ez egy olyan lelki valóságot ír le, amelyet Isten teremtett meg a Szentírásban elkötelezett, őszinte hívők között, nem pedig egy olyan lehetőséget, amelyet embereknek kellene megvalósítaniuk.

“Bár a Római Katolikus Egyház hivatalosan nem tagja a Világtanács szervezetének, az 1960-as évek óta szorosan együttműködik az EVT-vel. Sok katolikus tölt be vezető pozíciókat az EVT-ben. Edward Panosian megjegyzi: “Róma felfogása szerint az ökumenikus mozgalom az összes egyház – gyakorlatilag minden vallás – Rómához való későbbi csatlakozását jelenti. Róma nem csatlakozik az EVT-hez, hanem csatlakozásra hívja meg azt. Az egész ökumenikus programot ezért „a reformáció megfordításának” is nevezik. (The World Council of Churches, 40. o.). “

Egy Bibliában hívő ember számára a Világtanács egyfajta bizarr Alice Csodaországban mesét jelent, ami telis tele van furcsa és értelmetlen dolgokkal, egy olyan helyet, ahol a Biblia kifejezései teljesen más jelentést nyernek. Amikor például a Világtanács “misszióról” beszél, ezalatt nem azt a küldetést érti, ami Jézus Krisztus evangéliuma nem megtérteknek való hirdetése; hanem inkább világbékére, gazdasági igazságosságra és más ezekhez hasonló törekvést ért alatta. Továbbá a Világtanács a helyzetétől függően különböző arculatát mutatja a hallgatóságai felé. Egyes helyeken igyekszik “evangéliumi” teológiát képviselőnek tűnni, amikor a helyi lelkészek többsége ilyen meggyőződésű, más esetekben azonban az igazi, liberális arca lepleződik le. Mert valószínűleg nincs már semmi olyan eretnekség, amely ne került volna szóba mindeddig az EVT berkein belül.

Az EVT tévelygéseit számos kategóriába sorolhatnánk. Lehet beszélnünk teológiai modernizmusáról, marxizmusáról, szekuláris humanizmusáról, feminizmusáról, szakramentalizmusáról, szinkretizmusáról és univerzalizmusáról is. Az az igazság, hogy az EVT minden lehetséges biblikus vizsgálaton megbukik. Egy nyilvánvalóan és durván bibliaellenes szervezetről beszélhetünk.

A Világtanács által szponzorált események és néhány általa kiadott anyag következő vizsgálata is megcáfolhatatlan bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Világtanács az újszövetségi Szentírásban megjövendölt hittől való nagy elszakadás egyik legfontosabb kulcsszereplője.

Az EVT konferencia Szófia istennőt tiszteli és leszbikusokat éltet

1993 novemberében az Egyházak Világtanácsa a minnesotai Minneapolisban egy Re-imaging konferencia támogatásában vett részt. Ezen mintegy 2000, “a keresztyénség megváltoztatására törekvő” hölgy volt jelen, és a hitehagyó keresztyénségnek legradikálisabb asszonyai minden képzeletet felülmúló, bizarr és bibliaellenes témák sokaságáról tartottak konferenciát.

Az előadók között volt Chung Hyun Kyung koreai “teológus” is, aki a Szentlelket az ősi ázsiai istenségekkel azonosította; Virginia Mollenkott, egy nyíltan abortuszpárti leszbikus asszony; Elizabeth Bettenhausen, a Harvard Divinity School professzora; Lois Wilson, a Kanadai Egyesült Egyház “lelkésze”, valamint Jose Hobday még, egy római katolikus apáca.

A támogató és résztvevő felekezetek között van a United Methodist Church, United Presbyterian Church, Evangelical Lutheran Church in America, United Church of Christ, United Church of Canada, Church of the Brethren, American Baptist Convention, az Episcopalian és Mennonite Church is. A római katolikus résztvevők száma mindössze 234 fő volt.

Amikor egyes tagok, akik tiltakoztak felekezetüknek a találkozón való részvétele ellen, nemtetszésüknek hangot is adtak, a United Presbyterian Church Közgyűlésének Tanácsa kiadott egy “adatlapot”, amely állította, hogy: “A résztvevőknek problémát okozott, hogy szélesítsék látókörüket, lelkileg gazdagodjanak és növekedjenek, valamint hogy párbeszédet folytathassanak a világ minden tájáról érkező hölgyekkel és úriemberekkel”. A hitehagyóknak mindig vannak okos húzásaik, amivel jó meg tudják magyarázni lázadásukat.

Nincs szükségük helyettes áldozatra [Krisztusra utalva – a ford.] Egy Jézusról szóló fórumon Delores Williams, az Union Theological Seminary munkatársa így szólt: “Szerintem egyáltalán nincs szükségünk engesztelésre vonatkozó tanításra. Szerintem Jézus az életért jött, és azért, hogy megmutasson nekünk valamit az életről. Nem hiszem, hogy szükségünk van kereszteken lógó emberekre, vércseppekre és más fura dolgokra… szerintem egyszerűen csak a bennünk lévő Istenre kell hallgatnunk”.

Isten egy “bántalmazó szülő”. Virginia Mollenkott, aki részt vett a New International Standard bibliafordításában is, a következőket jelentette ki: “[Jézus] a mi idősebb testvérünk, az útkészítő és állandó társunk – végül is a sok testvér között áll, mint egy örökkévaló személy egy egyenrangú testvéri közösségben. Csak abban az értelemben elsőszülött, hogy ő volt az első, aki megmutatta nekünk, hogyan lehetséges az isteni forrással egységben lenni, amíg e bolygón élünk. … Mint egy vérfertőző nemi erőszakon átesett személy, egyszerűen NEM TUDOK többé egy olyan teológiai kontextusban ÉLNI, amely ISTEN-t mint bántalmazó szülőt [Hivatkozva KRISZTUS HALÁLÁRA A KERESZTEN], JÉZUST pedig mint egy engedelmes, bizalomteljes gyermeket fest le.”.

A fákhoz imádkozva. A koreai Chung Hyung Kyung azt mondta a tömegnek: “A belső szerveim buddhista belsőségek, a szívem buddhista szív, a jobb agyféltekém konfuciánus, a bal pedig pedig keresztyén”. Ez a legradikálisabb ökumenikus skizofrénia! Chung a koreai Ewha Női Egyetem professzora, ami a világ legnagyobb női egyeteme, 20 000 hallgatóval.

Chung arra utasította az összegyűlt hölgyek tömegeit, hogy ha energiára van szükségük, kérjenek segítséget a fáktól: “Amikor pránikus (éltető) gyógyítást végzünk, hisszük, hogy ez az életadó energia istentől származik, és ez mindenhol jelen van, a napban, az óceánban, a földben és a fákban is. Isten engedélyét kérjük, hogy ezt az életadó energiát használhassuk a rászoruló testvéreink számára. Ha nagyon fáradtnak érzed magad, és nincs több energiád, amit adhatnál, akkor tedd meg azt, hogy … odamész egy nagy fához, és megkéred, hogy “adj nekem egy keveset az életenergiádból”.” (AFA Journal, 1994. február).

Chung publikálta az evangéliumi elbeszélések átdolgozását egy ázsiai feminista szemszögéből. A minneapolisi konferencián a következőket mondta: “A Biblia alapvetően egy nyitott könyv, és én szeretném hozzáadni a következő fejezetet”.

Felállva tapsolunk a leszbikusoknak. A konferencia alatt egy nagyjából 100 “leszbikus, biszexuális és transzszexuális nőből” álló csoport gyűlt össze az emelvényen, és a tömegből sokan állva tapsolták meg őket. Ők “ünnepelték a leszbikusság, az identitás és a keresztyénség csodáját”.

“A leszbikusság kérdése többször is elhangzott a fontosabb felszólalók részéről. A ‘Leszbikusok prófétai hangjai az egyházban’ című workshopon Nadean Bishop, az első “bevallottan” leszbikus lelkész, akit egy amerikai baptista gyülekezetbe hívtak meg, azt állította, hogy Mária és Márta a Bibliában leszbikus “előfutár-nővérek” voltak. Szerinte ugyanis ők nem nőtestvérek voltak, hanem leszbikus szeretők. Janie Spahr, a Presbyterian Church (USA) bevallottan leszbikus lelkésznője … állítása szerint teológiáját mindenekelőtt a leszbikus partnerével, Conival való “szeretkezései” alapozták meg. Judy Westerdorf, egy minnesotai, a United Methodist Church felekezetéhez tartozó lelkésznő azt nyilatkozta a workshopon, hogy az egyházat “mindig is megáldották a melegek, a leszbikusok … boszorkányok … és a sámánok jelenlétei”. A “Szexualitás-család újraértelmezése” című szemináriumon Mary Hunt leszbikus teológus szerint: “Képzeljük el a barátok közötti szexualitást normaként. … Képzeljük el, hogy a szexuális interakciót aszerint értékeljük, hogy az elősegíti-e a barátságot és az örömszerzést, és ha igen, hogyan. … A gyönyörszerzés velünk született előjogunk, amitől a vallásos patriarchátus mindezidáig megfosztott minket” (AFA Journal, 1994. február).

Szófia imádata. A Minneapolis Star Tribune 1993. november 3-i száma arról számolt be, hogy “a konferencia alatti istentiszteletek során Szófiát, a teremtés bibliai istennőjét ünneplik”. Sue Seid-Martin, a minnesotai St. Paulban található University of St. Thomas School of Divinity tanára azt állította, hogy ez a Szófia “a bibliai hagyomány elfojtott része, és egyértelműen az emberi psziché női arca”. Seid-Martin úgy véli, hogy Szófia megtalálható a Példabeszédek 1-9-ben, a Mt 11-ben, a Lk 3,35-ben, a 11,49-ben és az 1Kor 1-2-ben, és Jézus Krisztust azonosítja ezzel a Szófiával.”

Ezek a feministák nem gondolom, hogy ugyanazt a Bibliát olvasnák, amit én több mint 30 éve olvasok. Én még soha nem olvastam Szófia istennőről a Bibliámban! A görög “Szófia” szót a KJV Bibliában “bölcsesség”-nek fordítják, és “szellemi kiválóságot jelöl a legmagasabb és legteljesebb értelemben … felfogja a tudást, és jóságot feltételez” (George Berry, A Greek-English Lexicon and New Testament Synonyms). Ezt a szót gyakran alkalmazzák Jézus Krisztusra, de soha semmilyen értelemben nem használják “az emberi psziché női arcával” kapcsolatos bármiféle jelentésében. A “Szófia” szó ugyanakkor nem található meg az Ószövetségben. A héber szó, amelyet leggyakrabban bölcsességnek fordítanak, pedig a “chokmah“. Ezt a szót fordítják bölcsességnek a Példabeszédek 8. és 9. fejezetében. Értelemre, jártasságra, megnyilatkozásra, isteni értelemre utal, és semmi köze nincs Istennek egy úgynevezett női mivoltához.

Meztelen Szófia istennő. A Re-imagining konferencián kiállított festmény állítólag ezt a Szófiát ábrázolta. A festményen egy kopasz, homlokát ráncoló, magas, fedetlen keblekkel megjelenő nő képe volt látható. A homloka közepén egy jel volt, ami egy hindu “tika” vagy tilaka jelnek tűnt, hasonlónak, amelyet Nepálban és Indiában az asszonyok is kapnak a papjaiktól, amikor pogány kegyhelyeiknél “puját” (vallásos imádatot) végeznek. (Érdekes, hogy a konferencia egyik előadója a tika viselésére is buzdított. Aruna Gnanadason, dél-ázsiai feminista “kirohanást intézett az indiai keresztyén missziós doktrínák állítólagos elnyomásai ellen”, és arra kérte a résztvevőket, hogy tegyenek vörös pöttyöket a homlokukra, hogy “az istenség” bennük való meglétét tegyék láthatóvá). A The Presbyterian Layman folyóirat 1994. január-februári számának címlapján ez a festmény látható is. A festményt körülvevő keretben a Szófia imádság néhány szava is kivehető.

Vasárnap reggel a konferencia résztvevői közösen ismételték el a Szófiához intézett imádságot, mely a következő mondatokat jelentette:

“Teremtőnk Szófia, mi nők vagyunk a te képmásodra. … Szófia, teremtő Isten … árassz el minket szereteteddel … szeretőt hívunk, gyermeket szülünk; meleg testnedveinkkel emlékeztetjük a világot örömeire és érzéseire. … Vezetőnk, Szophia, mi asszonyok vagyunk a te képmásodra. … A bölcsesség mézével a szánkban, és teljes emberségről jövendölünk mindenféle népnek”.

Ez a new age feminizmusának keserű maszlaga, egy olyan mozgalom, amelyet Júdás próféta csaknem 2000 évvel ezelőtt előre látott: “Miképen Sodoma és Gomora és a körültök lévő városok is, a melyek azokhoz hasonlóan paráználkodtak, és más test után jártak, például vannak előttünk, örök tűznek büntetését szenvedvén. Hasonlóképen mégis ezek is álomba merülvén, a testet megfertőztetik, a hatalmasságot megvetik…”. (Júdás 7-8).

Az Egyházak Világtanácsa megkereszteli a pogányságot

Az Egyházak Világtanácsának (EVT) 1991. február 7-20. között, az ausztráliai Canberrában megtartott hetedik közgyűlése egyértelmű bizonyítékát adta a Tanács visszataszítóan hitehagyó jellegének.

Nem érezzük szükségesnek, hogy beszámoljunk mindarról, ami a EVT hetedik közgyűlésén történt. Úgy véljük, annyi elegendő, ha beszámolunk a szinkretizmus és az univerzalizmus utálatos nézeteiről, amiket ott támogattak – arról az eretnekségről, hogy a pogány vallásokban is van némi fény és üdvösség. Ez már évtizedek óta a Világtanács sajátos védjegye, de a szinkretizmus hangsúlyozása az idők folyamán még szembetűnőbbé vált.

A canberrai találkozót természetimádó ausztrál őslakosok nyitották meg. Tekintsük meg ezt a következő, Religious News Service által közzétett beszámolót:

“Ausztrál őslakos férfiak ágyékkötőbe és tollakba öltözve, törzsi díszítéssel festett testükkel egy oltár körül táncoltak és doboltak egy hagyományos tisztulási szertartáson, amely február 7-én nyitotta meg nálunk az Egyházak Világtanácsának hetedik közgyűlését. Az oltárnál mellettük álltak a hagyományos fekete és vörös ruhákba öltözött őslakos nők és színes, nyugatias papi ruhába öltözött őslakos papok is.” (Christian News, 1991. február 18., 1. o.).

Az Ökumenikus Sajtószolgálat jelentése további részleteket közöl a pogány tisztulási szertartásról, amely az EVT közgyűlését megnyitotta. “A közgyűlés tagjai úgy léptek be a sátorba, hogy égő levelek által keltett füstön keresztül kellett áthaladniuk – ez az ausztráliai őslakosok hagyományos tisztulási eljárását tükrözi. … Az istentisztelet megkezdése előtt egy ausztrál őslakos futótiszt egy őslakosi hagyományhoz tartozó ‘üzenőbotot’ vitt az istentiszteleti sátorába. Ezzel az akcióval Emilio Castro, az EVT főtitkára engedélyt kért a tanácstól, hogy beléphessen a földre. A sátorban összegyűltek, az ausztrál őslakos vének rituálisan megadták az engedélyt, mire az EVT istentiszteleti vezetői körmenetben vonultak be a sátorba.”

A rítusban részt vevő őslakosok szinte meztelenek voltak, és ez az egész dolog utálatosság volt Isten előtt. Az őslakosok állítólagos lelkiségét az EVT egész közgyűlése megtapsolta, bár a Biblia ezt pogány bálványimádásként ítélte el. Az EVT vezetősége nyilvánvaló, hogy semmit sem ért a biblikus üdvösségről és lelkiségről. Ez az oka, hogy találnak “lelkiséget” ebben a bukott, gonosz világban is, még a nem megváltottak népek között is.

Ima egy női istenhez. A Világtanács szinkretista szellemiségének további bizonyítéka a Közgyűlés második napján történt, amikor a dél-koreai presbiteriánus feminista asszony, Chung Hyun-Kyung (balra) egy női paganista istenséget idézett meg.

“A verbális tűzijátékot koreai és őslakos táncosok előadásával kombinálva Chung egy női Szentlélek drámai megidézését adta elő. Ezt a szellemet összekapcsolta Hágáréval, a Mózes első könyvében szereplő egyiptomi rabszolganővel, akit Chung szerint Ábrahám és Sára “kizsákmányolt majd elhagyott”. Chung ezután más kizsákmányolt szellemek neveit tartalmazó papírdarabokat égetett el – amikről azt mondta, hogy tele voltak ‘han’-nal, a koreai ‘harag’ szóval – és holokauszt áldozatokkal, szabadságharcosokkal, az erőszakmentesség meggyilkolt szószólóival, küzdő koreai nőkkel, szegényekkel valamint a második világháború alatti Japán hadsereget ‘vígasznőként’ kiszolgáló asszonyokkal azonosította őket” (Religious News Service, 1991. március 5.).

Tizennyolcszor idézte meg Chung a halottak szellemeit, és azt állította, hogy “e szellemek kiáltásainak meghallása nélkül nem vagyunk képesek hallani a Szentlélek hangját”. Chung így nyilatkozott: “Remélem, hogy az összes ősünk szellemi jelenléte közöttünk nem lesz kellemetlen számotokra”. Megidézte “a Föld, a Levegő és a Víz szellemét” is. Chung eképpen: “Azt is tudom, hogy már nem hiszek egy mindenható, macsó, harcos Istenben, aki minden jófiút megment és minden rosszfiút megbüntet”. Chung azzal zárta üzenetét, hogy a “szellemet” Kwan bálványképéhez hasonlította, “az együttérzés és bölcsesség istennőjéhez, [akit a] kelet-ázsiai nők népi vallásosságában [imádnak]”. Chung még tovább ment a blaszfémiában, amikor így fogalmazott: “Talán ez egy női képe is lehet annak a Krisztusnak, aki az elsőszülött közöttünk, aki előttünk jár és magával hoz még másokat is”.

Az RNS beszámolója szerint, bár néhány EVT küldött sértőnek találta ezt az istenkáromlást, a legtöbben viszont melegen üdvözülték. Sőt, a hallgatóság állva tapsolt Chung istenkáromló előadásának!

Nem minden szentírási rész életadó. A Religious News Service 1992 februárjában egy következő jelentésében további bizonyítékokat közölt Chung hittagadásáról. Egy Carl McIntire-nek adott interjúban Chung azt mondta, hogy nem biztos abban, hogy Jézus mondta a János 14:6 szavait: “Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.”.

Chung azt is elmondta, hogy sok nő nem találja a Szentírás egészét “életadónak”, és kiemelte Pál apostol intését, miszerint az asszonyok hallgassanak az egyházakban, otthon pedig legyenek alárendeltjei férjüknek.

Elmondta, hogy egyetért azzal a katolikus pappal, aki nemrégiben közölte vele, hogy az egység előmozdítása szempontjából a legártalmasabb dolog az igazságnak kimondása. A harc azért, hogy kinek van igaza és kinek nincs, megosztja az embereket – fogalmazott.

Minden vallás egyenrangú Isten előtt. Az EVT vallásközi párbeszédért felelős igazgatója egy Srí Lanka-i férfi, Wesley Ariarajah. A canberrai találkozón hangot adott a megváltásról vallott hittagadó elképzeléseinek, amikről a helyi újságok is beszámoltak. Nézzük meg ezt a beszámolót a The Australian című napilapból idézve:

“Az Egyházak Világtanácsa a hétvégén az ökumenizmust a végletekig fokozta, azt sugallva, hogy a muszlimok, hinduk és mások is ugyanúgy eljuthatnak az üdvösségre, mint a keresztyének, és óva is intette a keresztyéneket az úgynevezett “szűk látókörű gondolkodástól”.

“A tanács vallásközi párbeszédért felelős igazgatója, Dr. Wesley Ariarajah szerint elképzelhetetlen számára, hogy Isten a keresztyének imáit meghallgatja, de semmibe veszi azokét, akik Istenhez egyéni elképzeléseik szerint imádkoznak.

“Sri Lanka-i keresztyénként, aki olvasta a hindu írásokat és hindu szentek szent szövegeit is, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ne léteztek volna [a keresztyéneken kívül] más vallású emberek is, akik ugyanúgy megismerték volna Istent” – mondta. ‘Nem tudom elhinni, hogy másféle emberek ne járulhatnának Istenhez, vagy hogy Isten ne tudna közel kerülni másféle emberekhez is. Mert kik azok, akik meghallgatják a hinduk imáit? Talán több Isten is létezik? Ha arra az Istenre gondolunk, aki az egész világegyetem megteremtője és fenntartója, mint ahogy 24. zsoltárban is áll, akkor nem létezhet két Isten. Ezért elképzelhetetlen számomra, hogy egy hindu vagy egy buddhista, vagy bárki más az Isten hitén kívül álljon. Az én felfogásom Isten szeretetéről túlságosan is tág ahhoz, hogy elhiggyem, hogy csak a keresztyén egyháznak nevezett szűk szegmens fog üdvözülni. Ha keresztyén vagy, nyitottnak és széles látókörűnek kell lenned, nem pedig korlátoltnak vagy kirekesztőnek”.

“Dr. Ariarajah szerint jó keresztyénnek lenni nem azt jelenti, hogy más vallású embereknek megmondod, hogy ők mindent rosszul csinálnak” (The Australian, 1991. február 11.).

Ariarajah nagyot téved a Krisztuson kívüliek állapotával kapcsolatban. Gondoljunk csak az alábbi igazságokra Isten Igéjéből, olyan igazságokra, amelyeket Ariarajah és az EVT tagjai teljesen figyelmen kívül hagynak:

A POGÁNYOK ÁLLAPOTA. Az Efézusi levél következő versei világosan megmutatják nekünk a meg nem váltott pogány népek állapotát.

Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt, Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik; A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is: . … Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon; Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által. ” (Efézus 2:1-3,12-13).

Mielőtt az efézusiak Krisztushoz jöttek volna, vallásos bálványimádók voltak. Miféle spirituális állapotuk volt akkoriban? A Biblia szerint halottak voltak vétkeikben és bűneikben. Az ördög hatalma alatt álltak. Természetüknél fogva a harag gyermekei voltak. Reménységen kívüliek, és Isten nélküliek voltak a világban. Ez minden Jézus Krisztuson kívüli ember “lelki állapota”. A Biblia szerint Krisztus vére volt az, ami megváltoztatta az efezusi keresztyének lelki állapotát.

ÜDVÖSSÉG CSAK JÉZUS KRISZTUS ÁLTAL. A következő egyszerű kijelentések a Bibliából teljesen világossá teszik, hogy Jézus Krisztuson kívül nincs üdvösség. Minden ember bűnös, és Isten igazságos ítélete alatt áll. A bűn kárhozatából való szabadulás egyetlen módja a Jézus Krisztusba és a Golgotán kiontott vérébe vetett személyes hit. A Biblia szerint a megváltás csak egy név által történik: Jézus Krisztus. Bármilyen más név – legyen az akár Buddha, Mohamed, Szófia, a Great Thumb vagy akár Krisna – nem képesek örökkévaló üdvösséget adni.

Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.” (Jn 14:6).

És [a börtönőr] kihozván őket, monda: Uraim, mit kell nékem cselekednem, hogy idvezüljek? Azok pedig mondának: Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe!” (ApCsel 16:30-31).

És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.” (ApCsel 4:12).

A Biblia kimondja, hogy Isten minden embert szeret, és nincs tekintettel senki személyére. Ugyanakkor az üdvösségnek csak egyetlen útját biztosítja, és ehhez az embereknek meg kell térniük, és Isten által az Úr Jézus Krisztuson keresztül, az Isten által megszabott feltételek szerint kell elé járulniuk. Az Egyházak Világtanácsával kapcsolatos probléma nagyon egyszerű: Megvetették Isten Igéjét.

A Szivárványkígyó, ami megteremtette a világot. Az EVT blaszfémiája hasonlóan perverz magasságokba jutott egy korábbi kiadványukban is, ami “az őslakosok lelkiségének újrafelfedezésére és egy új teremtéssel kapcsolatos lelkiségre” szólított fel. Vegyünk egy idézetet ebből a megrendítően ökumenikus dokumentumból. Ebben az idézet szakaszban az EVT az őslakosok gondolkodásmódjának állítólagos “lelkiségére” ad példát:

“A világ teremtése az Álomképben kezdődött. Az Álomkép előtt létezett egy létezés előtti, megformálatlan anyag, amiben szellemi lények laktak. A teremtési eseményről szóló történetek némelyikében a Szivárványkígyó az ő hosszú álmából a föld alól bukkant elő, amikor megértette, hogy a szülésnek ideje elérkezett. Szabadjára engedte a szellemlényeket, hogy azok hegyeket és völgyeket, fényt és árnyékot, vizeket és fákat, virágokat és minden élőlényt megteremtsenek. … A kígyó felszabadította a szellemlényeket arra is, hogy megteremtsék az állatokat és az embereket, akik különleges kapcsolatban állnak egymással, örökre összekapcsolódva a történet, a dal és a szertartás által” (Wanderer, 1991. március 14.).

A Világtanács szóban forgó kiadványa “a teremtés teológiai értelmezésének újrafogalmazására hívta fel a figyelmet. A keresztyénség nagy része, különösen a nyugati teológia főbb irányzatai, a teremtés feletti emberi fennhatóságot támogatják. A Közgyűlés megbeszélésein ugyanis azt a teológiát és keresztyén világnézetet, ami az emberiség feladatát a Földre nézve annak uralma alá hajtásában szemléli, meg akarják kérdőjelezni”.

Ez egy merő ostobaság. A Biblia világosan tanítja, hogy az ember Isten képmására teremtetett és parancsba kapta: “Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. ” (1Mózes 1:28). Az ember nem valami állatias lény. Az ember nem az evolúció terméke. Nem igazságtalan, hogy uralma alá hajtsa e világ erdőit és folyóit. Nem igazságtalanság az sem, hogy az ember az állatvilág felett uralkodjon.

Az a helyzet, hogy a Világtanács már mindenféle szélsőséges filozófiának otthont adott: melegágya lett az univerzalistáknak, környezetvédőknek, kommunistáknak, New Age embereknek, az egy világ hívőknek, a feministáknak, de még a szinkretistáknak is.

Forrás

[I]: The World Council of Churches (part1); Updated April 10, 2008 (first published December 29, 2003); David Cloud, Way of Life Literature, P.O. Box 610368, Port Huron, MI 48061; 866-295-4143, fbns@wayoflife.org; – David W. Cloud;

https://www.wayoflife.org/database/wcc.html

A Way of Life Literature engedélyével magyarra fordítva és publikálva: www.wayoflife.org, fbns@wayoflife.org.