Kik A Jezsuiták? | Stuart Quint

2021.12.24. Off By neilnejmed

Stuart Quint

Berean Beacon: Who Are the Jesuits, and Should You Be Concerned Today?

Róma minden év július 31-én megemlékezik Loyolai Ignác haláláról.[i] Loyola a Jézus Társasága, más néven a “jezsuiták” hírhedt alapítója volt. Bár az illető már régen meghalt, mozgalma közel 500 évvel később is fennáll annak mindenfajta rosszindulatú küldetésével egyetemben.

A jezsuiták napirendje ma is releváns Amerika, Európa és a világ más nemzetei számára.

Richard Bennett egykori katolikus pap felismerte ezt a veszélyt:

“Jól ismert tény, hogy a jezsuiták történelmük során számos ország polgári kormányzatán belül rengeteg esetben okoztak súlyos zavargásokat rosszindulatú terveikkel. Az évszázadok során joggal vívták ki maguknak a bajkeverők nevet, olyannyira, hogy egyes országokban különböző korszakokban megtiltották számukra az állam területén való tartózkodást.” [ii].

Ez a cikk a “jezsuitáktól megtagadott tartózkodási jogot” élvező nemzetek történelmi múltját fogja megvizsgálni. Kiemeljük továbbá napjaink azon hírességeit is, akiket szintén a jezsuiták “aljas mesterkedései” alatt pallérozódtak.

Amikor a jezsuitákat vizsgáljuk, akkor célszerű elkerülnünk mindennemű szélsőséget. Az egyik véglet az, ha túl sok hitelt adunk nekik, és szükségtelen, irracionális pánikhangulatot szítunk. Manapság azonban sokkal inkább a másik véglet ami jellemző: rengetegen figyelmen kívül hagyják vagy alábecsülik a jezsuitáknak a történelmi időkben, és napjainkban is kifejtett tevékenységeit [iii].

Ahhoz azonban, hogy a mai nehéz időkben is helyt tudjunk állni, képesnek kell lennünk az ellenség meglátására. “Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok.“[iv]

Az Úrban való bátorságunk az, hogy Ő végül leleplezi a hamis jezsuita prófétákat és meg is fogja ítélni őket. Az utolsó időkben. “Ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik.” ”Gyümölcseikről ismeritek meg őket.” [v]

A jezsuiták fanatikus rendalapítója[vi]

J. A. Wylie történész figyelemre méltó párhuzamot von Loyola és a jezsuiták, valamint Luther és a reformátorok között. VII[…] Összehasonlítása túlmutat azon a tényen, hogy mindkét férfi nagyjából ugyanannak a korszaknak a gyermeke, ők ugyanis mindketten az 1500-as években születtek és éltek.

Mindkét férfi makacs, világi karrieristaként kezdte pályáját. Életük majdhogynem katasztrofális eseményei fordították mindkettőjüket a nagyon szigorú, sőt már-már fanatikus katolicizmus felé.

Loyola katonatiszt volt, aki nem volt hajlandó megadni magát, amíg egy majdnem halálos sérülés végül arra nem kényszerítette. Luther ügyvédi karriert futott be, amíg egy villámcsapás majdhogynem agyon csapta.

Mindkét férfi a szélsőséges aszkézis felé fordult egy katolikus kolostorban. Loyolát és Luthert egyaránt gyötörte a lelkiismeret, mivel szörnyű bűneik súlya nehezedett rájuk. Ez a szigorú katolicizmus hozta ki belőlük a szenvedélyt, a zsenialitást és a szervezőkészséget is.

Itt azonban a hasonlóságoknak vége is szakad.

Luther egyre mélyebbre merült el Isten Igéjében. Isten nemcsak arra használta fel Luther körülményeit, hogy az egyedül Krisztusba vetett személyes hitre vezesse, amely egyedül kegyelemből van, hanem arra is késztette őt, hogy másokat is a reformációnak Szentírásból származó alapvető tanításainak újrafelfedezésére oktasson. Isten munkálkodása Luther életében számos népet, sőt kultúrát vezetett felszabadításra Róma hamis evangéliumának dögletes cselekedet-vallásossága alól.

Vele ellentétben Loyola a katolikus miszticizmusban técelyedett el alaposan. Az önmegaláztatás és a mazochizmus cselekedeteit gyakorolta magán, hogy minél inkább elmélyítse “Mária” iránti odaadását. Az aszkézise következtében Loyola azt állította, hogy fanatizáló látomásokat látott mennyről és pokolról, Máriáról és Jézusról. Végül meggyőzte magát, hogy “Mária lovagja” lesz, aki “Jézus katonájaként” fog szolgálni. Feltétel nélküli hűségét felajánlotta a római pápának, és agresszívan toborzott másokat is fanatikus küldetéséhez.

Kezdetben Loyola eredeti szándéka az volt, hogy “Máriát” szolgálja a pogány muszlimok megtérítésével az Ígéret Földjén. Idővel azonban felismerte, hogy sokkal sürgetőbb szükség van az eretnekség elleni harcra a katolicizmus által uralt országokban. Loyola a református keresztyéneket látta a Mária iránti buzgó odaadás legfőbb ellenségeinek.

A jezsuiták megalapítása[viii]

Loyola “Jézus Társaságának” nevezte el csoportját. Ekkor a római katolikus egyházban léteztek más rendek is, például az ágostoniak, domonkosok vagy ferencesek. E rendek tagjai azonban kolostoraikon és templomaikon belül tartózkodtak. A szerzetesrendek erős romlottságukról lettek híressé, ezért az emberek körében is rossz hírnévre tettek szert. Esetenként ezek a rendek összeütközésbe kerültek még a pápákkal is.

A jezsuiták ezzel szemben másképpen működtek.

Ők nem ragaszkodtak a kolostorok kényelméhez. A jezsuiták inkább bárhová elutaztak volna, a vezetésük megbízásai szerint. Az volt a feladatkörük, hogy odakint prédikáljanak, és szolgálják a legszerencsétlenebb betegeket és szegényeket, valamint iskolákat és kollégiumokat alapítsanak. A jezsuiták a felsőbb osztályok ellenőrzésére is erősen törekedtek. Tanácsadóként és gyóntatóként barátkoztak össze a politikai és gazdasági elit tagjaival. A jezsuiták célja a római pápának való teljes alávetettség és az egyedül Isten Igéjébe gyökerezett más vallásúak megsemmisítése volt. Ezért sokan a jezsuitákat az “ellenreformáció” mozgalmaként[ix] is emlegetik.

Loyola aszketizmusát utánozva a jezsuiták is szigorú fegyelmet érvényesítettek. A rendbe való belépés időigényes folyamat volt, és a ranglétrán való felemelkedés hónapokig, sőt évekig is eltarthatott. A jezsuitáknak meg kellett tanulniuk az abszolút engedelmességet, egészen odáig, hogy azt tették és aképp vélekedtek, amint a vezető, a “generális utód” parancsba hagyta nekik.

Loyola szemléltette a Társaság vasszigorú tekintélyét az egyén minden független és racionális ítélőképességével szemben. “Ha mindenben biztonságosan akarunk eljárni, akkor a következő elvhez kell ragaszkodnunk: Ami nekem fehérnek tűnik, azt inkább feketének fogom hinni, ha a hierarchikus Egyház úgy állapította meg.”[x].

A jezsuita rendnek való engedelmesség többre terjedt ki, mint az egyén racionális ítélőképességének feladása. A jezsuita személy erkölcsi lelkiismerete tekintetében is engedelmesnek kellett lennie, akár odáig is, hogy a rend kedvéért képes legyen megszegni Isten Igéjét is.

A jezsuita teológusok igazolták és gyakorolták az Isten Igéjével szembemenő bűnös cselekedeteket: mint az eskü alatti hazugságot[xi], lopást[xii], gyilkosságot[xiii] vagy az istenkáromlást[xiv].

Nem meglepő hát, hogy a jezsuiták ilyen hosszú és rossz gyümölcsökkel fertőzött örökséget hagytak hátra.

Loyola az ún. Lelki Fegyelemkönyvben (The Spiritual Disciplines)[xv] rögzítette aszketikus fegyelmezési módszereit.[xv] E “fegyelmezés” gyümölcse ma jól látható olyan csatlósokban is, mint Ferenc pápa[xvi] vagy Dr. Robert Redfield, aki az amerikai CDC-nek a vezére[xvii].

III. Pál pápa 1540-ben megáldotta a Jézus Társasága megalakulását és annak alapszabályait, más katolikus rendek tiltakozása ellenére is. Rómát ugyanis alaposan meggyengítették a reformáció vívmányai. A jezsuiták buzgalma és feltétlen hűsége ezért hamar megnyerte a pápa tetszését. Később más pápák is különböző mértékben vetették bizalmukat a jezsuitákba. Az egyikük még fel is oszlatta a rendet, hogy aztán a következő ismét helyreállíthassa őket.

A jezsuiták mára a római katolikus egyház legnagyobb létszámú rendjévé nőtte ki magát.[xviii] Ferenc pápa a római katolikus egyház leglátványosabb tekintélye, és a történelem legelső jezsuita pápája.[xix].

A jezsuiták keserű gyümölcsei

A jezsuiták kitörölhetetlen nyomot hagytak a történelemben. Befolyásuk és pusztítómunkájuk kiterjedt a paraguayi kommunista őslakos kolóniáktól az indiai szinkretizmusig, a kínai és német polgárháborúig, a csehországi népirtásig, a portugál muszlimok elleni katasztrofális háborúig, a spanyolországi stagnálásig, az angliai puccskísérletig, sőt még Oroszországban egy szélhámos cár megjelenéséig is. [xx] Kapcsolatba hozták őket európai fasisztákkal való együttműködéssel[xxi] és államfők meggyilkolásával, beleértve az Egyesült Államokban Abraham Lincoln elnököt is.[xxii] Mindenféle erkölcsi botrányok is tarkították a jezsuiták kapcsolatait, különösen is a nőügyeikre nézve[xxiii].

Számos nemzet száműzte a jezsuitákat gonoszságaik miatt!

“1555 és 1931 között a Jézus Társaságát legalább 83 országból, városállamból és városból utasították ki politikai intrikák és állami jólét elleni felforgató cselszövések miatt, egy tekintélyes jezsuita pap [Szerk.: azaz Thomas J. Campbell] feljegyzései szerint. …. Gyakorlatilag minden kiutasítás politikai cselszövés, politikai befurakodás, politikai felforgatás és politikai lázadásra való felbujtás miatt történt. “[xxiv]

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a politika a jezsuiták számára csupán csak egy eszköz, nem pedig cél. A cél a világi és spirituális egyeduralom az ő fennhatóságuk alatt. A jezsuiták arra törekszenek, hogy a világi hatóságokat maguk mellé állítsák, hogy üldözzék és eltüntessék a színről Isten igaz népének befolyásoló erejét.

Loyola és Luther utódai ma is konfliktusban állnak egymással.

Az egyik jellemző ellenkezés ma így hangzik: “Nos, azok voltak a régi jezsuiták. Mára már megváltoztak. Ma liberálisabbak, gyengébbek és kedvesebbek. Miért kellene hát aggódnunk a jezsuiták miatt?”

A Szentírás az Antikrisztusi rendszer megtévesztő természetével kapcsolatban arról beszél, hogy képes a külsejét úgy alakítani, hogy egy adott közönség számára az megfelelő legyen. Az Antikrisztus “szelídnek tűnik, mint egy bárány”. Isten Igéje azonban azt is feltárja, hogy az Antikrisztus lényege mit sem változik!

Azután láték más fenevadat feljőni a földből, a kinek két szarva vala, a Bárányéhoz hasonló, de úgy szól vala, mint a sárkány;“[xxv].

Valóban, a jezsuiták jól ki vannak képezve a környezethez való alkalmazkodásra, annak a közösségnek a környezetéhez, amiben éppen udvarolnak. [xxvi] A jövőbeni cikkeink részletesen is kibontják majd ezeket a kérdéseket, és össze is fogják kapcsolni azokat napjaink eseményeivel is.

Híres emberek jezsuita befolyás alatt

Az amerikai COVID-válság jelentős szereplői jezsuita öregdiákok! Közéjük tartoznak többek között: Dr. Anthony Fauci, Andrew Cuomo New York-i kormányzó, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó és Donald Trump elnök![xxvii] (Trump 2 évig a jezsuita Fordham Egyetemen tanult New York-ban.) Továbbá Dr. Robert Redfield, az amerikai Járványügyi Központ (“CDC”) vezetője szintén jezsuita diplomával rendelkezik, és a Warp Speed művelet egyik kulcsszereplője[xxviii].

Bill Clinton volt amerikai elnök is a jezsuita Georgetown Egyetemen végzett[xxix].

Ivan Duque[xxx], Kolumbia elnöke, Alejandro Toledo, Peru korábbi elnöke, Mario Draghi[xxxi], az Európai Központi Bank korábbi vezetője, valamint mindkét testvér, Fidel és Raul Castro, Kuba korábbi és jelenlegi vezetője szintén jezsuita iskolákban végeztek[xxxii].

A jezsuiták ma is ugyanolyan befolyásosak és veszélyesek, mint 500 évvel ezelőtt.

Következtetés: Mit tehetünk?

Ha katolikus vallású vagy, látnod kell, milyen nagy veszély fenyegeti lelkedet. Ezek a jezsuiták Krisztus nevét káromolják, hogy jogosulatlanul szerezzenek hasznot. A római egyház támogatja ezeket a hamis prófétákat, de az Isten ítéletét is velük együtt fogják elszenvedni.

Neked azonban nem kell velük együtt szenvedned. Hagyd el Rómát minél előbb! Távozzatok el bűneikből! “Fussatok ki Babilonból, és kiki mentse meg az ő lelkét, ne veszszetek el az ő gonoszságáért, mert az Úr bosszúállásának ideje ez, megfizet néki érdem szerint.“[xxxiii].

Fussatok Krisztushoz! Legyen Ő a mentsvárad! Kérj tőle bocsánatot, imádságban, személyesen. “Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus“[xxxiv]

Ha Krisztus Jézust vallod megváltódnak, ne feledkezz meg arról, hogy a mi harcunk nem test és vér ellen folyik. A mi “hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására.“[xxxv].

Halljuk meg ma Charles Spurgeon szavait. Ő jól ismerte Rómának és az ő jezsuitáinak fortélyait. Több mint 100 évvel később az ő szavai számunkra is érvényesek, mivel ugyanazokkal az ellenségekkel kell szembenéznünk, akikkel neki is kellett. Imádkozzunk az Úrhoz Róma Antikrisztusa ellen:

“Minden keresztyénnek kötelessége imádkozni az Antikrisztus ellen, és hogy ki az Antikrisztus, arról józan embernek egy cseppet sem szabad kétségeskednie. Ha ő nem a pápaság tisztviselője a római egyházban, akkor nincs semmi a világon, amit ezzel a névvel illethetnénk. Ha az Antikrisztus után kiáltoznánk, akkor bizonyosan erre az egyházra kellene gyanakodnunk, és bizonyosan nem vétenénk el azt többé, mert annak leírása oly pontosan illik rá“[xxxvi]

Hivatkozások

[i] https://www.ignatianspirituality.com/31-days-with-saint-ignatius/ elérés 2020. július 25-én.

[ii] https://bereanbeacon.org/pope-francis-shows-his-true-colors-2/ hozzáférési dátum: 2020. július 26.

[iii] Az egyik tényező, amely érzéketlenné tette a híveket a jezsuitákkal szemben, azok a koholt tanúvallomások. Például jelentős kételyek merülnek fel Alberto Rivera, a jezsuitákról szóló Chick-képregények példaképének szavahihetőségével kapcsolatban. Lásd: https://www.biblebasedministries.co.uk/wp-content/uploads/2014/04/The-Alberto-Rivera-Story.pdf, elérve 2020. július 25-én. (Shaun Willcock dél-afrikai lelkész, aki egy ideig együtt dolgozott Riverával.)

Egy másik tényező az evangélikálok növekvő vonzódása a Rómával való ökumenizmushoz. Ez elvakította őket a katolicizmus hamis evangéliuma és így a veszélyes jezsuitákra nézve is. A cikkek teljes listáját lásd a https://bereanbeacon.org/ecumenism/ oldalon.

[iv] Máté 7:15.

[v] Máté 7:19-20.

[vi] E szakasz anyagának nagy része J. A. Wylie “History of the Jesuits” című művéből származik a History of Protestantism című könyvéből a https://bereanbeacon.org/history-of-the-jesuits/ oldalon, elérés 2020. július 25. Lásd még Theodor Griesinger, The History of the Jesuits (G.P. Putnam’s Sons: New York, 1883), 1-3. kötet.

[vii] Lásd az 1. fejezetet a következő címen: https://bereanbeacon.org/history-of-the-jesuits/ hozzáférve: 2020. július 25.

[viii] E szakasz anyagának nagy része J. A. Wylie “History of the Jesuits” című művéből származik a History of Protestantism című kötetből a https://bereanbeacon.org/history-of-the-jesuits/ oldalon, elérés: 2020. július 25., július 25. Lásd még Theodor Griesinger, The History of the Jesuits (G.P. Putnam’s Sons: New York, 1883), 1-3. kötet.

[ix] https://bereanbeacon.org/the-counter-reformation-and-the-jesuit-order/ elérve: 2020. július 26., július 26.

[x] http://www.ibosj.ca/2013/04/thinking-with-church.html hozzáférve 2020. július 27-én.

[xi] Sanchez jezsuita teológus szerint: “Egy ember megesküdhet, hogy nem követett el semmit, bár a valóságban mégis megtette [hamis eskü]…”. J. A. Wylie, The History of Protestantism, (Heartland Publications: 2002, Rapidan, VA) 1121.

[xii] Emmanuel Sa jezsuita tanár írja: “De nem halálos bűn titokban elvenni attól, aki megadná, ha kérnénk tőle”. Ibid. 1122.

[xiii] Reginald megengedte a hamis tanúk meggyilkolását (azzal a feltételezéssel, hogy máskülönben megölnének); Fagundez megengedte, hogy a gyermekeiket Rómától elfordítani akaró szülők ” igazoltan megölettessenek”; Amicus megengedte a “rágalmazók” meggyilkolását, “ha a védekezés más eszközei nem állnak rendelkezésre”. Idem.

[xiv] A jezsuita Casnedi úgy vélte: “Tedd azt, amit a lelkiismereted jónak ítél, és parancsol, ha legyőzhetetlen tévedés folytán azt hiszed, hogy a hazudozást vagy istenkáromlást Ő parancsolja, káromold őt”. Idem.

[xv] http://www.ignatianspirituality.com/ignatian-prayer/the-spiritual-exercises/ hozzáférve 2020. július 26-án.

[xvi] https://bereanbeacon.org/pope-francis-master-of-jesuit-spiritual-exercises/ és https://bereanbeacon.org/pope-francis-shows-his-true-colors-2/ egyaránt elérve 2020. július 26-án.

[xvii] https://bereanbeacon.org/28721/ hozzáférve 2020. július 26-án.

[xviii] https://www.jesuits.org/about-us/the-jesuits/ elérés 2020. július 27-én.

[xix] http://wuja.org/2013/07/01/habemus-papam/ hozzáférési dátum: 2020. július 27.

[xx] Theodor Griesinger, The History of the Jesuits (G.P. Putnam’s Sons: New York, 1883), 1. kötet, 2. könyv.

[xxi] E. H. Lehmann, Behind the Dictators: A náci fasizmus és a római katolicizmus kapcsolatának tényszerű elemzése, (Kindle: 2015).

[xxii] Charles Chiniquy, 50 év a római “egyházban”: Egy pap megtérése, (Chick Publications: 1985, Chino, CA), 291-310.

[xxiii] Griesinger, 1. kötet, 3. könyv.

[xxiv] J. E. C. Shepherd, The Babington Plot: Jesuit Intrigue in Elizabethan England, (Toronto: Wittenburg Publications, 1987).

[xxv] Jelenések 13:11. A szerző kiemelése.

[xxvi] A jezsuiták különböző stratégiákat alkalmaztak Németországban és Kínában a 16. századtól a 18. századig. Németországban a jezsuita kényszerítés a protestánsok kényszerű megtéréséhez, száműzetéséhez vagy kivégzéséhez vezetett. Kínában, ahol kisebb volt a hatalmuk, a jezsuiták kompromisszumokhoz folyamodtak. A szinkretizmust támogatták a katolikus és a pogány vallás között. A papok úgy öltözködtek, mint a pogány mandarinok, Konfuciust pedig istenként imádták a miséiken. Lásd Griesinger, 1. kötet, 2. könyv és 2. kötet, 4. könyv.

[xxvii] http://wuja.org/2020/04/27/fauci-cuomo-trump-three-jesuit-alumni-three-different-ways-of-dealing-with-the-coronavirus-crisis-in-the-land-of-uncle-sam/ hozzáférése: 2020. július 27.

[xxviii] https://bereanbeacon.org/28721/ hozzáférve 2020. július 27-én.

[xxix] https://en.wikipedia.org/wiki/Bill_Clinton hozzáférve 2020. július 27-én.

[xxx] https://latinamerica.georgetown.edu/ hozzáférési dátum: 2020. július 29.

[xxxi] https://www.ft.com/content/8fca75b8-4535-11e2-838f-00144feabdc0 elérve: 2020. július 29., július 29. Ferenc pápa júniusban nevezte ki Draghit a Pápai Társadalomtudományi Akadémia élére. https://www.catholicnewsagency.com/news/pope-francis-appoints-former-european-central-bank-chief-mario-draghi-to-pontifical-academy-89403 hozzáférve: 2020. július 29., július 29.

[xxxii] https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_alumni_of_Jesuit_educational_institutions hozzáférve 2020. július 29-én.

[xxxiii] Jeremiás 51:6.

[xxxiv] 1 Timóteus 2:5.

[xxxv] 2 Korinthus 10:4.

[xxxvi] Charles Haddon Spurgeon, “Pray for Jesus”, prédikáció 1866. október 12-én a Metropolitan Tabernacle-ben, https://www.spurgeon.org/resource-library/sermons/pray-for-jesus/#flipbook/ honlapon, elérés: 2020. július 27., július 27.

Forrás

Berean Beacon: Who Are the Jesuits, and Should You Be Concerned Today?https://bereanbeacon.org/who-are-the-jesuits-and-should-you-be-concerned-today/