“Hogy azt tegyék, ami nem illik” – John Gill

John Gill

(1697. November 23. – 1771. Október 14.)

Angol baptista lelkész, bibliatudós és teológus, aki szilárd református szoteriológiát vallott.

Kommentár a Római levél 1. fejezetéhez

Róma 1:24

Ezért kiszolgáltatta őket Isten szívük vágyaiban a tisztátalanságnak, hogy meggyalázzák egymás testét.

Ezért kiszolgáltatta őket… a tisztátalanságnak, ….. Nem úgy, hogy beléjük helyezte azt, hanem azáltal, hogy természetük szennyezettségében hagyta őket; megvonta tőlük gondviselésének korlátozásait és átadta őket a törvényszerű megkeményedésnek:

szívük vágyaiban. Az ember szíve minden gonoszság forrása; az ott lakozó kívánságok sokfélék, és ezek hajlamosak a tisztátalanság egyik vagy másik fajtájára: ez alatt itt különösen a testi tisztátalanság értendő, mivel azt mondja, hogy saját testük meggyalázására adta őket egymás között; akár egymagukban, akár másokkal együtt; mert ahogyan megváltoztatták Isten dicsőségét, és meggyalázták őt, ő úgy engedte át őket saját maguk meggyalázására is azáltal, hogy ezeket az emberi természetre nézve is gyalázatos és botrányos dolgokat cselekedjék.

Róma 1:25

Az ilyenek Isten igazságát hazugsággal cserélték fel, és a teremtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett, aki áldott mindörökké. Ámen.

Az ilyenek Isten igazságát hazugsággal cserélték fel,…. Nem az evangélium igazságát, amit ők nem ismertek, hanem azt, amit Istenről igazságként tudni lehetett és amit a természet világossága által is tudhattak; vagy magát az igaz Istent, akit “hazugsággal cserélték fel”; azáltal, hogy hamis istenségeknek, amik hazug hiábavalóságok voltak, tulajdonították mindazokat a dolgokat, amiket Istenről ismertek, és azokat imádták Isten helyett; ők ugyanis

a Teremtő helyett a teremtményt imádták és szolgálták; vagy “fölötte” vagy “ellene”, vele szemben, vagy “mellette”, másokat is vele együtt; vagy pedig csak elhanyagolták őt és egyáltalán nem is imádták; súlyosbító tényező itt, hogy amit imádtak az csak egy teremtmény volt, vagy az övék, vagy Isten teremtménye, akit viszont elhanyagoltak az volt a Teremtőjük:

aki áldott mindörökké, Ámen; áldott önmagában és minden áldás forrása az Ő teremtményei számára; ami egy olyan nyilvánvaló igazság, hogy mindenkinek ki kellene jelentenie vagy rá kellene mondania az “Ámen”-t.

Róma 1:26

Ezért kiszolgáltatta őket Isten gyalázatos szenvedélyeiknek: mert asszonyaik felcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel,

Ezért kiszolgáltatta őket Isten gyalázatos szenvedélyeiknek,…. Bálványimádó szokásaik miatt Isten súlyosan gyalázatos cselekedetekre, szodomita aktusoknak adta át őket, férfi- és asszonynépeket egyaránt:

mert még az asszonyok is a természetes élést természetellenesre változtatták; vagy azzal, hogy férfiak “szodomita” ölelésére prostituálták le magukat, és ahhoz úgy igazodtak, ami egy természetellenes cselekedet (h); vagy azzal, hogy olyan eszközökkel vagy módszerekkel éltek önmagukon vagy más asszonyokkal együtt buja kielégülésük céljából, amiket és amelyeket a természet nem erre a célra szánt: az efféle elvetemült asszonyokról és szokásaikról Seneca (i) is ír, amikor így szól,

“libidine veto nec maribus quidem cedunt, pati natae; Dii illas Deoeque, male perdant; adeo perversum commentae, genus impudicitiae, viros ineunt:” [“Megtiltom a bujálkodást; még a férfiak sem engedik meg nőknek az ilyenek elszenvedését; az istenek és az Isten pusztítsa el őket keményen; ezek a perverz csalások mértéktelenségként terjednek a férfiak köreiben.]

Clemens Alexandrinus (k) is megjegyzést tesz ekere, mondván:

“gunaikev andrizontai para fusin, gamou men ai te kai. [Az asszonyok a természetellenes módon férfiakká válnak, egy házassághoz az ilyeneknek nem sok köze van]

és ilyenek voltak zsidók között is, akiket így hívnak (l), és akiket papoknak tilos volt feleségül venniük.

(h) Vid. R. Sol Jarchi a Genezis 24.16-ban. (i) Epist. 95. (k) Paedagog. l. 3. l. 226. o. (l) T. Bab. Sabbat, fol. 65. 2. Piske Tosaph. ib. artic. 266. Yevamot, fol. 76. 1. & Piske Tosaph. ib. art. 141. Maimonidész a Misn. Sanhedrin, c. 7. szekció. 4. & Hilchot Issure Bia, c. 21. szekció. 8, 9.

Róma 1:27

ugyanúgy a férfiak is elhagyták a női nemmel való természetes érintkezést, és egymás iránt ébredt vágy bennük: férfiak férfiakkal fajtalankodnak, de el is veszik tévelygésük méltó büntetését önmagukban.

ugyanúgy a férfiak is elhagyták a női nemmel való természetes érintkezést,…. Épp a “szodómia” azon bűne van itt megjelenítve, amelyet Sodomáról így neveztek el, egy olyan helyről, ahol először az 1Mózes 19:5-ben olvashatunk erről, és e hely férfiaira, állítólag ezekhez a pogányokhoz hasonló módon, Isten tüzet és kénkövet zúdított az égből, mivel egymás iránt égtek bujaságukban: Rendkívül nagy bűn hát ez, természetellenes, gyalázatos az emberi természetre nézve és botránykő egy olyan nép vagy nemzet számára, ahol ez eluralkodik, mint ahogyan a pogány világban és legnagyobb filozófusaik között is nagyon sok ehhez hasonló férfi volt; mert még azok is vádolhatók vele, akik erkölcsi erényeikről leghíresebbek voltak, ilyen volt Szókratész, Platón, Zénón és sokan mások is (m): ez egy olyan természetű bűn, ami általában ott érvényesül, ahol bálványimádás és hitetlenség uralkodik, mint az ősi pogány népeknél, vagy pápisták és mohamedánok között napjainkban; de soha nem volt még olyan burjánzó minálunk mint most, miután a deizmus és hitetlenség más cselszövései népünkben ekkora népszerűségre találtak. Így Isten, mivel az emberek gonosz eszméikkel vagy gyakorlataikkal meggyalázzák őt, megengedi nekik, hogy saját természetüket is meggyalázzák és saját testüket megszentségtelenítsék:

férfiak férfiakkal fajtalankodnak, és amihez hasonlót nem lehet megfigyelni az állatvilágban sem:

de el is veszik tévelygésük méltó büntetését önmagukban: Isten a bűnt bűntettel torolja meg; mert ahogy a zsidók mondják (n), ahogyan

“egyik parancsolat megtartása vonja magára a másikat, úgy vonja egyik vétek is maga után a másikat; mert a parancsolat-megtartás jutalma más parancsolatok megtartása, a bűn jutalma pedig további gonoszság“.

(m) A. Gellius Noct. Attic. l. 2. c. 18. l. Laert. Vit. Philosoph. l. 2. in Vit. Socrat. & l. 3. in Vit. Platón. (n) Pirke Abot, c. 4. rész. 2.

Forrás

Gill’s Exposition: https://biblehub.com/commentaries/gill/romans/1.htm