Péter Nem Gyakorolt Primátust Rómában | Edward Leigh

2021.08.24. Off By neilnejmed

English: Peter Did Not Exercise Primacy at Rome

Sir Edward Leigh

(1602. március 24. – 1671. június 2.)

angol laikus író, aki különösen vallási témájú műveiről ismert,

politikus, aki 1645 és 1648 között az alsóház tagja.

Leigh ezredesként szolgált a parlamenti hadseregben az angol polgárháború idején.

Edward Leigh: Body of Divinity, p. 474.

A vitatott kérdés közöttünk és a pápisták között az, hogy Péter vajon gyakorolta-e primátust Rómában?

Van primátus, 1. A rend és a fokozat szerint. 2. A hatalom és joghatóság tekintetében. Az elsőt Szent Jeromossal együtt a protestánsok szívesen tulajdonítják Szent Péternek, de nem így a másikat.

A Máté 16:18, Lukács 22:23, és a János 21:15 igeverseiben megtalálható szavak ugyanis nem kizárólagosan Péterre vonatkoztak, hanem az összes tanítványra ő vele együtt.

[“Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia. És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám. De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.” (Mát. 16:15-19)]

Mert először is a szikla és a kulcsok ugyanazt jelentik, de a kulcsok és azok minden hatalma mindenkinek egyformán adatott, az összes apostolnak, vagyis az a kötés és oldás (Mt 18:18, Jn 20:21) mindnyájuknak adatott, amint az a Mt 16:18-ban is meg lett ígérve.

Cyprianus, Jeromos, Theophylaktus, Anselm, Augustinus, Cirill és Hilárius vagy magára Krisztusra, vagy arra a hitre és hitvallásra értik a Szikla kifejezést, amelyet Péter is megvallott. [1]

[“És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni? Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.” (Luke 22:23-24)]

A Lukács 22:23 Péterhez szólt, tekintettel arra a gonoszságra, amibe nem sokkal később bele is esett [31. v.; 57-62. v.], de az semmi olyat nem tartalmaz, amit a mi Megváltónk ne szánt volna a többi személynek is. Mindannyiukért imádkozott, hogy ne fogyatkozzon meg a hitük (Jn 17:11, 15, 17, 20), és maga az apostoli tisztségük is kötelezte őket arra, hogy testvéreiket erősítsék (Mt 28:19).

[“Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy szeretlek téged! Monda néki: Legeltesd az én bárányaimat!” (János 21:15)]

A harmadik textus, a János 21:15 szintén az összes apostolra vonatkozik. A legeltetés ugyanis egyet jelent az evangélium hirdetésével (vö. Ef 4,11). A juhok és bárányok a népet jelentik, és nem az apostolokat általában véve.

Máté 10:2-Ha Péter volt az első, akkor neki járt az elsőség is. Mert bár a következmény nem annyira válik világossá az angol nyelvünkben, mert nincs egy alkalmas szó a mi angol nyelvünkben, mint ami a first, mint a primatus, primacy a latin primusból, de aki az első, azé az első rang (ha szabad így beszélnem), vagyis az elsőbbség. Ez viszont egy olyan elsőbbség, mint amilyennel az esküdtszékben az esküdteknek is megadni szokás : nem a hatalom elsőbbsége, mint az alsóbbrendűek feletti, hanem a rend elsőbbsége, mint az egyenrangúak közötti.

A Pápa annyira utódja tehát Péternek, mint éjszaka a nappalnak, vihar a szélcsendnek, betegség az egészségnek. Ő Pétert csakis Krisztus megtagadásában követi. [2] Még a festőművész is vörös arccal ábrázolta Pétert, mint aki elpirult utódai vétkei miatt.

[1] Jeromos: “Erre a kősziklára alapította az Úr az Egyházat; erről a szikláról kapta nevét Péter apostol is (Mt 16.18)… Az alap, amit az apostol mint építőmester vetett, a mi egy Urunk, a Jézus Krisztus (1 Kor 3.10). Erre az alapra, ami rendíthetetlen és szilárd, és amit saját masszív tömege alapoz meg, erre épül fel Krisztus egyháza”. (Kommentár a Mat. 7,25-26; The Fathers of the Church, 117. kötet, ford. Thomas P. Scheck, kiad. The Catholic University of America Press, 2010).

Teofilaktosz: “Ez a vallomás, amit te is tettél lesz a hívőknek fundamentuma” (Ennaratio in Evangelium Matthaei [PG 123.320] a Mt 16,18-hoz).

Augustinus: “Ezért te vagy Péter, és erre a kősziklára, amelyet megvallottál, erre a kősziklára, amit elismertél, mondván: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia, az én anyaszentegyházamat felépítem, önmagamra, aki az élő Istennek Fia vagyok, építem fel az én egyházamat, magamra építem, nem pedig magamat te reád” (76. prédikáció, “De Verbis Domini” [PL 38.479]). Ezt másutt is gyakran megerősíti: Retractations 20 (FC 60,90-91); Traktátus 124, A János evangéliumáról (NPNF1, 7,450).

Alexandriai Cirill: “A vezetéknév [Péter] úgy hiszem, nem mást jelöl, mint a tanítvány rendíthetetlen és nagyon is szilárd hitét, ami “kőszikla”, amire az Egyház épült és amin meg is erősödött, és ami folyamatosan bevehetetlen marad, még a pokol kapuival szemben is”. (Dialogue on the Trinity IV, M.P.G., 75. kötet, 866. oszlop).

Mert amikor bölcsen és feddhetetlenül megvallotta hitét Jézusnak, mondván: “Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia”, Jézus így szólt az istenfélő Péterhez: “Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel anyaszentegyházamat.”. A ‘kőszikla’ szóval pedig Jézus, úgy gondolom hogy a tanítványa megingathatatlan hitére utalt.” (Kommentár Ézsaiás IV. 2. fejezetéhez, M.P.G., 70. kötet, 940. oszlop).

Valószínű, hogy ezekkel a szavakkal (Ézs 33,16) a mi Urunk Jézus Krisztust kősziklának nevezik, akinél, mint valami barlangban vagy juhnyájban az Egyház ezt úgy értheti, mint akinek jólétéhez egy biztonságos és rendíthetetlenül szilárd hely áll rendelkezésére; “Mert te vagy Péter – mondja a Megváltó -, és én ezen a kősziklán építem fel anyaszentegyházamat”. (Kommentár Ézsaiás 3.iii, az Ézsaiás 28:16-hoz. Idézi J. Waterworth S.J., A Commentary (London: Thomas Richardson, 1871), 142. o.).

Poitiers-i Hilárius: “Van tehát a hitnek egy mozdíthatatlan alapja, ez az egy áldott kőszikla, amit Péter szája által is megvallott: Te vagy az élő Istennek Fia” (The Trinity 2.23 [FC 25:54; PL 10.66]).

Chrysostomus: “Erre a sziklára, vagyis a te megvallásod hitére” (Homília 54, Mátéról [NPNF1, 10,333; PG 58.534]).

Lásd még: Máté 16:18 Kőszikla jelentésének egyházatyák általi értelmezése: A római katolicizmus állításainak történelmi cáfolata (The Church Fathers’ Interpretation of the Rock of Matthew 16:18: An Historical Refutation of the Claims of Roman Catholicism) by William Webster.

Turretin itt is kifejti, hogy a két értelmezés ugyanazon igazság különböző aspektusai: “Mivel ugyanis a hitet és hitvallást nem rendesen és szubjektíven kell érteni, hanem metonimikusan és objektíven Krisztusra vonatkoztatva, akit azok felölelnek, a dolog ugyanarra fut ki, akár magát Krisztust értjük a szikla alatt, akár a benne megvallott hitet. Ezt ugyanis nem annyira szubjektíven önmagára nézve kell tekintenünk, mint inkább objektíven Krisztusra nézve, akit ez felölel”. (IET XVIII.xvii.16, 3. kötet, 164-165. o.).

[2] William Perkins Júdásról, Works IV, 209. o. “Jegyezzük meg hogy most az a pápa, aki Pétertől származó apostoli tekintélyre hivatkozik, csakis hamis követeléssel állhat elő; mert ez a tekintély megszűnt azzal a tisztséggel együtt, és ez csakis arra szolgált, hogy az egyház alapjait fektesse le vele, mivel egyszerre volt rendkívüli mint a hivatás is, és személyes, mivel az apostolok személyével végleg megszűnt. Tehát ha van bármi amiben a pápa követte Pétert, akkor az Krisztus megtagadása. Nem osztozhat vele ugyanis az egyházalapításban, ami már sok száz évvel korábban az Ő keze nyomán megtörtént”.

Forrás

Purely Presbyterian Perspective: Edward Leigh: Body of Divinity, p. 474.

https://purelypresbyterian.com/2020/12/10/peter-did-not-exercise-primacy-at-rome/