Fogamzásgátlás – Egyházak Szövetségi Tanácsa (1931)

2021.08.07. Off By neilnejmed

A cikket a PCA (Presbyterian Church of America) Christianity Today című újságjában tették közzé 1931. április közepén.

“Egy presbiteriánus folyóirat, amely az evangélium hirdetésének, védelmének és előmozdításának szenteli magát a modern világban”.

Samuel G. Craig, szerkesztő, H. McAllister Griffiths, ügyvezető szerkesztő. Havi rendszerességgel adja ki a

A PRESBITERIÁNUS ÉS REFORMÁTUS KIADÓVÁLLALAT.

501 Witherspoon Bldg., Phila. Pa.

A születésszabályozás a “Szövetségi Tanács” által támogatva (Birth Control Indorsed by the “Federal Council”)

című cikk

‘”A “Születésszabályozás” MELLETT többéves tanulmányozás után a “Federal Council of Churches of Christ in America.” Committee on Marriage and Home (Házasság és Otthon Bizottsága) többségi jelentésben foglalt állást. Ezt a Tanács Adminisztratív Bizottságának jóváhagyásával adták ki, akárcsak egy ellenvéleményt megfogalmazó kisebbségi jelentést. A bizottság huszonnyolc tagja közül huszonketten írták alá a többségi jelentést, hárman a kisebbségi jelentést, hárman pedig egyik irányban sem nyilvánítottak ítéletet. A bizottságban lelkészek, számos befolyásos laikus, köztük George W. Wickersham; továbbá John D. Rockefeller asszony és más prominens nők is helyet kaptak.

A Többségi Jelentés

A többségi jelentés azzal a kijelentéssel kezdődik, hogy “a bizottság többsége úgy véli, hogy a fogamzásgátló szerek óvatos és visszafogott használata a házas emberek részéről megengedett és erkölcsileg helyes”.

“Azért képviselik ezt az álláspontot” – folytatódik a többségi jelentés – “mert úgy vélik, hogy fontos a megszülető gyermekek megfelelő időközönkénti késleltetése, a család méretének szabályozása, valamint az anyák és a gyermekek védelme, és mert úgy vélik, hogy a házasságon belüli önmegtartóztatás rendes körülmények között önmagában nem kívánatos”.

“Ezt a kijelentést azonban nem hagyhatják további észrevételek nélkül. Kötelességüknek érzik kiemelni, hogy a születésszabályozással kapcsolatos jelenlegi ismeretek hiányosak, és a határozatlanságnak, bár csekély, de még mindig van egy bizonytalansági eleme. Súlyosabb az a tény, hogy minden módszer hatékonysága egyelőre többé-kevésbé személyes tényezőktől függ. A házaspároknak szem előtt kell tartaniuk ezeket a tényeket, és örömmel kell fogadniuk a gyermekeket, ha majd érkeznek”.

A többségi jelentés óva intené a nyilvánosságot a “reklámozott csodaszerektől”, amelyek vékonyan álcázott formában kezdenek már megjelenni a jó hírű folyóiratokban, valamint a “drogériákban kapható úgynevezett ‘csempészett’ eszközöktől” is.

“Elengedhetetlen” – áll a jelentésben – “hogy a háziorvoshoz forduljanak, vagy a jól ismert klinikákat vagy egészségügyi központokat keressék fel tájékoztatásért vagy segítségért”.

A Kisebbségi Jelentés

A kisebbségi jelentés elutasította a fogamzásgátló intézkedések alkalmazásának szankcionálását, és felszólította az egyházat, hogy “amikor a fogamzásgátlás ellenőrzése szükséges, tartsa fenn az önmegtartóztatás mint követendő eszményképet”.

“Az önmegtartóztatás módszerét olyan körülmények és helyzetek esetén kell alkalmazni, amelyekben egyébként fogamzásgátló eszközökre kerülhetne sor” – áll a jelentésben. “Ez nem azt jelenti, hogy a házas emberek közötti szexuális kapcsolat, mint a kölcsönös szeretet kifejezése helytelen, hanem azt, hogy azt el kell utasítani, ha a gyermekvállalás veszélyezteti az anya, a gyermek vagy a háztartás jólétét”.

A többségi és kisebbségi jelentést megelőzi egy nyilatkozat, amelyben a bizottság egésze egyetértett.

A bizottság egyhangúlag egyetértett abban, hogy gazdasági megfontolások és sok esetben az anya jóléte miatt “nem lehet kérdéses, hogy szükség van a család méretének és a gyermekvállalási időközöknek valamilyen hatékony szabályozására”.

A bizottság abban is egyetértett, hogy bármi legyen is az egyház végső döntése, “az egyháznak nem szabad arra törekednie, hogy a fogamzásgátló szerek használatával kapcsolatos álláspontját törvényhozással vagy a kényszerítés bármely más formájával a nyilvánosságra kényszerítse, és különösen nem szabad arra törekednie, hogy megtiltja a szakorvosoknak, hogy ilyen információt adjanak át azoknak, akik – az orvosi szakma megítélése szerint – jogosultak arra, hogy ezt megkapják. El kell várni, hogy az útmutatás az orvosok és a tudomány embereinek kutatásai és tapasztalatai, valamint az Egyház közösségének lelkiismerete révén is kifejezésre jusson”.

Hosszasan kitér a gazdasági megfontolásokra, megjegyezve, hogy “a nagyon nagy családok hajlamosak a szegénység előidézésére, veszélyeztetik a család egészségét és stabilitását, korlátozzák a gyermekek nevelési lehetőségeit”.

A túlnépesedés problémái – mutat rá – szintén szerepet játszanak a születésszabályozás megfontolásában. “Ezért nem lehet kérdéses, hogy szükség van a család méretének és a gyermekek születési időközének valamilyen hatékony ellenőrzésére, és következésképpen a fogamzás ellenőrzésére” – zárul a jelentés. “Ezt minden egyház és minden orvos elismeri”.

A bizottság elnöke, Dr. Howard Chandler Robbins tiszteletes, a New York-i Episzkopális Általános Teológiai Szeminárium professzora (The Episcopal General Theological Seminary in New York City), aki sok éven át a Szent János katedrális dékánja volt, a kisebbségi jelentést Robert E. Speer asszonnyal, a Y. W. C. A. nemzeti elnökségének elnökével és Orin R. Judd asszonnyal, a Nők a Házi Missziókért Tanácsának (Council of Women for Home Missions) elnökével együtt írta alá.

Hárman nem írták alá a jelentést: Dr. Ben R. Lacy, az Union Theological Seminary elnöke, Richmond, Va.; W. A. Newell asszony, Greensboro, N. C., a Déli Metodista Episzkopális Egyház Női Missziós Tanácsa Szociális Szolgálatának elnöke, és Charles K. Gilbert püspök, New York szuffragán püspöke.

A többségi jelentés támogatói a következők voltak: Albert W. Beaven tiszteletes, Rochester; Edwin T. Dahlberg tiszteletes, Buffalo; Ralph Marshall Davis tiszteletes, Erie; John W. Elliott tiszteletes, Philadelphia; Jeannette V. Emrich asszony, New York; John Ferguson asszony, New York; dr. Walter Fiske, Oberlin, 0.; Abel J. Gregg úr és felesége, New York; Dr. Ernest R. Groves, Chapel Hill, N. C.; Dr. Percy G. Kammerer, Avon, Conn.; John W. Langdale tiszteletes, New York; John A. Marquis tiszteletes, New York; William S. Mitchell tiszteletes, Worcester, Mass. H. O’Harra, Philadelphia; Mrs. J. Scott Parish, Richmond, Va.; Mrs. John D. Rockefeller, Jr., New York; Alva W. Taylor tiszteletes, Nashville; Worth M. Tippy tiszteletes, New York; George W. Wickersham, New York; B. S. Winchester tiszteletes, New York és Miss Amelia Wyckoff, New York.

Dr. Davis és Marquis az Amerikai Egyesült Államok Presbiteriánus Egyházának lelkészei.

Az Evangélikus Tanács (Lutheran Council) Rosszallását Fejezi Ki

Az Országos Evangélikus Tanács (National Lutheran Council) kijelentette, hogy “sem a nyilatkozat aláírói, sem a Házasság és Otthon Bizottság tagjai között nem szerepel egyetlen lutheránus sem”, és nyilvánosságra hozta F. H. Knubel tiszteletes, az Amerikai Egyesült Lutheránus Egyház elnöke megjegyzését a jelentéshez.

“Elsődleges jelentőségű” – mondta Dr. Knubel – “hogy a születésszabályozásért való jelenlegi agitáció egy olyan időszakban történik, amely a szexuális erkölcs fellazulásáról hírhedt. Ez a tény gyanút kelt az izgatás indítékait illetően, és figyelmeztetnie kell az igaz gondolkodású férfiakat és asszonyokat, hogy ne adják át magukat szentségtelen célok eszközeiként.

“Az Egyház kötelessége most 1931 áprilisában talán égetőbb, mint valaha, arra vonatkozólag, hogy hirdesse a szexuális kapcsolat szentségét, valamint a mértékletességet annak használatában. Akkor nem lesz szükség születésszabályozásra.

“Még ha az állam valaha is felfedezne olyan tényeket és körülményeket, amelyek elképzelhetővé teszik illetve szükségessé tennék a születésszabályozás gyakorlását, csak olyan szabályozást szabadna kidolgozni erre vonatkozóan, amely szigorúsága miatt nem nyújtana vigaszt mindazoknak, akik tudatosan vagy öntudatlanul is az erkölcstelenségeknek hódolnak. Bármi más az otthon, és így magának az államnak az alapjait gyengíti meg. Kevés bizonyíték van azonban arra, hogy a születésszabályozás hívei elégedettek lennének egy ilyen szigorú intézkedéssel”.

Római Katolikus Reakció

“Charles E. Coughlin Atya”, a Detroit melletti “Shrine of the Little Flower” (“Kis Virág Szentély”) papja néhány nappal a jelentés megjelenése után egy rádióprédikációban megtámadta a jelentést. Részben ezt mondta: “A születésszabályozás kérdése nem újdonság a szociológia vagy a civilizáció történetében. Több száz évvel régebbi, mint az Amerikai Egyházak Szövetségi Tanácsa (Federal Council of Churches in America). Nem egy nagy erkölcsi kérdés miatt született, hanem dollár- és centkérdés okán. Eredetileg gazdasági kérdés volt. Egész története az úgynevezett politikai gazdaságtan tudományához kötődik. És ma is gazdasági kérdés”.

A Római Egyház nevében szólva a továbbiakban azt mondta: “ragaszkodunk ahhoz az elvhez, hogy a házasság szentségét nem az ember, hanem Isten hozta létre; hogy a házasság megerősítésére, megszilárdítására és felemelésére hozott törvények nem az ember elgondolásából származnak, és hogy a házasság természete teljesen független az ember szabad akaratától, mint ahogyan a napkeltének és a napnyugtának törvénye is. Erről a kérdésről nem hallgathatunk.”

Elmondta, hogy az egyik helyi újság jegyzőkönyvbe vette, hogy a jelentés aláírói 23.000.000 ember nevében beszélnek. ”Ezek a számok durván tévesek, de a nagy önfeladás és a nagyobb elárulás tényét nem vitathatjuk, ha a tegnapi hír igaz” – tette hozzá.

“A nagy önfeladás abban áll, hogy a természetjog alapjait átadták a pogányság eszméinek. A nagyobb árulás egybeesik azzal a ténnyel, hogy ismét elcserélték és eladják az ország népét, amelyet a Szövetségi Egyházak Tanácsa (Federal Council of Churches) állítólag képvisel, a politikai gazdaság istenének. ”

“Az ember nem lepődik meg, hogy végül is ilyesmi történt. Azok közülünk, akik ismerik a kommunista tanok tevékenységét ebben az országban, már régóta meglehetősen idegesen lélegeznek az amerikai Krisztus Egyházainak Szövetségi Tanácsa (Federal Council of Churches of Christ) egyes tisztségviselőinek tevékenysége miatt, akik Lenin tanainak segédkeznek és a bolsevizmus eszméit támogatják.” A kommunista tanok tevékenységét a Szövetségi Egyházak Amerikai Szövetségi Tanácsa (Federal Council of Churches of Christ in America) már régóta ismeri.

Forrás

A Presbyterian Journal Devoted to Stating, Defending and Furthering the Gospel in the Modern World.” Samuel G. Craig, Editor, H. McAllister Griffiths, Managing Editor Published monthly byTHE PRESBYTERIAN AND REFORMED PUBLISHING CO. 501 Witherspoon Bldg., Phila. Pa. Mid-April, 1931

https://www.pcahistory.org/HCLibrary/periodicals/CT/1930-31/01-12-apr.pdf

oreformatus.hu | oreformatus@mail.hu