Fogamzásgátlás IV. rész: Onanizmus

2021.06.11. Off By neilnejmed

ENGLISH:

https://purelypresbyterian.com/2015/08/13/contraception-pt-4-onanism/

 Legutóbbi bejegyzésünkben  láthattuk, hogy a meddőség és a meghaladott kor nem kizáró ok a házasságra, de a megházasodást követő meddőség vagy impotencia sem teszi semmissé a házasságot. Ezenkívül megvizsgáltuk azt a négy törvényes okot, amelyet a Szentírás ad a házaspárok számára, hogy mikor tartózkodhatnak a nemi együttléttől. A tartózkodás önmagában nem bűnös cselekedet, de a tartózkodás szándékától függően lehet bűnös a finis operantis (a cselekvő célja) fényében. E bejegyzésben azokat a cselekedeteket fogjuk megvizsgálni, amelyek bűnösnek tekinthető a finis operis (a cselekedet célja) tekintetében, a cselekvő esetleges tiszta szándékától függetlenül is.

A bejegyzésünkben azokat a cselekedeteket fogjuk még nagyító alá venni, amelyek a cselekvő tiszta szándékától függetlenül finis operis (a cselekmény céljára nézve) bűnösek.

A fogamzásgátlással való szembenállást nagyon gyakran római katolikus tanításnak tekintik, pedig egyáltalán nem az. Az egyetemes egyháznak a házasság céljairól és kötelességeiről alkotott, a teremtésben gyökerező felfogása, valamint a házasság ezen kötelességei és céljai ellen irányuló vétkes cselekedetek és szándékok kifejezett tilalma miatt a keresztyének minden felekezetben egyöntetűen elítélték a fogamzásgátlásnak gyakorlatát egészen az 1930-as évekbeli feminista mozgalmakig. 1930-ig ugyanis minden protestáns felekezet egyaránt bűnösnek tartotta azt. Majd az 1930-ban megrendezett Lambeth-konferencián az Anglikán Egyház az egyre növekvő társadalmi nyomás hatására szavazás útján elfogadta, hogy bizonyos körülmények között megengedhetővé váljon annak alkalmazása. Ez volt a legelső alkalom, hogy akármelyik protestáns test közül valamelyik hivatalosan is jóváhagyta volna a születésszabályozás gyakorlatát a házasságon belül. Aztán egy évvel később az Egyesült Államokban lévő  Federal Council of Churches of Christ  (FCCC) szintén jóváhagyta a fogamzásgátlási gyakorlatot a házasságon belül. Érdekes tény, hogy a híres világi újság, a Washington Post másnap így reagált az eseményre:

A bizottság jelentése ha életbe lépne, a házasság mint szent intézmény halálharangját kongatná lealacsonyító gyakorlatok alkalmazásával, amelyek ösztönöznék a válogatás nélküli erkölcstelenséget. Az a javaslat, miszerint a legalizált fogamzásgátlók használata „körültekintő és mérsékelt” lehetne, abszurd. ”

Washington Post, Federal Council of Churches of Christ accepts Birth Control, March 22, 1931

A fő igei passzus, amely egészen a legutóbbi időkig egyhangúan a fogamzásgátlás tiltására nézve értelmeztek, Onán esete volt.

Onanizmus.

De Hér, Júdának elsőszülött fia gonosz vala az Úr szemei előtt, és megölé őt az Úr. És monda Júda Ónánnak: Eredj be a te bátyád feleségéhez, és vedd feleségűl mint sógor, és támaszsz magot bátyádnak. Ónán pedig tudja vala, hogy a magzat nem lesz az övé, azért valamikor az ő bátyja feleségéhez bemegy vala, földre vesztegeti vala el a magot, hogy bátyjának magot ne támaszszon. És gonoszságnak tetszék az Úr szemei előtt, a mit cselekeszik vala, annakokáért megölé őt is. ” (1Mózes 38:7-10)

Onán, aki a levirátusi házasságban vett részt (még mielőtt a tényleges szertartási törvény erre létrejött volna; 5Móz 25: 5-10), szövetségi kötelessége volt utódot biztosítani testvére feleségének, ellenben ő mindent elkövetett azért, hogy e felelősségének eleget ne tegyen. Vétkezett a 10. parancsolat ellen, amikor irigy volt testvérére és nem akart olyan gyermeket a világra segíteni, aki nem az ő nevét viseli. Vétkezett a 7. parancsolat ellen azzal, hogy önző és házasságtörő módon elégítette ki vágyait az asszonnyal, mivel nem teljesítette az asszony és testvére iránti felelősségét. Végül pedig vétkezett a 6. parancsolat ellen, mivel megakadályozta a gyermek megfoganását, ami a házastársi kapcsolatok fő célja, a levirátus házasság pedig biztosíték volt azokra az esetre, amikor a bekövetkezett meddőség első körben kizárta a gyermekvállalás lehetőségét.

Onan vétkezett a finis operantis-ra nézve (a cselekvő célja) abban a tekintetben, hogy szándékai gonoszak voltak, valamint a finis operis-ben (ami a cselekmény célja), mert a közösülés megszakítása (coitus interruptus) természetellenes mód a nemi egyesülés szándékával és céljával – a gyermeknemzéssel – szemben. Ebben az értelemben ő felcserélte „az asszonyokkal való természetes érintkezést” (Róm 1:27) a magjának földre vesztegetésével. Az ő esete minden házaspár számára releváns, mert a Biblia abból a tényállásból indul ki, hogy a szaporodás a házasságnak természetes eredménye és alapvető célja. Bár ez szokatlan és különös értelmezésnek tűnhet modern gondolkodásmódunkban, amely már normalitásként kezeli a születésszabályozás kérdését és telített a pornográfia és szexuális erkölcstelenségek minden formájával, de mindezek ellenére mégis ez volt amit a keresztyének az ősegyháztól egészen a közelmúltig egységesen vallottak. Lássuk, hogyan is értelmezték a keresztyének a történelem folyamán ezt a szentírási szakaszt, de először összefoglaljuk érveinket:

1. feltétel: A házasság, a házastársi szeretet és az együttélés a 7. parancs kötelessége azok számára, akik nem rendelkeznek a cölibátus ajándékával (1Móz 1:28; 1Kor 7: 2, 9; Péld 5:19) 20; 1Pét 3: 7; Péld 31:11, 27-28). (WLC Q. 138).

A házasság célja háromrétű (WCF 24.2):

1) A férj és feleség egymást segítése (1Móz 2:18);

2) Az emberiség sokasítása, szaporodása (1Móz 1:28) és az egyház szent maggal való gyarapítása (Mal 2,15);

3) A tisztátalanság megelőzése (1Kor 7: 2 és 9).

2. feltétel: A házasság bármely célja ellen irányuló minden tett szükségszerűen bűnös.

Következtetés: A fogamzásgátlás a 2. cél ellen irányul, ezért bűnös cselekedetnek minősül.

Onanizmus Értelmezése A Protestáns Történeti Hagyományban.

A következő idézeteket (és még sok mást) Charles Provan állított össze a Biblia és a születésszabályozás (Bible and Birth Control) című könyvében.

Westminsteri Jegyzetek

Az angol jegyzetek, ami Westminster Annotations néven is ismert, mivel ezeket részben a Westminster Assembly korábbi tagjai készítették, felvázolják ezen bűncselekménynek háromszorosan is szörnyű voltát (vétek a 6., 7. és 10. parancsolat ellen):

“E tény erkölcstelensége a bujaság, irigység és gyilkosság hármasából tevődik össze; az első [bujaság] abban nyilvánul meg, hogy [Onán] meggondolatlanul ment be hozzá és úgy látszik, nem maradt az éjszakáig sem, mert az e célú privát együttlétre Írás máskülönben az ágyat nevezte volna meg, nem pedig a földet; a második [irigység] a szövegből is világosan kiderül: ahogyan irigy volt elhunyt testvére becsületére, ezért nem akart apja lenni semmilyen gyermeknek, akit őneki, nem pedig sajátjának kellett volna tartania; a harmadik [gyilkosság], mivel egyfajta életet hordozó erény pusztul el, ha a magot elvesztegetik; és ezzel akadályozni meg egy potenciálisan világra hozható gyermek megfoganását, ez egy első fokon elkövetett gyilkosság, a következő pedig a fogamzás megakadályozása, ha elkövették, vagy ha abortuszt idéznek elő: Ilyen cselekedeteket pedig a Szentírás szörnyű bűnökként tart számon, mert máskülönben sokan elkövethetnék és fel sem ismernék a gonoszságnak súlyosságát: elképzelhető, hogy Hér, a korábban említett testvér is fivére volt még e gonoszságban is olyannyira, hogy mindketten testi vágyukat elégítették ki a természet rendje ellen, ezért vágta le mindkettőjüket az Úr hirtelen bosszúval egyforma módon; ami rémületére szolgálhat mindazoknak a pápista onanitáknak is, akik elítélik a házasságot és szodomita tisztátalanságban élnek, vagy mindazoknak, akik egy házasságban nem a gyermekek számának gyarapítására (ami a házastársi viszony alapvető célja), hanem a bujálkodásuk kiélésére törekednek. “(Westminster Annotations and Commentary on the Whole Bible (1657), a Gen 38:9-ről).

Dordrechti Zsinat

Hasonlóképpen az ezt megelőző Dordrechti zsinat küldöttei is felismerték kommentárjaikban Onán cselekedetében a 6. parancsolatra kiható következményeit: “… ez annyira súlyos dolog volt, mintha bizonyos módon kihúzta volna a gyümölcsöt az anyja méhéből és azt elpusztította volna.” (Dutch Annotations on the Whole Bible (1637), on Gen. 38:9)

Figyeljük meg, hogy azt mondja: „mintha bizonyos módon…”, és nem azt állítja, hogy a mag önmagában emberi lény. Tudták, hogy a férfi és nő együttesen szükséges ahhoz, hogy emberi lényt hozzanak világra. A mag kiengedése egyfajta gyilkosság olyan értelemben, hogy az a 6. parancsolatot megsértő bűn, nem pedig úgy, ahogy az abortusz, vagy az emberi élet egyéb módon történő kioltása szó szerinti gyilkosság. Mind a Dordrechti, mind a Westminsteri kommentárokat ebben az kontextusban kell tehát értelmezni.

Keresztyén teológusok sokasága közül válogathatnánk, erőteljesen egyhangúan nyilatkoztak a fogamzásgátlással és az onanizmussal szemben, de azért néhánynak gondolataiból idézni fogunk. Vegyük észre azonban azt, hogy ők nem abban hittek, hogy a férfi magja önmagában is emberi lény, hanem abban, hogy a fogamzás megakadályozása a 6. parancsolattal szembeni bűn. Vegyük észre hasonlóképpen azt is, hogy miként vallják magabiztos módon azt is, hogy Onán aktusa önmagában is bűnös volt, nemcsak az ő szándékai.

Kálvin János Kommentárja A Genezis 38-ról:

(Onán), nemcsak megrövidítette a testvérét a neki kijáró jogokat illetően, hanem inkább a földre vesztegette a magját, semhogy fiat támasszon a testvére nevének. Szörnyű dolog kibocsátani a magot egy férfi és egy nő szexuális kapcsolatán kívül. Akarattal elkerülni ezt a kapcsolatot úgy, hogy a mag a földre csöpög, kétszeresen is borzalmas. Ez azt jelenti ugyanis, hogy az illető kioltja a család reménységét, s megöli a várható fiút, még mielőtt az megszülethetett volna. Ezt a gonoszságot a Lélek most a lehető legkomolyabban elítéli Mózesen keresztül, miszerint Onán mondhatni erőszakos és idő előtti szüléssel kitépte a bátyja magvát az anyaméhből, s olyan kegyetlenül, amilyen gyalázatosan a földre vetette. Sőt, így próbálta a tőle telhető legerőteljesebb módon megsemmisíteni az emberi faj egy részét. Amikor egy asszony vonja ki valamilyen módon a magot a méhből segédeszközökkel, akkor azt is joggal tekintik megbocsáthatatlan bűnnek. Onán hasonló bűnben volt vétkes, beszennyezvén a földet a saját magvával, hogy Támárnak ne lehessen több örököse.”[0]

Ezt az idézetet a Kálvin Fordító Társaság (Calvin Translation Society) furcsa módon kihagyta Kálvin 19. századi kommentárjaiból, így sokan, akik egyébként ismerik Kálvin műveit, talán soha nem is olvasták az onanizmusról alkotott véleményét. 1. lábjegyzet a 281. oldalon. „Itt egy-két sor el lett távolítva, valamint a tizedik vershez fűzött megjegyzés is.” A  CCEL  viszont megőrzi a kihagyott megjegyzéseket (235 szó angolul).

Luther Márton A Genezis 38: 8–10 Kommentárjában

Onánnak egy rosszindulatú és megrögzött gazembernek kellett lennie. Ez a leggyalázatosabb bűn. Ez sokkal förtelmesebb, mint a vérfertőzés vagy a házasságtörés. Ezt tisztátalanságnak nevezzük, igen, egy szodomita bűnnek. Ugyanis Onán örömét leli benne; vagyis lefekszik Támárral és közösülnek, és amikor elérne a megtermékenyítéshez, akkor elfolyatja az ondóját… Kétségtelenül ekkor az Isten által a teremtéskor megalapított természeti rendet kell követni… Ennek megfelelően a legszégyenletesebb bűncselekmény volt a magját előhívni, asszonyát izgalomba hozni és csalódásra késztetni a kritikus pillanatban … mert inkább a legszégyenteljesebb bűnnel szennyezi be magát, minthogy a testvérének utódot támasszon. ”

Jean Mercier (1500-1562) Francia Hugenotta

“Hogy ez milyen módon történt, azt nehéz nekem felfogni, hát még kifejezni. Mert obszcén, de ettől még könnyen el lehet képzelni: mert a közösülésben, amiben az ejakulálásig eljutott, az örökítőanyag nem került annak természet szerinti megfelelő helyére, vagyis a feleségének méhébe, hanem a földre hullott, ennek eredményeként mind őt magát, mind az elhunyt testvért utódoktól fosztotta meg. A bűn teljesen ellentétes a természettel és minden kölcsönös tiszteletadással, és a házasság céljától idegen; ezért Isten igazságosan megbüntette azt: ez az amiért a zsidók is mondják, miszerint azok az emberek, aki meggondolatlanul elvesztegetik magjukat, egyenértékűek azokkal, aki emberölésben vétkes. “

Lucas Osiander (1534–1604) Evangélikus Kommentátor

Ami utálatos dolog volt és rosszabb a házasságtörésnél is. Mert egy ekkora gonosz tett a természettel szembeni fellázadás, és akik így cselekednek, nem örökölhetik Isten országát (1Kor 6: 9-10). És minél nagyobb szentség a házasság, annál kevésbé maradnak büntetlenül azok, akik gonoszul és alkalmatlan módon élnek benne, hozzáteszem még, hogy ezek titokban gyakorolják gonosztettüket. “

Henry Ainsworth (1571-1622)

A legridegebb és legtermészetellenesebb dolog; elvesztegetni a magot, amelynek Isten áldásával az emberiség növekedését kellene szolgálnia; és emberek általi Isten Fiának teste növekedését testi értelemben, akikben a Föld összes nemzete megáldatik. Ez tette ugyanis a bűnt leggonoszabbá és siettette Onán gyors halálát Isten kezéből.” (1Móz 22,18).

Johann Gerhard Evangélikus Lelkész (1582-1637)

A legtöbb héber és keresztyén kommentátor arra a következtetésre jut [a nyelvtani elemzés által], hogy Hér bűne megegyezett Onán bűnével, amelyet effeminizmusnak (elnőiesedésnek) neveznek. Augustinus a Faust elleni műve 22. könyvének 84. fejezetében is arra a következtetésre jut, hogy Hérnek azért volt olyan súlyos a vétke e gaztettben, mert ez a gonoszság megakadályozza a fogamzást és a magzatot saját csírájában pusztítja el.

Isten megveti és megbünteti a szégyenteljes cselekedeteket…. Az effeminizmus és a mag szándékos elvesztegetésének bűne természettellenes: így magában véve ezt a héberek emberöléshez hasonlították. [Aquinói] Tamás szerint ez súlyosabb, mint gyilkosságot elkövetni.”

Gerhard Idézete Augustinus (354-430) Írásából

És miért mondta Pál:„ Aki nem tud uralkodni magán, az házasodjon meg ”? Biztosan azért, hogy az önmegtartóztatás ajándékának hiánya ne kényszerítse őt házasságtörésre. Ha pedig önmegtartóztatást képes gyakorolni, ne házasodjon meg, de utódokat se nemzzen. Ha azonban nem tud uralkodni magán, engedtessék meg neki, hogy törvényes házasságot kössön, hogy ne szégyentelen módon nemzzen gyermekeket és kerülje el a bármilyen ennél alantasabb formájú közösüléssel való gyereknemzést. Van azonban néhány törvényes házasságban élő pár, aki ez utóbbihoz folyamodnak, mert a közösülés még a törvényes házastársával is történhet törvénytelen és szégyenletes módon, ha az utódok megfoganását el akarják kerülni. Onán, Júda fia ugyanis pontosan ezt tette, ezért az Úr megölte őt. Így a gyermekek nemzése maga a házasság elsődleges, természetes és törvényes célja. Ebből még az is következik, hogy azok, akik nem tudják magukat megtartóztatni, házasságot keressenek, mert nem szabad gyakorolni gonoszságukat azzal, hogy magukat kizárják a házasság jó intézményéből, amely a gyermeknemzést szolgálja “

William Gouge (1575–1653) Angol Puritán Lelkész

William Gouge az onanizmus aktusáról úgy beszél, mint egy „defektusról” és bűnről a „köteles jóakarat kötelessége” [azaz házastársi nemi kapcsolat] ellen (a következő említett bűn a másiknak való nem engedés); ennek a kötelességnek az egyik „fő és legfőbb célja”, hogy „a világot törvényes utódokkal növelje”:

E kötelesség megtagadása, amely jogosan kívántatik meg, azt jelenti ugyanis, hogy megtagadunk egy esedékes tartozást, amivel nagy előnyt biztosítunk a Sátánnak. Az Onánra kiszabott büntetés (1Móz 38:9,10) is jól felmutatja, hogy ez mekkora nagy vétség. Ebből a büntetésből a héberek pedig arra következtettek, hogy ez a bűn már egyfajta gyilkosság is. Annál förtelmesebb továbbá, ha a gyűlölet, fösvénység, a szépségünk fenntartása, a túl sok gyermektől való félelem, vagy más hasonló szempontok állnak az okok között.” (Of Domesticall Duties, Second Treatise II. rész, Of common-mutual duties betwixt Man and Wife, 9. §).

Andrew Willet (1562-1621) Angol Konformista Lelkész

Andrew Willet a Hexapla upon Genesis című könyvében (1595):

A természet ellen cselekedett, mert a gyermeknemzés aktusát csak az élvezésre használta fel, és nem az utódnemzésre; Isten ellen cselekedett, akinek intézményét megsértette; a felesége ellen, akit megfosztott méhének gyümölcsétől; önmaga ellen, mivel megakadályozta a fogamzást; az emberiség ellen, amelyet szaporítania és sokasítania kellett volna… az irigységnek ez a bűne [megvolt] a testvére ellen is, akinek utódot kellett volna támasztania. ”

William Jenkyn (1612-1685)

Ez a bűn [azaz a paráznaság], amelyet az ember saját testével cselekszik, egyesek véleménye szerint „malakia” -nak, és „akatharsia” -nak, elnőiesedésnek (effeminizmusnak – a ford.) és tisztátalanságnak nevezik, amelyekért Isten meg is ölte Onánt, 1Móz 38: 9; 1 Kor. 6: 9; Kol. 3: 5. ” (Exposition of Jude, p. 157).

Jeremy Taylor Anglikán Teológus (1613-1667)

A házasok avagy a házassági tisztaság szabályai.

2. Jogosítványaikban és felhatalmazottságukban feltétlenül be kell tartani a természet rendjét és Isten céljait. “Degenerált az a férj, aki feleségének testét úgy használja, mint egy parázna testét”, ha nincs más célja a gyönyörszerzésen kívül.

Erre vonatkozóan a legjobb szabályunk az, hogy bár ebben, akárcsak az evésben és ivásban, van egy kielégítendő vágy, amit nem lehet megtenni anélkül, hogy e vágy ne okozna örömöt; mégis, mivel ezen vágyat és annak kielégülését a természet más célokért adta, sosem szabad e tettet elválasztanunk ezen céloktól, hanem mindig azok mindegyikéhez vagy egyikéhez kapcsolni kell, mint a „a gyermekek iránti vágyhoz, vagy a paráznaság elkerüléséhez, vagy még a családi ügyek gondjainak és szomorúságainak enyhítéséhez, vagy a felek magukat egymással való megszerettetéséhez” de soha ezzel a szándékkal sem a tettnek, sem kívánságnak szándékával nem szabad leválasztani annak testi jellegét ezen céloktól, mert azt csak ezek szentelik meg. Onán elválasztotta cselekedetét annak rendeltetésétől és tettét úgy hajtotta végre, hogy az általa átölelt hitvese teherbe ne essen, ezért Isten őt megbüntette. ” (The Rule and Exercises of Holy Living, p. 532).

Edward Elton (1637)

a Kolossé 3: 5 kommentárjában az onanizmust más természetellenes bűnökkel egészíti ki, ilyen a szodómia és az elállatiasodás:

“A második itt megnevezett bűn pedig a tisztátalanság. Ez a bűn szintén a hetedik parancsolat külső megszegése. És ez alatt a test minden tényleges, természetellenes beszennyeződését kell értenünk. Mint például a vérfertőzés olyanokkal, amelyek bizonyos rokonsági fokon belül tiltottak és deklaráltak a 3Móz 18:6-18-ban. És más, még inkább természetellenes förtelmességeket: mint a más fajtával (amikor vadállatokkal) követnek el, ami kifejezetten megtiltott dolog a 3Móz 18:23-ban; vagy azt, amit azonos neművel követnek el, amely nem a Róm 1:26-27-ben említett természetes használatra való és ami a szodómia bűne volt; vagy azt, ami a leginkább természetellenes és ami részben Onán bűne is volt (1Móz 38:9). Mármost a testnek ilyen módú beszennyezései a legmocskosabb és legsúlyosabb bűnök, mivel nemcsak Isten törvénye és a természet világosságának ellenségei – hanem általában valamilyen más szörnyű bűn büntetései, és mindig nagyon profán és halott szívet von magával. (Róm 1:24).”

John Brown, Haddington (1722-1787) A Gen. 38: 9-től

Bűne rendkívül szörnyű volt, nemcsak hogy testvére becsületének irigységéből és a megígért mag megvetéséből fakadt, hanem önmagában is borzalmas és természetellenes. Az utolsó ítéletig sem fog kiderülni, hogy az emberiség milyen hasonló természetű vétkeket követett már el, és az sem, hogy Isten mennyire félelmesen megbüntette mindezeket. ” (Self-Interpreting Bible, vol. 1, p. 277).

Adam Clarke (1762-1832) Metodista / Arminiánus Kommentátor

Önmagunk beszennyezésének a bűne, amelyet általánosan Onánénak tartanak, az egyik legrombolóbb gonoszság, amit csak elkövethet a bukott ember. Sok szempontból rosszabb, mint egy általános kurválkodás és következményei is sokkal rettenetesebbek; bár mégis olyanok gyakorolják, akik egyébként megborzonganak egy prostituálttal való bűnös kapcsolat gondolatától is … ”(1Móz 38: 9).”

19. Századi Evangélikus Kommentátorok, Keil És Delitzsch

Ez a cselekedet nemcsak elárulta a testvéri szeretet iránti igényt, a vagyona és öröksége iránti aljasan kapzsi vágyakozásával együtt, hanem bűn volt a házasság isteni intézményével és annak szándékával szemben is, ezért Jehova azonnali halállal büntette azt. ”

Johann Peter Lange Református Kommentátor (1802-1884)

Onán bűne halálos gonoszság, irtózatos példaként elítélendő, nemcsak az önszennyezés titkos bűnei, hanem a szexuális kapcsolatokban, sőt magában a házasságban elkövetett hasonló bűncselekmények is. A tisztátalanság általában a szaporodáshoz szükséges energiák gyilkossági pazarlása egy démoni állatiasság, az ősök, az utókor és a saját élete ellen elkövetett merénylet. Ez bűncselekmény az Isten képmása ellen, és az állatvilág alá is lesüllyedő degeneráltság. Onán bűncselekménye ráadásul a házasságban elkövetett módon egyike volt a legtermészetellenesebb gonoszságoknak vagy a legkeservesebb tévelygéseknek. “

A Reformed Presbyterian Church 1888-as Jegyzőkönyvéből

Úgy gondoljuk, hogy a tisztátalanság annak minden beszennyező és alávaló formájában növekszik. Attól tartunk, hogy sokan akik az egyház tagjai, olyan eszközöket alkalmaznak az utódszületések megakadályozására, amellyel a hitvesi ágyat használják önnön vágyaik kielégítésére, amellyel saját életüket teszik tönkre és a szent Istennek haragját vonják magukra.”

John H.C. Fritz (1874-1953) Evangélikus Lelkész

A szülők és gyermekek viszonya – két dolgot kell egy lelkésznek a házas emberek szívére helyezniük:

1. hogy Isten áldja meg házasságukat gyermekekkel; 2. hogy Isten számon kéri majd a szülőkön gyermekeik keresztyén hitre nevelésének ügyét. A férjnek és feleségnek Isten akarata szerint gyermekek apjává és anyjává kell válnia. Isten egyik házassági célja az emberi faj gyarapítása. Mert Isten megmondotta: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet..” 1Móz 1:28; Zsolt. 127. és 128.; Negyedik parancsolat. Egy héber házas nő gyötrelemnek tartotta gyermektelenségét, 1Sám. 1: 1-20. A zsidóknak nagy családjuk volt; így éltek német elődeink is. Az egy-, két- vagy háromgyermekes családi rendszer ellentétes a Szentírással; mert az embernek nincs joga önkényesen és megfontolt szándékkal utódainak számát korlátozni (fogamzásgátlás), különösen akkor, ha mesterséges vagy természetellenes eszközökkel történik. 1Móz 1:28; Zsolt. 127: 3-6; Zsolt. 128: 3-4; Zsolt 38: 9-10. A szabály alól kivételt képeznek az olyan korlátozások, mint a nem uralható körülmények, a természetes meddőség vagy a feleségnek, férjnek az utódok számát befolyásoló, gyengélkedő egészségi állapota. A gyermekvállalás egyszerre természetes és egészséges folyamat, miközben a természetes funkciókba való bármilyen beavatkozás meg egészségkárosító.

Franciscus Junius (1545-1602)

A Belga Hitvallás szerkesztője Onán tettére a következőképpen hivatkozott: “A legrondább arcátlanság, amelyet nem is neveznek meg könnyen a pogányok között se, de valaha a gnosztikusok gyakorolták Epiphanius tanúsága szerint.”

Ezután Junius Két Részletet Idéz A Szalamiszi Epiphanius Korai Egyházatyától (315–402):

Bár közösülnek nőkkel, megtiltják a gyereknemzést. A csábítás iránti lelkes törekvésük az élvezetekre és nem a gyermeknemzésre irányul, ezzel csak az ördög gúnyolja ki az ilyen embereket, és űz gúnyt az Isten által alkotott teremtményekből. ”

„… A gnosztikusok gonoszsága. Akár férfival, akár nővel végzik mocskos cselekedetüket, mindenhogy megtiltják a megtermékenyítést, így elhárítják az utódok gyarapításának lehetőségét, amelyeket Isten teremtményeinek adott – amint az apostol mondja: „és az ő tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban.” stb. (Róm 1:27). ”

Matthew Poole (1624–1679)

Matthew Poole kommentárja a Genesis 38: 9-hez a következő:

Két dolgot említünk itt:

1. Maga a bűn, amelyet itt a Szentlélek részletekbe menően leír azért, hogy az emberek megtanulják a leckét az önszennyezés bűnének természetével és annak nagy gonoszságával kapcsolatban, amely akkora, hogy Isten rendkívüli bosszúját idézte elő cselekvőjében, és amelyet nemcsak a Szentírás, de még a természet világossága és a pogányok ítélete is kárhoztat, akik ezt kifejezetten nagy bűnnek és egyfajta gyilkosságnak minősítették. Amelyekről lásd a Latin Synopsis -t (amelyben Poole római költőt, Martial-t idézi). Mely által kellőképpen megérthetjük, hogy mennyire gonosz és utálatos gyakorlat ez a keresztyének között az evangélium világosságában, amely nagyobb és szigorúbb kötelezettségeket ró ránk a tisztaság iránt, valamint szigorúan megtiltja mind a test, mind a lélek beszennyezését.

2. Ennek a gonoszságnak az oka; ami úgy tűnik akár gyűlölet volt a testvére iránt, akár irigység a testvére nevére és becsületére, saját szívének büszkeségéből fakadt. “

Cotton Mather (1663 – 1728)

Az Új-Angliai puritán Cotton Mather az onanizmust „önszennyezésnek” is nevezi:

“Itt az ideje, hogy elmondjam nektek, hogy a bűntett, amelytől óva intelek benneteket, az az önfertőzés, amely egy kifejezett személyről, aki örökre megbélyegezve áll a Szent Bibliánkban, az ONANIZMUS nevet viseli”. (The Pure Nazarite (1723)).

Rabbi Kommentárok, Brian Harrison

A rabbik Onán vétségét fogamzásgátlásként értelmezték a coitus interruptus révén. Egy szemléltető eufemizmusban a zsidó kommentátor, Rashi ezt a „cséplés belül, nyerítés kívül”-kifejezéssel illette. Úgy hitték, hogy Onán egy elvesztegető személy volt, de büntetését Istenre kell bízni.

Brian Harrison kifejtette, hogy „a klasszikus zsidó kommentátorok – akik ismerték a héber nyelvet, szokásokat, törvényeket és a bibliai irodalmi műfajokat – minden bizonnyal a Szentírás ezen részében a fogamzásgátlás, a természetellenes közösülés és az önkielégítés elítélését látták. Egy tipikus hagyományos zsidó kommentár így fogalmaz:

[Onán] visszaélt azokkal a szervekkel, amelyeket Isten adott neki az emberi faj kiterjesztése érdekében, hogy természetellenesen elégítse ki saját kéjvágyát, ezért megérdemelte halálát. (Bereshis: Genesis – A New Translation with a Commentary Authorized from Talmudic, Midrashic and Rabbinic Sources, Brooklyn: Mesorah Publications, 1980, Vol. 5, p. 1677).

Alexandriai Kelemen (150–215)

Alexandriai Kelemen szerint Onán „megsértette a testi egyesülés törvényét”, ő így fejtette ezt ki:

Az ember szaporítására szolgáló isteni intézmény miatt a magot nem szabad hiába ejakulálni, sem megsérülni-, sem kárba veszni hagyni. A gyermeknemzésnek célján kívüli közösülés a természet károsodásával jár. ” (The Instructor of Children, 191).

John Chrysostom (347-407)

Miért vetsz ott, ahol a mező alig várja a gyümölcs elpusztítását, ahol steril gyógyszerek [orális fogamzásgátlók] vannak, ahol gyilkosság van már megszületés előtt? Micsoda tehát? Elítéled Isten ajándékát és harcolsz az Ő törvényeivel? Micsoda egy aljasság. A kérdés még mindig sokaknál közömbösnek tűnik, még sok olyan férfinál is, akinek felesége van. A házas férfiaknak ebben a nemtörődömségében nagyobb a gonoszságnak szennye; mert ilyenkor mérgeket készítenek, de nem egy prostituáltnak méhe ellen, hanem a sértett feleségük ellen. Mert velük szemben van ez a megszámlálhatatlanul sok praktika. [Pharmakeia – a ford.] (Homily 24 on Romans, PG 60: pp. 626-627).

Iv. Nesteutes János, A 6. Századi Konstantinápolyi Pátriárka Kijelenti:

Ha valaki bujaságát elégíti ki, vagy szándékos gyűlöletében tesz valamit egy férfival vagy nővel úgy, hogy gyermekei nem születhetnek többé tőle, vagy olyan készítményt ad neki inni (pharmakon), hogy ne tudjon többé szaporodni vagy megfoganni, az ilyen tettet tartsák emberölésnek. ” (Penitential, PG 88: 1924A).

I. Nicea-i Zsinat, Első Kánon (Kr. U. 325)

Ha bárki betegsége miatt orvosi műtéten esett át, vagy netalántán barbárok kasztrálták, maradjon a felszentelt klérus tagjai között. De ha valaki jó egészségi állapotban kasztráltatta magát és felvétetik a szolgálók közé, fel kell függeszteni és a jövőben egyetlen ilyen embert sem szabad előléptetni. De mivel nyilvánvaló, hogy ez azokra vonatkozik, akik felelősek ezért az állapotért, és feltételezhető, hogy magukat kasztrálták, viszont ha bárkit barbárok vagy az ő mestereik tettek eunuchokká, viszont [szolgálatra] méltónak találtattak, a kánon szerint az ilyeneket el kell ismerni a klérus tagjaként (vö. Deut. 23: 1). ”

Konklúzió.

Megvizsgáltuk a fogamzásgátlás egyes formáinak  magzatelhajtókat  alkalmazó lehetőségeit, valamint a születésszabályozással járó egészségügyi kockázatokat, a gyermekvállalás késleltetését, korlátozását, valamint a gyermekek szoptatásának elhanyagolásának hatásait. Döntő fontosságú azonban, hogy még ha a bibliai és történelmi tanulmány ellenére a születésszabályozási gyakorlat mellett foglal is állást, keresztyénként akkor sem megengedhető olyan fogamzásgátlás alkalmazása, amelyek magzatelhajtó hatást válthatnak ki, mert ez az abortusszal egyenértékű tett. Emellett láttuk, hogy a születésszabályozás miként teremtette meg a „nem kívánt terhesség” gondolatát és hogyan növeli az abortuszok elterjedésének valószínűségét, végül azt, hogy a fogamzásgátlás, mint jelenség hogyan segíti elő a szexuális erkölcstelenséget a társadalomban.

Ezután láttuk, hogy a fogamzásgátlás nem új keletű találmány. Használata már az ókori világban elburjánzott és a történelem folyamán a pogány népek szélesebb körökben is gyakorolták, de nem így a keresztyének, mégpedig a gyermekekáldás, a házasság céljainak és az onanizmus bűnének egységes megértése okán. Csakúgy, mint az egyház állapota a babiloni száműzetés alatt és az üldöztetésnek más korszakaiban (Jer. 29: 6) a keresztyének mindig jól tudták, hogy a gyarapodás és az „Istentől való mag támasztása” (Mal. 2,15) létfontosságú az egyház növekedése szempontjából.

Bibliai és történelmi szempontból azt is bemutattuk, hogy a szaporodást mindig is a házasság alapvető céljának és kötelességének tartották, tekintettel a bibliai parancsra, „szaporodjatok és sokasodjatok”, valamint a gyermekáldásra, ugyanakkor gondosan kimutattuk azt is, hogy a szaporodás nem elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy házasság létrejöjjön. Emellett fontos figyelmeztetést tettünk arra is, hogy a meddőség és más egészségügyi problémák nem teszik semmissé a házasságot, mivel a gondviselés, amely nem áll az ember hatalmában, nem ugyanaz, mint amikor a Szentírás erkölcsi parancsolata áthágásra kerül. Megvizsgáltuk továbbá a bűnös cselekedetek (finis operis) és a bűnös szándékok (finis operantis) közötti különbséget, valamint azt a négy törvényes okot is, amelyet a Szentírás a szexuális kapcsolattól való tartózkodásra ad, megjegyezve, hogy a fogamzás kikerülése céljából való tartózkodás nem lehet törvényes ok, mert megsérti Isten házasságra vonatkozó tervét a teremtési rendben.

Végül megvizsgáltuk még az 1Mózes 38:9-10-et és azt, hogy a történelem során hogyan értelmezték ezt az igeszakaszt, amely értelmezés elvetette a gyermeknemzés megakadályozásának opcióját, mert az megszegi a házasság egyik alapvető kötelességét.

Dokumentumfilm A Születésszabályozás És Az Egyház Történetéről

The Baby War: Defenders And Defectors (Ingyenes Online Stream)

“A Biblia azt tanítja, hogy Isten a házasságot a szaporodás, a tisztaság és a szexuális intimitás egyenrangú céljaiért teremtette. De a legtöbb keresztyén már nem hisz ebben. Mivel elválasztottuk a szexuális intimitást a gyermeknemzéstől, útközben elvesztettük a tisztaságot. Itt az ideje, hogy közelebbről megvizsgáljuk a házasságot és gyermekvállalást egy bibliai és történelmi objektíven keresztül. Ez a dokumentumfilm két oltalmazó szereplőből annak megvető szereplővé válásának történetét vizsgálja, amelyek: az Egyház és az Egyesült Államok kormánya. ”

The Birth Control Movie.

Első díjnyertes dokumentumfilmünket, a  BIRTH CONTROL: How Did We Get Here? (FOGAMZÁSGÁTLÁS: Hogyan jutottunk idáig?), azért készült, hogy a tisztelt közönséget tájékoztassuk a születésszabályozás történetéről és annak egyházra, házasságokra és családokra gyakorolt hatásairól.

Készülő dokumentumfilmünket, a  BIRTH CONTROL: Is It Up to Us? (FOGAMZÁSGÁTLÁS: Tényleg rajtunk múlik?), pedig azért hoztuk létre, hogy a keresztyén közönséget arra felszólítsuk, hogy csak a bibliai tanításnak engedjen a családtervezés területén, valódi evangéliumközpontú attitűddel a gyermekek iránt, és hogy a film vágyat ébresszen a nézőben a több generációs örökségre. ”

Birth Control: How Did We Get Here?

Birth Control: Is It Up To Us?

Forrás

[0]: [Szabó Miklós fordítása]

Forrás: Purely Presbterian Perspective blog: Contraception pt. 4: Onanism

https://purelypresbyterian.com/2015/08/13/contraception-pt-4-onanism/