Szent Hilarius: A férfiakról és asszonyokról | Bod Péter

Bod Péter

F. Csernátoni Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 2.)

református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író; „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa.”

„A Szent Hilárius az emberekről – férfiakról és nőkről -, az időről, a gazdagságról és a szegénységről, a betegségekről és az orvosokról, a növényekről és az állatokról szóló színes, szórakoztatva tanító kérdések és feleletek gyűjteménye.”

NEGYEDIK RÉSZ.

A Férfiakról, és Asszonyokról.

85. Mi az oka hogy a Férjfi keres magának Feleséget, nem az Asszony Férjet?

Mert a Férjfi azt keresi a mit el-vesztett, az ő oldala-csontját, a mellyből az asszony formáltatott. Plátó azt állatta s még némelly eszelős Sidók-is, hogy régen edgy test vólt az a mi most kettő, a Férjfi és az asszony, s azért kívánnának, ismét edgyé lenni. Szaporodtak vólna pedig az Emberek úgy mint ma a fák, füvek és virágok Házasság nélkül. De Móses ezt a dolgot jobban tudta, a ki úgy adja-elő, hogy az ISTEN teremtette az Embert Férjfiúvá és Asszonyi-állattá. A Férjfinak pedig óldalából formálta az asszonyt, hogy a Férj meg ne útálná, hanem szeretné mint maga testét; nem a lábából, mert nem szolgálója, nem-is a fejéből, mert nem Asszonya Férjének, hanem Társa, Felesége, fél-segítője, de sok Férjének fél-szegítője.

86. Ki vólt az a szép Férjfi, a kinek igen rút Felesége volt?

Móses igen szép ábrázatú Férjfi vólt; vett vólt pedig feleségül edgy Kusitát edgy fekete Szerecsen Leányt. A Kristus minden Emberek fijainál szebb vólt, jegyzett pedig el magának feleségül edgy tetétől-fogva talpig fekélyes Szüzet, a bűnös Lelket, a kit még most ez életben meg kezdett ékesíteni, az Egekben egésszen dicsőségessé tészi. Móses nem tudta Felesége fekete börét meg-fehjéríteni; de a Kristus a maga Vérével meg tudta mosni a bűnös Lelket s fényesíteni, hogy az mindenestől fogva dicsőséges légyen vont-arany ruhában.

87. Mi az oka hogy az Asszonyok mindenkor többen vagynak mint a Férjfiak?

Látszik ez, mivel az edgy Salamon mellé ezer asszonyok állattak, Ásverus eleibe Leány ménesek gyűjtettek. Talám az az oka hogy az asszonyokat sequior sexusnak hívják, mivel az alább-való dolgok mindenkor bövebben találtatnak mint a drágábbak. 2. Mert minden bújdosás, táborozás, veszedelem a Férjfiakon fordúl-meg; az Asszonyok pediglen csendességben élnek. 3. Fel-számlálták Londonban az Ekklésiák Könyveikből száz esztendők alatt, hány Fiú, hány Leánygyermek született, úgy találták hogy sokkal többen születtek Fiak mint Leányok; mellyet a természetet igazgató Úr azért rendelt így, hogy ha szintén sok Férjfiak vesznek-is el a hadakozásokban, és hajókázásokban, még-is minden Leánynak maradjon edgy Fiú.

88. Miért a Férjfiaknál kissebb okosságúak az Asszonyok?

Mert Éva Ádámnak nem a fejéből, hanem az oldala-csontjából teremtetett.

89. Mit kell ítélni azok iránt, a kik az Asszonyokról azt mondják, hogy nem Emberek?

Az illyenek magokról egyenesen azt vallják, hogy ők nem Emberek mert ha az asszonyok nem Emberek, tehát vagy Angyalok, vagy ördögök, vagy oktalan-állatok; mert azt nem merik állatni hogy Istenek vólnának; es így ök mivel asszonyoktól születtek, vagy Angyal-fiak, vagy ördög-fiak, vagy oktalan monstrumok; de nem Emberek, mert az asszonyok a magok természetekkel edgyezőt szülnek.

90. Igaz-é hogy az Asszonyok Férjfiakká változzanak?

Igaz az, hogy igen Férjfi módon viselik magokat sok asszonyok a magok nemek ellen. Arra-is sok Históriát hoznak-elő, hogy az Asszonyi természet Férjfi természetté vált vólna, de a mi idönkben ilyen csuda nem esett.

91. Miért neveztetik az Asszony gyenge edénynek?

Hogy annál nagyobb gondviseléssel őrizzed, ha hasznát akarod venni, mint a romlandó töredékeny üveget, és cserép edényeket.

92. Micsoda az Asszonyoknak legdrágább Jószága?

Vita pudica. A szemérmetesség; ez az erkölcsnek Gyémántja, a tisztességnek Szülő-annya, az ártatlanságnak Mestere, a jó Hírnek Névnek oltalmazója, az életnek díszessége, a lelki-esméretnek nevezetes dicsősége, melly kedvessé tészi még ellensége előtt-is.

93. Igaz-é hogy az Asszony-ember köntösével edgyütt a szemérmetességet-is le-vetkezi?

Azt mondotta régen Herodotus; én pedig azt tartom hogy az ISTENt-félö asszony mikor köntösét le-veti, akkor a szemérmetességet fel-öltözi, és azzal fedezi-bé magát.

94. A Jóságnak mi hasznát vették a Suniták?

Esztendőnként edgybe-gyültenek, az Ifjakat szorgalmatosan meg-visgálták, s a ki jobbnak ítéltetett, annak szabadsága vólt a Szüzek közzül magának azt választani Feleségül a kit akart. Az illyen választást ma-is sokan szeretnék, ha nem szeretnek-is elsök lenni a jóságban.

95. Micsodás Feleséget kell venni?

A régi Filósófusok úgy tartották; ha szépet vész közönséges lészen; ha rútat csemer s nagy tereh lészen. De én azt mondom: Te végy kegyesset, s ez Házadban Orientális Gyöngy, drága Kárbunkulus, Gyémánt, gyönyörüség s mindenkori áldás lészen. Az ÚRtól vagyon az értelmes Feleség.

96. Kinek tészen kárt a ki tudva rossz Feleséget vészen?

Magának-is, de születéndő gyermekeinek; mert a rossz rossszúl nevel gyermeket, s félő bé ne teljék az: Qualis erat Mater, Filia talis erit. A minémü vólt az Annya, hasonló lesz a Leánya.

97. Mi szokott nagy ékességekre lenni az Asszonyoknak?

A jól nevelt magzatok. Nagy koronája vólt azért edgy Kombe nevü leánynak, a ki Férjhez menvén száz gyermekeket szült. Még nagyobb Margaréta Hollándiai Grófnénak, a ki 1276-dik esztendőben edgyszersmind annyi magzatokat szült, a mennyi napok vagynak edgy esztendőben, az-az 365. de fel nem nevelhette, hanem velek edgyütt edgy nap meg-hólt, mint a közönségesebb trádíczió tartja. De vagynak, kik külömben értenek, tudniillik: Azon Grófné Januáriusnak második napján szülvén kettős gyermekeket, elme futtatásból edgy valaki azt kezdette hirdetni: A mennyi nap vagyon az Esztendőben, annyi gyermeket szültt a Grófné mellyet értett azon 1276-dik esztendőnek két első napjairól; de mások az egész esztendőnek 365. napjára magya-rázván meg-csalattak; s igy Fabula költ a valóságból, oszlop-is emeltetett emlékezetére.

98. Mennyit szaporíthat edgy Ember?

Igen sokat, mint az Ulamitákról mondja az Írás, hogy szaporítók vóltanak százig. Artaksersesnek vóltanak 115. fijai, Hieronymusnak az Árabsok Királlyoknak hat-száz fijai sok Feleségeitől. Prokolus császár pedig 15. napok alatt száz leányokat tett Anyákká, hát egész életében? Ludovicus Vives a maga idejében Spanyol-Országban mond ollyan paraszt Embert, a kinek gyermekei az ő életében bé-tőltöttek száz házból álló Falut; a kik edgymás között immár az atyafiságnak még nevezetét-is el vesztették vólt. Vólt Stetin Városában nem igen régen edgy asszony, a kinek egyszersmind szeme előtt életben vóltanak XII. gyermekei, LXXII. unokái, XLI. unokának gyermekei, mind edgyütt CXXV. Maga pedig holt-meg LXXXVIII. esztendős korában. Az Égyiptomi asszonyok néha edgy úttal szültenek hat gyermekeket is. Vagynak ollyan Országok-is, a mellyekben öt esztendős korokban az asszonyok el-kezdik a szülést, de nyólcz esztendős korokban meg-halnak.

99. Félig Anyának kit mondanak?

A ki szüli, de tejével magzatját nem neveli. Két téj-forrásokat adott ISTEN az asszonyoknak a szívek körül, hogy könyörülök légyenek, és az ö fegícségek után fíránkozó gyermekeiket táplálják: ha ezt a hasznát az emlőknek el-rekeszted; azok meg-rútítják a mellet, mint valami rút tályogok. Ha a kecske fiat júh téjjel, a bárányt kecske téjjel neveled; ennek gyapja kemény, amannak lágy lészen, ollyan változást szerez az eledel, melly által neveltetik: hát az Emberben hogy ne szerezne?

100. Ki az, a ki minekelőtte született már örvendezett?

Az Ersébet fija, Keresztelő János, a ki még nem látta vala az Eget sem a földet, s már köszöntötte az Égnek URát; elébb lett az Annyának Tanító-Mestere mint Fija; elébb tartotta az Annyát mennyei tudománnyal, mint sem az Annya ötet a maga tejével.

101. Miért született K. János néma Atyától?

Mert az Áldozatoknak meg kellett némúlni, s az áldozó Papoknak, a minémü vala Zakariás is el kellett hallgatni, midőn az a pusztában kiáltó szó született ; a ki az Égnek Trombitássa, a Kristusnak Hop-Mestere, a mennyei Királynak Zászló-hordozója, a Törvény és kegyelem edgybe-foglaló Kapcsa.

102. Kinek jelentette-meg ISTEN neveket minekelőtte születnének?

Vagynak illyenek hatan mind nevezetes Emberek. Ismael, a ki ellen mindenek kezet emeltek, s ö-is mindenek ellen. lsák, a kit XC. esztendős Vén-asszony szült: maga pedig vénségében XL. esztendeig lakott edgy fetét kamarában hogy nap-fényt nem láthatott, az-az, vak vólt. Jósiás, születése előtt két-száz esztendőkkel meg-jelentetett hogy Reformator Király lészen. Czírus, erröl-is minekelőtte születnék két-száz esztendővel meg-mondatott hogy az Izrael Pásztora lészen. K. János, a kinél nagyobb nem született az asszonyi-állatoktól születtek közzül. JESUS, a ki örökké áldandó ISTEN.

103. Ki az a ki nem született, s még-is kétszer holt-meg?

Edgy kis gyermek, meg-hólt Annyának méhéből ki-vágatott, nem sokára maga-is meg-hólt.

104. Mellyikben vagyon nagyobb szeretet, a Szülékben-é, vagy a gyermekekben?

A nedvesség a fák gyökerekről mégyen az ág hegyekre és nem vissza, a víz-is alá-foly mindenkor, nem fel; úgy a szeretet-is nem vissza-mégyen a régiekre, hanem alá-foly az újjakra, hogy mindenik a maga nemének szaporítására s annak meg-tartására vonattassék termé szeti indúlatja által, és így a Szülékben sokkal nagyobb az indúlat az ő gyermekeikhez, mint a gyermekekben Szüléikhez. Az honnan kevesebb panasszal tartel edgy Anya tíz gyermeket, mint tíz gyermekek edgy Anyát. Vix unum pafcunt pignora dena Patrem.

105. Miért vagyon az Anyákban nagyobb indulat gyermekeikhez mint az Atyákban?

Ménánder ezt az okát adja: mert minden Anya bizonyos abban hogy gyermeke magáé, de az Atya ezt csak gondolja. Valóságos oka az, mert a mit drágábban vásárlasz, arra nagyobb gondod vagyon; az Anyák igen sok bajjal fájdalommal jutnak a magok gyermekeikhez, míg kilencz hónapok alatt méhekben hordozzák, fájdalommal szülik, sok nyughatatlansággal nevelik; ennyi keserüből kívánnának valami édest kóstolni,

106. Kihez vagyon az Emberben legnagyobb indúlat?

Nagy indúlat vagyon az Emberben más Emberhez, Hazájához, ISTENéhez, Szüléihez, Feleségéhez; de leg-nagyobb gyermekéhez, hogy annak jól légyen dolga, tüzön vízen mindent el-követ, azért hátra-hagyja az ISTENt, meg-nyomorítja Felebarátját, el-veszti magát. Azért szokták mondani: Boldog Fiú a kinek az Attya elkárhozik, az-az, a kinek az Attya sokat gyűjtött nem gondolván sem ISTENnel, sem emberekkel.

107. Ki ellen vét a ki gyermekét nem tanítja?

Maga ellen, meg-fojtván gyermekéhez való indúlatját gyermeke ellen, azt alkalmatlanná tévén a jóra, a Társaság ellen annak rossz tagot nevelvén, az ISTEN ellen annak rendeléseit fel-fordítván. Vesszőt a gyermeknek.

108. Mi leg-nagyobb tereh?

A veszekedő hásártos egyenetlen Feleség. A nagy tengeri háborúban megkiáltván a Hajós-mester, hogy ki-ki a mi terhesebb jószága vesse a tengerbe a hajóból, hogy meg-tarthassák magokat; edgy Ember a Feleségét vetette a tengerbe, ezt mondván: Pondere non ifto fentio majus onus. A mi engem terhel nagyon, ez, hogy Feleségem vagyon,

109. Mi tészi kedvessé a Házasságot?

Az edgyesség és engedelmesség. Vólt Rómában a Pogányság idején Edgyesség Temploma, a mellyben tiszteltetett Dea Viriplaca, Férjét engesztelő Asszony-Isten, mert a Feleségnek Férje után engedelmességgel kell járni. Az engedelmes felelet el-fordítja a haragot. Asmodeus ne légyen a Lizasok között.

110. Mellyik a jó Házasság?

A hol a Férj okos Ulises, a Felesége szemérmes Penelope; de a hol a Férj testi gyönyörűséget keres mint Páris Helenában, a Feleség gazdagságot mint Ilona Párisban, ott találnak háborúságot.

111. Csendesen hogy lehet edgyütt lakni a Házasoknak?

Ha a Férjfi fiket, a Felesége vak lészen. Ne lásson a Feleség mindent, a mit a Férje csinál; ne hallja a Férjfi Feleségének minden gyanús zúgolódását, és mérges dorombolását. Altera luminibus quando caret auribus.

112. Ha kedvetlen a Házasság?

Ez ollyan Akadémia, mellyen tanít ISTEN tégedet a patientiára. Conjugium humanae Divina Academia vitae. Mert itt edgy csepp mézhez, hat-száz csepp méreg szokott ragadni, s az édesnek keserű adja-meg az ízét. Azért Sokrates erről azt mondotta, hogy az ollyan mint a varsa, mellybe a halak, mellyek kívül vagynak bé-menni kívánnak; a mellyek pedig benne vagynak kikívánkoznak. Az Ötödik Károly császár a vásott szilaj ifjakról szokta vólt mondani: Bár csak Felesége vólna. Vexatio dat intellectum.

113. Honnan vagyon hogy a tudós Embereknek többire sémbes engedetlen Feleségek?

(1) Connubia fato obtingunt. ISTEN adja a Feleséget, ut concionatores foris, habeant concionatrices domi: hogy ne csak ök fedjenek másokat, hanem Feleségeik vessék szemekre az ö hibáikat. (2) Hogy a házi keresztnek szenvedése alkalmatossabbakká tegye a külső kereszt hordozására. (3) Az-is meg-vagyon, hogy szépet kívánnak szeretni. Fastus inest pulchris sequiturque superbia formam. A szépséghez kevélység ragad, s osztán lészen: Foris Helena, intus Hecuba. Szép ábrázatú, darabos indúlatú.

114. Mind illyenek-é?

Közel sem. Naziánzenus a maga Annyáról azt írja, hogy az nem csak segítöje vólt az ö Attyának a kegyességben, hanem tanítója-is. Plinius azzal dícséri Feleségét, hogy szintén úgy tanúl mint ö, s néki ösztön gyanánt vagyon a szorgalmatosságra. Hieronymus kérdetvén: miért írja leveleit az asszonyoknak? azt felelte: Ha Bárák az ütközetre ment vólna; Debora nem győzedelmeskedett vólna; ha a Férjfiak tudakozódnának a Szent Írásból, nem szóllanának az asszonyok ellen.

115. Micsoda Szüzet kell szeretni a Tanúlóknak?

Nazianzenus Gergely azt írja magáról: Áthenásban tanúló-korában el-aluván, két igen szép leány ült álmában melléje; mellyen ö meg-szégyenlvén magát el akart fordulni; de azt mondották: Légy jó kedvvel, a mi nevünk Sapientia et Castitas, bőlcseség és Szüzeség, nálad esmérecségben vagyunk. Ezt a Szüzet kell el-jegyzeni a mai tanúló Ifjaknak a magok számokra

116. Micsoda Feleséget kell venni?

Mondják, hogy ha szegényt vész, nagy tereh; ha gazdagot, asszonyod lészen s minden ember atyádfija. Én pedig azt mondom: Ha gazdag lészen szegénységedben; ha szegény házi dolgaid folytatásában jó segítséged lészen. A tükör ha aranyban gyémántban vagyon-is foglalva, de ha igazat nem mutat, semmit nem ér; a Feleség-is akár gazdag, akár szegény, ha magát Férjéhez nem alkalmaztatja, hanem mikor Férje szomorú, ő jó kedvü; mikor Férje jó kedvü, ö szomorú, keveset vígasztal.

117. Miért jártatják elöl leányaikat?

(1) Mert a bizonyos, a szokott szem előtt lenni; a mi pedig bizonytalan, az hát-megett; az Anyák leányaik iránt nem kételkedhetnek, hogy övék ne vólnának, az Atyák pedig fijaikat az Annyok szavokra tartják magokénak. (2) Mert az Anyák a magok nemeket inkább becsüllik. (3) Mert féltik, s hogy tisztességben maradjanak szemek előtt örzik.

118. Hol vólt léány vásár, vagy sokadalom?

Az Assiriusoknak vólt az a szokások, hogy esztendőnként a leányokat, edgy bizonyos helyre egybe-gyűjtötték, akkor a ki meg-vett valamelly leányt pénzel, azt el-vitte mint magáét, s azután feleségül vette, s tartotta.

119. Miért ékesgetik magokat a leányok?*

(1) Hogy a külső czifrával, arannyal ezüsttel; gyöngygyel, virággal, belső hijjánosságokat pótolhassák. (2) Hogy az Ifjaknak szemekbe akadván magokat hamarább el-vásároltathassák; az a külső czifraság a vásárba indúlt elmének, és árúba bocsátott portékának czégére. Jó bornak nem kell czégér.

120. Mire való a tükör?

A maga tisztességére vígyázó asszony, minden nap meg-tekinti magát a tükörben, hogy ha valami illetlen mocskot lát köntösén vagy ábrázatján, azt el-törülhesse. De valami vén-asszonynak akadván kezében edgy igen drága gyémáncba foglalt tükör, midőn meg-látta benne el-vajúlt, agastyán halál-szin ránczos ábrázatját, bé-esett csípás szemeit, penész-fogta orrát, meg-feketedett csorba fogait, megpökte a tükröt, a földhöz ütvén megtapodta. Az idvességet szerető ember meg-tekinti minden nap az ISTEN Törvényében magát, és ahoz igazítja erkölcsét és cselekedeteit. De a bünbe belé vénült és belé rögzött Isteni-félelem nélkül való ember, ha az ISTEN Törvénnye tüköréből meg-látja veszett erkölcsét, gonosz cselekedeteit, hibás ítéleteit, veszedelmes vélekedésit; nem hogy azokat meg-jobbítaná, söt meg-csufolja az ISTEN Ígéjét, s azt meg-vetvén lába alá tapodja maga veszedelmére.

121. Micsoda jó Anyának szokott születni fertelmes leánya?

Az igazság szül gyülölséget, a jó szerencse kevélységet, a bátorság veszedelmet, a barácság meg-útálást.

122. Miért engedi ISTEN, hogy esztelen gyermekek szülessenek?

Hogy meg-mutassa azt, melly nagy és drága jó légyen az okos lélek. Nincsen az Atya sem az Anya hatalmában, hogy okos gyermekeik szülessenek; de hogy okoson neveltessenek, az hatalmokban vagyon.

123. Mit ér az okos Férjfi?

Igen sokat. Temistokles kérdetvén: kinek szereti inkább adni a Leányát, szegény okosnak-é, vagy gazdag bolondnak? azt felelte: Inkább szeretem az embert pénz nélkül, mint a pénzt ember nélkül.

124. Mikor parancsolt edgy kis gyermek Görög-Országnak?

Kleofántus Temistokles fija, a mit akart az Annyától Arkhippától meg-nyerte; Arkhippa Temistoklestől az ö Férjétől; Temistokles akaratját cselekedte Áthénás; Áthénásnak Görög-Ország és így a mit Kleofántus akart Görög-Országban, az ment véghez.

125. Mellyik a leg-ékesebben szólló Asszony?

A ki leg-többet tud hallgatni; a melly nem húllat-el mindenütt mindent, mint a hasadt fazék; mellyből ki-foly a víz, mikor nem akarnád-is.

126. Mellyik a leg-szebb köntösök az Asszonyoknak?

A melly a szemérmetességnek színével vagyon meg-festve. A szemérmetesség drágább a bíbornál. Epifánius Püspökről azt írja Niczéforus, hogy edgy forrás mellett menvén-el, a mellyből sok leányok mostanak fel-kötőlözve, köntösöket alább nem eresztették, hanem magokat szemtelenül viselték: a Puspök meg-szégyenlvén magát, a forrást megátkozta; mellyre a víz el-apadott, s a leányok mindjárt meg-öszültek, ránczosodtak és vénültek. Ma ha vólna illyen forrást átkozó Epifanius, egész folyó-vízek-is el-apadhatnának sokaknak szemtelen magok viselések miatt,

127. Miért futnak a gyermekek megharagudott Attyoktól Annyokhoz?

Hogy Annyok által Attyoktól kegyelmet nyerjenek: mert az Anyákban nagyobb indúlat vagyon magzatjaikhoz, a kiket szívek alatt hordoztak, szívek mellöl forró téjjel tápláltak, érettek sok fájdalmat szenvedtek. Mi ha a mennyei Atya meg-haragszik fussunk a Fiúhoz, a ki mi érettünk sokat szenvedett, megis öletett.

128. Kit neveznek sokan Attyokfiának?

Akinek szép Felesége vagyon: mert csak a vak nem szereti a szépet, s azzal való atyafiságát edgyik sem sajnálja.

129. Hogy kell bánni a gyermekekkel?

Mint a gyenge plántácskával, azt vízzel öntözvén nevelik; de ha a vízbe vetik el-vész. Nem kell hát felettébb terhelni; hanem csak a mint állapotjok szenvedheti, mértékletesen és mérsékelve tartani, tanítani, szoktatni.

130. Mire kell szoktatni a gyermeket szorgalmatoson?

Hogy igazat szóljon mindenkor, mivel rút, káros és veszedelmes dolog a hazugság, az igaz mondás pedig merő azon szentség.

131. Mi serkenti az Ifjakat a jónak követésére?

Két nevezetes ösztön szokott lenni. Spes honoris, Metus poenae; a Reménység a mellyel bízik, hogy jó cselekedete után a tisztesség pólczára fel-ül; a Félelem, midőn fél a következő gyalázattól.

132. Hogy kell orvosolnod gyermeke hibáját?

Mint az Orvos a te nyavalyádat, aki a keserű füvekből s édes borból készít orvosságot a mellyet meg-itat; keménységedet engedelmességeddel kell mérsékelneḍ. Sok hibáit el ne engedd ; de némellyiket mintha nem tudnád el kell hallgatnod, ne hogy azt gondolja hogy tudtad, s meg-nem büntetvén rosszabbra végyen alkalmatosságot.

133. Micsoda Feleséget kell venned Gyermekednek?

Az Házasságról mondják: Tutissimum Juventutis vinculum. Ifjúság békója; de a Feleség légyen egyenlő állapotú, ne hogy ha sokkal gazdagabb s nemesebb léízen, annak nem Férje, hanem szolgája légyen.

134. Micsoda szokások vólt Szüléik iránt a Sárdusoknak?

Hogy mikor igen meg-vénhedtek agyon verték, és el-temették. Most sok gyermekek elevenen temetik-el az ö Szüléiket.

135. Micsoda az Asszony-emberben igen csudálatos?

Az a melljén lévő életnek két téj-forrása, a melly a szíve körül vagyon; mellyből táplálja és neveli a kis Világot. Ha ezt a hasznát annak nem vészi, ez melljének nem ékesítésére, hanem meg-csúfítására való mint a sima fának a görcs, az ép testnek a tályog. A Kristus Mátkája az Ekklésia, ennek szíve körül vagyon a két olaj-forrás, az Ó és Új Testamentomi Írás. Ha ezt a Világ táplálására nem fordítod, halál-kút lészen belöle, halál illatja a halálra.

Forrás

Bod Péter: „A Szent Hilárius az emberekről – férfiakról és nőkről -, az időről, a gazdagságról és a szegénységről, a betegségekről és az orvosokról, a növényekről és az állatokról szóló színes, szórakoztatva tanító kérdések és feleletek gyűjteménye.”: | Magyar Elektronikus Könyvtár

Szent Hilarius Vagy Szívet Vidámító, Elmét Élesítő Rövid … books.google.hu › books Péter Bod · 1789