Más gyülekezetek alkalmi látogatása (VI.)

One May Miss Services & Leave a Church due to Providence without Permission, & a Letter of Transfer is Not Necessary – Más gyülekezetek alkalmi látogatása (Occasionally Attending other Churches) 4

Reformed Books Online

„Mindenek épülésre legyenek… Mindenek pedig ékesen és jó renddel legyenek ti köztetek..”
1Kor 14,26.40

„…a mi hatalmunk felől, mellyet az Úr adott nékünk, néktek épüléstekre, nem rontástokra…”
2Kor 10,8

„Elkezdjük é viszontag a mi magunk ajánlását? Avagy szűkölködünk-é, mint némellyek, másnak ajánlólevelei nélkül ti nálatok, vagy a ti ajánlóleveleitek nélkül másnál? A mi levelünk ti vagytok, melly a mi szívünkbe béíratott, mellyet értenek és olvasnak minden emberek. Mikor tudniillik megesmérik, hogy ti Istennek a mi szolgálatunk által szereztetett levele vagytok, melly nem téntával, hanem az élő Isten Lelkével íratott: nem kőtáblákra, hanem a ti szíveteknek hústábláira.”
2Kor 3,1–3

Tartalom

Bevezetés (Intro)

Elmenetel a gondviselés miatt engedély nélkül (Leaving due to Providence without Permission) 8+

Amerikai presbiteriánizmus (American Presbyterianism) 4

Átkérő levél: Hasznos, de nem szükségszerű (Letter of Transfer: Useful, Not Necessary) 8+

Istentiszteletek elmulasztása (Missing Services) 4

Más gyülekezetek alkalmi látogatása (Occasionally Attending other Churches) 4

Hétközi alkalmak: Nem abszolút szükségesek (Mid-Week Services: Not Absolutely Necessary) 2

A családitól eltérő gyülekezet látogatása (Attending Different Church than Family) 1

Alkalmanként lehet más egyházakat látogatni az úrnapján

(Lásd még: ‘For Occasional Hearing’ – Az alkalmi igehallgatásról; valamint ‘On Occasional, Qualified, Material Conformity without Sin’ – Az alkalmi, minősített, anyagi alkalmazkodásról bűn nélkül.)

Idézetek rendje

• Londoni presbiteriánusok

• Baxter

• Londoni lelkészek

• Tallents

1600-as évek

A londoni presbiteriánus, tartományi zsinat

Jus divinum ministerii evangelici. Or the Divine Right of the Gospel-Ministry… (Az evangéliumi szolgálat isteni joga) (London, 1654), 2. rész, 1. fej., 11–12. o.

„Vajon azt kívánnátok-e, hogy minden ember köteles legyen állandóan ahhoz a lelkipásztorhoz ragaszkodni, aki alatt él?

Mi nem vagyunk oly merevek, hogy megkötnénk az embereket attól, hogy alkalmanként más lelkipásztorokat is hallgassanak, még az úrnapján sem. Mindazonáltal hisszük, hogy az evangéliumi renddel a fentebb említett alapelvek szerint leginkább az egyezik meg, hogy aki ott rendezi be lakhelyét, ahol istenfélő, alkalmas és ortodox lelkipásztor van, az rendszerint az ő szolgálatára járjon, és ahhoz a gyülekezethez csatlakozzon, ahol lakik, ne pedig egy másikhoz.”

Richard Baxter

Catholic Communion Doubly Defended by Dr. Owen’s Vindicator & Richard Baxter…
(A katolikus [egyetemes] közösség kettős védelme Dr. Owen védőirata Richard Baxter által) (London: Parkhurst, 1684), 2. szakasz, 9–14. o.

„31. Jogszerű alkalmi, átmeneti közösséget gyakorolni olyan keresztyének alkalmi összejövetelén, akik nem alkotnak állandó gyülekezetet, és ahol a szolgáló sem egy meghatározott gyülekezet állandó pásztora.

32. Jogszerű alkalmi, átmeneti közösséget gyakorolni idegenek vagy szomszédok gyülekezetével anélkül, hogy számot kellene kérni azok pásztorainak elhívásáról vagy feddhetetlenségükről.”

Church Concord, containing: I. a Dissuasive from Unnecessary Division & Separation, & the Real Concord of the Moderate Independents with the Presbyterians… (Egyházi egyetértés, amely tartalmazza: I. Az intést a szükségtelen megosztottság és elszakadás ellen, valamint a mérsékelt independensek valódi egyetértését a presbiteriánusokkal) (London: Parkhurst, 1691), 2. rész, 2. kérdés, 67-68. o.

„Nem bűnös elszakadás és nem rendetlenség az sem, ha egy egyház tagjai alkalmanként Krisztus más egyházaival élnek közösségben, mivel az egyetemes egyházhoz való viszonyunk szorosabb és sérthetetlenebb, mint bármely egyes, különálló egyházhoz való viszony önmagában.”

Londoni lelkészek

A Collection of Cases & other Discourses lately written to recover Dissenters to the communion of the Church of England by some Divines of the City of London
(Esetek és egyéb értekezések gyűjteménye, amelyeket nemrégiben londoni lelkészek írtak azért, hogy a különvéleményen lévőket visszavezessék az anglikán egyházzal való közösségbe)
(London, 1685), 1. kötet, ‘The Non-Conformists Plea for Lay-Communion with the Church of England’
(A nonkonformisták érvelése a laikus közösség mellett az anglikán egyházzal), 45. o.

„…ő [Arthur Hildersham] ezt adja meg annak az ismertetőjegyeként, aki ezt ártatlanul teszi:

‘Csak helyesen él azzal az előnnyel, hogy olyanokat hallgat, akiknek ajándékai kiválóbbak, mint a saját pásztoráé, és ezáltal megtanulja még inkább megbecsülni a saját pásztorát, és több hasznot meríteni belőle.’ (58. előadás)

Hogy ennek csak ritkán kell történnie, arra egybehangzó tanúságunk van a londoni tartományi zsinattól is, amely erre a kérdésre: ‘Azt akarjátok-e, hogy az ember állandóan ahhoz a lelkipásztorhoz ragaszkodjon, aki alatt él?’ így válaszol:

‘Nem vagyunk oly merevek, hogy megkötnénk az embereket attól, hogy alkalmanként más lelkipásztorokat is hallgassanak, még az úrnapján sem. Mindazonáltal hisszük, hogy ez felel meg leginkább az evangéliumi rendnek, a fentebb említett alapelvek szerint.’ (Jus Divinum Minist. Evangel., 11–12. o.)

Így határozza meg ezt egy még szigorúbb irányzat képviselője is, aki felteszi ezt a kérdést: ‘Hallgathatják-e a különálló gyülekezetek tagjai közömbösen másutt is az igehirdetést?’ és ezt a választ adja:

‘Az Isten irgalmasságot akar és nem áldozatot, amint a lakóhely távolsága ilyen kérdésekben irányadó. De a legbizonyosabban igaz, hogy az egyházak tagjainak leginkább a saját gyülekezetükkel kell együtt lenniük…’ (Methermeneut, 72. o.)”

Francis Tallents

A Short History of Schism: for the Promoting of Christian Moderation & the Communion of Saints (A szakadás rövid története: a keresztyén mértékletesség és a szentek közösségének előmozdítására) (London: Parkhurst, 1705) Tallents (1619–1708) nonkonformista angol presbiteriánus lelkipásztor volt.

103–104. o.

„Istent időnként együtt imádni azokkal, akikkel nem mindig tesszük, gyakran kötelesség, és különleges eszköz arra, hogy a szakadás bűnét megelőzzük, eltávolítsuk vagy nagymértékben enyhítsük, és előmozdítsuk azt, ami oly kívánatos: az egyetemes közösséget.”

108. o.

„És néha a fő oka annak, hogy velük együtt mennek Istent imádni, az, hogy megmutassák: közösséget tartanak velük; hogy bár sok minden nincs rendben, ami ellen nonkonformitásukkal valóságos bizonyságot tesznek, mégis elmennek hozzájuk, hogy megmutassák a világnak: nem szakadnak el tőlük, és hogy annál inkább fenntartsák azt a lelki szeretetet, amelynek Krisztus egyházainak tagjai között lennie kell.”

Forrás

One May Miss Services & Leave a Church due to Providence without Permission, & a Letter of Transfer is Not Necessary – Reformed Books Online