Az ariánusok vagy unitáriusok tanainak kárhoztatása 9 pontban
XVI.
DEBRECENI ZSINAT,
1567-dik évben. 480-486. o. Debrecenben Nyomta Török Mihály MDLXVII. évben.
Melius Juhász Péter
(Horhi, 1532 – Debrecen, 1572. dec. 25.): egyházi író, hitvitázó. 1556-ban Wittenbergben tanult, 1558-tól debreceni prédikátor, 1561 végétől haláláig debreceni ref. püspök. Ő szervezte meg a mo.-i ref. egyházat, következetesen harcolt a reformáció radikálisabb irányzatai, különösen az antitrinitáriusok ellen.
Az Isten valóságos és lényeges egységéről és alakjáról pedig a valóságos és egylényegü és egyenlő háromságról (de reali et coessentiali et coequali Triade) és a Krisztusnak és Szentléleknek örök- és imádandó Istenségéről Isten igéjéből ilyen vallást teszünk:
Az Istenről.
Hiszünk egy Istenben, és vallást teszünk arról, – ki is a Jehova Elohim, azaz három bizonyságtevő: Atya, Fiu és Szentlélek. És valamint a Háromságban, Atyában, Fiuban és Szentlélekben valóságos és lényeges egységet, vagyis egy Istenséget, s az Isten egy alakját valljuk: ugy valljuk az Atyának, Fiunak és a származó Szentléleknek egy állatu, egy lényegü, egyenlő és a személyeknek egyenkénti tulajdonsága által lényegesen megkülönböztetett háromságát; a mely azoknak tiszte és kinyilatkoztatása szerint van elkülönözve, a mi egymástól különböző. Mert az Atya a szózatban, a Fiu férfi alakban, a Szentlélek a galamb képében nyilatkoztatta ki magát.
Egy Istent hiszünk, mert az irás mindenütt a Jehovát és egy Istent tárja előnkbe. 2 Móz. 3. 20. 5 Móz. 4. 5. 6. Halljad Izráel, a Jehova Elohim az egy Jehova. Ézs. 43. 44. 45. 48. Lássátok meg, mert csak én vagyok a Jehova-Isten, én mellettem, rajtam kivül, nálam nélkül, előttem, utánam nincsen más Isten. Háromságot hiszünk azért, mert az irás ezt az egy Jehovát Elohimnek, azaz három önállónak, három bizonyságtevőnek nevezi, annak a háromnak, a ki az angyalok és férfiak alakjában magát egy Jehovául kijelentette. Továbbá mivel az egy Elóhiim-Istennek többséget tulajdonit az irás. Teremtsünk embert: ime Ádám olyan, mint egy mi közülünk. Harmadszor. Mivel a szülő és küldő Jehova a küldött Jehova-fiutól, a születettől megkülönböztetik. S a Fiutól a Szentlélek más vigasztalónak neveztetik, és lehetetlen is a természettel, valósággal személyesen megkülönböztetett tulajdonságokat összezavarni. Lehetetlen, hogy az Atya legyen a küldetett és megtestesült Fiu, s ellenkezőleg lehetetlen, hogy a Fiu legyen az őt nemző és küldő Atya. Megkülönböztetvék különböző tisztök szerint; más az Atya tiszte, más a Fiué – az ő személyében; de az Istenség egy természetében egy tiszte van az egész háromságnak.
Harmadszor. Látható, érezhető, megfogható nyilatkozatánál, különböző alakjánál, neménél és formájánál fogva. Az Atya a szózatban, a Lélek a galamb, a Fiu a férfi formájában. Természet ellen cselekesznek, a kik ezeket összezavarják. Negyedszer, mert az apostoli hitvallás és keresztség valóságos háromságot tár előnkbe. Tehát megsemmisitik az apostoli hitformát és keresztséget, a kik a háromságot tagadják. Ezért hiszünk az Atyában, Fiuban és Szentlélekben és Krisztusban, Istennek örök Fiában, ki öröktől fogva született, az Atyának lényegéből, mint az ő kimetszett bélyegében és az Atya dicsőségének fényességében. És valamint az Atya nem lett előbb Isten, mint Atya, ugy a Fiu az Atyának képe, jellege, bölcsesége, ereje, hatalma, karja, igéje nem lett előbb Jehova mint Fiu. Mert az Istenben nincs semmi változás. Malak. 3. Jakab 1. 1 Sám. 15. Ézs. 40. 41. 55. 57. Zsolt. 89. 102. Zsid. 1. Te ugyanaz vagy és meg nem változol. „A Jézus Krisztus tegnap és ma ugyanaz.” Tehát a Fiu-Isten nem kezdett lenni Jehova, hanem az volt öröktől fogva. Mikeás 5. Zsolt. 110. Az ő kijövetelei öröktől fogva vannak, az anyaméh előtt. Hajnal előtti harmata az ő születésének, azaz kezdettől fogva e világ teremtetése előtt született; minden teremtések előtt született. Kol. 1. 2. „Én öröktől fogva való bölcseség minden idők előtt fogantattam és rendeltettem és ő vele együtt jelen voltam a teremtésben.” „Az ige Isten vala és az az Ige Isten kezdettől öröktől fogva az Istennél volt.” 1 János 1.
Továbbá a Krisztus az Atyának fényessége és bölcsesége. Tehát nem lehetett az Atya Fiu nélkül, mint a nap az ő sugárai nélkül. Mert az Atya, Isten az ő bölcsesége és ereje által: az Ige Istenben és Istennél örök élet. Ez az élet öröktől fogva volt az Istennél. 1 Ján. 4. Harmadszor. „Rajtam kivül és előttem, utánam más Isten nem volt”, tehát a Fiun kivül az Atya nem Isten és a Fiu sem az Atya nélkül. És a Fiu valamint nem előbbi, ugy nem is utóbbi az Atyánál. Mert azt mondja: én utánam nem lesz, azaz Én nálam Atya Istennél nem lesz utóbbi Isten, miként előbbi sem volt.
Tehát azt mondjuk és valljuk, hogy a Krisztus igaz Isten, Jehova, nagy és egy, a kin kivül nincsen más; ki Istennek formájában van és kinek élete vagyon ő magában. És hogy három módon egy és egyenlő az Atyával. Elsőben, természetének azonságánál fogva, mert mint az Atyának élete vagyon ő magában, ugy adta a Fiunak is, hogy legyen élete magában. Ugyde az Atya élettel birt és létezett önmagában öröktől fogva, nem a Fiuban, sem a Szentlélekben: tehát az Ige Fiu a maga Istenségénél fogva önmagában létezett, mint az Atya, nem az Atya személyében, mint a Szervét kutyái ugatják. A mint az Atya létezett, ugy létezett a Fiu is. Az Atya valósággal személyileg jelenlétileg, nem előhatározatilag létezett: tehát a Fiu is ugy. Az Atyának nem mindene a Fiué, de az Atyáé, hogy legyen öröktől fogva önálló Jehova. Tehát ugyanez a Fiunak is tulajdona, t. i. hogy legyen öröktől fogva önálló Jehova. Ján. 10. 16. 17. Másodszor a munkálkodás, választás, teremtés, megváltás, megelevenités azonságánál fogva: a melyeket az Atya cselekszik, ugyanazokat hasonlag cselekszi a Fiu is. Harmadszor, a mint imádtatik az Atya, ugy imádtatik a Fiu is.
Viszont tanitjuk, hogy az Atya, Fiu és Szentlélek három módon különböztetnek meg. Először, személyes tulajdonságuk által, a Fiu születése vagy fiusitása, a Szentlélek személyes származása által. Másodszor, sáfárkodási tisztök által. Mert egyedül az Ige (logos) Fiu lett testté, azaz testben megjelent Isten, ki testet vett föl, egyedül ő a közbenjáró, főpap. Egyedül a Szentlélek záloga az örökségnek a választottakban. Harmadszor, megjelenésök által. Mert egyedül az Atya ád szózatot az égből; egyedül a Szentlélek száll le galamb képében; egyedül a Fiu kereszteltetik meg szolgai formában a Jordán vizében.
Ugyanez okoknál fogva valljuk és tanitjuk, hogy a Szentlélek igaz Isten, ki Istennek formájában van és önmagában élettel bir. És ezt a Szentlelket az Atyával és Fiuval egy állatu, egy lényegü és egyenlő Istennek Istensége ugyanazon előnyeiért valljuk, a melyeknél fogva az Atya és Fiu Isten. Mert Ézs. 6. 11. 48. 61. Zsolt. 104. nevezi őt Jehovának, teremtő Istennek, megtartónak; továbbá 1 Kór. 3. 6. 12. 2 Kór. 6. igaz és egy Urnak, az ajándékok szerzőjének és osztogatójának, oly Istennek, kinek a választottak a templomai. Igy Csel. 5. 28. is igaz Istennek és Jehovának neveztetik, személyileg származik az Atyától; tehát szükség, hogy Istentől való Isten legyen. Mert lénye az Atya lényéből származott. Hiszünk a Szentlélekben, imádjuk a Szentlelket mint egyedüli és igaz Istent: mert a kiben hiszünk, azt imádjuk is.
Önállóságot vagy személyiséget (hypostasia) pedig ez okoknál fogva tulajdonit az irás a Szentléleknek:
Először: mert Jah, seregeknek Jehovája, Ézs. 6., a ki Jehova, önálló, önmagában létadó (essentiator) élettel és személyiséggel bir. Mert 2 Móz. 3. igy magyaráztatik a Jehova szó; a Jelenések könyvében pedig igy: a ki létezik, a ki létezett, a ki lészen, és majdan el fog jőni. A ki vagyon, a ki vala és a ki eljövendő, mindenható. Igaz Istennek hivatik azért is, mert imádandó Isten; Lélek, mert szellemi lény. Ján. 4. 2 Kór. 3. A hol az Istennek lelke vagyon, ott van a szabadság. Ha van és létezik: ugy lény.
Másodszor: mivel teremt, teremtő; megtartja a teremtményeket, s táplálja, élteti. 1 Móz. 1. Az Urnak lelke táplálta a teremtett anyagot. Zsolt. 104. Bocsásd ki a te lelkedet és megujulnak. Bölcs. 1. Ézs. 40. 41. Kicsoda segélette a Jehovának lelkét a teremtésben?
Harmadszor: megjelent a Szentlélek férfi és angyal alakjában Ábrahámnak, Lotnak. 1. Móz. 18. 19. Mint a Krisztus, ugy járt elől a Szentlélek is a tűzben és felhőben; megjelent a galamb testi alakjában. Luk. 3. Mát. 3. Ján. 2. Nem teremthetne, nem adhatna másoknak lényeget, életet, mozgást, ha magában, mint létadó Jehova önállóan nem léteznék, a mint Ézs. 40. 41. 43. 45. 47. mondja: az a mi nincs, nem létezik, másoknak létet és lényeget nem adhat. És ha a Szentlélek nem volna szellemi lény, nem birna tulajdon létezéssel, nem jelenhetne meg testi alakban. Csak a lény jelenhet meg, mint lény; a járulékok, tulajdonságok, a mint külön nem léteznek, ugy lényeket alkotni és a magokén kivül más lényekül megjelenni nem képesek.
Negyedszer. A választottakat megeleveniti, ujjá szüli, megtartja, vezeti s azokban minden jót végrehajt, Ján. 4. 5. 6. 15. 16. Tit. 3. Eféz. 5. 6. 1 Kór. 12. eljegyzi a választottakat és zálog a választottakban. Ugyde egyedül a lelki örökké létező lény képes megeleveniteni és eljegyezni: tehát a Szentlélek jehovai lény.
Ötödször. A Krisztus más vigasztalónak nevezi őt, ki a világot megfeddi és a Krisztus javait szétosztja. Ugyde a Krisztus személyes vigasztaló: tehát ilyen vigasztaló a Szentlélek is, önmagában valósággal létező, mint a Krisztus.
Hatodszor. A Krisztustól testi fuvallatban, szélben és testi tűzben küldetik. Ha valóságos lény nem volna, ugy testi lényben nem küldethetnék, nem adathatnék. A Szentlélek vizhez, tűzhöz, szélhez hasonlittatik: tehát valóban szellemi lény.
Hetedszer: Hiszünk a Szentlélekben, imádjuk a Szentlelket; megkeresztelkedünk a Szentlélek nevében. De a választottak csak abban hihetnek, a ki létező, Jehova, teremtő, megváltó. A ki teremtmény, történetes [esetleges] minőség, abban nem hihetnek. És egyedül az élő jehovai Istennek nevébe lehet keresztelni; a minőségnek, a teremtménynek nevébe keresztelni nem lehet. Mát. 28. Márk 16. 1 Kór. 1. 3. Egyedül az Isten szellemi lényét tartozunk tisztelni, nem pedig az Istennek teremtett minőségét.
Nyolcadszor. Az Istenben semmi sincs történetes, hanem minden vagyok (sum) s Istenből nem is származhatik öröktől fogva teremtett minőség. A mi az Istenben van, mindaz benne termett (increatum est) és lényeg: a Szentlélek az Istenben van; származott az Atyától, Ján. 15., volt a teremtés előtt és a teremtéskor. Tehát a Szentlélek létező, szellemi lény.
Kilencedszer. Minthogy valamint az atyák, ugy a Vásárhelyre 1566. május hó 19-dik napjára összehivott zsinat tagjai is lételt vagy lényeget tulajdonitottak a Szentléleknek és a kolozsvári atyafiak is kátéjokban a logosnak és Szentléleknek Istennel egyenlő létezést tulajdonitottak: mindezekért Istennel és önmagokkal ellenkezőleg értenek, ha a Szentlélek létezését tagadják.
A lényeg (essentia) névvel pedig az Isten egy alakja vagy lényeges Istensége helyett élünk, és azt mondjuk Pállal, hogy ugyanaz az Atya, Fiu és Szentlélek, az egy Isten formájában létezők (hyparchontes) önmagokban élettel birók; mintha azt mondanánk, az egy lényeges Istenségben, méltóságban és dicsőségben. Mert az Istenben semmi sincs esetleges: hanem leszek, vagyok, Jah, Jehova létező. A személy névvel élünk hypostasis, prosopon helyett. Miként az Atyának hypostasist,vagy tulajdon maga magában fenálló, megkülönböztetett élettel biró lényt tulajdonit Pál a Zsid. 1., ugy Krisztusnak is ugyan ő a 2 Kór. 2. prosopont, azaz önmagában élettel biró, s közölhetetlen tulajdonságánál fogva megkülönböztetett személyt tulajdonit. – A háromság névvel élünk az Elohim, azaz hármas Isten helyett. Mert Elohim többes számja az Elohá-nak, az Él s hóva-tól, mely participiuma e szónak „hava,” azaz vagyok, voltam. Az összetett „Él” az Atya, a „ho” a Fiu, a „va” a Szentlélek szóval helyesen forditható. Hármas Isten, azaz a három létező, kik önmagokban élettel birnak az Isten egy alakjában. És az egy, azaz az Istenségnek egysége az Istennek egy formája a háromság. Tehát gonoszul cselekesznek, a kik az egységből és háromságból négységet kovácsolnak, mert a háromságon kivül nincs semmi Istenség, sem az egy Istenségen kivül semmi háromság. Ézs. 43. 44. 45. Ugyde az Istenségnek egész egysége és háromsága az Atyában, Fiuban és Szentlélekben van, e hárman kivül pedig sem egység, sem háromság nincsen.
Hiszünk a Fiuban, mind a két viszonyt tekintve, ugy is a menynyiben Fiu, ugy is a mennyiben Jehova a Jehovától, Isten az Istentől s nem magától, hanem az Atyától van, ki a háromságnak a származás és rend, nem pedig az idő tekintetéből kezdete. Mert az Atyán és Fiun kivül nincs semmi Istenség; az egy kezdeten, egy Istenségen, egy háromságon kivül nincs más, honnan volna hát a Fiunak az ő Istensége az Atyán kivül, azon Istenségen és háromságon kivül, a melynek kezdete az Atyában van.
Tehát a niceai hitvallással és az Athanázéval s a szentirással valljuk, hogy a Krisztus ugy is mint Fiu, ugy is mint Isten az Atyától van. Mert azt mondja: „Az Atya adta a Fiunak, hogy legyen élete ő magában”, azaz adott neki önálló Istenséget. „Én nem jöttem magamtól.” „Nem magamtól vagyok, hanem ő tőle.” Ján. 3. 6. Semmit sem cselekedhetik a Fiu magától az Atya nélkül. Tehát valamint nem cselekedhetik, ugy nem is létezhetik magától. Mert az Atyáéval egyező cselekvése lényének azonosságából és egyvoltából származott. Ján. 5. 8. 10. 16. „Én és az Atya egy vagyunk.” Tehát „a melyeket az Atya cselekszik, ugyan azokat cselekszi hasonlóképen a Fiu is.” A Fiu az Isten teljessége és Szentlélek által cselekszik mindent, önmagában; mert valamint élete van önmagában és magától létezik, ugy maga cselekszik, de nem magától (per se sed non a se). Ján. 5. 6. 7. 8. Kol. 1. 2. Együtt imádjuk az Atyát, Fiut és Szentlelket a mennyiben egyek, hanem azzal a renddel, melyet az Atya elibünk tett, tudniillik hogy az Atya lélekben és igazságban a Fiuban és a Fiuért a Szentlélek vezérletei közbenjárása és indításából imádtassék. Mert senki sem jő a Fiuhoz s nem ismeri a Fiut Szentlélek nélkül, nem is hihet senki s nem imádhatja az Atyát hitből a Fiuban Szentlélek nélkül, a mint János 5. 6. 14. 15. 16. Róm. 5. 8. Eféz. 1. 4. mondatik.
Ez a mi vallástételünk a Háromságról, melyet később bővebben fogunk kiadni.
Forrás
A MAGYARORSZÁGI PROTESTANSEGYLET KIADVÁNYAI XIX-ik KÖTET, PROTESTANS THEOLOGIAI KÖNYVTÁR SZERKESZTI, KOVÁCS ALBERT XV. KÖTET, A XVI. SZÁZADBAN TARTOTT MAGYAR REFORMÁTUS ZSINATOK VÉGZÉSEI. ÖSSZESZEDTE, A LATIN SZÖVEGEKET MAGYARRA FORDÍTOTTA ÉS TÁJÉKOZTATÓ JEGYZETEKKEL KISÉRTE KISS ÁRON PORCSALMAI LELKÉSZ ÉS SZATMÁRI ESPERES, BUDAPEST KIADJA A MAGYARORSZÁGI PROTESTANSEGYLET | Leporollak.hu
