Penitenciális prédikáció – Ne paráználkodjál! | Ketskeméti Sigmond

Ketskeméti Sigmond (Kecskeméti vagy Ketskeméty Zsigmond)

(Csajág, Veszprém vármegye, 1737. március 7. – Polgárdi, 1821. április 20.) református lelkész és esperes.

Ketskeméti Sigmond református prédikátor külömböző alkalmatosságokkal el mondott prédikátziói (Falusi prédikátziói)

1795.

236-246. o.

POENITENTIALIS PRÉDIKÁTZIÓ.

Exod. 20. 14. Ne paráználkodgyál.

A külsö Históriákban olvassuk, hogy egész Görög Országban, nevezetesen Efézus városában, vólt leg mesterségesebben el készült Templom, melly is 127. Királyok által, 127. oszlopokra építetett fel 220. esztendők alatt, mellyeket Herostratus névü ember, hogy híre, neve, emlékezete fent maradgyon, felgyújtván, egy órában el pusztított, semmivé tett: de a Görögök ismét minden erejeket tehettségeket reá fordítván, ha nem olly dítsösségesen is, de ugyan tsak szépen fel építették ugyan a régi 127. oszlopokon.

De sokkal dítsösségesebb templomot épített ennél a Diána Isten Aszszony templománál amaz egy Isteni természetben három személlyű Istenség, az Atya, Fiú, és szent Lélek, a teremtés kezdetiben, t. i. az embert, hogy ez lenne a szent Háromságnak lakó temploma, nem 127. oszlopokon: hanem 366. oszlopokon; mert a mint az Anatomikusok meg jegyzették, az emberi test áll 366. ízetskékbül, vagy tsontotskákbúl.

Az Efézusi Diána temploma sok szép festékekkel fel vólt ékesítve: úgy a szent Há romság Istennek is ezen temploma az ember, böltsességgel, igassággal, szentséggel, mint meg annyi Isteni festékekkel fel vólt ékesítve: de valamiképen az Efézusi Diána templomát Herostratus fel gyújtván le rontotta, úgy a szent Háromság Istennek ezen templomát az embert, az írígységnek ama fejedelme a Sátán fel gyújtotta ennek ékességét, a szentséget, igasságot, böltsességet, bünben ejtvén az embert: de valamiképen a Diána templomát ismét azon 127. oszlopokon fel építették az Efézusbéliek, hogy ismét abban tiszteltessék a Diána úgy a szent Háromság is, ismét a maga tiszteletire fel építette ezen templomot az embert, a Kristus vérével fel szentelte, és hogy ismét meg ne fertéztessék ezen szent Háromság temploma az ember által, különös parantsolatokat adott az ember eleibe, mellyre figyelmezzen.

Minthogy pedig az ember sokféleképen szokta ezt az Isten templomát a maga testét fel gyújtani s meg fertéztetni; azért a régulák is sokfélék. Néha ugyan is meg fertézteti ezt idegen Isteneknek tiszteletivel, hogy azért ezt el távoztassa, ez a parantsolat ez ellen: Ne légyen néked idegen Istened; mert én vagyok Jehova a te Istened: Néha pedig paráznasággal, hogy azért ez is ne légyen, azt parantsolja a letzkében: ne paráználkodgyál.

En ez alkalmatossággal három dolgokrúl fogok elöttetek szóllani,

I. A Paráznaságnak némelly nemeirül,

2. Hogy a Paráznaságnak mindenik neme bün, meg mútatom,

3. Azt mondom meg, hogy lehet, és hogy kellessék a paráznaságot el távoztatní: és mitsoda okok indítsanak erre.

A. A Paráznaság közönségesen kétféle, úgymint Lelki és Testi.

A Lelki paráznaság a Bálványimádás, a mint Esaias Jérémiás Prófétákbúl s a Titkos könyvbül világos, a melly nevezett Prófétáknál, az Isten, a bálványímádó Népet paránának nevezi.

De én ez alkalmatossággal tzélomra nézve szóllok tsak a testi paráznaságrúl; Jóllehet ugyan a testi paráznaság is nintsen soha bálvány ímádás nélkül; mert a maga búja kívánságinak mint meg annyi idegen Isteneknek áldozza fel a parázna ember önnön magát.

A testi paráznaságnak is sok nemei vagynak: de én ez alkalmatossággal szóllok a nős paráznaságról, mellyet a Deákok Adulterium neveznek; midőn t. i. az házasságban élő személlyek másokkal tisztátalankodnak, szóllok egyszersmind, az ifjú legény, és leány, vagy özvegy Aszszony között való közösülésrül, mellyet a Deákok, Stuprumnak, vagy Scortumnak neveznek.

B. Másodszor lássunk arrúl, hogy a paráznaságnak mindenik neme bün legyen. a. A szabados személlyek között úgymint azt ifjú legény és leány vagy özvegy Aszszony között bün azért 1. mert az Írás mondgya 4. Mos. 25. 6-9. Azt olvassuk, hogy az Isten ezen bünért egy napon az Izrael közzül huszon három ezeret vesztett el, mellybül világos, hogy ez nagy bün Isten előtt.

2-szor. Az Apostol 1. Kor. 6. mindeneknek egyaránt mondgya: fussatok el a paráznaságtúl, és így valaki paráználkodik, az Apostol parantsolattya ellen vétkezik, melly Isten parantsolattya, bűn pedig Isten parantsolattya ellen vétkezni,

3-szor. Bün a szabados személlyek között a paráznaság, mert mind az ifjaknak, mind a véneknek, mind a szabadosoknak, mind az házasságban élő személlyeknek testeknek szent Léleknek templomának kell lenni 1. Kor. 6. 13. Már pedig akarki fertéztesse meg a szent Lélek templomát, mind egy aránt bűn az.

4. Bün még azért; mert az illyen paráznák gyilkosok; mert nem azért közösülnek egy mással, hogy az emberi nemet szaporítsák; mert ha talál is foganni bennek a közösülés magva, mingyárt azon gondolkoznak, hogy és miképen lehetne el veszteni, sőt sokszor születések után, ha mások észre nem veszik, ártatlan magzattyokat hitetlenül el vesztik: Bün hát ez, még pedig ollyan bün, a mellyért a mennyországbúl is ki rekesztetnek Ef. 5. 3. 5, Kol. 3. 5, 1. Kor. 6. 9.

Az ó Testamentumban ugyan tsak az ifjú paráznának nem vólt illy kemény büntetése; mert ott tsak ez vólt a büntetése, hogy vagy el kellett venni, ha ifjú szüz leányt paráznított meg, vagy ha a szüléi a leányt néki nem akatták adni, fizetni kellett az ifjúnak Exod. 22. 16. 17. De az új Testamentumba a mennyországbúl rekesztetnek ki Sid. 13. 4.

Ennek az ó Testamentumi törvénynek ma-is meg kellene állani; mert az Isten törvényét ember el nem bonthattya, és én is azt mondom egy Martyr nevű túdóssal, hogy nem jól tselekesznek azok, a kik az illyetén személlyeket öszve nem adgyák, akar szeretik egymást, akar nem, vagy meg szenteltetnének, s öszve törődnének, vagy hóltokig egymás bűnének büntetését hordoznák, így osztán a gonoszság az Helységekben inkább meg zaboláztatnék: meg is van ez a törvény még ma is sok helyeken: ha együtt tisztátalankodtak, lakjanak együtt hóltig, kivévén azt, hogy ha mással is tapasztaltatott közösködésben a leányzó. Deut. 22. 28. 29.

B. Láttunk már a szabados személlyek között való tisztátalanságrúl, hogy t. i. az bün legyen, lássunk továbbá az Házasságban élő személlyeknek paráznaságokrúl; ez is kétféle.

a. Midőn az egyik fél szabad, a másik pedig máshoz vagyon hittel köttetve ez a bün az ó Testamentumban halállal büntettetett meg lásd Gen. 20. 3. Lev. 20. 10. És az Izrael között az illyen bünöst mingyárt meg kövezték. Ob bóldog Isten, ha ma is a Moses Törvénye szerint bánnának a paráznákkal, e világon be sokkal kevesebb ember vólna!

Minthogy az Istennek sokszor különös tsapásai szállottak a Sidóságra a paráznaságért, azért is szorgalmatos vólt a Sidóság annak ki keresésében, és meg büntetésében, még a túlajdon férj is félvén az Isten büntetésétül, ha gyanakodott az ő feleségére, Isten parantsolattya szerínt próbára vette az ő feleségét, ha tisztaé, vagy nem: a próba pedig a vólt, hogy a Pap eleibe állatta az ő feleségét, és bizonyos átoknak nemét el mondván a pap, azt valamelly papirosra le írta, s meg égette, s annak az átkos meg égett papirosnak hamvát keserű vízbe meg itta a pap előtt, és ha ártatlan vólt, semmi baja nem lett, ha pedig parázna vólt, tehát meg száradott annak tompora,, és meg dagadott a méhe lásd. Num. 5.

Oh ha ma is így lehetne bánni a gyanús Aszszonyokkal, be sok meg száradott tomporú Aszszonyokkal dülne fel e világ, kivált a nagy városok!

A pogányok soha az Isten törvényébe belé nem tekintettek, még is tsak a tsupa természet törvényébül, annyira gyülölték a parázna személlyeket, hogy azokat kemény büntetésekkel büntették meg, mint nevezetesen a dúrva Tatárok halállal, az Egyiptiusok pedig a paráznáknak orraikat vágatták el.

Bóldog Isten! ha ma a mi Magyarjainknál ez a Törvény vólna, be tsúf vólna Magyar Ország; mert Magyar Országnak legalább negyed része orr nélkül való vólna, kivált a városokban.

Láttuk hát már az eddig el-mondattakból, hogy a paráznaság nem tsak az Isten népe között: hanem még a sült pogányok között is nagy bűnnek tartatott, és kemény bûntetéssel meg büntettetett: mellybül ez a következés, hogy ma is szörnyü bünnek kell ezt tartani, és keményen meg kell büntetni.

Felettébb igen vétenek tehát azok, akiknek hatalmokban lévén, a párázna személlyeket meg nem büntetik.

Ama nagy hírü Arméniai Leo, a Tanáts belieket azért hányatta ki a Tanátsbúl, hogy a paráznákat meg nem büntették; óh melly sok tanátsbeliek, s tisztviselők ki esnének ma a szerint az ő hivatalokbúl, mivel az 50-dik Sóltár szerint együtt futnak a paráznákkal, nem hogy meg büntetnék azokat. Eli pap azért büntettetek meg az Istentül, hogy az fiaiban ezt a bünt el nézte.

Hogy azért a paráznáknak büntetések ti reátok ne szállyon, keressétek ki ti magatok közzül a tisztátalanokat, azokat érdemlett büntetéssel büntessétek meg, és mondgyátok a 101-dik Sóltárbúl: az Isten városát meg tisztítom, tisztán tartom.

Ti pedig minnyájan, hogy mind a Magistrátus büntetését: mind az Isten ostorát el kerülhessétek, távoztassátok el a paráznaságot.

C. Harmadszor hát az okokat mondom meg, miért, és a módot is meg mondom, hogy mi módon lehet ezt el kerülni: az okok hát ezek:

1. Mert az embert tisztátalanná tészi mind testire mind lelkére nézve: erre nézve ínt bennünket az Apostol 2. Kor. 7. 1. hogy tisztítsuk meg magunkat, a testnek és a léleknek tisztátalanságátúl, és a mi szentségünket Isteni félelemmel vigyük véghez, melly szentség nélkül lehetetlen az Istent látni.

2. Mert az ember elméjét el veszi Hos. 4. 11. Ez vette el Bölts Salamon eszét is; mert az Aszszonyok után adván magát, azután az idegen Istenek után is hajlott. 1. Reg. 11. 3. óh melly sokan vagynak ma is illyetének! A melly ember egyszer paráználkodásra adgya önnön magát, nem tud az egyebet gondolni paráznaságnál, mellyre nézve méltán neveztetik Prov. 7. 7. Bolondnak.

3. Az ember erejét el fogyattya, következésképen életét is meg rövidíti. Innét méltán íratta a koporsójára egy Poeta: Mortis mihi causa libido; minthogy életemben igen búja valék, az okozta hogy így hirtelen meg halék. Ezért int mindeneket Bölts Salamon Prov. 7.11. lásd mond. És így minden parázna gyilkos, még pedig a maga gyilkosa, egy gyilkosnak sintsen pedig önnön magában meg maradandó örök élete 1. Ján. 3. 15.

4. El veszti az ember bersuletit, úgy hogy nem érdemli meg a parázna, hogy a betsületes emberek közzé számláltassék. Ezért mondgya Prov. 5. 9. lásd.

5. Az embert tisztességétül, hívatalátúl meg fosztya. Tárquinius, és sok Romai fő emberek, azért vettettek ki hívatalokbúl, hogy paráznák vóltak, és ha valakit ezen bünbe élni észre vettek, semmi tisztségre fel nem vették.

Ezek az okok tartóztassanak meg hát benneteket a paráználkodástúl. A mód pedig ez legyen:

1. Hogy ha ki olly indúlatot érez magában, az a féle személlyekkel való társalkodást kerülje: mert a mint a Poeta szóll:

In reliquis vitiis sequitur victoria pugnam

Vincitur at celeri sæua libido suga. az az:

Minden bünökön úgy győzödelmeskedel,

Ha hartzolsz, szembe szálsz, vélek veszekedel,

Ha a szerelemmel öszve ölelkedel

Meg győz és a maga pártyára hajt hiddel.

Ha ki azért a szerelem rabjává nem akar lenni, futni kell annak attúl, mert ha elötte nem fut, tőle meg gyözettetik: ezért tanátsolja az Apostol is 1. Kor. 6. 18. fussatok el a paráznaságtúl.

Nagy Sándorrúl olvassuk, hogy midőn Dárius feleségét, és leányait el fogta, halván hogy igen szépek legyenek, hogy azoknak szépségektül meg ne gyözettessék, nem engedte meg, hogy elejbe vigyék őket.

2. Ez a Második mód a paráznaság eltávoztatására: hogy a szerelemnek tűzét kezdetiben kell el óltani, mert könnyebb a tüzet, mikor tsak egy szikrátska el óltani, mint ha lángal ég, és nagyra terjed: vétenek hát azok a kik nem hogy kerülnék, söt keresve keresik a tilalmas helyeket.

3. A mértékletes élet: mert a mint szokták mondani a Magyarok: száraz kenyér, hideg víz, hideg szerelem.

4. A szüntelen való munka és dolgozás, mert a korhelység s heverés, a Sátánnak nagy tsaptája; így kerítette Dávidot is a Sátán a paráznaság hálójában.

5. A Tréfa beszéd közbe is a búja, fajtalan szókat el kell távoztatni; nevezetesen pedig könyörögjünk az Istennek a mi tisztaságban való meg tartatásunkért. Így lészen, hogy a mi testeink tisztaságban meg tartatnak, és lesznek a szent Háromságnak lakó templómi. Amen.

KÖNYÖRGÉS

Tisztaságot szerető Isten vagy te mi Istenünk Jehóva; azért azt kívánod, hogy a kik tégedet tisztelnek, azok tégedet tisztaságban tiszteljenek. De kitsoda adhat tenéked tisztát a tisztátalanbúl? minékünk fogantatásunk, születésünk, neveltetésünk, bün és tisztátalanság, mellyre nézve minden napon meg bántunk tégedet, a mi testünket, mellynek szent Lélek templomának kellene lenni, paráznáknak bordélyává teszszük, a szent Lelket belőlünk ki hajtyuk, mellyre nézve méltók vólnánk, hogy mint illy gonosz tisztátalanokat örök veszedelemre tászítanál: de hiszem a Jésus a bünösökért jött e világra, tseppents hát az ő érdemének Isópjában tsak egy tseppet mi reánk, meg tisztúlunk, fejérebbek lészünk a hónál. Szent Lelked által pedig úgy vezérelj, úgy igazgass, hogy minekutánna meg tisztúlunk, többé a bünöknek úndokságával bé ne motskoljuk magunkat, így el nyerjük az örök életet. Amen.

Forrás

Ketskeméti ‘Sigmond polgárdi református prédikátor külömböző …szerző: Zsigmond Ketskeméti books.google.hu › books Zsigmond Ketskeméti · 1795