Férfiak, szeressétek feleségeiteket és ne legyetek azok ellen mérges kedvűek (Kol. 3. 19.) | Ketskeméti Sigmond

Ketskeméti Sigmond (Kecskeméti vagy Ketskeméty Zsigmond)

(Csajág, Veszprém vármegye, 1737. március 7. – Polgárdi, 1821. április 20.) református lelkész és esperes.

Ketskeméti Sigmond református prédikátor külömböző alkalmatosságokkal el mondott prédikátziói (Falusi prédikátziói)

58-67. o.

1795.

A szeretetről.

FARSANGI PRÉDIKÁTZIÓ.

Textus. Kol. 3. 19.

Egy Plátó oskolájában tanult, inkább esztelen, mint sem bölts, maga gondolatlanságábúl, egy ollyas helyen azt állitotta: hogy az aszszonyok nem emberek: mellyet az háznak gazdaszszonya, nagy méreggel halgatván, ki fordula az házbúl, és minden barátinak hirül adván ezen ö gyaláztatásokat, minnyájjan, egy egy tővel meg jelenének az háznak ajtajánál, kiknek Sibongásokat meg halván a Filosofus, ki tekintvén, azt kérdé, hogy mire való ez a nagy roppant aszszonyi sereg? a kik is nagy haraggal e képen felelének: Arra való, hogy téged tö heggyel tépjenek széllyel. Ugyan is, eddig is kevés betsületünk vala Férjeink előtt, rajtunk keményen uralkodának, hát ha meg tudgyák, hogy te, még tsak az emberek közzé sem számlálsz bennünket, mit nem várhatunk tölök szegény fejünkre; azért is, ki nem szabadulsz, még nem tö hegygyel széllyel tépünk tégedet. Melly kemény beszédeket halván a Filosofus, igy enyhiti fel buzdult haragjokat: Hiszem nem is emberek vagytok ti: hanem az embereknél nagyobbak, az az, Angyalok; melly gondolatlan szavával, olly nagy szarvát emelt az Aszszonyoknak, hogy alig akartak engedelmeskedni Férjeiknek.

Igaz e, nem igazé ezen história nem vitatom; Elég az hogy nem jó, sem a felettébb való ditséret, mert kevélységet szül; sem a felettébb való gyalázás; mert utálatot hoz.

Arany szájú szent János, egy tanitásában azt mondotta: hogy sem a ditséretben; sem a gyalázásban, sem egyik, sem a másik nemrül, nem kell a felsöbb hangon szóllani: hanem a közép utat kell választani, az Apostollal, a ki az Aszszonyokat egy mérő serpenyöben tészi a Férfiakkal, igy szólván; Ti Aszszonyi állatok a ti Férjeiteknek birodalmaikban legyetek az Urban v. 18. A Letzkében pedig igy ízóll: Férfiak szeressétek a ti Feleségeiteket és ne legyetek azok ellen mérges kedvüek.

Le irja az Apostol a Férfiaknak feleségeikhez való kötelességeket. Két részei vagynak a. Miképen viseljék a Férfiak magokat feleségeik iránt ezekben a szókban: Ti Férfiak szeressétek a ti Feleségeiteket b. A második részében pedig azt adgya elöl, hogy a Férfiak feleségeik iránt mit távoztassanak el, ezekben a szókban: Ne legyetek azok ellen mérges kedvüek.

A: Leg elsöben hát azt mondgya az Apostol: Ti Férfiak szeressétek a ti feleségeiteket szivbül: Akárkinek is szivbéli szeretete valaki iránt, az ö indulattyábúl tettzik meg: A Férjnek pedig felesége iránt való szeretete, három dolgokban tettzik ki:

1. Meg tettzik abbúl: ha az ö feleségével örömest otthon lakik, és attúl, ha tsak ugyan nagy szükség nem kivánnya, meszsze földre nem örömest megyen, és ha az ö feleségétül távol vagyon mintha fogva és kötözve volna úgy tartya, vagy úgy tettzik néki.

Igaz ugyan, hogy az házassági élet olly állapot, a mellyben, hol egyiknek hol másiknak, ha nem egyszer, mászszor, ha valamelly szükség hozza magával, el kell menni hazárúl; de azt békességes türéssel kell szenyvedni: Hanem már az nem szeretetnek jele, midőn a más házánál örömestebb mulat, örömestebb eszik, iszik, mint a maga házánál, ez már valóságos jele felesége nem szeretésének, söt meg utálásának; mert az igaz szerető semmiben ugy nem gyönyörködik, mintha azt a dolgot láthattya, a mellyet igazán szeret, és búsúl ha nem láthattya: Az igaz házassági élet pedig, a Kristusnak az Anyaszentegyház mint maga jegyese iránt való szeretetinek ábrázattya, és példázolója.

Illyen igaz szeretettel viseltetett pedig eleitül fogva a Kristus a maga jegyeséhez az A. Sz. E. házhoz; mert ő felsége soha azt el nem hagyta, és hadgya Mat. 28. 20. Igy kell szeretni a Férfiunak is, a maga feleségét, azt soha el nem kell hagyni, ezt kivánnya Bölts Salamon is Példa 28 19. Lásd és mond.

Aristoteles Pogány vólt, még is azt mondotta: Hitetlen Férfiú az, a ki a maga feleségét meg utálja, és a más házánál kiván szerelmeteskedni, mert úgy mond, az házasok közt való élet, el szakadhatatlan, nem házassági szeretet hát, a más házánal kedvesebb, s örömestebb való mulatozás.

2. A Férjnek felesége iránt való szeretete abban áll, hogy a mennyire lehet, s módgya vagyon benne, tanitsa az házi gazdaszszonykodásra, hogy ekképen lehessen módgyok, a tisztességesen való el élésre, tanitsa a kegyességnek utára is, hogy az örök életet együtt el nyerhessék.

Erre nézve mondatik már a férj az ó feleségének fejének; hogy valamiképen a fötül a több tagok: úgy a Férjtül a feleség igazgattassék mind a kettőjöknek javokra. Ama Pogány Filososus Aristoteles is azt mondja, hogy az okos Férfiú, minden uton módon tanittya, s oktattya az ö feleségét: Egy Istomakhus nevü bölts arrúl ditséri meg Ksénofont: Jó Férfiú vólt úgy mond, mert az ő feleségét tanitotta.

Még a Pogányokban is meg vólt ez a feleségeik iránt való szeretet, t. i. azokat tanitották, a világi élésnek fenn tartására meg kivántató dolgokra oktatták: A szent irók pedig azt mondgyák, hogy a Férjnek ezen gondgyának, az az, hogy az ő feleségét tanitsa, még a más életre is ki kell terjedni, az az a kegyességre is kell tanítaniok az ő feleségeiket, nem tsak a világi élet folytatásának módgyára; mert ez a kiváltképen való szeretet a Férjben a feleség eránt, hogy arra legyen gondgya, hogy az ö felesége ez életben véle együtt tisztelje az Urat, hogy jövendöben is, ismét ő véle együtt az egekben tisztelhesse az Istent. Erre nézve az Apostol, 1 Kor 14. 5. úgy igazitya az Aszszonyokat az ő Férjeikhez mint Preceptorokhoz, igy szólván: Az aszszonyok ha valamit akarnak tanulni, otthon kérdezzék meg az ö Férjeiket.

Ezek szerint tartoznak hát a Férjek az ö feleségeiket oktatni, tanitani a világiakra; mert a világiakat együtt birják; de tartoznak a mennyeiekre is; mert örökös társak fognak lenni a menyben is 1. Pét 3. 7.

3. A Férfiunak felesége iránt való szeretete meg tetszik abbúl; ha módgya lévén, illendöképen gondot visel arrúl: És ezen dologban illő a Férjnek a Kristust a gondviselésben követni; mert a Kristus, az ö jegyesérül az A. Sz. É házrúl gondot viselt, ruházattyára, ételére, életére nézve, hogy annak semmi fogyatkozása ne legyen: Igy tselekszik a jó Férfiu is; a ki pedig azt elmulattya, az hitetlennél alább való 1. Tim 5. 8.

Innét láttyuk mit lehet itélni azokról, a kik nem hogy keresnének feleségeiknek, s házok népének, sőt az attyoktúl hozottat is el prédálják, úgy hogy majd szintén éhel halásra jut házok népe; az illyeténekben már, nintsen sem hit, sem szeretet.

B: Lássuk már a 2dik részében a letzkének, hogy miképen ne viseljék magokat a Férfiak az ő feleségeik iránt: Azt mondgya az Apostol: hogy ne legyenek kemény beszédüek azok iránt: Melly szavaival tsak azt akarja mondani az Apostol, hogy a Férfiaknak, nem kell durváknak, kemény természetűeknek, lenni az ö feleségeikhez: hanem nyájjasoknak, söt Ágoston Doktornak tanátsa szerint, ha természeti hajlandóságok vagyon is a Férfiaknak a durvaságra mindazáltal feleségeikkel szembe lévén, durvaságokat enyhitsék; és szeléd formát öltözzenek magokra.

Még a Pogányok is követték ezt a jó tanátsot; mert midőn ök az házasság Isten aszszonyának Junonak áldoztak meg valamelly állatot, annak epéjét ki vetették, mellyel azt mutatták, hogy nem illik az házasak közt az haragos, komor durva élet.

Ezt a mérges kedvüséget, mellyet tilalmaz az Apostol, három dolgokban szokták ki mutatni a Férfiak: t. i. Indulatban Beszédben és Tselekedetben.

1. Indulatban Mérgesek, Keserüek a férfiak feleségeik iránt akkor, a midön, akármi alávalóságért meg haragusznak feleségeikre, jóllehet sem nem szidgyák, sem nem szóllanak feleségeiknek, hanem tsak mord szemekkel néznek feleségeikre. Ebbül osztán szokott következni unalmas házassági élet. Ezt az indulatbeli mérgeskedést pedig el kell hagyni a férfiaknak

a. Azért; mert Isten parantsolja a letzkében. Azt pedig nem lehet mondani: szeretem ha minden hiba nélkül való lesz; mert az Isten az a ki parantsolja, a mi feleségeinknek szereteteket, a ki tudta azt, hogy nintsen senki is hiba nélkül: Valamiképen azért, a feleség tarozik engedelmeskedni Férjének, ha szinte, sok hibák, fogyatkozások vagynak is férjébe úgy szintén a férfiú tartozik szeretni az ö feleségét.

b. A Kristus példájábúl, a ki is, az Apostoltúl például tétetik a férjeknek. Ugyan is a Kristus, az ő jegyesét, az Eklésiát, nem szokta meg utálni az ő sok hibáiért, sőt maga a Kristus fedezgeti annak vétkét: Illy indulattal kell hát viseltetni a Férjnek is felesége iránt; azt az indulatot tehát, a mellyel a Férfi tartozik felesége iránt, magában el nem kell oltani holmi alávalóságért; hanem ha olly bűne talál lenni, a melly öket egymástúl elválaszthattya, úgy mint paráznaság; mert valameddig házassági életben élnek, mind addig a feleség egy test az ö Férjével, senki pedig, a maga testét nem gyűlöli Ef. 5. 20.

Aristoteles pogány vólt: még is azt mondotta: Hogy mikor a feleség tsak kitsinybe hibáz, azt örömest el kell szenyvedni a Férjnek, ha szintén az a hiba szántszándékbúl esik is, ha pedig tudatlanságbúl hibáz ha nagyban hibáz is, meg engedgyen néki, intse meg, tanitsa meg, hogy az a féle hibát hogy kell el távoztatni, nem pedig meg gyülölje érte.

2. A férfiaknak mérgeskedések ki mutattya magát az aszszonyok iránt a Beszédben, midőn azokat káromollyák, midőn azoknak mint az ebeknek úgy beszélnek, ezzel a gyenge szív úgy meg sebesittetik, mint a test az éles tőrrel. Solt. 55. Nem kell hát a férfiaknak az ö feleségeiket ezzel a nyillal sértegetni, lásd Példa 5. 18. és mond.

3. A Mérgeskedés ki mutattya magát akkor, midőn a férfi el felejtkezik magárúl, és arrúl, hogy mi légyen az házassági élet, kegyetlenkedik az ö feleségén, azt úgy tartván mint szolgáló leányát.

Ez a kegyetlenkedés épen ellenkezik a szent Házasság szerzésével; ugyan is az Isten, Évát, Adámnak, nem rabúl hanem társúl adta. Ambrosius nagy Atya azt mondgya: Nem Uraik, hanem férjeik vagyunk feleségeinknek: nem szolgálóink, hanem feleségeink a mi aszszonykáink, igazgatóúl, tanitó mesterül rendelt az Isten minket a mi feleségeink mellé, és nem gyilkosúl.

Mit gondolnak tehát azok, kik az ö feleségeiket úgy tartyák mint szolgáló leányaikat, söt mint Pogány kezéből áron vett rab leányaikat. Nem méltók az illyetének az emberi nevezetre, nem méltók az házassági tisztes életre: Nem nagy Királykodás, egy gyenge Aszszony edényen való uralkodás, nagyobb Királykodás volna az a féle ész nélkül való indulaton való uralkodás.

No azért ha azt kivánnyuk, hogy a mi feleségeink minékünk engedelmeskedgyenek az Urban, mi is szeressük azokat az Urban, igy ábrázoltatik ki a mi házassági életünkben a Jésus Kristusnak az A. Sz. E. Házzal való egyesűlése, igy lészen a mi Házassági életünk itt e világon való kis menyország Amen.

KÖNYÖRGÉS.

Szeretetnek Istene vagy te Uram Jehova szent Isten, az embert is, a kit a te képedre, és hasonlatosságodra formáltál, a végre teremtetted, hogy egymást szeressék, egy mással békességben éljenek, s úgy ditsöitsék a te szent nevedet: Nevezetesen pedig az Házasságban élő személlyeket formáltad az egymás iránt való szeretetre, és békességes együtt való lakásra.

Szerették is Uram ezek egymást az épségnek állapottyában; mert Adám meg látván a mi Anyánkat Evát, nagy örömmel e szókra fakada ki: Ez az én tsontombúl való tsont, ez az én testembül való test; azért el hadgya az ember Attyát, annyát, és ragaszkodik az ö feleségéhez, de jaj az eset után meg hült ez a szeretet az házasságban élő személlyekben, az Aszszonyok nem kivánnak még az Urban is engedni az ö férjeiknek, a férfiak pedig mérges beszédüek az ö feleségeik iránt, mellyre nézve nem minden házasoknak házassági életekben ábrázoltatik ki, a Jésus Kristusnak az A. Sz. E. Házzal való egyesülése.

Te magad azért a szeretetnek tüzét, melly mind a két rendben hólt szénné változott, gejezd fel mind a két félnek szivében; függezd a mi Férfiainknak nyakokban ezen te törvényedet: Férfiak szeressétek a ti feleségeiteket; mellyet szüntelen szíveiken viselvén, feleségeiket kevés fogyatkozásaikért meg ne utálják, azokat mérges beszédekkel, mint meg annyi nyilakkal ne sértegessék: Sőt azoknak szánt szándékbúl való hibáikat is a mennyire lehet fedezgessék, meg gondolván azt, hogy a Kristus is a maga jegyesének az A. Sz. E. Háznak hibáit el fedezte: igy boldog leszen a mi házassági életünk, sőt azon földi Paraditsom, és menyország Amen.

Forrás

Ketskeméti Sigmond polgárdi református prédikátor külömböző …szerző: Zsigmond Ketskeméti books.google.hu › books Zsigmond Ketskeméti · 1795