Az Úrért öltözködni II: szégyellősség, tisztaság és a divat

David Cloud

független baptista lelkipásztor és prédikátor.

az Way of Life Literature alapítója és igazgatója.

“Hasonlatosképen az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magokat; nem hajfonatokkal és aranynyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel, Hanem, a mint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel.” (1 Tim 2:9-10).

“A lényeg az, hogy nem pusztán a ruházat típusa az, amiben megbotlanak a férfiak; sokkal inkább a testhez tapadásnak mértéke és szintje.”

A rendkívül szűk nadrágokat Calvin Klein biszexuális divattervező alkotta meg. Amikor ez 1974-ben piacra került, már első héten 200 000 darabot adtak el belőle.

A nadrágként viselt harisnyákat Gianni Versace, egy homoszexuális divattervező készített el, akit 1997-ben egy másik homoszexuális meg is gyilkolt.

Az istenfélő nők, akik megértik, hogy a szűk ruházat mekkora kísértést is jelent férfiak számára, óvakodni fognak attól, hogy magukévá tegyék ezt az öltözködési módot.

Mert az istenfélő zarándok asszonyok, akik a fenti dolgokra szeretetteljes szívvel odafigyelnek, elutasítják az e világhoz való igazodást, és nem követik annak mocskos, lázadó divatját sem.

A bibliai szemérmesség alapja a szív beállítottsága és a nő erkölcsi karaktere. Ezt hangsúlyozza az 1Timóteus 2:9-10. “Hasonlatosképen az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magokat; nem hajfonatokkal és aranynyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel, Hanem, a mint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel.”

Hiszen a keresztyén nő külseje szemérmességének belülről kell fakadnia. Mert ez józan és szégyenlős lélekből ered. A szíve állapota, a lelkének jelleme, ami számottevő és alapvető kérdések…

”Szégyenlősség” jellemzi

A “szégyellőség” a görög “aidos” szóból van lefordítva, amely “a szem lesütését”, és “szemérmességet, azaz (az emberek felé) szerénységet vagy (Isten felé) félelmet” jelent (Strong). Ez “az illendőség határainak átlépésétől való visszariadást” (William Hendrickson, New Testament Commentary) jelenti.

A szégyenlősség az alázatosság, az Istennek való engedelmesség, Isten akaratának, az Ő teremtési rendjének való engedelmesség értelmében vett szégyenlősség. A szemérmesség pedig a “a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten előtt” (1Pét 3,3-4). A szégyenlős nő eképpen szereti Istent, és elkötelezetté válik az Ő Igéjének való engedelmességében, ez tükröződik az arcán és életének minden területén, beleértve a ruházatát is. Valamint képes lemondani “az életnek kérkedéséről”, amely e bukott világ egyik legfőbb jellemzője (1Ján 2,16).

Egy szégyenlős keresztyén nőnek nem lesz olyan lázadó magatartása, amely így csattan fel: “Ne mondd meg nekem, hogyan öltözködjek, mert úgy öltözöm, ahogy az nekem tetszik!”. Nem lesz csökönyös és szemtelen. Nem azt mondja majd: “Nem érdekel, hogy néhány régimódi férfi mit mond arról, hogyan öltözködöm; az az ő problémájuk; én nem leszek gyogyós!”.

Ez pontosan ennek az eltévelyedett világnak a szellemisége, és az a tény, hogy “bibliahívő” gyülekezetekben oly sok nő is éppen ezt a szellemiséget képviseli, egyértelműen a hitehagyásnak egyik bizonyítéka. Pál egyébként is úgy jellemezte a hitehagyás állapotát, mint egy olyan keresztyénséget, amely a saját kívánságai szerint él (2Ti 4:3-4).

A szégyenlősség pontosan az ellentéte tehát annak a huncut, szemtelen, büszke, arcátlan, pimasz, komolytalan, érzéki, magamutogató, engedetlen magatartásnak, amelyet a világ is kialakítani igyekszik a mai nőkben, és amelyet a hollywoodi sztárocskák, és a rock & roll királynők is mintáznak.

”Mértékletesség” jellemzi

A “mértékletesség” szót a görög sophrosune szóból fordítjuk, amelyet “józanságnak” is fordítanak (ApCsel 26:25). Azt jelenti: “az elme józansága, önkontroll” (Strong), “megszokott belső önkontroll” (Trench), “az elme kiegyensúlyozott állapota, amely a megszokott önmérsékletből ered” (Ellicott), “a vágyak és szenvedélyek mértéktartása, szemben minden könnyelműséggel és a szenvedélyek minden indokolatlan gerjedelmével” (Barnes).

A józanság azt is jelenti, hogy nem részegedünk meg sem alkoholtartalmú italoktól, sem kábítószertől, és más dolgoktól se. Sok magát keresztyénnek valló tizenéves lány és fiatal nő ugyanis megrészegül a világ divatjától, hóbortjaitól vagy szokásaitól. Megrészegülnek a televíziótól, hollywoodi filmektől, az érzéki magazinoktól és a popzenétől, a YouTube-tól, és a közösségi médiától. A Biblia és Krisztus dolgai már nem izgatják őket, de megszédülnek attól, hogy mit visel vagy csinál egy világi filmsztár vagy popénekes, és a legújabb hiú divattól vagy frizurától vagy kozmetikumtól, vagy attól, hogy mit csinálnak és mondanak a barátaik. A józanság a butaság, az idétlenség, a könnyelműség, a gondtalanság, a mámor, a felszínesség, a világiasság és a hiúság ellentéte.

Egy szerény, szégyenlős, józan nő nem fog illetlenül felöltözni. Nem fog érzéki módon úgy öltözködni, hogy magára irányítsa férfiaknak felkorbácsolt kívánságait. Jézus így figyelmeztetett: “Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.” (Mt 5:28). Ez a figyelmeztetés a férfiaknak szól, viszont egy szemérmes nő meg nem fog úgy öltözködni, hogy a férfiak elcsábulhassanak.

Egy szemérmes, szégyenlős és józan nő nem fog olyan ruházatot viselni sem, amely felfedi azon testrészeit, melyek szexuális értelemben különösen erős vonzerővel bírnak. Isten Ádám és Éva kötényét bőrruhákra cserélte (1Móz 3:21). Ezt a héber szót (kethôneth) az Ézsaiás 22:21-ben “köntösnek” (öltözetnek, palástnak) fordítják. A 2Sámuel 13:18-ban Támár tarka köntösét is ez a szó írja le. Mivel az ember szíve már bukott és romlott volt, a férfit meg különösen a szeme csalogatja szexuális értelemben (Préd 6:25; Mt 5:28), a megfelelő öltözködés eltakarást jelent. Mivel a férfiak nagyon kívánatosnak tartják a hölgyek kebleit (Préd 5:19), egy nőnek különös gondot kell fordítania arra, hogy megfelelően eltakarja ezt a nagyon is vonzó testrészét. Ugyanis az a ruha, amelyet Isten készített Éva számára, kétségtelenül a lábát és combját is eltakarta. Az Ézsaiás 47:2-3-ban azt látjuk, hogy a lábszárnak és comboknak fedetlenül hagyása Isten mércéje szerint már meztelenségnek számít. A testet helytelenül kitakaró ruhadarabok közé tartoznak a rövid szoknyák és rövid dresszek, a rövidnadrágok, hasított szoknyák (ami egy kihívó trend), az alul dekoltált blúzok, a rövid blúzok, amelyek a derekat kitakarják, a mély V-nyakú ruhák, hát nélküli ruhák, vállpántos felsők, ujjatlan blúzok, és bármilyen modern mai fürdőruha is.

Egy szemérmes, szégyenlős, józanul viselkedő nő elkerüli mindazokat a ruhákat, amikkel érzékien kihangsúlyozhatná testét. A szűk, feszesen illeszkedő öltözék pedig ugyanolyan szemérmetlen tud lenni, mint egy bármilyen lenge ruha, mert a női alakot alakját kihangsúlyozza vagy kiemeli, a férfi gondolatait pedig arra irányítja, ami a házasságon kívül számára tiltva van. Az erkölcstelen ruhaipar is tisztában van ezekkel a dolgokkal, és arra törekszik, hogy a nőket inkább csábító módon öltöztesse, mint szerényen.

A divat és a nadrág kérdés

DIVAT. Az öltözködés egy nyelv. Társadalmi üzenet, divatnyilatkozat, “egy uralkodó kifejezésmód”. Rachel Zoe amerikai divattervező ezt így fogalmazta meg: “A divat egy jó módja annak, hogy elmondd, hogy ki vagy, anélkül hogy beszélned kellene” (goodreads.com).

A modern divattervezők nem pusztán ruhákat árulnak, hanem életfilozófiát. Vivienne Westwood, a rock punk megjelenés megteremtője azt mondta: “Szerintem a divat a legerősebb kommunikációs forma, ami létezik. … Számomra csak akkor érdekes, ha felforgató””. (Jon Savage, Time Travel: Pop, média és szexualitás 1976-96, 119. o.). A modern kor nyugati társadalmaiban a nőkre szabott nadrágok három alapvető bibliai alapelvet sértettek meg:

Először is, a női nadrágviselés lebontotta a nemek közötti különbséget. Uniszex divatként jött létre. A nadrágkosztümöt a homoszexuális divattervező, Yves Saint Laurent alkotta meg 1966-ban a lázadó rock & roll kultúra részeként (“How Yves Saint Laurent Revolutionized Women’s Fashion”, Business Insider, 2011. augusztus 8.). Laurent-et úgy ismerik, mint “a férfit, aki a nőket nadrágba bújtatta” (“Celebrating Yves Saint Laurent”, Daily Mail, 2008. június 2.). Az általa megalkotott stílust “kihívónak”, “tiszteletlennek”, “merésznek” és “androgünnek” nevezték (Business Insider, uo.). A modellek úgy népszerűsítették a divatot, hogy “hátrasimított hajjal és férfias testtartással” jelentek meg. A feminista Linda Grant találóan jegyezte meg, hogy a nadrágkosztüm “a nőket a férfiakkal azonos öltözködési alapokra helyezte”, és “ez az, amit a feminizmus a divattól kapott” (“Feminism Was Built on the Trouser Suit”, The Guardian, 2008. június 3.).

Másodszor, a női nadrágviselés erkölcstelen, érzéki módon kiemeli alakjukat, és minél szűkebb egy nadrág, annál nagyobb lesz az érzékiség vagy “dögösség” faktor. A bőnadrágokat a hölgyek számára a feminista tervező, Coco Chanel találta ki a második világháború idején, amikor az asszonyok elhagyták az otthonaikat, hogy a gyárakban dolgozhassanak. A szűk nadrágokat pedig Calvin Klein, egy biszexuális divattervező alkotta meg. [Ahogyan fent is említettük] amikor 1974-ben megjelent nadrágja, az első héten 200 000 darabot adtak el belőle (“Calvin Klein: A Stylish Obsession”, Entrepreneur, 2008. október 10.). A nadrágként viselt harisnyanadrágot (leggings) Gianni Versace, egy homoszexuális divattervező alkotta meg, akit 1997-ben egy szintén homoszexuális férfi meg is gyilkolt.

Harmadszor, a női nadrágviselés szokása megsemmisíti szégyenlősségüket (1 Ti 2:9). A szégyenlősség-érzet ellentéte annak a szemtelen, pimasz, arcátlan, szeleburdi, engedetlen magatartásnak, amelyet a világ ma a nőkben igyekszik kialakítani. Manapság maga a szégyenlősség fogalma is gúny tárgyává válik. Képzeljük el, hogy ezt az igeszakaszt nyilvánosan felolvassuk bárhol a mai társadalmunkban (pl. egy bevásárlóközpontban, focimeccsen, rockkoncerten, állami iskolában, sőt akár a templomok túlnyomó többségében). 2019-ben a londoni Victoria & Albert Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Mary Quantról, a Beatles-korszak forradalmi divattervezőjéről. Ő találta fel a miniszoknyát és a forrónadrágot. Ő maga a forradalomról, a bibliai szexuális erkölcsök alóli felszabadulásról, a nemek közötti határok lebontásáról (uniszex, androgün) beszélt. Az alábbiakban néhány idézet a kiállításról: “a divatot a társadalmi hierarchiák és nemi szabályok megkérdőjelezésére használta”; ez egy “lázadó megközelítés a bevett nemi normákra nézve”; “a vallás kigúnyolása”; “a férfiruha felforgatása”; “a nadrágot nem tartották nőknek valónak [de] Quant bárhol viseli, ahol csak akarja”; “androgün stílus”; “független stílus”; “önkifejezés”; “szabadság”. ” A miniszoknya a nők felszabadításának nemzetközi szimbólumává vált.” A kiállítás elismeri, hogy az uniszex ruházat a homoszexuálisok jogainak egyik fő mozzanata volt. “[Quant] provokatív stílusa a társadalom egyre lazább hozzáállását tükrözte a szexualitás minden formájához, amit a homoszexualitás 1967-es dekriminalizálása jogilag is megerősített.” Miért voltak Quant divatjai olyan népszerűek? Mert mindezek csakis kizárólag ÉNRÓLAM szólnak!

Ez pedig a 2 Timóteus 3:2-ben is megjövendölt “magukat szeretők” nemzedéke.

Források

Részletek David W. Cloud internetes cikkjeiből.

A fordítás és közzététel a Way of Life Literature engedélyével történt, www.wayoflife.org, fbns@wayoflife.org.

[1]: Christian Dress and 1Timothy 2 – Way of Life Literature

https://www.wayoflife.org/reports/christian-dress-and-1-timothy-2.php

[2]: Tight Clothing and Modesty – Way of Life Literature

https://www.wayoflife.org/reports/tight-clothing-and-modesty.php

[3]: Cultural Factors in the Weakening of Churches – Way of Life Literature

https://www.wayoflife.org/reports/cultural-factors-in-the-weakening-of-churches.php

[4]: Plain Clothing – Way of Life Literature

https://www.wayoflife.org/reports/plain_clothing.html